Új Magyarország, 1994. november (4. évfolyam, 256-281. szám)
1994-11-01 / 256. szám
IV. ÉVFOLYAM, 256. SZÁM 1994. NOVEMBER 1., KEDD Vendégünk: Václav Havel (Folytatás az 1. oldalról) A látogatás második napján, holnap Horn Gyula miniszterelnök szállásán keresi fel a magas rangú cseh vendéget. Václav Havel ezután Gál Zoltánnal, az Országgyűlés elnökével folytat megbeszélést a Parlamentben. A program az Országházban folytatódik; a cseh köztársasági elnök a parlamenti pártok frakcióvezetőivel találkozik. A látogatás tapasztalatairól a két köztársasági elnök közös sajtókonferencián számol be délben. Václav Havel drámaíró, esszéista és polgárjogi harcos, Csehország köztársasági elnöke 1936. október 5- én született Prágában, az egyik leggazdagabb cseh nagypolgári családban. A családé volt a Vencel téri híres Lucerna-palota, a sarrandovi filmstúdió részvényeinek többsége. Havelt annak idején származása miatt az új csehszlovák államban még a középiskolába sem vették fel, négy évig vegyészlaboránsként dolgozott, és csak esti tagozaton sikerült elvégeznie a gimnáziumot. Mivel máshová nem vették fel, két évig műszaki főiskolán tanult, miközben írásai jelentek meg irodalmi és művészeti folyóiratokban. Katonaéveinek letöltése utn a prágai ABC Színházhoz szegődött műszaki munkatársnak. 1961-ben csatlakozott a Divadlo na Záhradlí színház együtteséhez, ahol rendezőasszisztens, dramaturg és sikeres háziszerző lett. Itt mutatták be első műveit, köztük a híres Kerti ünnepélyt. Közben bejutott a művészeti akadémia színházművészeti karára, ahol 1967-ben végzett. A prágai tavaszt megelőző időszakban és 1968-ban aktív politikai szerepet vállalt, egyik alapítója az Elkötelezett Pártonkívüliek Klubjának, elnöke a Független Írók Klubjának. Az öt VSZ-tagállam katonai intervenciója után betiltották műveit, Havel csak sörgyári munkásként tudott elhelyezkedni. A normalizáció ellen minden módon tiltakozott, levelet írt Gustav Husáknak, egyik alapítója és első szóvivője a csehszlovákiai emberi jogokért küzdő Charta 77-nek. Háromszor börtönözték be, számtalanszor vetették vizsgálati fogságba, körülbelül 5 évet töltött fegyházban, legutoljára 1989 januárjában. Börtönlevelei és politikai esszéi külföldön jelentek meg, írói és emberi jogi tevékenységét számos kitüntetéssel ismerték el. 1989. november 20-án részt vett a Polgári Fórum megalapításában, és e mozgalom jelöltjeként választották csehszlovák államfővé 1989. december 29-én. Első megbízatásának lejárta után, 1990. július 5-én ismét ő lett Csehszlovákia elnöke a következő két évre. 1992. július 20-án - miután a szlovák képviselők megakadályozták harmadszori elnökké választását, majd a szlovák szuverenitási nyilatkozat elfogadásával belátható közelségbe került Csehszlovákia megszűnése - Havel lemondott elnöki tisztségéről. Az önálló cseh állam megszületése után, 1993. február 2-án cseh elnökké választották. (MTI) tudósítás Hosszú kések éjszakája” nélkül 33 Brüsszeli tudósítónktól: Váratlanul, rövid vitát követően állt össze Jacques Sanier elnök új Brüsszeli Bizottsága. Aki ismeri ugyanis az Európai Unió történelmén belül a múlt emlékeit, az a luxemburgi Sonningen-kastélyban sorra került „szereposztó"a tanácsülést előzőleg a „hosszú kések éjszakájának" jósolta. Az egyezség azonban rövid órák leforgása alatt született meg, s az a bizonyos kés csak Sir Leon Brittan és Hans van den Broek között villogott. Mi, magyarok tulajdonképpen örülhetünk annak, hogy az angol és holland politikus személye körül fellobbant vitából győztesként a volt holland külügyminiszter került ki, s főleg annak, ahogy a döntést Jacques Sanier