Új Magyarország, 1992. október (2. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-22 / 250. szám
A hét filmje „Bagatell" gyöngyszemek Megemészthetetlen feladatot hagyott hátra barátai, tisztelői - s vakmerő formanyelvi áttöréseinek nyomdokain botladozó, közvetlen és közvetett tanítványai, követői számára az alig negyvenedik életévében, s immár hét esztendeje döbbenetesen drasztikus módon eltávozott Bódy Gábor. „Máig megemészthetetlen, maga a mindenki számára érthetetlen, s felszélről nézvést indokolatlan (?) - de mindenképpen megbocsáthatatlan - öngyilkosság ténye. Amelyről barátai közül Makovecz Imre például képletesen azt állította, hogy Bódy „gyilkosság áldozata" lett; hasonlóképpen, „mint Latinovits, mint Nagy László (akinek negyedszerre szakadt meg végleg a szíve...), vagy Kondor Béla (akinek tönkrement a teste)." (Filmvilág, 1990/5. szám.) S ez az ember gyomrát örökké görcsbe rántó fekete névsor, sajnos, folytatható, kiegészíthető a kínzó űrt maga után hagyott Huszárik Zoltán, vagy éppen a máig permanensen hiányzó filmkritikus pályatársunk, B. Nagy László fejfájával... Bódy Gábor, a történelem-filozófia szakos bölcsész, a nyughatatlan kinematográfus, a tudós szemiotikus, az első nemzetközi video-folyóirat, az Infermentál megálmodója és létrehozója, szűk két évtizedes alkotói periódusa alatt akkora súlyú életművet hagyott hátra, amely torzó voltában is örökös kihívás - és tápláló szellemi forrás - az új nemzedékek számára. Hogyan verekedett meg Jappé és De Escobar után a világ ?- ez a címe annak a negyvenperces kisjátékfilmjének, amelyet harmadéves főiskolai vizsgadolgozat gyanánt készített 1974-ben. (Istenem, az akkor születettek már maturandusok!...) Bódy Thomas Mann novellája nyomán, s régi híradókból és archív némajátékfilmekből vett részletekhez forgatott, saját képsorokból állította össze ezt az „újnarrativitás" módszerét elsőként megpedző filmet. Amelyben „voltaképpen nem történik semmi", „legfeljebb" az derül ki a figyelmes néző számára, hogy a kollektív tudattalanban alig van minőségi különbség - illetve félelmetesen könnyű az „átjárás" - egy diákos kakaskodásból fakadó kamaszos pofozkodás -, meg egy tömegpusztító világháború között... Nincs itt terünk arra, hogy fölfejteni, elemezni próbáljuk ennek az agresszíven, provokálóan, szemtelenül fiatalos szellemű filmgyöngyszemnek a későbbi művekben kiteljesedett ötlet- és gondolatcsíráit; az igényes mozgóképek kedvelőinek csupán szívből ajánlhatjuk. Annál is inkább, mert a legszűkebb - kortárs - szakmabelieken kívül gyakorlatilag alig láthatta bárki is Bódy Gábornak ezt a korai diákremeklését. Szabó Ildikó 1985-ben forgatott, harmincöt perces szürreális játékának főszerepét Jeles András, az utóbbi évtized meghatározó hatású filmrendezője alakítja. A másik oldal című kisfilmben Jeles körül egy jellegzetes pesti szellemi-baráti közösség - többek között az író-költő Dobai Péter, Lukács Andor, Székely B. Miklós - kornyadozik otthontalanul egy koszlott és rideg kocsmában, fanyar-keserű képet adva a nyolcvanas évek közepe ifjú értelmiségijeinek mocsaras közérzetéről. A Három bagatell címmel a Mozgókép Innovációs Társulás Stúdió által egyetlen műsorrá szerkesztett összeállítás harmadik darabja Xantus János 1977-es vizsgafilmje, a Werther és élete.*A Szikora János és Bánfalvi Ági alakította játékos szerelmi kettős afféle klasszikus főiskolai színészi helyzetgyakorlat, ám annyi finom belső öniróniával, intellektuális áthallásokkal fűszerezve, hogy most, tizenöt év elteltével is üdítően frissnek, elevennek hat.Követésre érdemes értékmentő feladatot vállalt a M.I.T. Stúdió ezeknek a szakmai ujjgyakorlatokként a főiskolai archívumban porosodott kisfilmeknek a láthatóvá tételével. Persze, nem az úgynevezett „nagyközönségnek" készült ez a bemutató. Ahogyan a szórólapjukon is pontosan megfogalmazzák: „A Három bagatell vállaltan rétegfilm. Azoké a nézőké, akik elutasítják a kézenfekvő magyarázatokat, akik a képtől nemcsak meseillusztrációt várnak, akik elviselik a humort és az iróniát, még