Új Magyarország, 1991. június (1. évfolyam, 31-55. szám)

1991-06-18 / 45. szám

­BGY AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG piacaira való bejutás fő eszköze a magyar EEK tár­sulási szerződés lesz. A brit kormány kezdeményezően lép fel a hatékony szerződésért, és nyomást gyakorol egyik­­másik közös piaci partnerországra, ame­lyik kevésbé liberális a kereskedelem­ben, hogy jó egyezmény szülessék — jelentette ki tegnap Londonban Timo­thy Sainsbury brit kereskedelmi állam­miniszter. GÖNCZ ÁRPÁD köztársasági elnök tegnap hivatalában fogadta Gerhard Giest, Szász-Anhalt tartomány minisz­terelnökét. Hangsúlyozta: kár volna a korábbi virágzó kapcsolatokat elfelej­teni, sokkal inkább újjászületésükben, és újak létesítésében vagyunk érde­keltek. Mindkét fél szempontjából nagy jelentőségű lenne, ha Magyarország és a korábbi NDK területén újjáalakult tartományok közötti gazdasági kapcso­latok kimozdulnának a mélypontról. A CSEHEK ÉS A SZLOVÁKOK közös államának fennmaradásáról kezdtek tegnap újabb tanácskozást a csaknem egy éve húzódó vita keretében a szö­vetségi és a két köztársasági kormány vezetői a morvaországi Kromerizben. Az alkotmányjogi vita a föderációt al­kotó tagköztársaságok önállóságának mértéke körül jutott holtpontra. A szlo­vákok „államszerződést” kívánnak köt­ni a csehekkel, és szerenének minél több szuverenitást megőrizni Szlovákia számára, míg a prágai politikusok nagy része a föderációból indul ki, és az ál­lam egységét hangsúlyozza. AZ Ot török kormány megalakí­tásával Mesut Yilmazt, a Haza Pártjá­nak újonnan megválasztott elnökét bíz­ta meg hétfőn Turgut Özal államfő. A kormányfői poszt vasárnap üresedett meg. Az előző miniszterelnök, Jildirim Akbulut azért mondott le, mert veresé­get szenvedett Yilmaztól a pártelnöki tisztért folytatott versengésben a Ha­za Pártjának szombati kongresszusán. Megfigyelők szerint a liberális felfogá­sú Yilmaz markánsabb egyéniség előd­jénél, s valószínűleg függetlenebb lesz döntéseiben ez al­elnöktől. A PINATUBO vulkán újabb kitöré­sétől tartva több százezren menekültek el. A természeti katasztrófának eddig legalább 76 halálos áldozata van a Fü­­löp-szigeteken. James Baker Belgrádba látogat Csütörtökön kétnapos látogatásra Jugoszláviába érkezik James Baker amerikai külügyminiszter - közöl­ték hétfőn Belgrádban. James Baker és jugoszláv kollégá­ja, Budimir Loncsar előzőleg Ber­linben is találkozik egymással az Európai Biztonsági és Együttműkö­dési Értekezlet miniszteri konferen­ciáján. Belgrádban folytatódó meg­beszéléseik középpontjában a jugo­szláv válság és megoldásának módo­zata áll majd. Gianni de Michelis olasz külügy­miniszter a jugoszláv sajtónak adott interjújában kijelentette: az Európai Közösség kész felgyorsítani a Jugo­szláviának nyújtott támogatást, hogy erősítse azokat az erőket, ame­lyek a problémák megegyezéssel tör­ténő megoldására törekszenek. A hétfői lapokban megjelent nyi­latkozatában az olasz diplomácia vezetője rámutatott, hogy ez válto­zást jelez a Tizenkettek álláspontjá­ban, mivel nem várják meg korábbi feltételeik teljesítését, hanem kése­delem nélkül, és Jugoszláviával kezdve a sort, tárgyalást indítvá­nyoznak a gazdasági és politikai tár­sulásról. Ezzel kapcsolatban megem­lítette, hogy Drezdában, az EK mi­niszteri tanácsülésén Jugoszlávia támogatására 4-5 milliárd dolláros csomagtervről volt szó. Jelcin fölénye meggyőző volt Borisz Jelcin a tegnapig összeszám­lált szavazatok alapján 