indokolta. Az Európai Unió nagy fontosságú tervei, mi több, feladatai között találjuk a kelet-közép-európai országok integrációs szándékának ügykezelését. Ezen a sok buktatót is ígérő területen Hans van den Broeknak van a legtöbb tapasztalata - hangoztatta az EU-bizottság januárban hivatalba lépő új elnöke. A kép teljesebb megismerése érdekében érdemes emlékeztetni arra, hogy Sir Leon Brittan, a Brüsszeli Bizottság alelnöke még márciusban egy sajtónyilatkozatában így vélekedett: „A középkelet-európai volt szocialista országokat Brüsszel egységes elvek alapján kezeli, s befogadásukig még sok évnek kell eltelnie. Nem fogadunk be fejlődésünket hátráltató országokat." Megítélés kérdése, hogy Magyarország és a többi (azóta már társult) ország „fejlődéshátráltató"-e. Sir Leon Brittan a maga konzervatív elveitől vezetve hazánkat nem tartotta és még ma sem tartja alkalmasnak arra, hogy rövidesen az Európai Unióhoz csatlakozhasson. Igaz, a brit politikus hozzáfűzte: „Nagyon elégedettek leszünk, ha Magyarország és vele együtt a többi közép-kelet-európai ország arra a fejlettségi szintre érkezik el, hogy alkalmasnak találtatik az Unió teljes jogú tagságára." Hans van den Broek sem ígért közeli „bebocsátást", de elismerte azokat a törekvéseket és eredményeket, amelyeket hazánk politikai és (mérsékeltebben) gazdasági vonatkozásban már elért. Rendszeresen tudatosította a tényeket az EU Brüsszeli Bizottságával, s a csatlakozás lehetőségének időbeli lerövidítését sem zárta ki. És az is világosnak tűnik, hogy Brüsszel és Budapest már jelenleg is közelebb került egymáshoz. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy az EU és a társult országok szakminiszterei közös munkaüléseken vesznek részt - mint például tegnap Luxembourgban a külügyminiszterek tették. Mécs László A „családi" képen jó a hangulat, nyoma sincs feszültségnek. A hátsó sorban: Sir Leon Brittan (Nagy-Britannia) és Hans van den Broek (Hollandia). Az első sorban (balról jobbra): Padraig Flynn (Írország), Joao de Deus Pinhero (Portugália) Marcelino Oreja (Spanyolország) és Karel van Miert (Belgium) FOTÓ: ANP - PAUL VREEKER A Vajdaságban több városban is megemlékeznek ezekben a napokban az ötven évvel ezelőtti mészárlásokról, melyek során a felszabadító csapatok mintegy 40 ezer vajdasági magyart végeztek eá. Az első megemlékezésre vasárnap, Újvidéken került sor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) szervezésében. Ágoston András, a VMDK elnöke beszédében elmondta: az események után ötven évvel is homály fedi az eseményeket, s az áldozatok pontos száma sem ismeretes. Ágoston és az őt követő szónokok is azt hangsúlyozták, hogy a magyarság kötelessége megadni a tiszteletet a halottaknak, ám a magyarság nem bosszúra, hanem az igazság kiderítésére és a megbékélésre vágyik. A megemlékezés résztvevői a beszédek elhangzása után egy nagy és száz kis fakereszttel a gyilkosságok áldozatainak tömegsírjához vonultak. A nagy keresztet már ötödik alkalommal állították fel a Futaki úti temetőben, azonban eddig legtovább egy hétig állt a helyén. Ez alkalommalsem történt másként: ismeretlen tettesek tegnap eltörték a nagy keresztetet, és kitépték a földből a száz kis keresztetet. Szabadkán november 2-án, a temetőben létesített emlékpark megnyitásával és egy törött szárnyú madarat ábrázoló szobor állításával emlékeznek meg az 1944. évi ártatlan magyar áldozatokról. A vajdasági hatóságok a múlt héten a temetőben uralkodó korábbi állapotok visszaállítását és a szobor lerombolását követelték, de a szabadkai önkormányzat vezetői közölték: nem tágítanak, megtartják a megemlékezést. November 9-én