Új Magyarország, 1992. november (2. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-27 / 280. szám
Szülői kamara alakult Magyarországon az iskolák életének szervezéséből, irányításából eddig kimaradtak a szülők, akik így csupán formálisan érvényesíthették az érdekeiket. Idén augusztusban azonban megalakult a Szülői Egyesület, novemberben pedig a Szülői Kamara. Mit akar az egyesület, illetve a kamara? - Politikai pártoktól függetlenül érvényesíteni kívánja a szülők érdekeit. A többi szülői szervezettel - iskolaszék, szülői munkaközösség stb. - egyetemben részt vesz az oktatási törvény előkészítésében; igyekszik kitölteni az iskola és a szülő közötti kapcsolat hiányosságait; törvénybe kívánja foglaltatni a szülők jogait, lehetőségeit, hogy a szülő ne csak az osztályzatok, vagy a gyereke magatartása felől érdeklődhessen az iskolában, hanem nevelői jogait is érvényesíthesse. Helyi viták eldöntésére vállalkozik-e az egyesület vagyi a kamara? - Közvetlen módon nem akar a szülők segítségére lenni, nem vállal magára jogorvoslatot, s nem intézkedik a helyi szülői közösség feje fölött. Az egyesület szorgalmazza, hogy az iskolák hozzák létre az iskolaszékeket, teremtsék meg a szülők számára az együttműködés lehetőségét. Kik lehetnek az egyesület, a kamara tagjai? Bárki lehet a Szülői Kamara tagja, akinek gyereke, vagy unokája valamelyik oktatási intézményben tanul. Az egyesület és a kamara címe, telefonszáma: 1141 Budapest, Ürmény u. 17. Telefon: 138-2705. Közoktatás-politikai Tanács Hogyan támogatja a szülői érdekképviseletet a Művelődési és Közoktatási Minisztérium? - A Művelődési és Közoktatási Minisztériumban 1991 szeptemberétől működik a Közoktatási Koordinációs Iroda, amelynek egyik feladata az, hogy a szülőkkel tartsa a kapcsolatot. Közoktatáspolitikai Tanácsot hív életre a minisztérium, amelynek hat „oldala" lesz: az iskolafenntartók, a szakszervezetek, a szülőszervezetek, a diákszervezetek, a pedagógusok szakmai szervezetei és a minisztérium képviselői. Milyen céllal szerveződik a tanács, hogyan működik? - A döntés-előkészítésben kap szerepet a tanács. Mindegyik „oldal" egyenrangú szavazati joggal rendelkezik. Ha közülük kettő kéri, akkor 15 napon belül össze kell hívni a tanácsot. Működése: minden „oldal" önállóan szerveződik. Az egy-egy oldalhoz tartozó szervezetek küldöttválasztó gyűlést tartanak, és megválasztják képviselőiket. A tíz legsikeresebb gimnázium Az alábbi adatsor nem minősíti mindenoldalúan a gimnáziumokban folyó munka színvonalát, a pedagógiai tevékenységnek csupán egyetlen oldalára utal: az iskola milyen sikerrel készíti fel diákjait a felsőoktatásra? A legutóbbi adatok szerint: Ha az érettségizők felvettek aránya alapján készítünk rangsort, a következő listát kapjuk: első a Fazekas Mihály Gimnázium, Bp.; második az Apáczai Csere János Gimnázium, Bp.; harmadik a Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc; negyedik a Kossuth Lajos Gimnázium, Debrecen; ötödik a Révai Miklós Gimnázium, Győr; hatodik a Szent István Gimnázium, Bp.; hetedik a Ságvári Endre Gimnázium, Szeged; nyolcadik a Ságvári Endre Gimnázium, Budapest; kilencedik a Nagy Lajos Gimnázium, Szombathely; és tizedik a Piarista Gimnázium, Budapest. II. évfolyam, 280. szám 1992. november 27., péntek Közalkalmazotti törvény (1.) A közoktatással kapcsolatos rendeletek, törvények, jogszabályok erdejében segít eligazodni az a sorozat, amelynek előzetesét most olvashatjuk. Indításáról a napokban állapodott meg