57,38 száza­lékos eredményével biztosan meg­nyerte az oroszországi elnökválasz­tást — jelentette be hétfőn Moszk­vában Vaszilij Kazakov. A központi választási bizottság el­nöke elmondta, hogy eddig a 88 oroszországi választókerületből 84 eredményei érkeztek meg, s ezeket értékelték. A még hátralevő négy kerület eredményei most már nem befolyásolhatják lényegesen a vég­eredményt. Nyikolaj Rizskov volt kormányfő 17,29, Vlagyimir Zsirinovszkij, a Li­berális Demokrata Párt vezetője pe­dig 7,94 százalékot ért el. Aman Tulejev, kemerovói tanácselnök 64, Albert Makasov tábornok 3,8 száza­lékot kapott. Az utolsó helyen 3,47 százalékkal Vagyim Bakatyin volt belügyminiszter végzett. I. évfolyam, 45. szám­om 1­,", 1991.. június 18., kedd KÜLFÖLD A határok elismerése és hídépítés Európában Aláírták az új német—lengyel alapszerződést Németország tegnap szerződésben ígérte meg Lengyelországnak, hogy „lehetőségeinek keretein belül, ere­jéből tellően” előmozdítja Varsó csatlakozását az Európai Közössé­gekhez. A szerződő felek annak a felfogásuknak is hangot adtak, hogy a lengyel eladósodottság problémá­jának megoldása az ottani gazdasági reformok sikerének fontos feltétele. Mindezt az a tíz évre szóló német —lengyel jószomszédsági és együtt­működési szerződés tartalmazza, amelyet hétfőn délben írt alá Bonn­ban Helmut Kohl német kancelllár és Jan Krzysztof Bielecki lengyel kormányfő. A szerződés mindig öt évvel meghosszabbodik, amenn­yi­­ben érvényének lejárta előtt egy év­vel egyik fél sem jelenti be írásban a felmondásra formált igényt. Az alapszerződésként is emlege­tett dokumentum lényegében az 1970-es nyugatnémet—lengyel szer­ződést, a korábbi lengyel—NDK szerződéseket váltja fel, s a külügy­miniszterek leveleivel, valamint a novemberben kötött határszerződés­­sel együtt egységes egészet alkot. Ez utóbbiban az egységes Németor­szág is elismerte az Odera-Neisse határt keleti határként, amit az NSZK és az NDK korábban már kü­­lön-külön megtett. Helmut Kohl az aláírás alkalmá­ból hangsúlyozta: Európa jövője szempontjából döntő fontosságú, hogy lengyelek és németek a konti­nens közepén tiszteletben tartsák a határokat, de egyben hidakat is építsenek. A szerződés hitet tesz az európai béke megőrzése és az erő­szakról való lemondás mellett is. Lengyel részről először ismerték el hivatalosan, szerződésben a len­gyelországi német kisebbség létét, s egyben európai színvonalú jogokat biztosítottak az önazonosság meg­tartásához és kibontakoztatásához. A német—lengyel szerződéssel az egységes Németország újabb lépést tett a közelebbi és távolabbi szom­szédokhoz fűződő viszony új alapok­ra helyezésében. Moszkva után im­már Varsóval is megkötötte az alap­szerződést, s tárgyal Prágával is. Azt tervezik, hogy még az év végéig tető alá hozzák a német—magyar megállapodást. A hétfői bonni alá­írásra Bielecki népes küldöttséggel érkezett Bonnba, az egynapos vizit kétoldalú találkozókra is alkalmat adott. Antall József látogatása Madridban (Folytatás az 1. oldalról) abban, hogy a Varsói Szerződés ka­tonai szervezetének elhalása után megnövekedett az Észak-atlanti Szövetség felelőssége Európa bizton­ságáért. A magyar miniszterelnök e helyütt megjegyezte: két világhábo­rú tapasztalata arra figyelmeztet, hogy az Egyesült Államok jelenléte nélkül Európa sebezhetőbb volna. A Szovjetunió, valamint a pereszt­rojka sorsáról szólva a magyar mi­niszterelnök leszögezte: bennünket, magyarokat nem zavar a Szovjet­unió