Zentán ugyancsak emlékmű felállításával kívánnak megemlékezni a 90 zentai áldozatról; a tervek szerint egy négy méter magas faobeliszket állítanak fel. A szerb hatóságok és a sajtó jelentős része azzal vádolja a magyarságot, hogy a megemlékezésekkel és az emlékművek felállításával a második világháború magyar fasisztáit akarják rehabilitálni. A Vecsernje Noveszti „fasiszta emlékműnek" nevezte a törött szárnyú madarat, s csak a Borba című független belgrádi napilap közölt kiegyensúlyozottabb elemzést a felszabadító csapatok tetteiről. A lap cikksorozatában megszólaltatja a kivégzések körülményeit kutató magyar történészeket, újságírókat, valamint a szerb szakértőket és a partizáncsoportok egyik vezetőjét is. 5p . Emlékezés negyvenezer megölt magyarra Szomorú vajdasági jubileum Pekingi egyensúlyozás Kína és Dél-Korea tegnap megállapodott arról, hogy a Koreai-félsziget stabilitásának megőrzése érdekében fenntartja baráti kapcsolatait. Li Peng miniszterelnök és Kim Jung Szam elnök egyórás négyszemközti megbeszélésén abban is egyetértett, hogy e stabilitásra jótékony hatással lesz az Egyesült Államok és Észak-Korea nemrég, Genfben aláírt megállapodása. Megegyezik a két ország álláspontja abban a tekintetben is, hogy a feltételezett északkoreai atomfegyver-fejlesztési program körüli problémák csak akkor rendezhetők kielégítően, ha Phenjan maradéktalanul teljesíti a genfi megállapodásban vállaltakat. A megbeszélésen Kim hangoztatta, hogy mihelyt Észak- Koreában hivatalossá válik a hatalomváltás, lépéseket kell tenni a Korea-közi csúcstalálkozó megrendezése érdekében. A délkoreai elnök biztosította Li Penget, hogy országa nem erőszakkal akarja megvalósítani a félsziget újraegyesítését, és bekebelezni sem kívánja Észak-Koreát. Dél-Korea számít arra, hogy Kína igyekszik majd rábírni Phenjant vállalt kötelezettségeinek tiszteletben tartására. Li Peng igen nagy létszámú, mintegy 150 fős küldöttség élén érkezett Szöulba. Kovács László eszmecseréje Jacques Santerral Európai fórum, társult tagokkal (Folytatás az 1. oldalról) A magyar külügyminiszter éppen ezért igyekezett egyértelművé tenni a magyar integrációs politika kulcselemeit, vázolva az ehhez kapcsolódó felkészülési programot, s egyúttal kérve a bizottság és személy szerint is Santer támogatását („beleértve a lehetséges anyagi, pénzügyi jellegű támogatást is" - tette hozzá Kovács László). Szorgalmazta egyúttal, hogy a brüsszeli bizottság lehetőleg még az 1996-os kormányközi értekezlet előtt készítse el a magyar tagfelvételi kérelemről a hivatalos értékelést, hogy az értekezlet után azonnal meg lehessen kezdeni a tagfelvételi tárgyalásokat. Kovács László szerint a leendő bizottsági elnök hangsúlyozta, hogy „rokonszenvvel tekint" a magyar csatlakozási törekvésekre. Utalt egyúttal arra, hogy az új bizottságban a korábbi gyakorlattól eltérően egy kézbe - Hans van den Broek hatáskörébe - kerül térségünk egész politikai és gazdasági kapcsolatrendszere, ami fokozhatja a szervesülés ütemét. Emellett bizottsági elnökként ő maga is oda akar figyelni a kelet-európai országok csatlakozására - tette hozzá. Az utóbbi fejleményt - hogy Van den Broek teljes egészében átvette a kelet-európai dossziét - Kovács László az MTI-nek nyilatkozva úgy értékelte, tapasztalatai szerint a holland diplomata jól ismeri térségünket, s mivel maga is kis ország képviselője, nagyfokú megértést mutat ezen országok iránt. A magyar-luxemburgi kapcsolatok alakulását érintve Kovács és Santer egyetértettek abban, hogy a politikai kapcsolatok kitűnőek, ugyanakkor magyar részről szorgalmaztuk a kereskedelmi kapcsolatok növelését és lehetőség