Új Magyarország, 1993. február (3. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-03 / 28. szám
III. évfolyam 28. szám 1993. február 3., szerda TV-lemény Az oroszok a spájzban Valami nagy-nagy tanácstalan fáradtság gyűlt össze bennem, néha országosnak érzem, s ez a fáradtság egyszerre tesz közömbössé és türelmessé és ingerültté. Legszívesebben most is a televízió műsorszerkesztőit gyaláznám, akiknek észjárását sohasem voltam képes követni, de ebben biztosan van valami szándékosság, hogy egyre későbbre helyezik azokat a dolgokat, amiket szeretnék, vagy szerettem volna megnézni. Már a Híradó későbbre helyezésével elkezdődött ez a folyamat, aztán a sok műsorpercnövelő reklámmal folytatódott. Miközben az ország népe egyre korábban fekszik, a tévések egyre későbbre teszik a filmeket. Mi ez, ha nem a lakosság szándékos fárasztása? Régen áhított filmeken alszom el, és a fő műsoridőben iszonyatos ostobaságok untatnak. Mondjuk fél tízkor gazdasági magazinnal szórakoztatnak, s csak egy óra múlva nézhetem meg a Gandhiról készült francia dokumentumfilmet, fél kilenckor a Névjegyek-et és negyed tízkor a Távol Afrikától-. Mi lehet rejtelmes céljuk? Miért este tízkor kezdődik a Krónika, miért előzi meg a számítógépes műsor az „Y" hadműveleten S miért kell nekem fél tízkor ismeretterjesztő sorozat és háromnegyed tizenegykor az Andrej Rubljov? A hét legjobb filmje számomra A tizedes meg a többiek című 1965- ös magyar film volt, Doboza Imre főműve, Sinkovits Imre, Darvas Iván és Major Tamás remeklése. Az egészben az a legviccesebb, hogy már legalább tizedszer látom, de a rendszerváltozás óta még egyszer sem - ez volt a nagy próbatétel, megáll-e a film az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet csapatok eszmei támogatása nélkül. Hát kérem szépen, megállt. A film a két pogány közti harmadik utat vázolta, a senki földjén, azt a magyar utat,amelyet azóta is járunk, kicsit hősiesen, kicsit komikusan, miközben a németek az előszobában, az oroszok a spájzban vannak. Azoknak a szomszédainknak, akik a magyarokat holmi nagyhatalmi ábrándokkal vádolják, szívesen levetíteném ezt a filmet, melynek ma is érvényes üzenete: kérjük szépen, hagyjanak minket békén! ♦ Elnézem a tévé politikai műsorainak elkötelezetten ellenzéki s ugyanakkor oly független és pártatlan búsképű lovagjait, akik úgy védik a sajtószabadságot, mintha saját állásukról lenne szó, s akik a rádióban és a nyomtatott sajtóban is oly függetlenek és pártatlanok. Ők a műsorigazgatók kedvencei, őket látni-hallani minden fontos időben, hiszen ők csinálják és képviselik a közvéleményt. Jelentik, hogy az oroszok már a spájzban vannak, vagyis hogy most nem az oroszok, hanem a jobboldaliak, a bőrfejűek, a kirekesztők, az ügyeletes gonoszok. A gonoszok vannak most a spájzban, és bármikor előjöhetnek. Amikor a műsoridő engedi. Kevés már az ideális család is, mely igazán szurkolni tudna az ideális család fáradt vetélkedőjének, s a többi hasonló műsor is olyan csüggedt rutinnal dob némi mannát a nyerteseknek, mint a félkarú rablók. A szórakoztató magazinoktól megáll az ész - egyre mélyül a szakadék a képernyő két oldala között. A túloldalt ülő és csevegő, jól táplált és jólöltözött urak és hölgyek egy másik ország képviselői, máson szórakoznak és máson háborodnak fel, és ez