ha oly fájdalmas is, s akiknek a mű lehet kihívás is, nem csak rágógumi, amit kiköphetünk, ha már nem édes." Zsugán István* II. évfolyam, 250. szám ) 1992. október 22., csütörtök KULTÚRA Bódy-emlékest A Blue Box Moziklubban 1992. október 24-én megemlékeznek Bódy Gábor halálának hetedik évfordulójáról. Délután 6-kor levetítik Bonta Zoltán: Barátom Bódy Gábor című videofilmjét. Este fél 8-kor bemutatják Bódy Gábor-Szabó Ildikó-Xantus János: Három bagatell című filmjét. Szeretettel várják Bódy Gábor barátait és tisztelőit! ---------------'fFVciA A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a napokban aláírásgyűjtésbe kezdett. Az ok: álláspontjuk szerint a kormány 1993. évre benyújtott költségvetési tervezete nem nyújt kellő pénzügyi garanciát a közoktatásnak. Az aláírásgyűjtéssel a parlamentre igyekeznek nyomást gyakorolni, de ha ezzel sem érnék el céljukat, úgy végső eszközként a többi pedagógusszakszervezettel közösen sztrájkot szerveznek. Tegnapi sajtótájékoztatójukon Pokorni Zoltán, a PDSZ szóvivője öt pontban foglalta össze a költségvetési tervezet rájuk vonatkozó hiányosságait. Ezek a következők: az oktatásban dolgozók számára nem tartalmaz bérautomatizmust; az intézmények dologi kiadásainál is 0 százalékos növekedéssel számol, mindeközben az önkormányzatok szja-hányadát 40 százalékkal csökkenti. Továbbá: a kétkulcsos áfa bevezetése miatt megnövekedő intézményi dologi kiadások kompenzálására nem tesz javaslatot; a közalkalmazotti bértarifához való közelítés első lépcsőjére a végkielégítésre, a 13. havi bérre pedig nem jelöl meg forrást, s az 1993-ra ígért közoktatási törvény életbeléptetésére szintén nem tartalmaz fedezetet. (P-g) Mit ír alá a PDSZ? Nagy idők festőkrónikása Százhetven évvel ezelőtt, 1822. október 22-én, a Békés megyei Mezőberényban született Orlai Petrich Soma. Az Orlai előnevet T8M-5KT vette fel - feltehetően másodunokatestvére, Petrovics (Petőfi) Sándor sugalmazására. Gyakori vándorlásairól, megmegszakadt stúdiumairól itt nincs hely beszélni, ezért csak a lényeget érintjük: Pápán szerzett jogvégzettség, majd pesti joggyakorlat után Bécsben Rahlnál és Waldmüllernél, Münchenben Cornelistól meg Kaulbachtólleste el a számára legfontosabb fogásokat. Nyilván ezért „nehéz valamely stílushoz vagy akadémiai irányhoz egyértelműen kapcsolni Orlait. Nemcsak azért, mert több forrásból is táplálkozott ő maga, hanem mert ez a kérdés... számára nem volt kérdés" - írja monográfusa, Keserű Katalin. Továbbá: „...festészete ezért szinte mindent magában rejt, ami a 19. sz. első felének osztrák-német művészetét jellemzi, és ugyanekkor eredeti is." Mindez persze nem azt jelenti, hogy az uralkodó biedermeier és az akadémizmus hatása elkerülte volna, de épp úgy igaz, hogy kortársai közül elsőként érintette meg a kor szellemének megfelelő realisztikus látásmód. Orlai Petrich festészetének és grafikáinak témaköre igen gazdag. Már csak a szép számú Petőfi-portré jogán is arcmásaival kezdhetjük fontosabb művei ismertetését. Szüleitől kezdve szinte minden rokonát megfestette vagy litografálta. Fővárosi társasági hölgyek és urak mellett a forradalom tábornokai s az aradi vértanúk portréi is terebélyesítették életművét. Festői vénájának mégis a nemzet históriája, azok drámai megfestése feelt meg. Talán Eötvös József „jóslata" is inspirálhatta: hogyha lesz valaha magyar festészet, az bizonyára a történelmi festészet lesz. A reformkor lezárásának első nagyszabású festménye a Szent István és a gyilkos (1848). Tisztán érthető allegória, szinte laikus jelentésű história is, mint pl. a Coriolanus (1869). Színvilága megválasztásakor alighanem Caravaggio és Tiziano inspirálta. Külön tematikai csoportot képeznek életművében a vallásos és a művelődéstörténeti képek. Hely hiányában csak felsoroljuk: III. Jani a szent király felkiáltását. SI .Endre leánya Erzsébet a zárdába lép Deus pro nobis, quis contra nos? (Ha Isten velem, ki ellenem?). A Perényiné a mohácsi csata után összeszedi a halottakat (1860-as évek) visszafogott tompa színeivel a nemzet