szerint a luxemburgi tőke nagyobb arányú megjelenését a magyar gazdaságban. Lehetőségként merült fel egy közös Munkácsy Mihályemlékkiállítás rendezése is, lévén, hogy a magyar festő jó másfél évtizeden át a nagyhercegségben élt, s onnan nősült - mondotta még Kovács László. „Történelmi találkozónak" minősítette Klaus Kinkel német külügyminiszter az Európai Unió, valmint az EU-hoz januárban csatlakozó négy EFTA-ország és az EU-val már társulási szerződést aláírt hat kelet-európai ország összesen 22 külügyminiszterének első együttes ülését, amelyre tegnap került sor Luxembourgban. Egyúttal mind ő, mind pedig Sir Leon Brittan hangsúlyozta: a tanácskozás értékét emelte, hogy az nem ragadt le az ünnepélyes gesztusoknál, hanem „igazi munkaülés volt". Kinkel és Brittan közvetlenül az ülés után tartott közös sajtóértekezletet a délelőtt végzett munkáról. Mint hangsúlyozták, a megbeszélés témája alapvetően a decemberi esseni EU-csúcson elfogadásra kerülő új „kelet-európai stratégia" („taggá válást előkészítő stratégia", ahogy Sir Leon Brittan fogalmazott volt, alkalmat adva a kelet-európai minisztereknek, hogy konkrét észrevételeket tegyenek a mostanság formálódó dokumentumra. A német külügyminiszter ugyanakkor óva intett a túlzott várakozásoktól, hangsúlyozva, hogy józan megfontolásra és megközelítésre van szükség. A leendő határozat egyébként számos vonatkozásban közös akcióprogramnak készül. Lengyel részről szorgalmazták: szabjanak menetrendet és határidőt is az elvárt jogharmonizációhoz. Számos keleti felszólalás szorgalmazta a térítésmentes pénzügyi segélyt jelentő PHARE-alapok felhasználásának rugalmasabbá tételét, beleértve a hosszabb távú tervezhetőségüket, valamint annak lehetőségét, hogy beruházási célokra is korlátozás nélkül (vagy tágabb keretek között) igénybe vehetők legyenek. A német diplomácia vezetője ugyancsak az egyöntetűen támogatott elképzelések sorában említette egy kelet-európai tagfelvételt célzó munkacsoport felállításának a szándékát, amelyet szavai szerint a brüsszeli bizottság részről is bátorító vélemények öveztek. A „16-16-os" találkozó egyébként a délelőtti ülés után közös munkaebéd keretében folytatódott. Ezen - magyar referátum alapján - a budapesti EBEÉ- csúcstalálkozó előkészületeit, továbbá az európai kisebbségeknek szentelt „stabilitási konferencia" helyzetét, illetve a keletközép-európai térségnek a jugoszláv és szovjet utódállamokhoz fűződő viszonyát vitatták meg. Bécsi tudósítónktól: Ausztria kisebbfajta örömünnepet ül: az EU „kormányában” osztrák sazítát kapott a mezőgazdasági „tárca". Az esemény magyar szempontból sem közömbös. Az Unió január elsejével belépő új tagországának előlegezett bizalom nyugati szomszédunknak és „európai utunk" fontos egyengetőjének brüsszeli pozícióját erősíti. Ez pedig hosszabb távra jótékony hatással lehet a mi belépési esélyeinkre is. Nincs még fél esztendeje, hogy Ausztriában népszavazáson mérték össze erejüket az EU-tagság hívei és ellenfelei. A kulcsfontosságúnak tartott mezőgazdasági reszort osztrák kézbe adása most látványos elismerését jelenti az alpesi ország belépését támogató kétharmados népszavazási többségnek, de egyben annak a példás aktivitásnak is, amellyel az EU „agrárkomisszárjává" kinevezett Franz Fischler ma még hazájának mezőgazdasági minisztere - az év eleji viharos brüsszeli tárgyalásokon segített tető alá hozni a belépésről szóló megállapodást. Az EU mezőgazdasági „miniszterének" cseppet sem lesz könnyű a „tárca" ötszázmilliárd schillingnek megfelelő büdzséjével gazdálkodnia. Mennyit fordítson a hatalmas (az Unió teljes költségvetésének több mint felét