gazdasági segélyezése és érde­keltek vagyunk egy stabil állam­ lé­tében. Az viszont már nem lenne ínyünkre — tette hozzá —, ha a Moszkvának nyújtandó nyugati se­gélyek nem érintenék az egykori csatlós országokat, nevezetesen, ha a Szovjetunió a segélyek felhaszná­lásakor nem rendezné adósságait korábbi partnereivel. Magyarország tekinetében Antall József kétmil­liárd dolláros szovjet adósságról tett említést. Hozzáfűzte egyúttal, hogy kompenzálni illenék azt a vesztesé­get, amit a korábbi szövetséges or­szágok a szovjet piac összeomlása miatt szenvedtek el. A kétoldalú magyar—spanyol kap­csolatok legfontosabb híre, hogy a miniszterelnök látogatásával Német­ország és Franciaország után Spa­nyolországban is előkészítik az új típusú államszerződést. Ennek első fázisa a mostani Antall-látogatás idején aláírt külügyminisztériumi együttműködési megállapodás. A gazdasági együttműködésben is fejlődés várható. A miniszterelnök ennek a kérdésnek igen jelentős te­ret szentelt, munkareggeli kereté­­ben találkozott a spanyol üzleti és és pénzvilág reprezentánsaival. Ki­fejtette, hogy a magyar — és remé­nye szerint a spanyol — felet nem elégíti ki a spanyol—magyar keres­kedelmi , forgalomban kimutatható, jelenleg 104 millió dolláros összeg, valamint a mindössze 20 megalakult vegyes vállalat. Bizosította tárgyaló­­partnereit, hogy Magyarországon stabil jogi szabályozásra számíthat­nak és hazánkból megcélozható a környező országok piaca. Ez utóbbi szándékok nem idegenek a spanyol féltől. Wagner Henrik A magyar kormányfő és kísérete tegnap este hazaérkezett a spanyol fővárosból. Kohl segítségét kéri Gorbacsov Mihail Gorbacsov segítséget kért Németországtól, személyesen Hel­mut Kohl kancellártól, hogy a Szov­jetunió pénzügyi helyzete az év kö­zepére, illetve 1991 második felében ne váljék ellenőrizhetetlenné. A március közepén kelt és a Der Spiegel tegnap megjelent számában közölt levélben a szovjet elnök meg­állapította: Azok az erők, amelyek államiságunkat meg akarják rendí­teni, támadásba lendültek, kihasz­nálva a fogyasztói piacon kialakult helyzet miatti fokozódó népi elége­­detlens­éget. Ilyen körülmények kö­zött jobban, mint valaha, szükségem lenne sürgős támogatásra, amely segí­tene abban, hogy a pénzügyi hely­zet az elkövetkezendő három-öt hó­napban ellenőrzés alatt maradjon. A levélben az elnök a kancellár személyes közbenjárását kérte a né­met bankok „hangulatának” meg­változtatásához. Nem ismeretes, hogy a Szovjetunióba készülő Hel­mut Kohl kancellár lépett-e a levél nyomán. A német pénzintézetek elzárkózó magatartását a közelmúltban a Deutsche Bank elnökének japáni nyilatkozata jelezte. A német érv­rendszerben is megtalálható az a szempont, hogy a Szovjetunió elő­ször reformálja meg gazdaságát, mert a Nyugat máskülönben csak „feneketlen hordóba” önti a pénzt. Bush a legnagyobb kereskedelmi kedvezményről• Befolyásolni Kínát, nem elszigetelni George Bush amerikai elnök egy vasárnapi beszédében védelmébe vette az a döntését, hogy Kína szá­mára megújítja a legnagyobb keres­kedelmi kedvezmény al­kalmazását.