halálát teszi érzékletessé. Persze vannak erőteljesen kolorista jelenetei is, pl. Ónodi gyűlés (1950 k.), Attila halála (1867) vagy a remekbeszabott Zách Felicián (1860). Olykor megihlette egy-egy klasszikus, drámai töltésű s egyben szimboli(1867) vagy a kiemelkedő Milton, leányainak az Elveszett Paradicsomot diktálja (1861) feltehetően Munkácsy Miltonjára is hatással volt. Orlai Petrich Soma nagy történelmi korok és események átélője és megélője volt: reformkor, forradalom, szabadságharc, Bach-korszaki véres elnyomás, kiegyezés, nemzeti felemelkedés kezdetei. Már csak ezért is érdemes volt élnie és alkotnia. Ecsery Elemér Szent Erzsébet zárdába vonulása (1867. részlet) Megjelent az Ökotáj MHB Zenei Fesztivál ’92 „Újabb színfolttal gazdagodott folyóirataink palettája" - kezdhetnénk beszámolónkat szokványközhelyesen az Ökotáj bemutatkozó estjéről, amelyet az írók könyvesboltjában tartottak. Azonban ökológiával, ha tetszik, természet- és környezetvédelelemmel foglalkozó időszaki kiadványaink esetében sajnos még erős túlzás széles skálát, palettát emlegetni. A színfolt kifejezés ellenben itt helytálló. Az ökológiai folyóiratok, s mostantól az Ökotáj, azért is küzdenek, hogy a természetes színek - a szó szoros és átvitt értelmében is - ne tűnjenek el környeztünkből, a világból. „Hogyan mozdulhatnánk el egy szabadabb, tisztességesebb, felszabadítóbb kulturális környezet irányába?..." - olvasható az első szám címlapján a mottó, amely a negyedévenként megjelenő lap minden borítóján szerepel. Kulturális környezetet teremteni - ez a további létünk kérdése napjainkban. Kultúra és környezet viszonyát akarja újrafogalmazni, pontosabban értelmezni a lap is - szólt erről Zelnik József, a lap főszerkesztője -, mert a kettő szorosan összefügg, mindkét területen mély pusztulási folyamatok játszódtak le az utóbbi évtizedekben, s ezt az összekapcsolódó szellemi-természeti eróziós folyamatot, illetve ennek mértékét ma még pontosan meg sem ítélhetjük... Zelnik József nem borúlátóbb a kelleténél, a világban érez annyi dinamizmust, hogy a modernizációs csapdákra megfelelő választ adjon, de tudomásul kell venni: valóban komoly kihívásról van szó. Térségünkben pedig az teszi súlyosabbá a helyzetét, hogy még a modernizáció előtt lett a világ egyik legszennyezettebb területe... És azt sem szabad elfelednünk, hogy nálunk nemcsak a padlásokat söpörték le, de szellemünket is lesöpörték, meghatározó alapmunkák, elméletek is csak késve jutottak el hozzánk. A szegénységből is lehet tőkét kovácsolni tehát - szűrhető le a szerkesztőség tagjainak és a beszélgetőpartnerek eszmecseréjéből. Hiszen aki jól kérdez, az többet tehet jövendő életünkért, mint aki biztos receptekkel akar szolgálni. Nem elitlap az Ökotáj - olyan kört szólít meg, intézményeket és szakembereket, érdeklődő laikusokat egyaránt, akik sokat tehetnek annak az ökofilozófiai szemléletnek a terjesztéséért, amely felismerteti: a környezet védelme nem szakemberek ügye csupán. Látnunk kell ugyanis azokat a mélyebb összefüggéseket, amelyek mindennapi apró-cseprő tevékenységeinket, döntésünket összekötik az egész emberiség jobb életminőségének feltételrendszerével, filozófiájával. S hogy hatásában mennyire a széles közönséget célozza meg az Ökotás, azt az is szemlélteti, hogy együttműködnek a Gaia ökológiai televízióműsorral, negyedévente azonos témákat dolgoznak föl. Minden háztartásba jusson el tehát a modern ökológiai szemlélet. Annál is inkább, mivel a görög „oikosz" szó a hazán kívül házat, háztartást jelent. A görögök úgy látszik, még pontosan érezték a dolgok közti rejtett, de erős kapcsokat... Megyeri Dávid ŰJTÉNY • Az MTI-Press szerkesztőségének ez évi meghívásos tárcapályázatára a hazai és a határokon kívül élő magyar íróktól 112 pályamű érkezett. A díjakat tegnap osztották ki az MTI székházában. A bíráló bizottság az első díjat nem adta ki. A két II. díjat Béres Attila Októberi találkozás és Oláh István Erdélyi Elektra című munkájának ítélte. III. díjban Benedek István Discolpati, Bolya Péter