Új Magyarország, 1995. április (5. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-08 / 83. szám
V. ÉVFOLYAM, 83. SZÁM (?K^e|cofiant) loytttm^-^ Wl 1995. ÁPRILIS 8., SZOMBAT j^-h^o^oto /^s^SkJ. kAulk KÖZELKÉP Lot. Lo3nkJkk^ A)ép^M3C5C7 |A)a'Iskola az ország szívében Megyek Lakitelekre. Most másodszor életemben. Az első utazáskor megismert érzelmek feltámadóban bennem; halvány szorongás, kíváncsiság és még persze sok minden más is, mondhatatlan, megyek Lakitelekre, megnézni hét évvel ezelőtti önmagam. 1988 augusztusában voltam itt először. A második lakiteleki találkozóra hívtak távirattal: rendőrautók az út szélén, kifejezetten kémelhárító küllemű emberek a kukoricásban, akácfák, napsütés, zene az autóban: „Valami van a levegőben". Lezsák házának udvarán nagy, fekete fóliasátor volt. Lezsák udvarában sátrat vert a szabadság. Tehát a szabadság volt a levegőben. A sátorban rengetegen ültek, beszédek egymás után, mi történt velünk és mi történhetik velünk, magyarokkal. Csoóri Sándor, Bíró Zoltán, Kiss Gy. Csaba mondatai fényesítették a szemeket, aki ott volt, tudja: erősen hittük és akartuk a szabad Magyarországot. Ünnepélyesen szédelegtem Lezsák Sándor udvarán, mintha mindenki hasonlóképpen lett volna, mintha a visszaszerzendő méltóság, az önmagáért és másokért felelős polgári öntudat irányította volna mozgásunkat. A második lakiteleki találkozón, 1988-ban gulyáslevest adtak ebédre. A papírszalvéta sarka nemzetiszín csíkozású volt. Aztán beleforgatta a történelem szele országunkat a nagy átalakulásba, független, demokratikus lett hazánk. És pártoskodtunk, pártosodtunk, zúgtak a politikus évek, érdekek húztaktaszítottak ezerfelé minket, éltünk csodálkozva ebben a szokatlan szabadságban. Megyek másodszor Lakitelekre most, izgalom bennem: mi lett abból a nagy-nagy szabadságvágyból, ami hét évvel ezelőtt odahúzott minket? Csoda lett. Népfőiskolának nevezik. Betessékelnek Lezsák Sándor dolgozószobájába, szívélyes fogadtatás, kézfogás, oldódóban elfogódottságom, meghatódom vendéglátóm viszontláttán, támadóban az emlékek, beszélgetünk. Mi is hát a népfőiskola? Készültem a lexikonból. Bizonyos Frederik Grundtvik dán evangélikus lelkész a múlt század elején tervelte ki az első ilyenfajta iskolát, a dán nemzet nevelése és művelése, a személyiség közösségbeli fejlesztése volt a célja felső korhatár nélkül. A lakiteleki népfőiskola alapítói Tessedik Sámuel, Wesselényi Miklós és Németh László példáját követik a szűkebb-tágabb környezetük eseményeit, a társadalmi folyamatokat értő-értelmező gyerekek és felnőttek nevelésével. 1991-ben Lezsák Sándor és felesége létrehozta a Lakitelek Alapítványt, ami a demokratikus átalakulást segíti az úgynevezett kisközösségek, a helyi lapok, ifjúsági és nyugdíjasklubok támogatásával. Az alapítvány munkáját öttagú kuratórium felügyeli: Lezsák Sándor elnök, Ghéczy Iván svájci közgazdász, Gálfalvi György marosvásárhelyi író, Gyarmati Dezső olimpiai bajnok és Tollas Tibor költő Münchenből. A Lakitelek Alapítvány hívta életre 1992-ben a Népfőiskola Alapítványt, ami kizárólag a népfőiskola ügyeivel foglalkozik. Az alapítvány ötvenezer forintos alaptőkéje (ennyit ért Lezsák Helikon-díja) az elmúlt években több mint