Új Magyarország, 1993. június (3. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-30 / 150. szám

­—­ Sára Sindor a Duna TV vezetője A Hungária TV Alapítvány tit­kársága az alábbi közleményt juttatta el az MTI-hez: „A Hungária TV Alapítvány kuratóriuma június 23-i ülésén, féléves kísérleti szakasz után lét­rehozta a Duna TV vezető testü­leteit. A testület munkájának irá­nyításával Sára Sándort bízta meg. A Duna TV új igazgatósága - amelynek tagja dr. Lux László, Hanák Gábor, Illés György, dr. Kel­­lermayer Miklós, Lugossy László és Szekeres László - megtartotta első ülését." (Sára Sándor nyilatkozata­­ az 5. oldalon) "A Teleki utódja Szekeres Az Állami Vagyonkezelő Rész­vénytársaság igazgatósága hét­fői ülésén kinevezte Szekeres Sza­­sot a társaság vezérigazgató-­­­­ává, és megválasztotta - az igaz­gatóság elnökének a miniszterel­nök által történő kinevezéséig terjedő hatállyal - az igazgatóság elnökhelyettesévé. Erről Tárkány Szűcs Attila, az ÁV Rt. vezérigaz­gató-helyettese tájékoztatta teg­nap a Magyar Távirati Irodát. Szekeres Szabolcs, a korábbi álta­lános vezérigazgató-helyettes látta el ideiglenes jelleggel Teleki Pál, a társaság volt elnök-vezér­igazgatójának lemondása után a vezérigazgatói teendőket. ...Trorrr önprivatizáció­ Budapest Holding nélkül Az Állami Vagyonügynökség azonnali hatállyal felbontja a Bu­dapest Holding Rt.-vel kötött szerződését, amelynek alapján a tanácsadó cég mindeddig részt vehetett az önprivatizációs prog­ramban - közölték tegnap. Téte­lesen felülvizsgálják és meg­szüntetik a cég egyedi megbízá­sait is. Az ÁVÜ tájékoztatása sze­rint az intézkedést az indokolta, hogy a Magyar Általános Gyufa­ipari Kft. privatizációja során a tanácsadó cég szabálytalanságot követett el: versenyen kívül op­ciót biztosított az állami tulajdon egy részére a Bankár Kft.-nek. A Budapest Holding Rt. egye­lőre nem tud az ÁVÜ döntésé­ről. A hírrel kapcsolatban Vági Pál igazgató elmondta: valóban folyik vizsgálat a Magyar Általá­nos Gyufaipari Kft. privatizáció­jának esetleges szabálytalansága ügyében, ám a cég úgy értesült, indoklása alapján kedvező dön­tés várható. Az igazgató szerint az opcióra - amelyet valóban megadtak - szerződéses joguk volt, tehát a szabályok szerint jártak el, döntésükkel nem káro­sították meg az államot. Aratás Péter-Pálkor A hagyományhoz híven tegnap, Péter-Pál napján indultak búzát vágni a gépek Kiskunlacházán, a Kiskun Szövetkezetben. A szán­tó-vető ember szívét évszázadok óta megdobogtató eseményen részt vett Medgyasszay László, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkára, aki tájékoztatott az országos betakarítási munkálatokról. Őszi árpából a vártnál kevesebb lesz a termésátlag. A tavalyinál gy­engébb termés várható étkezési búzából is: 3,2-3,4 tonna. A száraz időjáráson túl a talaj tápanyagsze­génysége és a hiányos növényvé­delem is oka a soványabb termés­nek. A legbővebb aratás Tolna, Ba­ranya, és Győr-Moson-Sopron megyében örvendezteti meg a gazdákat. A takarmánybúza fel­vásárlói ára várhatóan 6500-7500 forint lesz tonnánként, az étke­zési búzáé 7600-8200 forint. A piaci zavarok megelőzése érdekében az idén az állam az étkezési búzát megvásárolja a termelőktől, tonnánként négy­ezer forint előleggel. A gabonát 1993 október utolsó napjáig visszavásárolhatja a termelő, és (akár kedvezőbb áron) újra elad­hatja. Amennyiben nem vásárol­ja vissza, az állam hétezer forint­ra egészíti ki az előleget. A termelők ösztönzése érde­kében legkésőbb július 15-én meghirdetik a jövő évi garantált felvásárlási árakat. A Földműve­lésügyi Minisztérium a terme­lőkkel egyetértésben legkeve­sebb 8500 forintot javasolt ton­nánként. „I . Tv . (kt) ♦ÁV". .