Új Magyarország, 1996. február (6. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-01 / 27. szám
G X... -IC 175 ---------------------------------------------------------------------------— Elmaradt a jugoszláv-macedón elismerés Rejtélyes balkáni diplomáciai játék Újvidéki tudósítónktól: Belgrádban szinte biztosra vették, hogy az Európai Unió hét eleji brüsszeli értekezletén a Tizenötök diplomáciai vezetői döntenek Jugoszlávia elismeréséről is. Belgrádban megértették a jelzést, amelyet főleg Anglia és_ Franciaország küldött, hogy a T diplomáciai kapcsolatok magasabb szintre emeléséhez az Unió már nem követeli minden egykori jugoszláv tagköztársaság kölcsönös elismerését, hanem beéri azzal is, ha Jugoszlávia és Macedónia elismeri egymást. Ezúttal azonban még ez sem történt meg. Az Unió külügyminiszterei már megkezdték ülésüket, amikor a jugoszláv kormány szűkszavú közleményében hírül adta, hogy elfogadta a „Belgrád és G 3 Szkopje kapcsolatainak rendezéséről szóló megállapodás tervezetét", valamint hogy az okmányt egy későbbi időpontban írják alá. Nem véletlen, hogy a megfogalmazás nem az országokat, hanem a fővárosokat említette, hiszen éppen az ország elnevezése okozta a fő bonyodalmakat. Mint később kiderült, Milan Milutinovics jugoszláv külügyminiszter, aki korábban Jugoszlávia görögországi nagykövete volt, sőt a mai napig sem nevezték ki utódját, az egész hétvégét Athénban töltötte, ahol görög partnereivel éppen ebben a kérdésben próbált egyeztetni. Kiszivárgó hírek szerint Jugoszlávia hajlott arra, hogy déli szomszédját Macedón Köztársaság néven ismerje el, épp ahogyan Szkopjéban szeretnék. Viszont Görögország, amely a délszláv válság idején Jugoszlávia egyik legnagyobb támogatójának számított és a közös vallásból kifolyólag Belgrádban nemes egyszerűséggel testvérnek nevezték, az ilyen változatot szinte árulásnak tartotta, és ragaszkodott ahhoz, hogy Szkopjét mint Macedónia, egykori Jugoszláv Köztársaság néven ismerjék el. Állítólag Belgrád ettől a lehetőségtől sem zárkózott el, de ennek fejében azt követelte, hogy kapják meg azokat a szaloniki kikötő nyújtotta kedvezményeket, amelyeket a görögök már régóta ígérgetnek. De erről sem született megegyezés, mert időközben Athén úgy mérte fel, hogy Belgrád őt megkerülve vezető szerepre tör a Balkánon. Amíg azonban tartott a nem mindennapos diplomáciai küzdelem, véget ért a brüsszeli találkozó, és úgy látszik, hogy Belgrád ezúttal a két szék között a földre ült. Jugoszlávia hivatalos elismerése legkorábban egy hónap múlva várható. Guszton András ki . 1996. FEBRUÁR 1., CSÜTÖRTÖK TUDOSÍTÁS/BELFÖLD Kivonták a szerb nehézfegyvereket Szarajevó térségéből Boszniában marad a bizalmatlanság A boszniai szerbek - több nappal a daytoni egyezmény által megszabott határidő lejárta előtt - kivonták a Szarajevó térségében lévő nehézfegyvereiket - jelentette be tegnap az IFOR-erők zágrábi szóvivője. Conrad Freytag közölte, hogy nyolc szerb harckocsi indult el Szarajevóból a boszniai szerbek központja, Pale felé. A délszláv békeszerződés értelmében a szerbeknek február 3-a éjfélig kell kivonniuk a boszniai főváros térségében lévő nehézfegyvereiket. A szóvivő azt is bejelentette, hogy este Szarajevóban megsebesült egy IFOR-katona, amikor ismeretlen fegyveresek kézifegyverből tüzet nyitottak a békeerők járművére. A szóvivő nem közölte, hogy a sérült katona milyen nemzetiségű,csak anynyit mondott, hogy francia katonák azonnal kórházba szállították sebesült társukat. A boszniai szerb vezetés politikai és geostratégiai érdekeiből kiindulva úgy döntött, hogy amennyiben lehetséges, új városok építésével pótolja az elvesztett városokat és egyéb településeket - jelentette be Radovan Karadzsics boszniai szerb elnök a Glas Srpski című boszniai napilapnak adott nyilatkozatában. „Magától értetődő okok miatt nem engedhetjük meg, hogy Kelet-Boszniában ne legyenek jelentős városok vagy kereskedelmi és kulturális oktatási központok. Ellenkező esetben fiataljaink Belgrádban vagy Podgoricában folytatnák tanulmányaikat, nem