Új Magyarország, 1992. október (2. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-01 / 232. szám
II. évfolyam, 232. számhAlllAl _________ 1992. október 1., csütörtök Jeszenszky Géza előadása New Yorkban Továbbra is a román térfélen van a labda A román választások kimenetele várható volt, bár sokan eltérő eredményt reméltek. Örvendetes, hogy a Demokratikus Konvencióval sokkal színesebb lett a politikai paletta, s megnövekedett a Konvenció, a vele szövetséges RMDSZ súlya. E pártok demokratikus elkötelezettsége vitathatatlan és örvendetes az is, hogy a románok és a magyar kisebbségiek a demokrácia platformján együtt tudnak működni. Többek között erről beszélt New Yorkban, a Külpolitikai Tanács tagjai előtt Jeszenszky Géza. A magyar külügyminiszter az amerikai politikai és gazdasági élet vezető képviselőinek a kommunizmus utáni Európáról tartott előadást, majd kérdésekre válaszolva kifejtette: román-magyar viszonyban nem várható olyan áttörés, amilyent nagyon szeretnénk. Továbbra is a román térfélen van a labda és nyilvánvalóan nagyjából ugyanazokkal fogunk tárgyalni, mint eddig. A miniszter szólt a bősi erőmű körüli vitáról és a tanács tagjainak kérdései is utaltak a Szlovákiában tapasztalható növekvő türelmetlenségre. Nagy teret kapott a délszláv válság. A magyar belpolitikai fejlemények - ha nem is álltak a középpontban - de felmerültek a találkozón. A miniszter szólt a szélsőséges jelenségek okairól, a csalódottságról, s arról: nem lehet szétválasztani a szélsőbalt és a szélsőjobbot, hiszen azonos gyökerekből táplálkoznak, sőt gyakran a személyek is ugyanazok. A magyar kormány elkötelezett jelenlegi vonalának folytatása mellett, a kormányrúd középen marad. A tanács ülésén Soros György, az ismert magyar származású amerikai bankár mutatta be a külügyminisztert. Jeszenszky elmondta, régi ismerősök Sorossal, aki figyelemmel kíséri a magyar viszonyokat, de sok más nemzetközi kérdést is. - Nagyon jelentős, hogy Soros jelen van Romániában és ott sok jó ügyet támogat, segítve a magyarságot, annak kulturális vállalkozásait - mondta. Mintegy harminc ország vezető képviselőivel, az ENSZ főtitkárával tárgyalt az ENSZ-közgyűlés alkalmából Jeszenszky Géza, ismertetve a magyar álláspontot egyebek között a délszláv válságban és a bősi erőmű kérdésében. Tegnap magyar újságíróknak nyilatkozva a miniszter hangsúlyozta, hogy tapasztalatai szerint az átalakítás sikerei, a magyar külpolitika változatlanul nemzetközi elismerést kapnak, nem tapasztalhatók a legutóbbi belpolitikai fejlemények, viták kihatásai. Számára jó alkalom kínálkozott arra, hogy széles körben ismertesse a Bőssel kapcsolatos jogvitát, utalva arra, hogy megfelelő szlovák válasz hiányában e súlyos jogsértés kérdésében Magyarország EK-közvetítést kérhet, illetve az ENSZ Biztonsági Tanácsához is fordulhat. Egy új állam, mint Szlovákia számára aligha lenne előnyös, ha ilyen nemzetközi fórumon neve először egy jogilag igencsak vitatható kérdés kapcsán merülne fel. A délszláv kérdésben általános volt az egyetértés, hogy változatlanul lehetséges a békés megoldás. Jeszenszky Géza tárgyalásain előtérbe állította, hogy a kisebbségi viszályok milyen általános veszélyt jelentenek a nemzetközi kapcsolatokra, a stabilitásra, rámutatva a pozitív példára: mióta az új bolgár kormány egyenjogúságot adott a török kisebbségnek, helyreállt a stabilitás, csakúgy, mint