Új Magyarország, 1996. július (6. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-30 / 177. szám
• Honpolgárainknak antiturizmus A bérből élő honpolgár számára még a hazai üdülőhelyek is megfizethetetlenek - derül ki az idegenforgalom eddigi mérlegét ismertető megkérdezettek nyilatkozataiból. Az üres zsebek csak álmodnak, hiszen sem a szálláshelyek, sem a szolgáltatások árára nem futja a havi keresetből. A szociálturisztika gyakorlatilag megszűnt, beutalt mára már nincs, vagy ha létezik is még valamilyen beutalási konstrukció, a drágasággal nem képes lépést tartani a pénztárca. A hétvégi házak magukra hagyva várnak gazdáikra, a benzinköltség miatt ugyanis ezerszer meggondolja a tulajdonos, érdemes-e autóba szállnia. Az üdülőhelyek mindennek ellenére tartják a frontot, hiszen a külföldiek könnyen nyaralnak hazánkban. Amíg azonban ez a kormánypolitika nem változik, fordulatra nem lehet számítani, az átlag magyar előtt bezárulnak a nyaralóhelyek kapui. A Balaton fővárosaként emlegetett Siófoknak minden oka megvan az óvatos optimizmusra - állítja Balázs Árpád polgármester. Igaz, a július és az augusztus vendégforgalma nagyban meghatározza a szezon mérlegét, az azonban már ez idáig is kiderült: a tóparti várost többen keresték fel, mint tavaly. Az évek óta csökkenő idegenforgalmi bevételek is kedvezőbben alakulnak, a múlt esztendőre tervezett, de nem teljesült 55 millió forinttal szemben az idén 95 milliós előirányzattal számolnak. A polgármester szerint a hűvösebb időjárás sem befolyásolta az előzetes várakozásokat, sőt, előnye volt, hogy - fürdőzés helyett - a környező települések nyaralói is ellátogattak Siófokra. Ennek elsősorban a kereskedelem látja a hasznát, hiszen a városnézők fogyasztanak. Tagadhatatlan azonban, a nyár és a Balaton örömeit elsősorban a külföldiek élvezik. A polgármester szerint az utóbbi években megfogyatkozott a belföldi nyaralók száma, az elszegényedés érezteti hatását a honi idegenforgalomban. A szociálturisztika jelentősen visszaesett - beutalt vendég gyakorlatilag nincs -, aki pedig képes megfizetni a nyaralás költségeit, a szűk elithez tertozik. Pedig az idegenforgalom akkor menne igazán, ha lenne hazai piaca - véli Balázs Árpád. A becslés szerint Siófok kétmillió vendégéjszakával számolhat. Elmondható, hogy a jó színvonalú szállodák megfelelő helyzetben varrnak - szerződő partnerekkel állnak kapcsolatban -, de élénkülés tapasztalható a fizetővendég-szolgálat terén is. A polgármester úgy látja, a kereskedelmi ellátás és a szolgáltatás színvonala kielégítő, s igen örvendetes, hogy a vízminőség javult. Megelégedni azonban nem lehet, mint ahogyan a közbiztonság helyzete sem kerülhet le a napirendről. Az eredmények azonban nem kizárólag Siófok tenni aikarásán múlnak, jóllehet, a város is elkövet minden tőle telhetőt. A gyógyvizéről híres Zalakaros neve ma már nemcsak a honi állampolgárok, hanem a külföldiek fülében is jól hangzik. Sőt, Kiss Mihály jegyző szerint a gyógyüdülésre elsősorban ez utóbbi körből van kereslet. A vendégek 85 százaléka külhoni, kétharmaduk Németországból érkezik. Zalakaros a nyolcvanas évek elején került az érdeklődés fókuszába, s azóta igyekszik kamatoztatni természetadta lehetőségeit. Sikerült a környezetet megóvni, környezetszennyező góca nincs, s a település- és a fürdőfejlesztés tervei azt célozzák, hogy nyugati színvonalú üdülőhellyé váljék. A bevételek is évről évre növekednek, azonban ha az idegenforgalomra fordítható normatív támogatás csökkenne, akkor Zalakaros is hátrányos helyzetbe kerülne. Sajnálatos azonban - mondja a jegyző -, hogy a hazai nyaralók egyre inkább kiszorulnak Zalakarosról. Ennek több oka van, az egyik, hogy a gyógyfürdő a társadalombiztosítás mostohagyermekévé vált. Térítés nincs, vagy ami megmaradt, rendkívül bonyolult, így a rászorulók számára bezárulnak a kapuk. A vállalati, szervezeti üdülés megszűnőben van, de ha valamilyen formában még létezik is maradványa, a