a másság egyre kevésbé szórakoztató. Akkor inkább a múlt, a Szinusz című, 1942-es magyar film talán az első sci-fi film volt, Herczeg Ferenc elbeszélésének hőse, Tibor Ákos gróf a tizennyolcadik század közepén találja magát, saját felmenői körében. Karády Katalin és Szilassy László kettős időben játszó párja emlékezetes alkotás, fél évszázaddal később talán sokkal elfogadhatóbb, mint abban a háborús korban... mondanám, ha nem lenne a miénk is háborús kor, s a térben és időben való menekülésre nem lenne éppen annyi ok Sergius tanár úr és időgépe számára. Most, amikor egy hét tévés krónikáját bevégzem, éppen végetért egy angol krimi, a Papírmaszk egy gyilkos álorvosról, s elkezdődött egy Belmondo-film, A kívülálló (1983). Előtte, akinek volt hozzá kedve és ideje, a műsorszerkesztők jóvoltából az európai abortusztörvényekről informálódhatott, bár fordítva talán kicsivel ésszerűbb lett volna. A Jordan felügyelőt játszó Belmondót éppen azok a kisemberek nem nézhetik, akiknek ez lett volna az egyetlen szórakozásuk - ők ugyanis holnap (is) dolgoznak, ha hagyják őket. Nem mintha sokat vesztenének - ők az igazi kívülállók,/MTM/ nézők: a tévé már régen nem nekik árulja magát. Hány előfizetői díjból telik ki egy toalettkacsa-reklám? A tévé műsorszerkesztőjének lakásában a toalettkacsák mélyrepülést végeznek, és figyelmeztetően hápognak. Elég! Szentmihályi Szabó Péter Magyar művészet Washingtonban Februárban Kocsis Zoltán hangversenye, majd Marton Éva fellépése szerepel a washingtoni magyar nagykövetség sokrétű kulturális programjában. Márciusban a finn nagykövetséggel közösen rendezett koncerten Takács Zoltán, a Finnországban élő jeles hegedűművész és Johann Lagerspetz zongoraművész lép fel. A 20. századi magyar avantgárd alkotásaival bemutatkozik a nagykövetségen a szentendrei Erdész-galéria, s kiállítást rendeznek pécsi festő- és iparművészek alkotásaiból. (MTI) KULTÚRA Kossuth vagy Széchenyi? Szellemidézés Varga László Kossuth vagy Széchenyi című két egyik megteremtője volt. Hazánkban most először bemutatott drámájának születéséről kérdeztük a szerzőt. - Mallorcán vetettem papírra ezt a művet 1987- ben. Erősen érezhető volt már akkor, hogy valami nagy változás feszegeti a világot, hogy Gorbacsov olyan szellemet engedett ki a palackból, amelynek légárama Magyarországot is érinteni fogja. Mit tegyünk majd a szabadság pillanatában? - ez volt a kérdés, amelyre válaszolni igyekeztem ebben a darabban. Hiszen ilyenkor mindig találtatik egy lángoló Kossuth, egy tépelődő és építkező Széchenyi, de sajnos egyáltalán nem biztos, hogy jelentkezik egy Deákunk is. A szabadság eufóriájában a józan hang ritkán kerekedik felül. Művemmel arra kívántam felhívni a figyelmet: mi magyarok olyan kevesen vagyunk, hogy nem engedhetjük meg magunknak az újabb vérveszteséget, a különböző politikai ösvényeken való kísérletezést. Értékeinket egyesítenünk kell a nemzet jövője érdekében. Széchenyikre, Deákokra van szükségünk, kossuthi kockázatokat ma bármily' nemesek s vonzóak is alkalmasint nem vállalhatunk. Remélem, a „felolvasó színházat" követően a közönség hamarosan megismerkedhet a darab teljes értékű színpadra állításával is. felvonásos kamaradarabját mutatta be vasárnap a József Attila Színház, Benedek Árpád rendezésében. Az előadást bevezető Csoóri Sándor nagyon találóan inkább szellemidézésnek, mintsem színpadra állított műnek nevezte az est programját, ugyanis a színészi játéknak valóban édeskevés tere jutott: a szmokingos férfiak és az estélyi ruhás női szereplő kezét-szemét elfoglalta a magukkal hordozott mappa, melyből szövegeiket olvasták. 