a jó viszony a szomszédos Törökországgal. A miniszter ma szólal fel a közgyűlésben, majd hazautazik. Baloldali kormány Romániában? A győztes sokirányú kéznyújtása (Folytatás az 1. oldalról) Tegnapi nyilatkozataikban a DNMF vezetői és személyesen Ion Iliescu elnökjelölt, illetve a DNMF alelnökének a héten kinevezett Adrian Nastase külügyminiszter egységre, a nemzeti érdekek előtérbe helyezésére, összefogásra szólították fel a többi leendő parlamenti pártot, és azt is értésre adták, hogy akár a tőlük „elvált" Nemzeti Megmentési Fronttal is készek szövetkezni, vagy bármelyik más párttal. Az azonban alig képzelhető el, hogy egy ilyen ajánlatot elfogadna például a Demokratikus Konvenció. A DK pártjai ugyanis kifejezetten jobboldaliak, gyors reformokat akarnak és külpolitikai elveik is nagyrészt különböznek a leendő kormánypártétól. De bármilyen paradoxon, Romániában csak az biztosíthatná a parlament, a kormány és nem utolsósorban a belpolitikai-társadalmi élet stabilitását, ha a DNMF, az NMF és a DK szövetkezne. Ez esetben azonban az ultranacionalisták és a kommunisták mellett valószínűleg az RMDSZ is „házon kívül" maradna. A DNMF mindenki felé kezet nyújtó magatartásának lehetnek kampánycéljai is: hátra van az elnökválasztás második fordulója, s a Demokratikus Megmentési Front saját elnökjelöltjének szeretne minél több hitelt szerezni, illetve megtartani. Közvetve... A hét elején olyan gyors ütemben működő választási adatszolgáltatás tegnapra erősen visszaesett, délutánig nem közöltek újabb részeredményeket a központi választási irodából, illetve a nemzeti statisztikai bizottságtól. Az ok: késnek a választási jegyzőkönyvek összegyűjtésével, és közben az adatokat is ellenőrzik, felülvizsgálatokat tartanak. Botos László Víjbl I---Az Együttélés Mozgalom tárgyalásai Felvállaljuk a kisebbségek ügyét A pártszempontokat háttérbe szorítva az össznemzeti érdek volt a döntő azokon a tárgyalásokon, amelyeket az Együttélés Mozgalom képviselői folytattak a két ország közötti ügyekről három napon át hazánkban, így értékelte a meghívók nevében Kónya Imre, az MDF parlamenti frakciójának elnöke a szlovák parlament tagjainak magyarországi látogatását a tegnapi sajtótájékoztatón. „A látogatás politikai súlyát az adja" - olvasható a tárgyalásokról kiadott sajtóközleményben - „hogy a magyar politikai reprezentáció részéről ez volt az első hivatalos meghívás a két csehszlovákiai politikai mozgalom felé." Ezt az értékelést egészítette ki a tegnapi sajtótájékoztatón Duray Miklós, a szlovákiai magyar delegáció vezetője, aki elmondta: ha szimbolikusan is, de részt kívántunk venni a parlamentben a kisebbségek jogairól folyó vitán - mondta. Az Együttélés Mozgalom vezetője pozitívan értékelte a kormány által beterjesztett törvénytervezetet, amely - Duray Miklós szerint - kezdeményezőleg hathat más közép-európai, sőt európai ország hasonló tárgyú jogalkotásához. Újságírói kérdésre válaszolva az Együttélés Mozgalom vezetője pontokba szedte, milyen aggályai vannak - az új szlovák alkotmány elfogadása után - a Felvidéken élő magyarok jövőjét illetően. Duray Miklós kifogásolja: az említett dokumentum azzal, hogy korlátozza a Szlovákiában élő nemzeti kisebbségek jogait, csorbítja azok oktatási, nyelvi lehetőségeit, másodrendű állampolgárokká fokozza le őket, s egyúttal nem biztosítja a szülőföldre való jogukat. Ezért