az Új Képújság Kft., valamint a Művelődési és Közoktatási Minisztérium. Ez a program a pedagógusokat leginkább érintő kérdésekre adja meg a választ. A közalkalmazotti törvény bevezetésével ezek a kérdések szaporodni látszanak. A vállalkozás életre hívói e formától is az ismeretek bővülését remélik. A hetente változó, cserélődő oldalak tartalmát szándékaink szerint csak alig több mint felerészben határozná meg a szerkesztőség. Az anyagok jelentős hányadát ugyanis az Önök levelei, kérdései, észrevételei, illetve a tárca válaszai adnák. Örömmel várunk tehát minden - az aktuális programhoz vagy a tágab témához kapcsolódó kérdést, fölvetést, megjegyzést. Az oldalak gerincét adó írások tematikus rendben veszik számba a Munka Törvénykönyvében, a Közalkalmazotti Törvényben, valamint a közoktatási ágazat végrehajtási rendeletében foglaltakat. Ez a program a Képújság 464. oldalán, valamint lapunkban hetenkénti témaváltással olvasható. Kérdéseiket a 111-2449-es telefonszámon és a Képújság, 1054 Budapest, Nádor u. 25-27. „Távoktatás" címére adhatják fel. Állami nyelvvizsgát tett gimnazisták A felsőoktatási felvételi vizsgákon előnyt élveznek azok az érettségizett fiatalok, akik előzőleg már sikeres állami nyelvvizsgát tettek. A gimnáziumok sorrendje a nyelvvizsgával rendelkező felvételizők aránya szerint: 1. Lóczy Lajos Gimnázium, Balatonfüred; 2. Ságvári Endre Gimnázium, Bp.; 3. Piarista Gimnázium, Bp.; 4. Radnóti Miklós Gimnázium, Bp.; 5. Toldy Ferenc Gimnázium, Bp.; 6. Fazekas Mihály Gimnázium, Bp.; 7. Széchenyi István Gimnázium Sopron; 8. József Attila Gimnázium, Bp.; 9. Apáczai Csere János Gimnázium, Bp.; 10. Berzsenyi Dániel Gimnázium, Bp. Szegeden a legjobb: 47,7 százalék, Veszprémben 43 százalék, míg Budapesten 21,7 százalék. A természettudományi karokra készülők Debrecenben és Szegeden pályázhatnak a legjobb kilátásokkal: felvételi esélyük: Debrecenben 47,1 százalék, Szegeden pedig 44,6 százalék. A tanárképző főiskolákon a bejutási esélyek közel azonosak. Nyíregyházán és Szegeden 50,2 és 68,2 százalék a felvételi esélyt mutató százalékszám. A tanító- és az óvónőképző főiskolák közül Sárospatakon és Kaposváron van a legnagyobb esély a felvételre: 64, illetve 60,9 százalék. A gazdasági felsőoktatási intézmények közül a győriben és a miskolciban van a legnagyobb esély: 71,9, illetve 60,3 százalék. A műszaki felsőoktatási intézmények közül szinte mindenben meghaladja a felvettek aránya az ötven százalékot, vezet Dunaújváros és a Budapest Műszaki Egyetem. Az egészségügyi felsőoktatásban a fővárosi intézményekbe minden harmadik, a vidékiekre minden második pályázó jut be. Az agrárfelsőoktatásban az Állatorvos-tudományi Egyetem és a kecskeméti kar kivételével magas a vizsga nélkül felvettek aránya, jó eséllyel pályázhatnak a középiskolások minden karra. A művészeti felsőoktatás esetében a zeneművészetin minden harmadik, az ipar- és képzőművészetin minden tizedik, a színművészetin pedig minden tizenhatodik pályázó számíthat felvételre. Hol nem lesz felvételi? - Ebben az évben a felvett főiskolai, egyetemi hallgatók 41,8 százaléka nem tett felvételi vizsgát. Jövőre ez az arány eléri az ötven százalékot, ugyanis az idei 62 százalékkal szemben jövőre már a felsőoktatási intézmények 84,5 százaléka ad valamilyen oknál fogva felvételi mentességet. (Minderről részletesebben is olvashat a Közneve- Tudnivalók az egyetemre, főiskolára jelentkezők számára Miért jár plusz felvételi pont? - A középiskolából hozott és