Új Magyarország, 1992. június (2. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-17 / 142. szám
Leonyid Kravcsuk Párizsban / ^ f T j 3i ^ Ukrajna is csatlakozott Ukrajna is csatlakozott az Európai Biztonsági és Együttműködési Szerződés Párizsi Chartájához. Az okmányt tegnap látta el kézjegyével Párizsban Leonyid Kravcsuk ukrán államfő, aki Francois Mitterrand francia elnökkel együtt aláírta a most megkötött francia-ukrán egyetértési és együttműködési szerződést is. A szerződés egyebek között kimondja, hogy Ukrajna atomfegyverektől mentes állam kíván lenni. Kravcsuk párizsi tárgyalásain, amelyeket Mitterrand-on kívül tegnap Pierre Bérégovoy miniszterelnökkel és Pierre Joxe védelmi miniszterrel folytatott, szó volt a nukleáris leszerelés megvalósításának gyakorlati kérdéseiről is. Az ukrán államfő tegnap délelőtt érkezett kétnapos látogatásra Franciaországba, több miniszter társaságában. Megbeszélései kiterjednek a politikai és a gazdasági együttműködésre, az európai helyzetre, a volt Szovjetunió felbomlásából származó kérdésekre. Kravcsuk párizsi találkozói - bár csak a véletlen folytán - időben egybeesnek Borisz Jelcin washingtoni tárgyalásaival s az ukrán államfő nyomatékosan alá is húzta meg nyilatkozásaiban azt, hogy Ukrajna önálló állam, amelynek érdekeit egyedül választott testületei képviselik, egyúttal olyan állam, amely mielőbb csatlakozni kíván az európai együttműködés minden formájához. Kravcsuk a kétoldalú szerződés aláírásakor mondott beszédében azt hangoztatta, hogy az lépést jelent ebben az irányban . Ukrajna „jelentős súllyal akar hozzájárulni az egységes, békés, szolidáris és virágzó Európa építéséhez". Mitterrand elnök maga is történelmi eseménynek nevezte a kétoldalú szerződés megkötését és segítséget ígért az ukrán gazdasági fejlődés meggyorsításához. A volt Szovjetunióból létrejött államok közül - a független balti köztársaságokat nem számítva - Ukrajna a második, amelyik csatlakozott a Párizsi Chartához, korábban Fehéroroszország elnöke is aláírta már azt. Az aláírási ünnepségen Kravcsuk hangoztatta, hogy országa minden tőle telhető eszközzel hozzájárul a földrész szilárd békéjéhez, biztonságához, a demokratizálás fejlődéséhez, az emberi jogok érvényesítéséhez. Kolozsvári kilakoltatás Tegnap Kolozsvárott, ahol Gheorghe Funar polgármester rendeleteit hajtják végre, egy magyar szervezet székházának kiürítéséhez láttak hozzá az önkormányzati szervek. Az MTI a Királyhágó melléki Református Egyházkerület Tájékoztatási Szolgálatától kapta a hírt, hogy a reggeli órákban hatósági közegek vonultak ki a kolozsvári Magyar Diákszövetség (MADISZ) székházához és elkezdték a szervezet ingóságainak elszállítását. Az akciót a helyi lakásgazdálkodási vállalat igazgatója irányította. Kilakoltatási végzés a behatolóknál nem volt. Amikor a berendezés egyötöde az épületből már kikerült, a helyszínre érkeztek a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetői, közöttük egy parlamenti képviselő, és a városi tanács RMDSZ-tagjai, akik tiltakoztak az akció ellen. A kolozsvári televízió magyar adásának munkatársai stábbal vonultak ki. Az önkormányzati RMDSZ-tagok a megyei prefektushoz fordultak. Ezután a kilakoltatást láthatólag felfüggesztették, de - mint az Egyházkerületi Tájékoztató Szolgálat közölte az MTI-vel - „a folytatást aggódva várjuk". Funar polgármester kilakoltatást helyezett kilátásba a Szabadság és a Korunk lapszerkesztőségeivel, illetve