1848 márciusának nemzetünk sorsát hosszú időre eldöntő alapkérdései azonban - talán mert a magyarság történelmében újra és újra időszerűvé válnak - feledtetni tudták a „felolvasó színház" olvasópróbára emlékeztető kereteit. Kossuthot, a politikai pillanat zsenijét, vagy az örökké tépelődő, önmarcangoló, naplóiban Istennel pörösködő, ám mégis tudatosan építkező Széchenyit kövesse-e az ország? - teszi fel a máig vitákat lobbantó régi kérdést a mű. A szerző a politika patikamérlegének nyugodt, megfontolt művésze, Deák Ferenc mellett teszi le a voksát. Olyan személyiség mellett, aki nem dönteni akar Kossuth vagy Széchenyi között, hanem azt mondja: Kossuth és Széchenyi - Magyarországnak mindkettőjükre szüksége van. Varga László a KDNP alelnöke, az ügyvédi végzettségű egykori Barankovics-párti képviselő, az emigrációban a New York-i Magyar Színház Sz. A. Szerelem...én! Nyitott Színház a Gutenbergben A Gutenberg Művelődési Otthonban február 6-án Schisgal: Szerelem...oh! című darabjával mutatkozik be a Nyitott Színház társulata. Mihály Győző, a színház művészeti vezetője a tegnapi sajtótájékoztatón elmondta: színházuk nem újkeletű, hiszen a múlt évben Vácott már sikerrel mutatkoztak be. Azonban előadásaikat csupán tíz-tizenkétszer tudták telt ház előtt játszani, ami viszont nem kifizetődő, ezért vált szükségessé, hogy székhelyüket Budapestre tegyék át. Az állandó budapesti színpad - amelynek azonban nincs állandó társulata - lehetővé teszi, hogy vidéki színházainkkal is felvegyék a kapcsolatot és lehetőséget biztosítsanak darabjaik bemutatására, vagy közös produkciók létrehozására. A következő évadban - illetve egyes darabokat már a nyáron - tervezik az Antigoné, A Tigris, a Gépírók, a Hamlet, a Medúzafő, a Karamazov testvérek és a Tóték című darabok bemutatását. (parcsami) Jelenet az első bemutatóból: Molnár Zsuzsa, Zsolnay András, Szirtes Gábor A Hungaroton a MIDEM-en Sikeres volt a Hungaroton szereplése a MIDEM-en. Annak ellenére, hogy a cég kevesebb újdonsággal jelent meg a piacon, sem a kereskedők, sem a szaksajtó érdeklődése nem csökkent - mondta Hollós Máté komolyzenei kiadói igazgató keddi sajtótájékoztatóján. Mivel világszerte recesszió jellemzi a szakmát, a január 24. és 28. között megrendezett Cannes-i fesztiválon a tavalyi tízezer résztvevőnél jóval kevesebb jelent meg. A Hungaroton négy nap alatt 50 partnerrel folytatott tárgyalást. Sok olyan is volt közöttük, akikkel a földrajzi távolság miatt szinte ez az egyetlen alkalom a személyes kapcsolatteremtésre - tette hozzá Kanizsai Zsuzsa külkereskedelmi igazgató. A Hungaroton privatizációjáról a cég vezetői még nem tudtak pontos információt adni. Nagy valószínűséggel először egyszemélyes kft.