százmillió forintra emelkedett. Hazai bankok, vállalkozók mellett külföldiek is segítették. Lezsák arca megkeményedik, amikor mondja: -A Lakitelek Alapítvány nem kapott egy fillér állami támogatást sem. Kapom a terjedelmes listát, ki mindenkinek adtak viszont pénzt, jegyzetelem. íme néhány jellemző szám: • Fénymásoló gépek a pozsonyi Együttélés Mozgalomnak 900 000 forint • Nyári oktatótábor a lemenni Alkotóműhelynek 55 000 forint • Népfőiskola működtetéséhez az Ipolyi Arnold Népfőiskolának 2 000 000 forint • Konferenciarendezés a székesfehérvári István Király Múzeumnak 120 000 forint • A Berzsenyi Dániel vers- és prózamondó verseny díjaihoz 100 000 forint • Az Ábel a rengetegben című filmhez a Budapest Filmstúdiónak 1 000 000 forint • Mikrobuszvásárláshoz a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek 1 000 000 forint • Ifjúsági találkozó megrendezéséhez a nagyváradi Magyar Ifjúsági Demokrata Szövetségnek 100 000 forint. Van végül összesített adatsor is: a Lakitelek Alapítvány 1991 óta több mint hétezerszer adott támogatást 210 464 705 forint értékben. Többet adtak, mint kaptak. 120 milliós az adósságunk - mondja Lezsák -, törlesztjük rendben, eljön majd az idő, amikor intézményünk adósságmentes és önfenntartó lesz. Sétálunk az 1995-ös lakiteleki tavaszban, szemem a felújított és új épületeken, igyekszem megjegyezni mindegyik történetet. Kísérőnk Lévai Jánosné, a népfőiskola oktatási igazgatója elsodró lendülettel beszél, tűzrőlpattant asszony, fut át az agyamon, szavaiból süt rám is a büszkeség: tessék nézni, sikerült, megcsináltuk. Az alapítvány a helyi borkombináttól (ezt a kifejezést használja) vásárolta a négyhektáros területet a három szocreál épülettel. Terveztek, építettek. 1993-ban elkészült a vendégház. Ebben az évben szentelték fel a Kölcsey kollégiumot, és ekkor nyílt meg az Emigrációs Gyűjtemény, ahol a külföldre menekült magyarok életéről, politikai és kulturális tevékenységéről adnak számadást, és ahová ma is folyamatosan érkeznek újságok, könyvek, filmek, levelek, fényképek és tárgyi emlékek. Az anyagokat szakemberek dolgozzák fel, munkájukhoz ösztöndíjat és külön dolgozószobát ad az alapítvány. Lévai Jánosné levegőt vesz, gyors mozdulatsorral mutat körbe, itt az uszoda, ott az étterem, éhesek? Igen, válaszolom, kapunk ebédet, levest és palacsintát. Az étterem tiszta, elegáns, Lévainé közben azért a népfőiskola oktatási ügyeinek ismertetését sem hagyja abba. A Kölcsey Kollégium műveltség- és személyiségfejlesztő, gazdasági, jogi és állampolgári ismereteket átadó intézmény. A Széchenyi Kollégiumban a piacgazdálkodással, kereskedelemmel, vállalkozói alapismeretekkel és a könyveléssel ismerkedhetnek meg a hallgatók. Három hónapos intenzív nyelvtanfolyaimaikon napi 10-12 órában tanulhatak a népfőiskolások angolul, németül, franciául. Két palacsinta között Lévainé újra levegőt vesz, szinte sóhajt, hát nagyon nagy szükségünk van nyelvtanárokra. Kinézünk az étterem ablakán, néptelen a népfőiskola, péntek van, hazautaztak a diákok, akik 300-an vannak a Bolyai, Kölcsey, Széchenyi, Petőfi és Vörösmarty kollégiumok kétéves tanfolyamain. Lezsák irodájába visszatérve az órarendszerű falitáblát