pedig a mi városainkban" - mondta Karadzsics. Amerikai hírszerzési elemzések szerint mindeközben a szembenálló boszniai felek között fennmarad a mély és kölcsönös bizalmatlanság: a tartós megbékélés helyett nacionalista célkitűzéseik elérésére fognak törekedni, ha kell, akár katonai eszközökkel is. A titkos tanulmányt a kiterjedt védelmi és hírszerzési forrásokkal rendelkező The Washington Times ismertette tegnapi számában. Az elemzés hangsúlyozza, hogy korlátozott incidensektől eltekintve a boszniai frakciók többé-kevésbé be fogják tartani a daytoni békemegállapodás előírásait, amíg a NATO-erők ott vannak, de a csapatok távozása után nem zárható ki az összecsapások kiújulása. (MTI) JA Va ' i 3Cq'] Hazánk boszniai béketeremtésben vállalt szerepet a NATO nagyra értékeli és hálás a magyar közreműködésért - hangoztatta Sir Jeremy Mackenzie tábornok, a NATO Európai Szövetséges Erőinek főparancsnok-helyettese. Sir Jeremy erről a Keleti György honvédelmi miniszterrel folytatott tegnapi budapesti tárgyalása után megtartott közös sajtótájékoztatón szólt. A magas rangú NATO-parancsnok főképpen az amerikai katonák magyarországi ellátó bázisáról s a boszniai béketeremtésben részt vevő magyar katonák biztonságának garanciáiról tárgyalt vendéglátóival. Elhangzott, hogy az okucani Magyar Műszaki Kontingens 416 fős legénysége február 3-án hivatalosan is az IFOR kötelékébe kerül, biztonságukat egy hét főből álló speciális amerikai csoport közvetlenül felügyeli. Sir Jeremy hangoztatta, hogy a magyar táborban helyet kapott híradóscsoport közvetlen kapcsolatot tart fenn az IFOR-parancsnoksággal, s állandó összeköttetésben állnak a szárazföldi és légicsapatokkal. A tábornok hangsúlyozta, hogy a magyarok felkészültségéről nagyon jók a vélemények, profi hidászok, utászok, aknamentesítők a csoport tagjai. Úgy ítélte meg, hogy a magyar hadseregnek az észak-atlanti szövetségbe történő beintegrálása valószínűleg könnyen megtörténik, bár konkrét időpontról még nem esett szó. (rozgics) XITW 1-------A mr Tábornoki szép szavak FOTÓ: NAGY BÉLA Biztonsági garanciákról szólt a brit NATO-főtiszt Keleti Györgynek Feloldható konfliktusok Francia diplomata értékelése az Európai Unióról Magyarországi látogatása alkalmából tegnap sajtóreggeli keretében újságírókat látott vendégül Philippe Coste, a francia külügyminisztérium európai együttműködési igazgatója. Coste többek közt Pataki Istvánnal, a Külügyminisztérium helyettes államtitkárával, valamint a Külügyminisztérium európai integrációs igazgatójával kezdett tárgyalásokat, megbeszéléseit az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban folytatva. Philippe Coste kifejtette: természetes, nyílt légkörű kapcsolatokat tudott kiépíteni hazánk képviselőivel. Coste utalt az EU kibővítésével kapcsolatos vitákra, az egyes európai nagyhatalmak eltérő megítélésére. A monetáris unióról kérdésekre válaszolva elmondta: valóban vannak vitás kérdések az érintett felek között, különösen az egységes európai pénznem bevezetésének dátuma körül, ám ez nem jelenti a pénzunió válságát. A francia-német viszonyt elemezve a francia karrierdiplomata rámutatott: e két ország teremti elő az EU produktumának majdnem ötven százalékát, és adott kérdésekben majdnem mindig vitával nyitnak - hogy később rendre egyetértésre jussanak. Az Új Magyarország kérdésére válaszolva a Kambodzsában is szolgált diplomata kifejtette: a nemzetiségi konfliktusok, a kisebbségi problémák térségünkben szinte maguktól rendeződhetnek, ha megvalósul a személyek, eszmék vagy a munkaerő szabad áramlását jelentő csatlakozás - effajta konfliktusok rendezésére már eddig is jótékonyan hatott a közös Európa. Coste úgy vélte: bár a csatlakozásnak nem előfeltétele a konfliktusok maradéktalan feloldása, a fejlemények arra engednek következtetni, hogy helyes úton halad a vitás kérdések rendezése. (udvardy) Magyarországon kétségkívül fennáll a veszély, hogy a nemrég életbe léptetett megszorító gazdasági intézkedések társadalmi robbanást provokálnak: a piacgazdaságnak