• ■ ... Nagy Béla és Tatum Attila felvételei Szabad György kolozsvári vendégei Etnikumok párbeszéde Szabad György, az Országgyűlés elnöke tegnap hivatalában fo­gadta a kolozsvári Magyar-Ro­mán Interetnikus Párbeszédért Társaság Octavian Buracu elnök vezette küldöttségét. Octavian Buracu ismertette a fórumszerűen működő társaság kulturális tevékenységét, jelez­ve, hogy a társaság nem politikai szervezet, működése vala­mennyi romániai nemzeti ki­sebbség védelmét, kulturális önazonossága megtartását és a békés együttélést szolgálja. Sza­bad György válaszában hangsú­lyozta: az erkölcsiség magas fo­kán állók mindig szolidárisak kell, hogy legyenek a kisebbségi elnyomás láttán, ami egyszer­­smint fokozott felelősséget is ró rájuk a többség lelkiismeretének ébresztésében. Felvetette annak lehetőségét, hogy a társaság egyik rendezvényére az év má­sodik felében Budapesten kerül­jön sor. A találkozón részt vett a tes­tület német alelnöke, Wilfried Schreiber, a magyar alelnök Kántor Erzsébet, Gheorghe Vasi­­lescu titkár, valamint Csapody Miklós, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának tagja, az Erdélyi Szövetség alelnöke. (MTI) Sült galamb a Verseny­piacon? Piac nem vész el, csak átalakul - mondhatnánk a híres antik bölcs után szabadon. Legalábbis, ha a hírhedt és megszüntetett Kon­dorosi úti piacról van szó, amelynek főnöke a Verseny ut­cai MÁV-területre helyezte át re­zidenciáját, alig fél kilométerre a Keleti pályaudvartól. Hogy a Magyar Államvasutak mennyit profitál a rejtélyes ügyletből, nem tudni, mint ahogy azt sem­­ ki és mire adott engedélyt. Tény, hogy engedély nélkül, na­pok alatt felépült egy pavilon­sor, és az is eldöntetett, hogy az önkormányzatok a rendőrség segítségével rövidesen megkez­dik a főváros szó szoros értelem­ben fekete piacainak felszámolá­sát. (írásunk az 5. oldalon) Egymás jobb megismerésáért ,,Egymást nézve" címmel a Duna TV és az Agro TV közös maga­zinműsort indít jövő szombaton (július 10-én). Az első adásban Je­szenszky Géza külügyminiszter házigazdaként és Tuba Mariann háziasszonyként a szomszédos országok nagyköveteivel és ügy­vivőivel beszélget arról, miért tartják fontosnak egymás orszá­gainak jobb megismertetését Kö­­zép-Európa tévénézőivel. A m­agyar külügyminiszter a műsor tegnapi felvételén rámu­tatott arra, hogy a kommuniz­mus bukása után Közép- és Ke­­let-Európa polgárai már - elvileg - szabadon utazhatnak, az is­mert problémák miatt azonban sokuknak nem áll módjában személyesen megismerni a szomszédos országok életét, kul­túráját, értékeit, szokásait. Pon­tosan ezért üdvözölte a kerek­­asztal-beszélgetés valamennyi résztvevője az új műholdas té­vémagazint, amelyben az egyes országok magukról készítendő in­formatív műsorok cseréjével járul­nak hozzá egymás népeinek jobb megismeréséhez és megér­téséhez. F. S. Számítógép Már nincs messze az idő, amikor nem könyvtárba men, aki, mond­juk, arra kíváncsi, statisztikailag miként fest a miskolci kisiparosok összetétele - hanem a számítógépet hívja segítségül; ugyancsak hául egy parlamenti képviselő országos dolgokban akar tájékozódni, nélkülözhetetlen lesz