kitevő) összegből a két éve elhatározott agrárreform végrehajtására, mennyit a közösség alacsonyabb agráráraitól sújtott parasztok kárpótlására, mennyit szánjon a környezetvédelemre anélkül, hogy bármelyik szféra érdekeit súlyosan sértené, s azok képviselőit tiltakozó utcai felvonulásokra késztetné, a dilemmák egész sorával kell megbirkóznia. További feladata az EU kibővítésének előkészítése: nyisson utat Kelet-Európa országainak az Unióba, de akadályozza meg, hogy azok olcsóbb cikkeik áradatával alapjaiban rendítsék meg a Tizenhatok közös piacát. Hogy hogyan nyúl e kényes problémához, az magyar szempontból sem lehet közömbös. Közben javában zajlanak még az osztrák csatlakozás utolsó, formális aktusai. A Minisztertanács az ország nemzeti ünnepén hozta meg határozatát a belépésről, amelyet a parlament a tervek szerint november 11-i ülésén ratifikál. Az EU azonban ezzel még korántsem kerül le a belpolitikai viták napirendjéről. Újra és újra felvetődik az ország látványos brüsszeli képviseletének presztízskérdése: mely üléseken reprezentálja Klestil elnök az országot, s melyeken a kormányfő, illetve a külügyminiszter? Klestit újfent csak „operatív feladatok megoldásában" szándékozik átengedni a képviselet jogát Vranitzky kancellárnak, akivel egyébként is szembeállítja a semlegesség ügyében kirobbant újabb nézetelétérés. Míg az államfő az „örökös semlegességet" immár alkalmatlannak tartja az ország biztonságának garantálására, a kormányfő a Minisztertanácsnak az EU-csatlakozást szentesítő ülését követően a „felfegyverzett semlegesség" új fogalmát vetette a viták serpenyőjébe. ^^^erényi György ------------------------/ Osztrák poszt - esély nekünk is? Mezőgazdasági kulcskérdések Szerb ágyúzás, muzulmán támadás (Folytatás az 1. oldalról) Az ENSZ szemmel láthatóan igyekszik minél kevesebbszer kérni a NATO harci gépeinek támogatását, mivel a helyi parancsnokok attól tartanak, hogy az észak-atlanti szövetség beavatkozása csak tovább rontaná a helyzetet. Az ENSZ-erők eddig négyszer kértek NATO-légicsapást, s a gépek valamennyi alkalommal szerb harckocsikat támadtak. Az ENSZ megfelelő lépéseket tesz, hogy semlegesítse azt a boszniai szerb üteget, amely vasárnap ismét támadást intézett Szarajevó egyik muzulmán negyede ellen. A lövedékek egy ember életét kioltották, s tízet megsebesítettek. Hervé Gourmelon szarajevói ENSZ-szóvivő közölte: a kéksisakosok írásban is közölték a szerbekkel, milyen lépéseket tervez a világszervezet. A kéksisakosok szerint a szerbek azért választották célpontul a Hrasnica negyedet, mert ott működik az egyik muzulmán katonai parancsnokság. Gourmelon elmondta: a világszervezet egyelőre nem tudja, hogy a szerb tüzérség katonai vagy polgári célpontokat akart-e tűz alá venni. A boszniai szerbek, akik Nyugat- Boszniában jelentős területeket vesztettek el az elmúlt napok harcaiban, pénteken közölték: támadást intéznek Szarajevó ellen, ha a kormánycsapatok nem állítják le Bihac térségében kezdett offenzívájukat. Az ENSZ-erők illetékesei azt is bejelentették, hogy a szarajevói kormány ismét ígéretet tett arra, hogy katonái elhagyják a Szarajevó környéki hegyekben létrehozott biztonsági övezeteket, s véget vetnek az onnan indított támadásoknak. A kéksisakosok szarajevói illetékesei tegnap még nem tudták megmondani, megkezdődött-e a muzulmán csapatkivonás. ENSZ-források szerint mintegy 500 katona tartózkodik az Igman- és Bjelasnica-hegységben, míg a szerbek azt állítják, hogy több ezer muzulmán harcos rejtőzködik a fegyvermentes zónákban. Az onnan indított muzulmán támadásokban eddig több mint harminc szerb katona vesztette életét.