a felvételi vizsgán szerzett pontokhoz plusz pontot kaphatnak a felvételizők az ország különböző felsőoktatási intézményeiben. Egyes felsőoktatási intézményekben legfeljebb a következő plusz pontszám adható: szakközépiskolai érettségiért 2, technikusi oklevélért 10, latinért 5, jeles matematika osztályzatért 1, ógörögért 1, szakmunkás végzettségért 10, traktorvezetésért 5, képzőművészeti tanulmányokért 6, zenei tanulmányokért 3, szakirányú munkaviszonyért 6, nyelvismeretért 8, versenyhelyezésekért 5. Maximálisan húsz plusz pont szerezhető. (Minderről részletesebben olvashat a Köznevelés 38. számában.) Bejutási esélyek az egyes felsőoktatási intézményekbe A jogtudományi felsőoktatásban Miskolcra a legkönnyebb bejutni, ide az idén 46,9 százalék volt az esély. Ugyanez a szám az államigazgatási főiskolán 22,9, a rendőrtiszti főiskolán pedig 14,5 százalék. A bölcsészettudományi karok közül a bejutási esélyles 38. számának szülői mellékletében. A Köznevelés e számából Miskolcon, Szegeden, Pécsett, Szombathelyen, Debrecenben, Egerben, Győrben és Nyíregyházán a szokásosnál háromszáz példánnyal többet kapnak a központi elárusítóhelyek. Budapesten például az V. kerület, Bajcsy-Zs. úti Közlönyboltban pedig ezer példány vár a vásárlókra.) Információk a nyelvvizsgával kapcsolatban Hol tehető nyelvvizsga? Budapesten és vidéken. A Magyar Állami Nyelvvizsgabizottság Budapesten, a VIII. kerület, Rigó utca 16. szám alatt működik. Telefonszáma: 134-3526,114- 1230, 114-1239 és 113-7665. Itt általános és szakmai anyaggal bővített alap-, közép- és felsőfokú nyelvvizsga tehető. Kik jelentkezhetnek vizsgára? Legkorábban abban az évben lehet jelentkezni, amelyikben az illető betölti a 14. életévét. A jelentkezés nincs iskolai végzettséghez kötve. A januárbanfebruárban megtartandó vizsgákra november 15-ig, a májusi, júniusi vizsgákra március 16-ig, az októberi-novemberi vizsgákra pedig augusztus 15-ig lehet jelentkezni. Mennyi a vizsgadíj? Alapfok: A típus 1100 Ft B típus 1100 Ft C típus 2200 Ft Középfok: A típus 1850 Ft B típus 1850 Ft C típus 3700 Ft Felsőfok: A típus 2150 Ft B típus 2150 Ft C típus 4300 Ft Vidéken hol lehet vizsgázni? Az alábbi helyeken: Miskolc Egyetem Nyelvi Intézete 3515 Miskolc-Egyetemváros, Telefon: 46-65-111. Németből, oroszból, franciából, eszperantóból és latinból tehető alap-, közép- és felsőfokú vizsga, január és június hónapban. Kossuth Lajos Tudományegyetem Idegen Nyelvi Lektorátus, 2010 Debrecen, Pf. 41. Telefon: 52-16-666. Angolból, németből, oroszból, franciából, olaszból, spanyolból, lengyelből és finnből tehető alap-, közép- és felsőfokú vizsga, június és október hónapban. József Attila Tudományegyetem Idegen Nyelvi Lektorátus, 6722 Szeged, Petőfi Sándor sgt. 30-34. Telefon: 62-21-611. Angolból, németből, oroszból és franciából tehető alap-, közép- és felsőfokú vizsga januárban és júniusban. Veszprémi Egyetem Nyelvi Intézete 8201 Veszprém, Egyetem utca 3. Telefon: 80-12-022. Németből, oroszból és franciából tehető alap- és középfokú nyelvvizsga, január és június hónapban. Janus Pannonius Tudományegyetem Idegen Nyelvi Titkárság 7624 Pécs, Damjanich utca 30. Telefon: 72-15-929. Angolból, németből, oroszból, franciából, olaszból és szerb-horvát nyelvből tehető alap-, közép- és felsőfokú vizsga. Erdészeti és Faipari Egyetem Idegen Nyelvi Lektorátus 9400 Sopron, Bajcsy-Zs. u. 4. Telefon: 99-11-100/135. Angolból, németből, oroszból és franciából tehető alap- és középfokú nyelvvizsga, januárban, május végén, illetve június elején. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS II. ORSZÁGOS IFJÚSÁGI INNOVÁCIÓS VERSENY MAGYAR InnováciÓS KAMARA A MAGYAR INNOVÁCIÓS KAMARA és a TV2 az 1992/93-as tanév időszakára meghirdeti a II. ORSZÁGOS IFJÚSÁGI INNOVÁCIÓS VERSENYT. Az I. Országos Ifjúsági Innovációs Verseny győztesei közül 1992-ben Sevillában, a Fiatal Kutatók Versenyének 4. Európai Döntőjében egy pályamunkát I.díjas kategóriába soroltak, kettőt dicséretben részesítettek. A VERSENY FŐVÉDNÖKEI Dr. PUNGOR ERNŐ akadémikus, tárca nélküli miniszter, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke SZABÓ IVÁN ipari és kereskedelmi miniszter CÉLKITŰZÉS A verseny központi gondolata a tehetségkutatás. Keressük azokat a kiemelkedő innovációs készséggel rendelkező, nyitott szemléletű fiatal szakembereket, akik érzékenyek környezetünk problémáira és szellemes, találékony, újszerű javaslatokat tesznek ezek gyakorlati megoldására. A verseny során komoly díjakkal és szakmai támogatással kívánunk hozzájárulni a legjobbak továbbfejlődéséhez és érvényesüléséhez. A legeredményesebb pályázatokat a versenyt követően továbbmenedzseljük, hogy hasznosításuk révén hozzájáruljunk a magyar tudomány és gazdaság fejlődéséhez, környezetünk jobbításához. Hasonló versenyeket az Európai Közösség országaiban évek óta szerveznek, és e versenyek legjobbjai az évente megrendezésre kerülő európai döntőben mérhetik össze tudásukat. RÉSZVÉTEL Egyénileg vagy legfeljebb háromfős munkacsoportokba szerveződve, szakképzettségre és végzettségre való tekintet nélkül pályázhat minden 14 és 20 év közötti (1972-ben vagy azután született) magyar állampolgár. TÉMÁK Jelentkezni lehet bármilyen tudományos, technikai vagy gazdasági probléma megoldására irányuló ötlettel, illetve javaslattal. Példaként javasolt szakterületek: • informatika • kommunikáció • technika • anyagtechnológia • energiagazdálkodás • környezetvédelem LEBONYOLÍTÁS A verseny kétlépcsős. A kidolgozásra javasolt ötlet/téma vázlatát legfeljebb 2 gépelt oldal terjedelemben, lezárt borítékban 1993. január 4-ig lehet benyújtani levélben vagy személyesen az alábbi címen: MAGYAR INNOVÁCIÓS KAMARA 1117 Budapest XI., Október huszonharmadika u. 16. A borítékra írják rá: „INNOVÁCIÓ". A pályázatnak tartalmaznia kell a • felvetett ötlet/téma lényegét • az elérendő célt • a konkrét megvalósítás módját, továbbá: • a résztvevő(k) nevét, születési időpontját • lakcímét, telefonszámát • munkahelyének (iskolájának) nevét, címét és telefonszámát • a pályázók nyelvismeretét • azon konzulensek, tanárok nevét és címét, akik szakmai felügyelettel támogatják a versenyző(ke)t. A benevezett témák/ötletek elfogadásáról a zsűri minden pályázót levélben értesít 1993. január 31 -ig. A pályázat értékelése a következő szempontok alapján történik: • az ötlet/téma újszerűsége, eredetisége • a pályázatban foglalt célkitűzés megvalósíthatósága • a pályázók alkalmassága a választott téma kidolgozására • a választott téma/ötlet gyakorlati alkalmazhatósága • a kidolgozás nyomán remélhető társadalmi haszon. Az elfogadott témák részletes kidolgozását 1993. április 30-ig kell beküldeni a verseny titkárságára. A kidolgozott pályamunkák terjedelme legfeljebb 20 gépelt oldal lehet. A leíráshoz kérjük csatolni a bemutatást elősegítő mellékleteket (fotókat, rajzokat, diagramokat legfeljebb további öt A4-es oldalon, valamint az elkészített modelleket, prototípusokat, mintaberendezéseket stb.). A