tanulmányozzuk; gépírás, gazdaképző, számítástechnikai ismeretek, szociális gondozóképző, pénzügyi szaktanfolyamok, nyugdíjasklub - úristen, szédülök bele a rengeteg adatba, hogy lehet ezt leírni? Szeretettel és türelemmel válaszol Lezsák Sándor és felesége, ez a dolgunk, erre szegődtünk. És nem vagyunk egyedül, kitűnő csapat vesz bennünket körül. Hetvenen dolgozunk itt szívvel-lélekkel, száz ember kéne ekkora munkához, de most csak ennyiünknek tudunk fizetni. Úgy búcsúzom, hogy tudom, harmadik lakiteleki utamra nem újabb hét év elteltével indulok. Jövök majd sokszor, hozom a gyerekeimet, mutatom nekik, miként kell okosan és szabadon élni. Hiszen minden, ami Lakiteleken történt az elmúlt néhány évben ezt példázza. Már nem lesznek szorongások bennünk, mert tudjuk, mi történik velünk ebben az országban, és tudjuk majd azt is, mivé lehetünk itt. Maradhattunk magyarnak, mi, az új rendet kisorakozók. Higgyünk abban, gyerekeink már nem ismerhetik meg a régi rend - azaz rendetlenség, mert a szocializmus a lelkek szétzilálásával és megnyomorításával rendetlenségre kényszerített - okozta félelmeket, szóval higgydink magunkban. Kezet fogok Lezsákkal. Fáradt, de büszkének mondható mosolyváltás. Vagyunk. Indulok haza, pár lépés után visszanézek. Az ajtóban még ott áll Lezsák Sándor. A háta mögötti falon feszület. 1/ Dippold Pál Lakitele’f 'iy^tcsU^^p-íi h(íií:M:y Háx h í'-r l^- tÍcU:i*yyi^h \ystfi -?k taiíte. ytntik. Ké^ymúvesck Ä-i«ß /«»».;>■•! U.-í^y- i-.az FOTÓ: KÖRMENDI IVÁN Csoda lett. Népfőiskolának nevezik Lezsák Sándor A népfőiskolának nagy szerepe van és lesz a rendszerváltoztatás folyamatában SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Andorka Rudolf, Bolberitz Pál, Kocsis L. Mihály, Szokolay Sándor FŐSZERKESZTŐ: KŐ András FELELŐS SZERKESZTŐ: Dippold Pál KIADJA A NEMZETI SAJTÓ Kft. FELELŐS KIADÓ a kft. ügyvezető igazgatója LAPIGAZGATÓ: Bara István SZERKESZTŐSÉG 1085 Budapest VIII., Blaha Lujza tér 3. Postafiók: 1410 Budapest, Pf. 199. Telefonok: 266-5009,266-2804. (Hírlapkiadó: 138-2399,138-4300,138-3988.) Telefax: 266-2288 (napi szerkesztés), 267-3313 (titkárság) Éjszakai üzenetrögzítő: 266-4262. HIRDETÉSFELVÉTEL: * 1428 Budapest, Blaha Lujza tér 3. Telefon: 138-2369, telefax: 138-3150. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt., árusításban megvásárolható az alábbi terjesztők hírlapárusainál: a HÍRKER Rt, az NH Rt, a regionális részvénytársaságok, Extra-Hír Kft., New Press Kft., Új Passz Kft., R-Press Hírlap- és Könyvterjesztő Kft., Medvecz és Társa Kft., Bohus Kálmán magánvállalkozó, Zana László magánvállalkozó. Előfizethető minden hónap 25-ig a hírlapkézbesítő postahivataloknál, a hírlapkézbesítőknél, valamint a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) minden hónap 10-ig. 1900 Budapest XIII., Lehel u. ICVA közvetlenül vagy postautalványon, illetve átutalással a Postabank Rt. 219-98636,021-02809 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj et hónapra 510 Ft, negyedévre 1530 Ft, fáévre 3060 Ft, egy évre 6120 Ft Külföldön terjeszti a Kultúra Kereskedelmi Vállalat H-1339 Budapest, Postafiók 149. SZIKRA LAPNYOMDA Rt. Felelős vezető: Dr. Csöndes Zoltán elnök-vezérigazgató ISSN 1215-0185 Bp. ISSN 1215-1386 vidék