az RMDSZ megyei szervezetének székházával szemben is. Orosz ajánlat Indiának Oroszország újdelhi nagykövete felajánlotta Indiának, hogy a két ország eddig jobbára szovjet (orosz) fegyverek szállítására szorítkozó hadiipari együttműködését terjesszék ki fegyverek közös gyártására és harmadik országokba történő exportjára. A nagykövet ajánlata a The Pioneer című indiai lapban jelent meg. Sem Moszkvában, sem Újdelhiben nem erősítették meg, hogy a két ország tárgyalna hadiipari vegyesvállalatok létesítéséről. „Eddig csak repülőgépeket, harckocsikat és páncélozott járműveket szállítottunk, de azt hiszem, hogy tovább mehetnénk és vegyes vállalatokat létesíthetnénk katonai eszközök gyártására, s nemcsak indiai felhasználás, hanem harmadik országoknak történő eladás céljára is" - mondta a nagykövet az idézett lapban. A nagykövet feltűnést keltő kijelentéseire magyarázatul az újdelhi orosz nagykövetség egyik szóvivője elmondta a Reuternak, hogy a fegyvereladások nagyon jelentős devizabevételi forrást jelentenek Oroszországnak és India régi, bevált kooperációs partnere Moszkvának. II. évfolyam, 14. szám 1992. június 17., szerda TUDÓSÍTÁS Román népszerűségi toplista Tudósítónk telexjelentése: A bukaresti Expres Magazin (a Tinerama című hetilap mellett Románia legtekintélyesebb és legszínvonalasabb ellenzéki hetilapja) legutóbbi közvéleménykutatásának eredménye azt mutatja, hogy jelenleg Romániában 7. Mihály király a legnépszerűbb személyiség (minden bizonnyal az áprilisi hazalátogatás hatására van így), az ellenpóluson pedig Ion Iliescu államfő áll. A megkérdezettek válaszainak alapján összeállított népszerűségi lista élcsoportja: 1. Hohenzollern Mihály 295 ponttal, 2. Theodor Stolojan miniszterelnök (254), 3. Cristian Topescu tévébemondó, szerkesztő, sportriporter (210), 4. Corneliu Coposu politikus, a Román Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt elnöke (177), 5. Ion Ratiu politikus, Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt (161), 6. Adrian Nastase külügyminiszter (141), 7. Anca Toader rádió- és tévériporter (103), 8. Pimen püspök, I. Mihály király személyes meghívója (75). A legnépszerűtlenebb személyiségek toplistája az Expres Magazin felmérése szerint: 1. Ion Iliescu államfő 309 „rossz ponttal", 2. Emanuel Valeriu tévériporter, szerkesztő, a Román Televízió volt vezérigazgatója (252), 3. Virgil Magureanu, a SRI (román hírszerző szolgálat) vezetője (237), 4. Radu Campeanu politikus, a Nemzeti Liberális Párt elnöke (232), 5. Razvan Theodorescu, a Román Televízió elnöke (178), 6. Corneliu Rosiianu, a Román Televízió híradójának bemondója, szerkesztő (108), 7. Alexandru Barladeanu politikus, a szenátus elnöke (96), 8. Simeon Tatu, az ortodox egyház szenátora (94), 9. Petre Roman exminiszterelnök, a Nemzeti Megmentési Front elnöke (89), 10. Miron Cosma, a Bányászok Országos Szakszervezetének elnöke (82), Botos László ZAMAI,YAMBSZifi lapszemle Mitől félnek a magyarok? X / A londoni Independent Dunaszerdahelyről keltezett tudósításában a szlovákiai magyarok félelmeiről olvashatunk. „Nem akarjuk a határok megváltoztatását. Az háborút jelentene. De nem bízunk Meciarban" - mondja egy magyar nemzetiségű lakos Dunaszerdahelyen, ahol Meciar mindössze három százalékot szerzett a választásokon. Meciar ki akarja szakítani Szlovákiát a föderációból és ez új félelmeket ébreszt a magyar kisebbségben, akik ebben a kis délszlovákiai faluban