Új Magyarország, 1991. június (1. évfolyam, 31-55. szám)
1991-06-18 / 45. szám
BGY AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG piacaira való bejutás fő eszköze a magyar EEK társulási szerződés lesz. A brit kormány kezdeményezően lép fel a hatékony szerződésért, és nyomást gyakorol egyikmásik közös piaci partnerországra, amelyik kevésbé liberális a kereskedelemben, hogy jó egyezmény szülessék — jelentette ki tegnap Londonban Timothy Sainsbury brit kereskedelmi államminiszter. GÖNCZ ÁRPÁD köztársasági elnök tegnap hivatalában fogadta Gerhard Giest, Szász-Anhalt tartomány miniszterelnökét. Hangsúlyozta: kár volna a korábbi virágzó kapcsolatokat elfelejteni, sokkal inkább újjászületésükben, és újak létesítésében vagyunk érdekeltek. Mindkét fél szempontjából nagy jelentőségű lenne, ha Magyarország és a korábbi NDK területén újjáalakult tartományok közötti gazdasági kapcsolatok kimozdulnának a mélypontról. A CSEHEK ÉS A SZLOVÁKOK közös államának fennmaradásáról kezdtek tegnap újabb tanácskozást a csaknem egy éve húzódó vita keretében a szövetségi és a két köztársasági kormány vezetői a morvaországi Kromerizben. Az alkotmányjogi vita a föderációt alkotó tagköztársaságok önállóságának mértéke körül jutott holtpontra. A szlovákok „államszerződést” kívánnak kötni a csehekkel, és szerenének minél több szuverenitást megőrizni Szlovákia számára, míg a prágai politikusok nagy része a föderációból indul ki, és az állam egységét hangsúlyozza. AZ Ot török kormány megalakításával Mesut Yilmazt, a Haza Pártjának újonnan megválasztott elnökét bízta meg hétfőn Turgut Özal államfő. A kormányfői poszt vasárnap üresedett meg. Az előző miniszterelnök, Jildirim Akbulut azért mondott le, mert vereséget szenvedett Yilmaztól a pártelnöki tisztért folytatott versengésben a Haza Pártjának szombati kongresszusán. Megfigyelők szerint a liberális felfogású Yilmaz markánsabb egyéniség elődjénél, s valószínűleg függetlenebb lesz döntéseiben ez alelnöktől. A PINATUBO vulkán újabb kitörésétől tartva több százezren menekültek el. A természeti katasztrófának eddig legalább 76 halálos áldozata van a Fülöp-szigeteken. James Baker Belgrádba látogat Csütörtökön kétnapos látogatásra Jugoszláviába érkezik James Baker amerikai külügyminiszter - közölték hétfőn Belgrádban. James Baker és jugoszláv kollégája, Budimir Loncsar előzőleg Berlinben is találkozik egymással az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet miniszteri konferenciáján. Belgrádban folytatódó megbeszéléseik középpontjában a jugoszláv válság és megoldásának módozata áll majd. Gianni de Michelis olasz külügyminiszter a jugoszláv sajtónak adott interjújában kijelentette: az Európai Közösség kész felgyorsítani a Jugoszláviának nyújtott támogatást, hogy erősítse azokat az erőket, amelyek a problémák megegyezéssel történő megoldására törekszenek. A hétfői lapokban megjelent nyilatkozatában az olasz diplomácia vezetője rámutatott, hogy ez változást jelez a Tizenkettek álláspontjában, mivel nem várják meg korábbi feltételeik teljesítését, hanem késedelem nélkül, és Jugoszláviával kezdve a sort, tárgyalást indítványoznak a gazdasági és politikai társulásról. Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy Drezdában, az EK miniszteri tanácsülésén Jugoszlávia támogatására 4-5 milliárd dolláros csomagtervről volt szó. Jelcin fölénye meggyőző volt Borisz Jelcin a tegnapig összeszámlált szavazatok alapján 57,38 százalékos eredményével biztosan megnyerte az oroszországi elnökválasztást — jelentette be hétfőn Moszkvában Vaszilij Kazakov. A központi választási bizottság elnöke elmondta, hogy eddig a 88 oroszországi választókerületből 84 eredményei érkeztek meg, s ezeket értékelték. A még hátralevő négy kerület eredményei most már nem befolyásolhatják lényegesen a végeredményt. Nyikolaj Rizskov volt kormányfő 17,29, Vlagyimir Zsirinovszkij, a Liberális Demokrata Párt vezetője pedig 7,94 százalékot ért el. Aman Tulejev, kemerovói tanácselnök 64, Albert Makasov tábornok 3,8 százalékot kapott. Az utolsó helyen 3,47 százalékkal Vagyim Bakatyin volt belügyminiszter végzett. I. évfolyam, 45. számom 1,", 1991.. június 18., kedd KÜLFÖLD A határok elismerése és hídépítés Európában Aláírták az új német—lengyel alapszerződést Németország tegnap szerződésben ígérte meg Lengyelországnak, hogy „lehetőségeinek keretein belül, erejéből tellően” előmozdítja Varsó csatlakozását az Európai Közösségekhez. A szerződő felek annak a felfogásuknak is hangot adtak, hogy a lengyel eladósodottság problémájának megoldása az ottani gazdasági reformok sikerének fontos feltétele. Mindezt az a tíz évre szóló német —lengyel jószomszédsági és együttműködési szerződés tartalmazza, amelyet hétfőn délben írt alá Bonnban Helmut Kohl német kancelllár és Jan Krzysztof Bielecki lengyel kormányfő. A szerződés mindig öt évvel meghosszabbodik, amennyiben érvényének lejárta előtt egy évvel egyik fél sem jelenti be írásban a felmondásra formált igényt. Az alapszerződésként is emlegetett dokumentum lényegében az 1970-es nyugatnémet—lengyel szerződést, a korábbi lengyel—NDK szerződéseket váltja fel, s a külügyminiszterek leveleivel, valamint a novemberben kötött határszerződéssel együtt egységes egészet alkot. Ez utóbbiban az egységes Németország is elismerte az Odera-Neisse határt keleti határként, amit az NSZK és az NDK korábban már külön-külön megtett. Helmut Kohl az aláírás alkalmából hangsúlyozta: Európa jövője szempontjából döntő fontosságú, hogy lengyelek és németek a kontinens közepén tiszteletben tartsák a határokat, de egyben hidakat is építsenek. A szerződés hitet tesz az európai béke megőrzése és az erőszakról való lemondás mellett is. Lengyel részről először ismerték el hivatalosan, szerződésben a lengyelországi német kisebbség létét, s egyben európai színvonalú jogokat biztosítottak az önazonosság megtartásához és kibontakoztatásához. A német—lengyel szerződéssel az egységes Németország újabb lépést tett a közelebbi és távolabbi szomszédokhoz fűződő viszony új alapokra helyezésében. Moszkva után immár Varsóval is megkötötte az alapszerződést, s tárgyal Prágával is. Azt tervezik, hogy még az év végéig tető alá hozzák a német—magyar megállapodást. A hétfői bonni aláírásra Bielecki népes küldöttséggel érkezett Bonnba, az egynapos vizit kétoldalú találkozókra is alkalmat adott. Antall József látogatása Madridban (Folytatás az 1. oldalról) abban, hogy a Varsói Szerződés katonai szervezetének elhalása után megnövekedett az Észak-atlanti Szövetség felelőssége Európa biztonságáért. A magyar miniszterelnök e helyütt megjegyezte: két világháború tapasztalata arra figyelmeztet, hogy az Egyesült Államok jelenléte nélkül Európa sebezhetőbb volna. A Szovjetunió, valamint a peresztrojka sorsáról szólva a magyar miniszterelnök leszögezte: bennünket, magyarokat nem zavar a Szovjetunió