-vé alakulnak ezt követi majd a tényleges privatizáció. Két hazai cég pályázik: az eddig popzenei produkciókra szakosodott Hungaroton- Gong és az Interkoncert Rt. A külföldi jelentkezők nem multinacionális cégek, hanem ismert kisebb vállalkozások, amelyek a náluk jobban csengő Hungaroton névhez szeretnének csatlakozni. Még azt sem tudni, hogy egyben vagy részeiben adják el a vállalatot, de szeretnék ha a kiadói, a bel- és külkereskedelmi részleg együtt maradna. A Hanglemezgyártó Vállalat archívuma nagy, ezért az állam sze■etné megőrizni legalább annak egy részét. Mivel több felvétel készült a dorogi gyárban, mint amennyi kiadvány, az új tulajdonosnak csak a kiadást kell biztosítania az első év folyamán ahhoz, hogy kiadási tervét teljesítse. (MTI) MEGRENDELŐLAP Megrendelem az című napilapot..........................példányban, és kérem az alábbi címre kézbesíteni: Megrendelő neve:.................................................................................................... Címe:......................................................................................................................... Az előfizetés díja egy hónapra: 433,- Ft, negyedévre: 1299,- Ft Az előfizetési díjat a fenti címen nyugtával jelentkező kézbesítőnek fizetem. A megrendelést szervező neve:.......................................................................... Pontos lakcíme:........................................................................................................ A megrendelőlapot borítékban az alábbi címre kérjük feladni: 1410 Budapest, Pf.: 199. Publica Rt aláírás Szovjet szocialista realista festők műveiből nyitt kiállítás hétfőn Rómában. A tárlaton 40 kép tekinthető meg 22 olyan szovjet festőművésztől, mint Zinov, Leonovics, Burák, akik „a múlt századbeli nagy orosz realista festészet örökösei és továbbfejlesztői". 11 Jutalomjáték Saljapinnak Ha élne, alighanem úgy fogná fel a dolgot, hogy jutalomjátékot rendeztek neki a Bolsoj Színházban, amelynek hosszú évekig volt a tagja. Február 12-én valóban ünnepi esttel emlékeznek a százhúsz éve született Saljapinra, mégpedig a operaénekes múzeumnak berendezett egykori házában, a hétfőn megnyitott évfordulós kiállításon. Tárlat a sikerekben gazdag pályafutás dokumentumaiból, kortárs képzőművészek alkotásaiból, találkozás napjaink operaművészeivel - valóban, igazi jutalomjáték. Minden zenebarát számára. .. • Párizsban 72 éves korában elhunyt az egyik leghíresebb francia dokumentumfilmes, az Oscar-díjas Francois Reichenbach. Cannes-ban már 1959-ben nagydíjat kapott a dokumentumfilmek kategóriájában az Egyesült Államokról készített, egyedi hangvételű, Amerikát európai szemmel bemutató filmjéért. Az Oscar-díjat a világhírű zeneművészről, Arthur Rubinsteinről készített filmjéért 1970-ben nyerte el. • Ödön von Horváth Magyarországon eddig még nem játszott, a Hit, remény, szeretet című darabját tűzte műsorára a Katona József Színház. A premiert február 12-én tartják. A darabot Szilágyi Mária fordításában, Gothár Péter rendezésében mutatják be. Főbb szereplők: Bertalan Ágnes, Lengyel Ferenc, Végvári Tamás. Elhunyt Papp Dezső (Desidenytrio Papp) nemzetközi hírű tudománytörténész Buenos Airesben. Több amerikai és európai akadémia tagjaként, illetve egy Darwin-monográfia szerződként tartották nyilván. Bátyja volt a második világháborúban meghalt Papp Károly költő-írónak, a Megszabadítottál a haláltól című novelláskötet és a Nyolcadik stáció című regénye szerzőjének. Péntektől: 24. Magyar Filmszemle Jókai Anna lesz a 24. Magyar Filmszemle játékfilmversenyének