többségben élnek. A falu lakossága a választáson a magyar pártokra szavazott, amelyek a szavazatok 10 százalékát szerezték meg. A cikkben megkérdezett magyarok nem akarták, hogy vezetéknevüket közöljék a cikkben: egyszerűen félnek. A helyi tanács vezetője szlovák, aki azt mondja, hogy Meciar nem jelent veszélyt, és hogy a magyar kisebbség vezetői egy „katasztrófa forgatókönyvén" dolgoznak. Szerinte a magyaroknak nincsen félnivalójuk. A tanács tagjai azonban más véleményen vannak. A választások óta Meciar kijelentései feszültségeket okoznak. „Mi félünk egy önálló szlovák államtól. Attól tartunk, hogy nem lesz demokratikus" - mondja a tanács egyik magyar tagja. A cikk szerint a magyarok félnek attól, hogy egy független állam nem tartaná tiszteletben a nemzetiségek jogait és főként az iskolarendszer szenvedné ezt meg. A szlovákiai magyarok azt hangsúlyozzák, hogy nem akarnak konfliktust. Félő azonban, hogy Tudjmanhoz hasonlóan Meciar sem fogja tiszteletben tartani a kisebbségi jogokat, és egy új konfliktus a térségben egy tucat újabbat szülhet. Külügyi szóvivői tájékoztató Emlékeztető a magyar-nemen viszonyról (Folytatás az 1. oldalról) A szóvivő tájékoztatott a Katona Tamás magyar, és Teodor Melescanu román külügyi államtitkár májusi megbeszéléseiről készített emlékeztetőről, amelyet június elején Bukarestben egyeztettek és foglaltak írásba. Ez tartalmazza mindazokat a kérdéseket, amelyekben közös irányvonalat sikerült megjelölni, mint például jónéhány politikai, kulturális, gazdasági és konzuli hatáskörre vonatkozó kérdésben, de azokat is, melyekben eltérnek az álláspontok: a kisebbségi vegyesbizottság, a közös kisebbségi nyilatkozat, a főkonzulátusok visszaállítása, az Aradi Vértanúk Emlékművének újrafelállítása, vagy az 1956-os magyarországi forradalommal kapcsolatos dokumentumok hozzáférhetősége és más kérdésekben. A két fél közös szándékaként bekerült az emlékeztetőbe a parlamenti kapcsolatok, az önkormányzati együttműködés támogatása, a két külügyminisztérium közötti szakértői konzultációk szervezése, új határátkelőhelyek megnyitása és egy sor vegyes bizottság munkájának a felújítása vagy megkezdése is. A Nyugat-európai Unió június 19-én Bonnban megtartandó miniszteri ülésén részt vesz Jeszenszky Géza külügyminiszter és Für Lajos honvédelmi miniszter. A svájci Crans-Monatonban június végén ülést tart a liechtensteini illetőségű Fórum Alapítvány. Témája az „Európa Ház" és az egyik plénum Magyarországgal fog foglalkozni. A hazánkban végbement politikai rendszerváltozásról és külpolitikai törekvéseinkről Jeszenszky Géza külügyminiszter tart előadást. Herman János elmondta, a hónap végéig két helyettes külügyi államtitkár, Tomaj Dénes és Bába Iván is külföldre, az első Angolába, a másik Bulgáriába látogat. Tomaj Dénes áttekinti partnereivel a magyar-angolai kapcsolatokat, találkozik az ellenzéki UNITA képviselőivel majd a Dél-afrikai Köztársaságban felavatja a Magyar Köztársaság nagykövetségét. Bába Iván feladata, hogy Szófiában partnerével véglegesítse és aláírásra készítse elő a két ország alapszerződését. Szó lesz a balkáni helyzetről, az ott várható fejleményekről és a bolgár féllel szemben fenálló 85 millió rubelre rúgó magyar követelés leépítésének a lehetőségeiről. Az ENSZ Kis-Jugoszlávia elleni szankcióinak magyarországi végrehajtását összehangoló tárcaközi operatív bizottság ülésén szó volt az abból fakadó magyar veszteségek felméréséről, összesítéséről. A