már ma is felfedezhető bizonyos latens félelem a szlovákiai kisebbségek körében: attól tartunk-tartanak, hogy az elvadult magyar- és zsidóellenesség miatt megkülönböztetés ér minket, üldöztetésnek, sőt akár etnikai tisztogatásnak is áldozatául eshetünk. Magyarország a nemzetközi jog talaján áll, amikor felvállalja a határainkon kívül élő kisebbségek ügyét - mondta a sajtó képviselői előtt Kónya Imre, visszautasítva ezzel a kijelentésével azokat a vádakat, amelyek szerint hazánk, például az Együttélés Mozgalom tagjainak fogadásával el akarná szigetelni Szlovákiát. A felvidéki magyarok sorsa, miként valamennyi határainkon kívül élő magyaroké nem belügy, s nem magyar ügy, azt nemzetközi jogi garanciák szabályozzák. Ugyanez vonatkozik a Duna elterelésének kérdésére is, amely szintén szóba került a szlovákiai delegáció tárgyalásain. Magyarország - hangoztatta az MDF parlamenti frakciójának vezetője - tartja, magát ahhoz a kötelezettségvállalásához, amelyet a Helsinki Alapokmány aláírásával vállalt, azaz tartózkodik a határok erőszakos megváltoztatásától. Duray Miklós hasonló szellemben nyilatkozott a határok sérthetetlenségéről, s egyben hangsúlyozta: maga is, s a delegáció tagjai is nagyon fontosnak tartják, hogy az önálló Szlovákia majdan ne szigetelődjön el, hanem kapcsolódjon be az európai államok közösségébe. Mailár Éva Hága döntsön Bősről! Magyarország mindenképpen a hágai Nemzetközi Bíróság elé viszi a Bős-nagymarosi vízi erőmű ügyét. Változatlanul szükségesnek tartjuk - ahogy azt Antall miniszterelnök úr javasolta Meciar miniszterelnöknek -, hogy ez a nemzetközi fórum döntse el ezt a vitás jogi kérdést. Pillanatnyilag jogászcsapat dolgozik a kereset megszerkesztésén és várható, hogy már a napokban a munka végére érnek - közölte a sajtó képviselőivel Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter, aki elmondta azt is, hogy ezzel az állásfoglalással tegnapi, zárt ülésén egyetértett az Országgyűlés külügyi bizottsága is. Meggyőződésünk ugyanis, hogy az úgynevezett C-változat, amelyet a szlovák fél tovább szorgalmaz, ellentétben áll a nemzetközi joggal és határsértésnek minősül. Ezzel szemben Pozsony azt hangoztatja, hogy a mi megszüntető nyilatkozatunknak nincs jogi hatálya, vagyis változatlanul érvényben van az országok közti eredeti szerződés - húzta alá Mádl Ferenc, hozzátéve, hogy személyesen meglehetősen borúlátó azzal kapcsolatban, beleegyezik-e Pozsony, illetve Prága, hogy Hágában döntsenek az ügyről. Márpedig ismeretes, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság csak akkor tárgyalja meg az esetet, ha mindkét fél aláveti ennek magát. K. B. Vladimír Meciar - a szlovák hírügynökség által tegnap este közzétett nyilatkozatában - sajnálkozását fejezte ki Antall József magyar miniszterelnök Bőssel kapcsolatos legutóbbi levelének tartalma miatt. A szlovák kormányfő azt minősítette sajnálatosnak, hogy a Duna tervezett elterelésével kapcsolatban a magyar kormányfő az államhatárok megsértéséről, az állami szuverenitás veszélyeztetéséről tett említést. Antall József levele Soros Györgynek Soros György elnök úrnak, Soros Foundation Igazgatótanácsa New York Tisztelt Elnök Úr! Szeptember 14-én 16.40 órakor érkezett telefaxon a nekem címzett levele, amelyben egyrészt idéz a Magyar Fórum c. hetilap írásaiból, másrészt több kérdést is feltesz „megnyugtató" válaszadásra kérve. Arról