beutaltak nemzeit felismerő vállalkozói szféra igyekszik minél többet nyújtani. Jó színvonalú éttermek és kereskedelmi egységek működnek, azonban önkiszolgáló étteremből csak egy van, ez még hiánycikk Egerben. Mint ahogyan speciális szaküzletekben, különleges vásárlói igényeket kielégítő boltokban sem bővelkedik Eger. A vendéglátásnak azonban évek óta hagyományai vannak a városban, s az érdekeltek örömmel veszik tudomásul, hogy ha kismértékben is, de bizonyos emelkedés tapasztalható a vendégforgalomban. Ennek csupán egy szépséghibája van, hogy a hazai vendégforgalom a kelleténél alacsonyabb, erről viszont nem Eger tehet. Ez annak az általános „kórképnek" a jele, hogy a honi állampolgárnak egyre kevesebb forintja jut a képesek megbirkózni a drágasággal. S nincsenek jobb helyzetben azok sem, akiknek itt van nyaralójuk. A benzinárak miatt inkább lemondanak a hétvégi leruccanásról - s nemcsak képletesen, de valóságosan is -, lehúzzák a rolót. Zalakaros érmék ellenére bízik - mondja a jegyző. A korlátlan vízkincsre alapozva cégek - általában az országjáró körutak állomásaként, míg a kisebb panziókban öt-hét éjszaka jut egy vendégre. Ez utóbbi szálláshelyeket leginkább a családos nyaralók helyezik előtérbe, akik jórészt kirándulással töltik szabadidejüket. A szolgáltatások színvonala sokat fejlődött az utóbbi években, a saját érdemájus végéig több mint 300 millió dollár aktívum keletkezett az idegenforgalom pénzügyi mérlegében. A múlt év hasonló időszakában 42 millió dolláros hiányt tartalmazott a mérleg. A Magyar Nemzeti Bankban tegnap az MTI kérdésére elmondták, hogy május végéig 667,5 millió dollár volt az idegenforgalmi bevétel, és ez 30 százalékos növekedés 1995 első öt hónapjához képest. A kiadás 358,3 millió dollár volt, ami viszont 35 százalékos csökkenés. Az egyenleg pedig 309,2 millió dollár többletet mutat. Csak 1996 májusában 115 millió dollár többlet keletkezett a mérlegben, míg tavaly májusban az aktívum 73 millió dollárt tett ki. Idegenforgalmi szakértők előrejelzése szerint az idén év végére a bevétel meghaladhatja a 2 milliárd dollárt, arra számít, egyre jobb hírnevet szerezhet az idegenforgalmi központok sorában. Eger városa szereti a vendégeket, s igyekszik megfelelni az igényeknek - álítja Cserháti Gabriella, az Eger-Tourinform munkatársa, aki szintén megerősíti: a vendégek nyolcvan százaléka külföldi. A főidényben elsősorban a németek látogatják szívesen a várost, ám a holtidényben egyre több amerikai, angol, ír, s a skandináv országokból érkező vendég ismerkedik Eger nevezetességeivel. Az élénkülő érdeklődés minden bizonnyal annak is köszönhető, hogy egyre több garantált program váltja a vendégeket, így koncertek, komolyzenei művek bemutatói. Kiemelkedő érdeklődés övezi a szüreti napok rendezvényét, s csábítóak a környező kirándulóhelyek. A nagyobb szállodákban átlagosan 1,8 napot töltenek a vérnyaralásra. Vasvári Éva Az egri székesegyház a város kiemelkedő turisztikai nevezetessége FOTÓ: TALUM ATTILA 'P V ^ f ‘ ’ apoSiai I !-~CL\\.iJi^ hcHJx^'tdi^ fU - Si BELFÖLDRa a.c.ouo./u6 . Szegényedő szegények Amíg ez a kormánypolitika változatlan, addig nem is lehet fordulatra számítani - véli Kopátsy Sándor közgazdász (képünkön). A tendenciák előre láthatók, s ez bizony szomorú képet vázol. Hiszen egyszerű a képlet: a gazdagok számára a hazai nyaralóhelyek túlságosan silányak - az ő igényeik már túlléptek az országhatáron -, a szegények számára viszont megfizethetetlen a honi nyaralás. Ugyanakkor az adóztatás formája is helytelen - állítja a közgazdász. Véleménye szerint azokat a vendégázókat, akik tisztességes kisemberek módjára a kisembereknek nyújtanának lehetőséget a nyaralásra, úgy kellene kezelni, mint a mezőgazdasági őstermelőket. Mentesíteni kellene őket az adózás alól, ezzel adva ösztönzést számukra, hogy részt vállaljanak turizmusban. Az azonban bizonyos, mindaddig, amíg a gazdagok gazdagodnak, a szegények szegényednek, s amíg a jövedelmi különbségek ilyen mértékben differenciálódnak, nem lesz kitörés az idegenforgalom mai szerkezetében. A kisemberek számára bezárulnak a kapuk, s még csak reményük sem lehet arra, hogy gondtalan nyaralást biztosítsanak családjakmak. FOTÓ: TALUM ATTILA .)