vannak nyertesei és vesztesei, s ez számos társadalmi feszültséget gerjeszt. Ugyanakkor az országnak nincs más választása: vagy meghozzuk ezeket az intézkedéseket, vagy pedig az alulfejlettség útjára csúszunk -jelentette ki a Le Figaro című francia napilapban tegnap megjelent interjújában Horn Gyula miniszterelnök. Arra az újságírói felvetésre reagálva, hogy szocialista politikus létére liberális reformokat kell végrehajtania, Horn úgy vélekedett, hogy rtekt pragnatikusnak kell lennie. - A kapitalizmus nem eszményi rendszer, de pillanatnyilag nem ismerek jobbat. Nyilvánvalóan nem fogadom el, hogy egy gyerek azért ne mehessen iskolába, mert túl szegények a szülei, de hogy ezen változtassunk, mindenekelőtt a gazdaságot kell rendbetennünk - mondta a magyar miniszterelnök. " Szociálisan érzékeny Európához szeretnénk csatlakozni, ahol érvényesülnek a munkavállalók jogai is - jelentette ki Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke tegnap, amikor osztrák képviselőket, állami hivatalnokokat és munkaügyi szakembereket fogadott. A Rudolf Schicker tartományi önkormányzati képviselő vezette delegáció a két ország között tavaly beindult munkaügyi és foglalkoztatáspolitikai szemináriumok gyakorlatát folytatva tájékozódik Budapesten. Zöldlábúak Hosszú, türelmes írásokat lehet alkotni a környezetről. Arról, ami körülöttünk van, illetve szokott volt lenni. Most, hogy minden végképp össze van piszkolva, el van rontva, lehet jönni az igazsággal, fogjanak össze a zöldlábúak, kezdjenek kézfogásba Baja Ferenccel, s akkor majd lesz a dologból valami. Hiszen mi, magyarok, legjobban az atomhulladékot szeretjük. Itt van Paks, a Molnár Ferenc-féle város, ő mondta, írta, hogy egy színész, ha még nem játszta Hamletet, arra legalkalmasabb hely mégiscsak Paks volt. Nagy vihart kavarva a Greenpeace éppen ezekben a napokban aggodalmaskodott a magyar atomerőmű biztonsága miatt. Tegnapi válaszukban viszont a paksiak megpróbálták visszaverni az aggályokat. Ezért is én elkezdem szeretni Baja Ferenc miniszter urat. Kezem a kezére hajtanám, ám félő, ettől semmi nem lesz zöldebb. Az életünk olyan, amilyen. Miért kell bosszantani minket még azzal is, hogy van minisztere a környezetnek? Hiszen ha volna, látná: az erdők nem csak attól pusztulnak, hogy rohadnak, kopnak, vénülnek a fák. Hanem attól is, hogy a nemzeti vagyont nem lehet elprédálni, nem lehet privatizálni, egyáltalán: nem lehet vele mit kezdeni. A zöldek mint olyanok vesztettek. Holott nem ők, hanem mi, zöldlábúak vesztettünk. S fogunk is mindig veszíteni, amíg vagyunk, amíg a zöld színre azt mondjuk, hogy szürke. Beszélünk összevissza. Lett végre olyan kormányunk, amely a szavakról mindent tud, de a természetről semmit. Teljesen hiába imnánk le: medvehagyma, sóskafű, erdei cickafark, bármily szókat írhatnánk ide, semmi sem történne. Minden maradna úgy, ahogyan van. Azaz rosszul. Ebben az országban, amelyben élünk, bármivel lehet törődni, erkölccsel, politikával, színházzal, irodalommal, zenével, egyet nem lehet: ép ésszel megfogalmazni, mit jelent, ha elvész a zöld. Miért, miért nem, néhányan még szeretik ezt az országot. Szeretnének lakni benne. Ám egyre több jel utal arra, hogy teljesen hiába törekednek olyasmire, amire mások nem. Hiába szelektálják a szemetet, hiába tudják személy szerint, mit kellene tenni, egyre kevesebb az esély arra, hogy Magyarországot ne öntse el a mocsok. Mert mocskos világ ez, az itala Pepsi. Hamburgeres. Jön az új világ jön az új szemét. Jön kulturálisan, jön anyag valóságában, ehhez képest hiába kérdezzük: mi van Pakson? Majdnem mindegy. Apáti Miklós Ejnye, Dini!A Humanista Mozgalom mélységesen elítéli az Olasz Köztársaságnak azt a törvényerejű rendeletét, amely paragrafusba iktatja a bevándorlók megkülönböztetését és diszkriminációját Olaszországban. Minderről a Humanista Mozgalom a minap a teljes magyar közvéleményt értesítette a sajtó által (a Vörös Postakocsi enevezésű vendéglőben volt az értesítés tegnap délben), majd délután tüntetés keretében petíciót nyújtott