zsűrielnöke, a bírálóbizottság tagjai pedig Enyedy Ildikó, Kende János, Szilágyi Ákos, Kopácsi Sándor. A dokumentumfilm-verseny zsűrijének elnöki tisztét Losonczi Ágnes tölti be, tagjai: Balogh Gábor, Lányi András, Németh Zsolt és Báron lesznek. Ezt Kézdi-Ko- Zsolt, a pénteken kezdődő 24. Magyar Filmszemle igazgatója jelentette be. Ugyanő hozta nyilvánosságra, hogy a játékfilmek versenyében „A legjobb film díja", azaz a fődíj értéke 400 ezer forint lesz. Ennek 40 százalékát a rendező, 20 százalékát az operatőr, 10 százalékát a zeneszerző, 5-5 százalékát pedig a vágó és a hangmérnök kapja. A rendezői díj egymillió forint, amelyből 900 ezer forintot a következő művére fordíthat az alkotó. A legjobb férfi, illetve a legjobb női alakítás díja kategóriánként 80-80 ezer forint, ugyanennyi illeti meg a legjobb operatőrt is. A dokumentumfilmek versenyében a fődíjjal 250 ezer forint jár, fele a rendezőt illeti, a másik felén pedig az író és az operatőr egyenlő arányban osztozik. A legjobb dokumentumfilm-rendező 300 ezer forintot kap, s ennek kétharmadát a következő filmjére használhatja fel. A legjobb dokumentumfilm operatőrének, valamint a legjobb dokumentum-rövidfilm alkotójának 80 ezer forint jár. Az HBO-Kábelkom legjobb első filmes díja 100 ezer forintot ér. A legnagyobb közönségsikerre számító filmet a Pesti Műsor 100 ezer forinttal honorálja. A Színház és Filmművészeti Főiskola Nyakkendő díját idén is a főiskola diákjai adják át a legnépszerűbb tanárnak. A filmszemlét a nagyközönség számára nyilvános Művész moziban, a tavalyihoz hasonlóan, a diákok és a nyugdíjasok 50 százalékos kedvezménnyel látogathatják. A filmszemle játékfilmversenyében 12 ősbemutató szerepel. Puszt Tibor: A gólyák mindig visszatérnek; Tóth Eszter: Nyomkereső; Szabó Ildikó: Gyermekgyilkosságok; Szőke András: Citromdisznó; Pajer Róbert: Bukfenc; Dér András: Árnyékszázad; Bacsó Péter: Live Snow; Szirtes András: Sade márki élete; Erdély János-Zsigmond Dezső: Indián tél; Molnár György: Anna filmje; Szederkényi Júlia: Paramicha vagy Glonci, az emlékező; Zsombolyai János: Kovács Éva Story című filmek. (MTI) Pályázati felhívás Kozma Lajos kézműves iparművész ösztöndíj elnyerésére A Művelődési és Közoktatási Minisztérium pályázatot hirdet fiatal iparművészek részére. Az ösztöndíj célja: önálló művészi tevékenységet folytató, tehetséges fiatal művészek alkotómunkájának segítése. Ösztöndíjban részesülhet évente öt fő. Pályázati korhatár: 35 év. Az ösztöndíj bruttó összege: 11 550 Ft/hó. Időtartama: három év. Az ösztöndíj odaítéléséről kuratórium dönt. Az ösztöndíjasok munkájukról kiállításon számolnak be, ösztöndíjas idejük alatt két alkalommal. A pályázati kérelemhez mellékelni kell: 1. A pályázó eddigi alkotói munkásságát ismertető szakmai önéletrajzot. 2. Az ösztöndíj időtartamára tervezett alkotói elképzelést, melynek megvalósításához a pályázó a támogatást kéri. 3. Az eddigi művészi munkásságát reprezentáló 5 alkotást. A pályázati anyagok, művek beadásának határideje és helye: 1993. március 4-5., Képző- és Iparművészeti Lektorátus Iparesztétikai Osztály (Budapest V., Báthori u. 10., VII. emelet) 9-15 óra. A bírálat utáni elszállításról a pályázó köteles gondoskodni. Budapest, 1993. Művelődési és Közoktatási Minisztérium Képzőművészeti Főosztály