gazdasági segélyezése és érdekeltek vagyunk egy stabil állam létében. Az viszont már nem lenne ínyünkre — tette hozzá —, ha a Moszkvának nyújtandó nyugati segélyek nem érintenék az egykori csatlós országokat, nevezetesen, ha a Szovjetunió a segélyek felhasználásakor nem rendezné adósságait korábbi partnereivel. Magyarország tekinetében Antall József kétmilliárd dolláros szovjet adósságról tett említést. Hozzáfűzte egyúttal, hogy kompenzálni illenék azt a veszteséget, amit a korábbi szövetséges országok a szovjet piac összeomlása miatt szenvedtek el. A kétoldalú magyar—spanyol kapcsolatok legfontosabb híre, hogy a miniszterelnök látogatásával Németország és Franciaország után Spanyolországban is előkészítik az új típusú államszerződést. Ennek első fázisa a mostani Antall-látogatás idején aláírt külügyminisztériumi együttműködési megállapodás. A gazdasági együttműködésben is fejlődés várható. A miniszterelnök ennek a kérdésnek igen jelentős teret szentelt, munkareggeli keretében találkozott a spanyol üzleti és és pénzvilág reprezentánsaival. Kifejtette, hogy a magyar — és reménye szerint a spanyol — felet nem elégíti ki a spanyol—magyar kereskedelmi , forgalomban kimutatható, jelenleg 104 millió dolláros összeg, valamint a mindössze 20 megalakult vegyes vállalat. Bizosította tárgyalópartnereit, hogy Magyarországon stabil jogi szabályozásra számíthatnak és hazánkból megcélozható a környező országok piaca. Ez utóbbi szándékok nem idegenek a spanyol féltől. Wagner Henrik A magyar kormányfő és kísérete tegnap este hazaérkezett a spanyol fővárosból. Kohl segítségét kéri Gorbacsov Mihail Gorbacsov segítséget kért Németországtól, személyesen Helmut Kohl kancellártól, hogy a Szovjetunió pénzügyi helyzete az év közepére, illetve 1991 második felében ne váljék ellenőrizhetetlenné. A március közepén kelt és a Der Spiegel tegnap megjelent számában közölt levélben a szovjet elnök megállapította: Azok az erők, amelyek államiságunkat meg akarják rendíteni, támadásba lendültek, kihasználva a fogyasztói piacon kialakult helyzet miatti fokozódó népi elégedetlenséget. Ilyen körülmények között jobban, mint valaha, szükségem lenne sürgős támogatásra, amely segítene abban, hogy a pénzügyi helyzet az elkövetkezendő három-öt hónapban ellenőrzés alatt maradjon. A levélben az elnök a kancellár személyes közbenjárását kérte a német bankok „hangulatának” megváltoztatásához. Nem ismeretes, hogy a Szovjetunióba készülő Helmut Kohl kancellár lépett-e a levél nyomán. A német pénzintézetek elzárkózó magatartását a közelmúltban a Deutsche Bank elnökének japáni nyilatkozata jelezte. A német érvrendszerben is megtalálható az a szempont, hogy a Szovjetunió először reformálja meg gazdaságát, mert a Nyugat máskülönben csak „feneketlen hordóba” önti a pénzt. Bush a legnagyobb kereskedelmi kedvezményről• Befolyásolni Kínát, nem elszigetelni George Bush amerikai elnök egy vasárnapi beszédében védelmébe vette az a döntését, hogy Kína számára megújítja a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény alkalmazását. Kínát nem lehet úgy befolyásolni, hogy elszigeteljük — mondotta az elnök a kaliforniai Fountain Valleyben, ahol az ázsiai eredetű amerikaiak képviselői előttbeszélt. Ugyanakkor leszögezte: kormánya továbbra is nyomást gyakorol majd Pekingre a belpolitikai reformok érdekében. Bush egyébként beszéde előtt találkozott néhány kínai diákkal is, akik — mint