­­ Kínát nem lehet úgy befolyásol­ni, hogy elszigeteljük — mondotta az elnök a kaliforniai Fountain Val­­leyben, ahol az ázsiai eredetű ame­rikaiak képviselői előtt­­beszélt. Ugyanakkor leszögezte: kormánya továbbra is nyomást gyakorol majd Pekingre a belpolitikai reformok érdekében. Bush egyébként beszéde előtt ta­lálkozott néhány kínai diákkal is, akik — mint mondta — közölték ve­le: sokan közülük támogatják a ke­reskedelmi kedvezmény megújítá­sát. Ennek révén Kína alacsony vám­tételek mellett exportálhatja áruit az Egyesült Államokba. A kongresz­­szus — ahol a „pekingi tavasz” vér­­befojtása miatt jelentős ellenzéke van e lépésnek — kilencven napon belül még megmásíthatja Bush dön­tését, ehhez azonban kétharmados többségre lenne szükség. A Fehér Ház egyébként épp a bí­rálatok lecsillapítására már koráb­ban korlátozásokat jelentett be a csúcstechnológiájú — azaz katonai célokra is használható — számító­gépek kínai eladására. A Szovjetunió nyugati támogatása ne történjék Közép-Európa rovására jot tesz a hasznosításra. A KGST záróülésszakának előkészületeiről Herman János külügyi szóvivő adott tájékoztatást hétfői sajtókonferen­ciáján. A szóvivő az időszerű külpolitikai események sorából kiemelte az euró­pai biztonsági és együttműködési értekezlet tanácsának (a 34 együtt­működő állam külügyminiszterei­nek testülete) berlini értekezletét. A helsinki folyamat új fóruma jú­nius 19—20-án első alkalommal ül össze, azzal a céllal, hogy új mecha­nizmussal bővítse az európai együtt­működés konfliktusmegelőző és -ke­zelő eljárásainak tárházát. A hét legfontosabb diplomáciai látogatásait ismertetve a szóvivő be­jelentette, hogy Somogyi Ferenc, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára, június 19. és 26. között az Egyesült Államokban a kétoldalú kapcsolatok elmélyítését, és a nem­zetközi kérdésekben való együttmű­ködés erősítését szolgáló tárgyaláso­kat folytat majd. New York-i láto­gatása alkalmával a magyar külügyi államtitkár tárgyal Peres de Cuellar ENSZ-főtitkárral, s június 25-én megnyitja hazánk New York-i fő­konzulátusának és ENSZ-missziójá­­nak új, közös épületét. A szóvivő bejelentette azt is, hogy Mádl Ferenc tárca nélküli minisz­ter meghívására négynapos látoga­táson Magyarországon tartózkodik Gerhard Gies, a németországbeli Szász-Anhalt tartomány minisztere­­nöke. A tartományi kormányfő tár­gyalásokat folytat a gazdasági, kul­turális egy­üttműködés fejlesztésé­ről. Most első alkalommal érkezett Magyarországra a Németországi Szö­vetségi Köztársaság öt új tartomá­nya egyikének vezetője. A magyar külügyi szóvivő megfo­galmazása szerint Mihail Gorbacsov meghívása a londoni csúcsra, a He­tek és a Szovjetunió ügye. A Szov­jetunió meghívása egyébként nem áll ellentétben Magyarország érde­keivel, azzal a feltétellel, hogy a Szovjetuniónak nyújtandó támoga­tás ne a közép-európai új demokrá­ciák rovására történjék. (Folytatás az 1. oldalról) vel egyetemben — de facto megszű­nik létezni. Jogilag 90 nap elteltével ér véget a szervezet léte, amikor az egyes tagállamok ratifikálják a döntést. E három hónap alatt az úgynevezett felszámolási bizottság elvégzi a szer­vezet vag­yonértékelését és javasla- OV^! Harcolj, Borisz! Ő maga is elbüszélkedhetett már ezzel. Mármint, hogy keresztneve oro­szul egyúttal azt is jelenti: harcolj! Harcolt. Jött, látott és győzedelmes­kedett. Bár győzelme senkit nem le­pett meg, legfőképpen vetélytársait nem. Volt, aki nála is radikálisabb gazdasági programot hirdetett, olyan is akadt, aki megfontoltabbnak, női­esebbnek mutatkozott. Mégsem volt egy pillanatig sem kétséges, hogy Borisz nyeri meg az 1917 ősze óta első oroszországi demokratikus­­el­nökválasztásokat. 