bizottság úgy döntött, hogy a szerbiai és montenegrói illetőségű természetes személyek magyarországi bankokban elhelyezett betéteiket nemcsak, hogy felvehetik, hanem egy meghatározott értékhatárig kivitelére is engedélyt kaphatnak. Humanitárius okoktól vezérelve hozott ilyen döntést a bizottság, amely szorgalmazta a magyar-román határ áteresztőképességének a növelését a Szerbia elleni szankciók okozta nagyban megnövekedett átmenőforgalom miatt. Herman János szóvivő végül elmondta a sajtó képviselőinek, hogy az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága májusi határozatai nyomán megbízta az Emberi Jogi Igazgatóságot egy olyan átfogó kisebbségi charta kidolgozásával, amely önálló egyezmény, vagy az Emberi Jogi Egyezményhez csatolt kiegészítő jegyzőkönyv formájában fogadható el. Kovács László Az MNB elnökének előadása A berni magyar nagykövetségen zürichi, bázeli és genfi tiszteletbeli konzuljaink és a Nagyköveti Tanácsadó Testület tagjainak jelenlétében Bod Péter Ákos, az MNB elnöke rövid előadásban vázolta a magyar belpolitika időszerű kérdéseit és a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét, kilátásait. Ezt követően a tiszteletbeli konzulok és a tanácsadók beszámoltak a magyar-svájci politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok elmélyítése érdekében kifejtett tevékenységükről. Ódor László nagykövet rövid beszédben méltatta a tiszteletbeli konzulok és tanácsadók személyes áldozatvállalását. A szakmai programot kulturális műsor követte. Rakssai Rakssányi Ildikó Mónika Liechtensteinben élő zongoraművésznő egy hangversenyzongorát adományozott a berni nagykövetségnek, amelyet maga a művésznő avatott fel színvonalas koncert keretében. Nagy Imre-évforduló Koszorúzás Párizsban A Magyar Köztársaság követségének koszorúját helyezték el kedden a párizsi Pere Lachaise temetőben Nagy Imre jelképes sírján, kivégzésének évfordulóján. 1956. miniszterelnökének a párizsi magyarok akkor állítottak emlékművet, jelképes sírt, amikor Magyarországon még a 301- es parcella jeltelen sírjában nyugodott. Megkoszorúzta az emlékművet több párizsi magyar szervezet is. Titkos szovjet dokumentumok kiállítása A Szovjetunió Kommunista Pártjának eddig titkos anyagaiból nyílik szerdán kiállítás a washingtoni kongresszusi könyvtárban. Az AP keddi jelentése szerint a háromszáz dokumentum egyik legfeltűnőbb darabja egy Lenin által 1918-ban írt levél, amelyben a bolsevik vezető felszólította az egyik vidéki pártszervezet vezetőit, hogy egy helyi lázadás megbosszulására legalább száz parasztot akasszanak fel nyilvánosan. „Az akasztást úgy kell végrehajtani, hogy az emberek több száz kilométeres távolságban is lássák, tudjanak róla, s minél jobban reszkessenek" - írta Lenin. A Washingtonban kiállított dokumentumok a szovjet kommunista párt archívumából valók, s több millió más irattal együtt Borisz Jelcin orosz elnök utasítására kerültek napvilágra. Az orosz elnök washingtoni látogatásával egybeeső kiállítás megnyitása előtti sajtókonferencián Dmitrij Volkogonov tábornok, Jelcin katonai tanácsadója közölte: a dokumentumokat azért hozzák nyilvánosságra, hogy az orosz emberek lássák, Lenin nem volt olyan kedves és barátságos, mint azt a kommunista párt mutatta. A dokumentumokat ezután visszaszállítják Oroszországba és Moszkvában állítják majd ki. MAGYARORSZÁG portré A JSZK Képviselőháza hétfőn államfőt választott író-elnök Kis-Jugoszlávia után