is tájékoztat, hogy „mivel közügyről van szó, úgy levelemet, mint válaszát nyilvánosságra fogom hozni". Őszintén csodálkozom, hogy a fent megjelölt időpontban megérkezett levelét aznap este bemutatta a Magyar Televízió, illetve teljes terjedelmében közölte szeptember 15-én a Népszabadság. A választ meg sem váró közzététel kétségtelenül arra utal, hogy Elnök Úr nem levélváltást kezdeményezett, hanem olyan „nyílt levélről" van szó, amelynek nyilatkozat, illetve újságcikk jellege van, ami fel is mentene a válaszadás illemszabálya alól. Jelen válaszomban közölhetem, hogy a Magyar Demokrata Fórum vezető testületei nyilatkozatban foglaltak állást a levélben felvetett egyes kérdésekről. Továbbá felszólaltam a parlament 1992. augusztus 31-i ülésnapján és politikai elemzésemben utaltam - miniszterelnökként és az MDF elnökeként - azokra a kérdésekre, amelyekkel sem a kormány, sem én nem azonosítjuk magunkat. A parlamentben kifejtett álláspontomat az MDF parlamenti frakciója minden vonatkozásban egyetértőleg tudomásul vette a szeptember 2-i frakcióülésen. A kormány szeptember 3-i ülésén egy nyilatkozatot fogadott el, amely világosan meghatározta a kormány álláspontját, és amelyet a sajtó is közölt. A Soros Alapítvány működésével összefüggésben - erre Ön is utalt - a Művelődési és Közoktatási Minisztérium tett nyilatkozatot, illetve megállapodást kötött a jövőre vonatkozóan. Csurka István képviselő úr - függetlenül attól, hogy valóban az ügyvezető elnök mellett működő hat alelnök egyike - a saját nevében írta meg cikkét, és köztudomású, hogy azt az MDF-elnökséggel nem egyeztette. Zacsek Gyula képviselő úr pedig külön is hangsúlyozta írása elején, hogy „saját egyéni véleményemet írom, mint országgyűlési képviselő és mint az MDF tagja. Ebből nem következtethető az, hogy ez az egész parlament vagy a teljes MDF véleménye lenne!!!" A fent említett nyilatkozatok, illetve tények után őszintén csodálkozom azon, hogy Elnök Úr felteszi kérdéseit - a válaszadás igényével - a magyar miniszterelnöknek. Alig hiszem, hogy hasonló eljárás elképzelhető lenne bármelyik ország államfője vagy kormányfője esetében. Az országgyűlési képviselők a saját nevükben tett kijelentéseikért minden országban személyükben felelősek, és e felelősséget a képviselő urak a fentiek alapján, megnyilatkozásaikban vállalták is. Éppen ezért levelének címzettjeként az ön által választott eljárást és módszert aránytévesztésnek vélem. Ami viszont „közügy" benne, arról egyértelműen szóltam a kormány nevében a parlamentben és külön nyilatkozatot adtunk ki - ahogy erre fentebb utaltam. Végezetül utalnék arra, hogy a feltett kérdéseivel is összefüggő véleményemet, politikai felfogásomat már akkor is módjában volt Elnök Úrnak megismerni, amikor ellenzékben voltunk, és először találkoztunk Bíró Zoltán él az MDF korábbi elnökének meghívására Óbudán, majd más alkalommal - ezért személyes érdeklődésként aligha értelmezhető. ^ Köszönti. — ^ 1 (Antall József) Szomália: öldöklés az élelemért Legalább 25 ember életét vesztette és 45 megsérült a Szomália déli részén fekvő Baraawe kikötőjében hétfő óta folyó összecsapásokban. Az összetűzések az éhezők megsegítésére érkezett élelmiszersegély megszerzéséért törtek ki. Egy fegyveres csoport elkezdte a Nemzetközi Vöröskereszt humanitárius segélyének kirakodását, amikor egy másik csoport, szintén igényt tartva