Zacskók, Horváth Péter Bőregér, valamint Szilágyi István Ahol a toronyban a halak fészkelnek című írása részesült. • Elina Keijzer és Szilágyi Gyula (Amszerdam) ad négykezes, illetve kétorgonás hangversenyt ma este hét órakor Budapesten, a Deák téri evangélikus templomban. • Kedden pontban éjfélkor megnyílt a londoni Charing Cross Roadon levő könyvkereskedés ajtaja és a zuhogó esőben az utcán várakozó mintegy 150 ember végre hozzájuthatott a popsztár Madonna legújabb, már megjelenése előtt nagy botrányt kavart könyvéhez, a Sex-hez. Ennek mintegy „kísérőjeként" megjelenik a boltokban Madonna CD- korongja, az Erotica és a Body of Evidence című, „Csak 17 éven felülieknek!" szóló filmje. Szirtes-tárlat Szirtes János Munkácsy-díjas festő- és grafikusművész Ernst múzeumbeli tárlatán nagyméretű táblaképeit mutatja be. A tegnap megnyílt kiállításon a szitanyomatokhoz hasonló technikával készült festményeit láthatják az érdeklődők. A megnyitó zenei csemegével is szolgált. Szemző Tibor: Kvintett vonósnégyesre és asztali akrobatára című zeneművének ősbemutatóját is ezen az estén tartották. A zeneművet a szerző, illetve Szirtes János, valamint a Fekete Zongora Vonósnégyes szólaltatta meg. — ---------—ír_JL Budapesten, a Zeneakadémia nagytermében október 24-én, november 14-én és november 28-án rendezik meg az idei Magyar Hitel Bank Zenei Fesztivált. Most szombaton a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara - Molnár László vezényletével - Beethoven VII. szimfóniáját, Chopin Variációk egy Rossini-témára, Massenet Thais meditáció és Smetana Moldva című művét játssza. Hárfán a bostoni születésű, a nyáron végzett, s a szakemberek által igen tehetségesnek tartott Sipkái Deborah, fuvolán pedig Kovács Imre működik köz-November 14-én három igen eredeti művet - Orbán György Missa Prímáját, Guido Haazen Missa Lubáját és Ariel Ramirez Missa Criolláját - hallhatjuk. Külön érdekesség, hogy az argentin eredetű misét Juan Niera és a Lican Antes együttes adja elő. November 28-án a kolozsvári hegedűvirtuóz, Ruha István szólaltatja meg Beethoven Kreutzer szonátáját, Tartini Ördögtrilla szonátáját és Paganini D-dúr hegedűversenyét. Az esten Ruha úr barátai működnek közre. I ----------------------------------\ütoljáJWikló Múzeumi kincs-sorozat Ami még talán sosem, a Nemzeti Múzeumban tegnap rendezett sajtótájékoztató előtt megtörtént: a nyomda jóvoltából nemcsak a tervezett három kötetet mutathatták be a szervezők. A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményeit, a múzeum fegyverkincseit, illetve a népvándorlás kori aranykincseket bemutató kötetek mellé odatehették Az esztergomi Bazilika, Kincstár és Vármúzeum című könyvet is, mely olyan gyorsan készült el, hogy szerzőjét, Cséfalvy Pált nem is sikerült meghívni a tájékoztatóra.A Helikon és a világhírű olasz Electa Kiadó most induló közös sorozatáról Berger Mária, a Helikon Kiadó új igazgatója adott tájékoztatást. A magyar múzeumokat bemutató kötetek az olasz cég régi, híres, a világ nagy múzeumait ismertető sorozatába illeszkednek majd be. A partner olasz, német és angol nyelven külföldön, a magyar kiadó magyar nyelven itthon terjeszti a köteteket. A sorozat első két darabja a Nemzeti Múzeum gyűjteményeit, illetve a népvándorlás kori aranykincseket mutatja be, s a Fegyverkincsek című művel együtt Fodor István, a múzeum főigazgatója ismertette őket. Lovag Zsuzsával, Kovács Tiborral, Tóth Endrével, Kovalovszki Júliával együtt egyébként ő is az első kötet szerzői közé tartozik. A népvándorlás kori aranykincsek című könyv Garam Éva és Kiss Attila munkája, míg a fegyverkincseket a terület legjobb magyar szakértője, Temesváry Ferenc mutatja be. A most magyar nyelven megjelent kötetek november végén angol és német nyelven is forgalomba kerülnek. A következő év tervezett kiadványai a Szépművészeti, illetve az Iparművészeti Múzeum remekei közé vezetik el az olvasókat, a világkiállítás időpontjáig pedig, az elképzelések szerint, a könyvsorozat minden jelentős magyar gyűjteményanyagát bemutatja majd. P. Sz. E.