Tegnapelőtt óta Dobrica Casic, ak Jugoszláv Szövetségi Köztársaság első elnöke. A kétkamarás szövetségi parlament plénumán 154 képviselő szavazott Casic megválasztására, 14 volt ellene. A „szerb nemzet atyjának" nevezett író a parlamenti plénumra taxival érkezett, ami nem csak szerénységére vall, hanem arra is, neki nem mindegy, hogy választói ki ilyen véleménnyel vannak róla. A széthullott ország történelmének kétségkívül legnehezebb pillanatában politikai színre lépő Cosic a politikai pártok korteskedése és „káderezése" ellenére, mint pártonkívüli, minden kombinációt áthúzva, a közvélemény és természetesen a képviselők elsöprő többségének támogatásával lett elnökké. A neves író és akadémikus 1921-ben született a szerbiai Velika Drenova faluban. Szerb nemzetiségű. Az elemi iskolát szülőfalujában, a mezőgazdasági középiskolát Alekszinacon végezte. Az első naptól kezdve részt vett Jugoszlávia népfelszabadító háborújában, a háború után pedig magas rangú politikai és kultúrpolitikai posztokon tevékenykedett. Több alkalommal volt a szerb és a szövetségi parlament küldöttje (képviselője). 1968-ban az egyetemista mozgalom idején, mint Szerbia Kommunista Szövetsége központi bizottságának a tagja szembefordult a hivatalos pártpolitikával és elhagyta a párt sorait, ahova soha sem tért többé vissza. Ettől kezdve kizárólag irodalmi munkásságának szenteli életét és az írás marad egyetlen jövedelmi forrása is. Első nagy regénye az 1951-ben megjelent „Daleko je sunce" (Messze van a nap) nagy sikert arat majd sorra jelennek meg új regényei: a „Koreni" (Gyökerek), a „Deobe" (Osztódások), „Vreme smrti" (A halál ideje), a „Gresnik" (A vétkes), „Vernik" (A hívő), „Otpadnik" (Kiközösített) és a „Vreme zla" (A gonoszság ideje). Ide kívánkozik az a megjegyzés, hogy Cosic 1991 óta tiszteletbeli tagja a Magyar Írók Szövetségének is, 1970 óta a Szerb Tudományos Akadémia levelező tagja majd 1976-ban rendes taggá választották. Habár pártonkívüli, nem nevezhető a politikán kívülinek, hiszen őt tartják az értelmi szerzőjének annak a soha hivatalosan el nem ismert és meg nem jelentetett Memorandumnak, amelyet az SzTA készített és amely eszmei alapja a mostani jugoszláv tragédiát kiváltó nagyszerb politikának. Székfoglaló beszédében a fő hangsúlyt a szankciók és az azokat kiváltó okok megszüntetésére helyezte, elmondta, feladatának tekinti, hogy az országot mielőbb kivezesse a nemzetközi elszigeteltségből. A kormányzó pártok és az ellenzék együttműködését szorgalmazta egy fel nem vázolt demokratikus kompromisszum alapján. Új, demokratikus választásokat ígért és azt, mindent meg fog tenni a titoista pártállam maradványainak mielőbbi felszámolása érdekében, ezért türelemre intette, pontosabban, türelmet kért az ellenzéktől. Talán éppen ennek köszönhetően döntött úgy a szerb ellenzéket tömörítő DEPOS (Szerbia Demokratikus Mozgalma), hogy rövid időre bár, de elhalasztja a június 21-ére tervezett nagy népgyűlés megszervezését, amelynek célja Milosevics elnök és a szerb vezetés leváltása lett volna. A demokratikus jogállam megteremtésével párhuzamban, Cosic párbeszédre szólította fel a kisebbségek képviselőit, hogy tárgyalhassanak valamennyi emberi és kisebbségi jogok biztosításáról a nemzetiségek számára. Első bemutatkozásra, Cosic személye és igaz, csak körvonalakban ismertetett politikai platformja, a nagy válságban levő jugoszláv társadalomnak nem is tűnhet annyira ellenszenvesnek. K. L.