pályázatok kidolgozását vállalatok, intézmények anyagilag támogathatják. A verseny szervezői biztosítják a nyilvánosságot a támogatások elnyerése érdekében, illetve közreműködnek az indokolt költségek megtérítésében. A beérkezett, kidolgozott pályamunkákat a zsűri 1993. május 30-ig értékeli, és kiválasztja a díjazásra javasolhatókat. Ezeket a munkákat a TV2 nyilvánossága előtt, külön műsor keretében személyesen mutatják be. A zsűri ezt követően hozza meg végleges döntését és ítéli oda a díjakat. A DÍJAK • I. díj: (maximum három) pályamunkánként 200 000. Ft, • II. díj: (maximum négy) pályamunkánként 100 000. Ft, • III. díj: (maximum öt) pályamunkánként 50 000 Ft. A zsűri a díjak közül indokolt esetben átcsoportosításokat hajthat végre. A zsűri döntése végleges és megmásíthatatlan. A VERSENYBEN DÍJAZOTT MUNKÁK HASZNOSÍTÁSA A díjnyertes pályázatok közül a legjobbak 1993 őszén Berlinben részt vesznek a Ratal Kutatók Versenyének 5. Európai Döntőjében, a legjobb környezetvédelmi pályázat pedig az Európai Ifjúsági Környezetvédelmi Verseny 1993. évi döntőjében. A Magyar Innovációs Kamara többek között gondoskodik a nyilvánosságrahozatal előtt az ún. kiállítási elsőbbségről, hogy a találmányi bejelentést követően a szabadalmi oltalom elnyerésének jogi akadálya ne legyen. A ZSŰRI TAGJAI Elnök: Varga István, a VARIHOLD Kft. ügyvezető igazgatója, a MENTOR kisszövetkezet elnöke. Tagok: Bolyky János, az Ipari Kockázati Tőke Kft. ügyvezető igazgatója, a Magyar Innovációs Kamara főtitkára Dr. Gordos Géza, a tud. doktora, a Budapesti Műszaki Egyetem kutatási rektorhelyettese Dr. Holló Zsuzsanna, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatója Dr. Keszthelyi Lajos akadémikus, a Szegedi Biológiai Központ főigazgatója Dr. Kőhalmi Zsolt helyettes államtitkár, Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma Dr. Kroó Norbert akadémikus, az MTA KFKI Szilárdtest Kutató Intézet igazgatója, egyetemi tanár Dr. László Jenő c. államtitkár, a Hadiipari Hivatal elnöke Matolcsy Mátyás, az IKARUS fejlesztési főmérnöke Dr. Náray Szabó Gábor akadémikus, a MTESZ elnöke Dr. Pakucs János, az Olajterv Rt. ügyvezető igazgatója, a Magyar Innovációs Kamara elnöke Dr. Veress Gábor tud. doktora, az OMFB elnökhelyettese Dr. Závodszky Páter, tud. doktora, ELTE egyetemi tanár. A zsűri saját hatáskörében szakértőket is felkérnet a pályázatok értékelésére. A RENDEZVÉNYSOROZAT SZERVEZÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDIK: Bőthe Csaba fizikus, a MIK projekt menedzsere, a verseny szervező titkára; Antos László fizikus, a MIK projekt menedzsere, 96 Kreatív Design Stúdió Kft. Technika Riport Budapest Kiadó Kft., Új Magyarország napilap. TOVÁBBI INFORMÁCIÓK A II. Országos Ifjúsági Innovációs Versennyel kapcsolatban személyesen, telefonon, vagy írásban a Magyar Innovációs Kamara titkárságán lehet érdeklődni (1117 Budapest XI., Október huszonharmadika u. 16. 1/182., tel: 186-9615, fax:185-2181). Budapest, 1992. november 17. Dr. Pakucs János a szervezőbizottság elnöke A VERSENYT AZ ALÁBBI INTÉZMÉNYEK TÁMOGATJÁK Ipari és Kereskedelmi Minisztérium Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Ipari Kockázati Tőke Kft. Magyar Olaj- és Gázipari Rt. Magyar Gazdasági Kamara CORVINBANK Ipari Fejlesztési Bank Rt. Ipari Műszaki Fejlesztésért Alapítvány Rubik Innovációs Alapítvány Varihold Kft. HILL International NOVOFER Alapítvány. MAGYAR HITEL BANK RT A PÉNZ CSAK ESZKÖZ... A verseny fő támogatója a Magyar Hitel Bank Rt