mondta — közölték vele: sokan közülük támogatják a kereskedelmi kedvezmény megújítását. Ennek révén Kína alacsony vámtételek mellett exportálhatja áruit az Egyesült Államokba. A kongreszszus — ahol a „pekingi tavasz” vérbefojtása miatt jelentős ellenzéke van e lépésnek — kilencven napon belül még megmásíthatja Bush döntését, ehhez azonban kétharmados többségre lenne szükség. A Fehér Ház egyébként épp a bírálatok lecsillapítására már korábban korlátozásokat jelentett be a csúcstechnológiájú — azaz katonai célokra is használható — számítógépek kínai eladására. A Szovjetunió nyugati támogatása ne történjék Közép-Európa rovására jot tesz a hasznosításra. A KGST záróülésszakának előkészületeiről Herman János külügyi szóvivő adott tájékoztatást hétfői sajtókonferenciáján. A szóvivő az időszerű külpolitikai események sorából kiemelte az európai biztonsági és együttműködési értekezlet tanácsának (a 34 együttműködő állam külügyminisztereinek testülete) berlini értekezletét. A helsinki folyamat új fóruma június 19—20-án első alkalommal ül össze, azzal a céllal, hogy új mechanizmussal bővítse az európai együttműködés konfliktusmegelőző és -kezelő eljárásainak tárházát. A hét legfontosabb diplomáciai látogatásait ismertetve a szóvivő bejelentette, hogy Somogyi Ferenc, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára, június 19. és 26. között az Egyesült Államokban a kétoldalú kapcsolatok elmélyítését, és a nemzetközi kérdésekben való együttműködés erősítését szolgáló tárgyalásokat folytat majd. New York-i látogatása alkalmával a magyar külügyi államtitkár tárgyal Peres de Cuellar ENSZ-főtitkárral, s június 25-én megnyitja hazánk New York-i főkonzulátusának és ENSZ-missziójának új, közös épületét. A szóvivő bejelentette azt is, hogy Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter meghívására négynapos látogatáson Magyarországon tartózkodik Gerhard Gies, a németországbeli Szász-Anhalt tartomány miniszterenöke. A tartományi kormányfő tárgyalásokat folytat a gazdasági, kulturális együttműködés fejlesztéséről. Most első alkalommal érkezett Magyarországra a Németországi Szövetségi Köztársaság öt új tartománya egyikének vezetője. A magyar külügyi szóvivő megfogalmazása szerint Mihail Gorbacsov meghívása a londoni csúcsra, a Hetek és a Szovjetunió ügye. A Szovjetunió meghívása egyébként nem áll ellentétben Magyarország érdekeivel, azzal a feltétellel, hogy a Szovjetuniónak nyújtandó támogatás ne a közép-európai új demokráciák rovására történjék. (Folytatás az 1. oldalról) vel egyetemben — de facto megszűnik létezni. Jogilag 90 nap elteltével ér véget a szervezet léte, amikor az egyes tagállamok ratifikálják a döntést. E három hónap alatt az úgynevezett felszámolási bizottság elvégzi a szervezet vagyonértékelését és javasla- OV^! Harcolj, Borisz! Ő maga is elbüszélkedhetett már ezzel. Mármint, hogy keresztneve oroszul egyúttal azt is jelenti: harcolj! Harcolt. Jött, látott és győzedelmeskedett. Bár győzelme senkit nem lepett meg, legfőképpen vetélytársait nem. Volt, aki nála is radikálisabb gazdasági programot hirdetett, olyan is akadt, aki megfontoltabbnak, nőiesebbnek mutatkozott. Mégsem volt egy pillanatig sem kétséges, hogy Borisz nyeri meg az 1917 ősze óta első oroszországi demokratikuselnökválasztásokat. 