szántára a számítógép. Mindez nem rózsaszínű álom: számítógépesedik a világ s ez nálunk sem teljesen a jövő zenéje. Mind a főváros, mind pedig a vidék egyre inkább fölismeri: sok mindent ésszerűbb az okos gépre bízni, egyre nyilvánvalóbb, hogy ily módon kezelhetőbbek és nem utolsósorban áttekinthetőbbek a dolgok. Budapest példá­ul önálló részvénytársaságra kívánja bízni a számítógépesítést: ez akár jövedelmezően is tevékenykedhet, vagyis információszol­gáltatásainak a bevételéből fedezheti a különböző változások ál­landó nyomon követésével és számítógépbe való betáplálásával járó költségeket. Csakhogy félő: mire a részvénytársaság magalakul, már a kerü­letek zömében más-más rendszer alapján honosodik meg a számí­tógépesítés. A legkülönfélébb cégek különböző rendszereket kínálnak az önkormányzatoknak: néhány éve még COCOM-listán szereplő - azaz számunkra hozzáférhetetlen - világszínűxmalától kezdve a jó­val szerényebb hazaiig sokfélét. A hozzáértő szakember módfelett ke­vés, nem kevés viszont a zavarosban halászó, aki mindenekelőtt a hasznot nézi, s fétyül a legfontosabbra: az ország érdekére. Nyilván­való ugyanis, hogy nem egyre megy, vajon miféle módszer terjed el, a színvonalasabb vagy a sekélyesebb-e, s főleg az összeilleszthető-e, amelyből idővel kialakítható átfogó országos rendszer. A demokrácia korát éljük: az önkormányzatok maguk döntik el, a számítógépesítés melyik útját választják. De kellő szakértelem hí­ján fönnáll a veszély: választásuknál nem az ésszerűség lesz a döntő. Márpedig akkor nagy árat fizetünk érte: számítógépesítésünk orszá­gos rendszerének a kifejlesztését kótyavetyéljük el... Veszprémi Miklós Zöld út Prágának, ajánlások Szlovákiának la Európa Tanács tagfelvételi vitája Strasbourgban tegnap megkezd­te munkáját az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének nyári ülésszaka. Az elsősorban emberi jogi kérdésekkel foglalkozó tes­tület 29 tagállamának parlamenti képviselői - köztük Bratinka Jó­zsef vezetésével a Magyar Or­szággyűlés hatpárti delegációja - Csehország és Szlovákia tagsá­g­ának kérdése mellett egyebek özött az Európa-szerte terjedő idegengyűlület és rasszizmus el­leni küzdelem kérdéseit és az őszi bécsi csúcstalálkozó előké­születeit vitatja meg. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése kedden délután egy­hangúlag megszavazta, hogy Csehországot vegyék fel a szer­vezet teljes jogú tagjai sorába. A kérdés vitájában idvétel nélkül mindegyik hozzászóló elisme­réssel szólt az ország demokrati­kus hagyományairól és jelen in­tézményrendszerének a jogálla­miságot maximálisan garantáló jellegéről. Mindezek - és a politikai ügyek bizottságának egyértel­mű ajánlása - alapján a jelenleg még 29 tagállamot számláló par­lamenti közgyűlés ellenszavazat és tartózkodás nélkül a teljes jo­gú tagságra szavazott. A kérdés most a miniszterek bizottságá­nak ülése elé kerül majd, amely szerdán délelőtt hozza meg - megfigyelők szerint bizonyosra vehetően ugyancsak, igenlő - döntését. (Folytatása a 3. oldalon) Ne higgye a tisztelt olvasó, hogy valamiféle szabadtéri táncbemu­tató pillanatképeit rögzítették a fotósok. A tokiói rendőrség kü­lönleges alakulata gyakorlatozik a hét legfejlettebb ország vezető­inek július 7-én megnyíló csúcstalálkozója előtt, hogy csírájában elfojthassanak mindenfajta terrorcselekményt MTI - Külföldi képszerkesz­tőség RÁDIÓ Hallgassa it» Hol középh­ullám

Next