át a Budapestre akkreditált olasz nagykövetnek, hogy így is kifejezze elégedetlenségét az Olasz Köztársaságon tapasztalt kötetlen állapotokkal szemben. Arról van szó, hogy az olaszok (konkrétan a Dini-kormány) tavaly november 18-án olyan rendeletet alkottak, amely bizonyos korlátokat szab a különféle bevándorló emberekkel szemben. Na most a Humanista Mozgalom a Vörös Postakocsi vendéglőből úgy ítéli meg a Dini-kormány munkásságát, hogy az szemben áll az európai normákkal, tudniillik a bevándorlókkal szemben toleránsnak kell lenni, mert ott kezdődik az európaiság. Lapunk kérdésére, hogy a Humanista Mozgalom magyarországi csapata miért nem bízza ezt a kérdéskomplexumot a demokratikusan megválasztott olasz parlamentre, illetve a kormányra, s miért innen, a Ráday utcából akarja gyógykezelni az olasz belpolitikát, a szervezők azt válaszolták, hogy ez borzasztóan bonyolult témakör, amit csak kevesen tudnak átlátni. Diniék aligha. Különben a Humanista Mozgalom felhívásához csatlakozott még a Mahatma Gandhi Egyesület, az Alba Kör, a Baloldali Alternatíva Egyesülés, az Energia Klub, az Antimilitarista Csoport, valamint a Fiksz Egyesület, hogy csak a legismertebbeket említsük... Pilhál György Pozsonyi jogkorlátozás A szlovák parlament hárompárti magyar koalíciójához tartozó Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom pozsonyi sajtótájékoztatóján tegnap Farkas Pál alelnök kifejtette, miben látja a magyar-szlovák alapszerződés pozsonyi ratifikálásához kötött szlovák feltételek hátterében álló valódi célokat. Farkas szerint a köztársaság védelméről és a mozgósításról tervezett törvény, nemkülönben a már elfogadott nyelvtörvény „egyértelműen a szlovákiai magyar tzebbség jogainak korlátozását célozza." A szlovákiai magyar kereszténydemokraták úgy ítélik meg, hogy a a koalíciós partnerek folyamatos nyomást fejtenek ki a kormányra, minek következtében „a kabinet állandóan hátrál és teret enged a kisebbségek terhére teljesítendő követeléseknek". Farkas Pál szerint egyelőre nyitott kérdés: ha Pozsony egyszer mégis ratifikálja a magyarszlovák alapszerződést, „vajon ugyanazt a dokumentumot ratifikálja-e majd, mint amelyiket a magyar parlament szentesített"? „ly.Csatlakozási előnyben bízunk a SZDSZ küldöttség amerikai értékelése a magar békemisszióról Washingtoni tudósítónktól. A washingtoni Nemzeti Sajtóklubban tartott tájékoztatót az észak-amerikai körutat bonyolító SZDSZ-delegáció, amelynek Pető Iván pártelnök és frakcióvezető, Eörsi Mátyás, a parlament külügyi bizottságának elnöke és Lotz Károly közlekedési, távközlési és vízügyi miniszter a tagja. A sajtótájékoztató témája az amerikai (IFOR-) erők magyarországi jelenléte, a boszniai rendezésben való magyar részvétel, s végül Budapest NATO-csatlakozása volt. Először egy rövid videofilmet vetítettek le, amely a Kaposvárra és körzetébe - elsősorban Taszárra - már korábban megérkezett amerikai csapatok mindennapi életéből mutatott képeket. Ezután a delegáció vezetője, Eörsi Mátyás tartott előadást a magyar kormány elkötelezettségéről a boszniai béke megteremtése és biztosítása ügyében. Eörsi kifejtette, hogy az IFOR-akció Magyarország érdekeit is szolgálja, mert az ország déli határain dúló háború az egész térség békéjét veszélyeztette. Magyarország minden támogatást megad ahhoz, hogy az akció sikeres legyen, és magyar részről egy hídépítő műszaki alakulattal csatlakozik a Boszniába érkező nemzetközi erőkhöz. Kérdésre válaszolva Eörsi nem tagadta, hogy NATO-nak nyújtott segítség előnyt jelent majd az ország számára, ha kéri a NATO-ba való felvételét. Ezzel kapcsolatos másik kérdésre válaszolva Eörsi kifejtette, hogy ez esetleg nem tetszik az oroszoknak, annak jelentőségét sem túlbecsülni, sem lebecsülni nem szabad. Az oroszok most például semmi kifogást nem emeltek a NATO magyarországi megjelenése ellen. A szabaddemokrata politikus szerint a lakosság rokonszenvvel fogadta az amerikaiakat, és most alkalma van tapasztalni, mi a különbség az orosz és az amerikai katonaság stílusa között. S. Gy.