1918 januárjában néhány bolsevik matróz levegőbe emelt pisztolyokkal kergette szét az utolsó orosz Duma Péterváron összesereglett tagjait. Ma, 1991-ben Oroszországnak ismét van a köz akaratából választott elnöke, félig-meddig demokratikus parlamentje, s az sem mellékes, hogy Leningrád ismét Szentpétervár. Miben rejlik Jelcin titka? A válasz látszólag egyszerű: a koldusbotra juttatott, jobb sorsra érdemes oroszok milliói megdöbbentő nyomorukban mindenkiben Messiást vélnek fölfedezni, aki dörgedelmes szózatokat intéz a gyűlölt hatalom ellen. Azonban az oroszoknak csak ebben az évszázadban annyi Messiással volt már dolguk, hogy jogos a kiábrándulásuk. Gapon pópa, Raszputyin, avagy a maga módján Lenin, Sztálin, Trockij, Hruscsov, sőt Gorbacsov is Messiásként bukkant föl, hogy aztán — az egy Gorbacsov kivételével — eltűnjék a történelem fekete lyukainak valamelyikében. Jelcin az a fajta politikus, aki rangtól, vagyoni és társadalmi helyzettől, vallástól és nemzetiségtől függetlenül minden választópolgár kegyét el tudja nyerni. Tisztában van azzal, hogy az orosz gazdaságot csakis a Nyugat segítségével állíthatja talpra. Erre azonban csak abban az esetben számíthat, ha a diktatúra romjain, a magántulajdonon és a szabad vállalkozáson nyugvó piacgazdaságot teremt. Hát piacgazdaságot ígér a vállalkozó szellemű polgárnak! Azt is tudja, hogy a patriarchális szellemben nevelt, konzervatív, a külföldtől idegenkedő és mindig nagyhatalmi ábrándokat kergető honfitársai — a katonák, a Pamjaty hívei, a különböző nemzeti-klerikális-monarchista pártok — azzal fogják vádolni, hogy eladja az országot minden oroszok ősellenségeinek. Kifogva a szelet a vitorlából, Borisz nemzeti jelszavakat harsog. Tud ő orosz hazafi lenni, ha kell! Földet ígér a parasztnak, a kolhoznak meg azt, hogy nem nyúl majd hozzá. (Bár a föld a kolhozé). Magánkézbe adná a gyárakat, de a munkásnak is azt ígéri, az övé lesz. Árut ígér a kifosztott üzletek polcaira, konvertibilis rubelt a bankszámlákra. Ezek után aztán bolond lenne, aki nem rá szavaz. No és hát ő volt az, aki politikai pályafutását s talán személyes biztonságát is kockázatta, amidőn szembeszállt az ország akkor még nagy hatalmú második emberével, Ligacsovval, sőt magával Gorbacsoval is! A peresztrojka fenegyereke, a Kreml fekete báránya, Gorbacsov tékozló fia — ezek az ő unalomig elcsépelt titulusai. Csoda, hogy máig meg tudta őrizni nimbuszát. Hogy a kezében összpontosuló mérhetetlen hatalom sem tette ellenszenvessé a tömegek szemében. Marad-e még ereje, hite a befejezéshez? Hiszen ő sem tud szabadulni Oroszországtól, kénytelen megmaradni prófétának a saját hazájában. És a hétköznapok máris kompromisszumokra kényszerítik. Áldását adta Gorbacsov új szövetségi tervére, amely egyebek mellett azzal fenyegeti a szakadár hat kis köztársaságot, hogy vámhatárokat állítanak föl velük szemben és gazdaságilag megfojtják őket. Vajon meddig mehet el Jelcin a kompromisszumaival, hogy megőrizze függetlenségét? Vajon meddig nem árthat neki újsütetű, szemetszúróan szívélyes viszonya Gorbacsovval, aki egy már jószerével csak papíron létező államszövetség, a Szovjetunió vezetője, míg ő. Jelcin egy magára találó és új világszerepre áhítozó Oroszország első számú elnöke ? Jelcin annak idején Gorbacsov fölfedezettjének számított. Meglehet egy nap arra ébredünk, hogy a tanítvány megleckézteti hajdani mesterét. Ha máshogy nem, beveszi a csapatába. Hiszen Jelcin felé kacsingat már Eduard Sevardnadze is. Harcolj, Borisz! Hiszen a harc még csak most kezdődik. Szaniszló Ferenc