1918 januárjában néhány bolsevik matróz levegőbe emelt pisztolyokkal kergette szét az utolsó orosz Duma Péterváron összesereglett tagjait. Ma, 1991-­ben Oroszországnak ismét van a köz akaratából választott el­nöke, félig-meddig demokratikus parlamentje, s az sem mellékes, hogy Leningrád ismét Szentpétervár. Miben rejlik Jelcin titka? A vá­lasz látszólag egyszerű: a koldusbot­ra juttatott, jobb­ sorsra érdemes oroszok milliói megdöbbentő nyomo­rukban mindenkiben Messiást vél­nek fölfedezni, aki dörgedelmes szó­zatokat intéz a gyűlölt hatalom el­len. Azonban az oroszoknak csak ebben az évszázadban annyi Messi­ással volt már dolguk, hogy jogos a kiábrándulásuk. Gapon pópa, Rasz­­putyin, avagy a maga módján Le­nin, Sztálin, Trockij, Hruscsov, sőt Gorbacsov is Messiásként bukkant föl, hogy aztán — az egy Gorbacsov kivételével — eltűnjék a történelem fekete lyukainak valamelyikében. Jelcin az a fajta politikus, aki rangtól, vagyoni és társadalmi hely­zettől, vallástól és nemzetiségtől függetlenül minden választópolgár kegyét el tudja nyerni. Tisztában van azzal, hogy az orosz gazdaságot csakis a Nyugat segítségével állít­hatja talpra. Erre azonban csak ab­ban az esetben számíthat, ha a dik­tatúra romjain, a magántulajdonon és a szabad vállalkozáson nyugvó piacgazdaságot teremt. Hát piacgaz­daságot ígér a vállalkozó szellemű polgárnak! Azt is tudja, hogy a pat­riarchális szellemben nevelt, konzer­vatív, a külföldtől idegenkedő és mindig nagyhatalmi ábrándokat kergető honfitársai — a katonák, a Pamjaty hívei, a különböző nemze­­ti-klerikális-monarchista pártok — azzal fogják vádolni, hogy eladja az országot minden oroszok ősellensé­geinek. Kifogva a szelet a vitorlából, Borisz nemzeti jelszavakat harsog. Tud ő orosz hazafi lenni, ha kell! Földet ígér a parasztnak, a kol­hoznak meg azt, hogy nem nyúl majd hozzá. (Bár a föld a kolhozé). Magánkézbe adná a gyárakat, de a munkásnak is azt ígéri, az övé lesz. Árut ígér a kifosztott üzletek pol­caira, konvertibilis rubelt a bank­számlákra. Ezek után aztán bolond lenne, aki nem rá sza­vaz. No és hát ő volt az, aki politikai pályafutását s talán személyes biztonságát is koc­kázatta, amidőn szembeszállt az or­­szág akkor még nagy hatalmú má­sodik emberével, Ligacsovval, sőt magával Gorbacsoval is! A peresztrojka fenegyereke, a Kreml fekete báránya, Gorbacsov tékozló fia — ezek az ő unalomig el­csépelt titulusai. Csoda, hogy máig meg tudta őrizni nimbuszát. Hogy a kezében összpontosuló mérhetetlen hatalom sem tette ellenszenvessé a tömegek szemében. Marad-e még ereje, hite a befejezéshez? Hiszen ő sem tud szabadulni Oroszországtól, kénytelen megmaradni prófétának a saját hazájában. És a hétköznapok máris kompro­misszumokra kényszerítik. Áldását adta Gorbacsov új szövetségi tervé­re, amely egyebek mellett azzal fe­nyegeti a szakadár hat kis köztársa­ságot, hogy vámhatárokat állítanak föl velük szemben és gazdaságilag megfojtják őket. Vajon meddig mehet el Jelcin a kompromisszumaival, hogy megőriz­ze függetlenségét? Vajon meddig nem árthat neki újsütetű, szemet­­szúróan szívélyes viszonya Gorba­­csovval, aki egy már jószerével csak papíron létező államszövetség, a Szovjetunió vezetője, míg ő. Jelcin egy magára találó és új világszerep­­re áhítozó Oroszország első számú elnöke ? Jelcin annak idején Gorbacsov föl­fedezettjének számított. Meglehet egy nap arra ébredünk, hogy a ta­nítvány megleckézteti hajdani mes­terét. Ha máshogy nem, beveszi a csapatába. Hiszen Jelcin felé kacsin­gat már Eduard Sevardnadze is. Harcolj, Borisz! Hiszen a harc még csak most kezdődik. Szaniszló Ferenc

Next