a szállítmányra, megpróbálta ebben megakadályozni, s a vita fegyveres összetűzéssé fajult MTI - Külföldi képszerkesztőség mmmmmmsm kiküldött munkatársunk jelenti Madridból. Ausztriától kezdve Ausztráliáig a világ kereszténydemokrata és konzervatív irányzatú pártjainak magas rangú képviselői - ex- és jelenlegi miniszterelnökök, pártvezetők - adnak mától három napon át randevút Madridban. Először az Európai Demokratikus Unió (EDU) pártvezetői tanácskoznak, azután pedig kétévente esedékes kongresszusát rendezi meg a Nemzetközi Demokratikus Unió (IDU). Az eseményekre a Magyar Demokrata Fórum elnökeként a spanyol fővárosba érkezik Antall József miniszterelnök, aki 1990 óta az EDU alelnöke, s jelen lesz Surján László (KDNP) és Csóti György (MDF) is. A Kisgazdapárt EDU-tagságát belső helyzetének rendezetlensége miatt felfüggesztették, így ez a párt nem képviseltetheti magát. Fontos fejleménye lesz a mostani tanácskozásnak, hogy az MDF-et, - Kelet-Közép-Európából elsőként - felveszik az IDU teljes jogú tagjává. Ez kétségtelenül elismerés a magyar kormánykoalíció vezető pártjának azokért az erőfeszítésekért, amelyeket az ország teljes szuverenitása visszanyerése, a piacgazdálkodás és a demokratikus struktúrák megteremtése érdekében tett. A delegációvezetőket fogadja János Károly spanyol király, és Antall József holnap rövid eszmecserét folytat Felipe González spanyol kormányfővel is. Nem igazán ismeretes a magyar közvélemény előtt az 1983- ban, londoni székhellyel, 17 ország 18 pártja részvételével megalakult Nemzetközi Demokratikus Unió tevékenysége. Pedig az 1978-ban létrejött Európai Demokratikus Unió, az 1981-ben alakult Csendes-óceáni Demokratikus Unió és az 1985-ben megszületett Karibi Demokratikus Unió kötelékében az IDU ma a választók számát tekintve a legnagyobb politikai internacionálé. E szervezetek olyan politikai filozófia alapján tömörítik soraikba a különböző, de elsősorban kereszténydemokrata és konzervatív pártokat, amely személyiségközpontú világképre alapoz, vagyis az egyént a kollektíva elé helyezi. Az e közös filozófia talaján álló pártok Európában az EDU mögött sorakoztak fel, hogy erőiket jelképesen egyesítve gyorsabban teremtsenek lehetőséget a többpárti demokrácia, a szociális piacgazdaság jogállamiság kiterjesztésének Európa-szerte. Hasonló célokat tűzött ki az IDU is, amelynek kongresszusain az emberiséget leginkább foglalkoztató olyan sorskérdéseket vitatnak meg, mint a környezetvédelem, a nemzetközi terrorizmus vagy kábítószer-kereskedelem, avagy világunk biztonsága. A mostani tanácskozásokon várhatóan kiemelt figyelmet fordítanak az európai válságövezetekre, s főképpen a délszláv válságra, de a jelek szerint az IDU - s értelemszerűen az EDU is - a szélsőségek elutasítása mellett kitárja kapuit Kelet-Közép-Európa demokráciái előtt. Szabadság, gyarapodás, haladás - ezen fogalmak nevében tevékenykednek e szervezetek, s ezen eszmék sikerét igyekeznek most elősegíteni szűkebb régiónkban, így Magyarországon is. A nemzetközi együttműködés keretében a nyugati testvérpártok igen hasznos tanácsokkal láthatják el keleti „kistestvéreiket" annak érdekében, hogy a piacgazdaság kiépítésének fájdalmas feladata a társadalom egyetlen rétegének se okozzon elviselhetetlen megrázkódtatást. Daróczi László A miniszterelnök is részt vesz az IDU kongresszusán . Szabadság, gyarapodás, haladás !