(" Turisztikai „számrejtvények" - Az önkormányzatok sérelmei - Idegenforgalmi ranglista Egy szinten Albániával és Romániával A milecentenáriumi évre tenézett 200 milliárd forintos bevételban vagy egyéb nyilvántartott szálláshelyen nyaralnak, hanem itt, sőt a barátaikat is itt szokásolközel esik egymáshoz. Nem érdemes kockáztatni. Ha egy idegenforgalmi rangreális lehetőségéről ^ turisztika P^k szélSiőjét. FelfkíFéjvn^ ják el. Enek a rétegnek a pénze listát állítanánk fel a volt szocia a Taverna Rt. vezérigazgósát legfeljebb a banki beváltásnál jó lista országok körében, mi hol bekérdeztük. ■“- Ez a 200 milliárd a konvertibilis valutából befolyó tervezett bevételt jelenti - kezdte. - Az összeg természetesen nem pontos, mert ha a dollár árfolyamát nézzük, akkor inkább 300 milliárdnyi remélt bevételről van szó. A turizmusnak értnél sokkal több a haszna. A szóban forgó összegből hiányzik a belföldi turizmusból származó pénz, és nincs bernne az a deviza sem, amely nem folyik be a nemzeti bankba, eltűnik a feketegazdaságban. Idegenforgalmi szakemberek becslése szerint a devizában Magyarországra bejövő összeg mintegy kétszerese a nemzeti bank által regisztráltnak. Az utóbbi időben még egy új jelenséggel is szembe kell néznünk: vidéken egyre több házt vásárolnak meg a külföldiek, így tehát nem szállodahím, pénz jelentkezik. Ettől függetlenül kiegyensúlyozott első félévet könyvelhetünk el. A ^H adatai szerint például ezrel kevesebb külföldi fordult a tavam év mégis^ jkvd^nek, valami ellenmondó? KSH felmérése csak határstatisztika. Beletartozik az a külföldi is, aki nem turistaként érkezik Magyarországra. Ebbe a statisztikába számították azokat is, akik a volt Jugoszlávia háború sújtotta területeiről jöttek-mentek. Ha átlépte valaki a határt, húztak egy strigulát. Most nincs háború, ez jelentősen csökkenti ezt a számot. A turistáktól befolyó „látható" pénzösszeg valóban nőtt. Elnnek persze az is oka lehet, hogy a volluta fekete- és fehérárfolyama mennapság nagyon A volt szakszervezeti és pártüdülőket bekapcsolták az idegenforgalomba, tehát bővült a kínálat. Talán még érnnéi is fontosabb, hogy a szóban forgó országokban maga az állam is kivette a részét a turizmus nemzetközi megjelenítésének finanszírozásából. Nálunk az idegenforgalmi alap, amely 1989-ben még 1,2 miliárd forint volt, 1993-ban 200 millióra csökkent. Ennyiből még egy tisztességes országprospektust sem lehet megjelentetni. Londonban, Berlinben, ahol megjelenik a világ turisztika kínálata, azt tapasztaljuk, hogy Romániával és Albániával vagyunk egy Szinten. Talán majd most valami elndul. A rmecentenárium kapcsán a szakma 1,7 milliárdos tőkeinjekciót kapott a költségvetéstől, s az idegenforgalmi alap bevétele is háromszorosára nőtt. A visszakapaszkodáshoz azonban évek kellenek. A minőségi turizmushoz meglyezkednénk el rajta? - Azok az országok, amelyek azelőtt sohasem jelentettek konkurenciát - a csehek, a szlovákok, a szlovének -, évek óta szoranlóan,mint kongatják a torkunkat. Ezeken a felelő infrastruktúrára is szükség kutotdóan, 89-90-től hallatlanul van. Ez nálunk még nagyon sok dinamztikus fejlődés indult meg, helyen hiányzik. A falusi turizmusnak köszönhetően az ország egyre több települése kapcsolódik be az idegenforgalomba. Az persze nagyon jó, hogy a vendég közvetlen közelről láthatja mondjuk azt, hogyan fejik a tehenet Csak amíg odajut, háromszor törik el az autójának a tengelye. Nincsenek kiépített utak, és még sorolhatnám azt ami hiányzik . Volt önöknek egy javaslatuk azzal kapcsolatban, miként lehetne bevonta az önkormányzatokat az idegenforgalom feltételeinek javítása. Konkrétan miről van szó? Az idegenforgalmi adó - mint helyi adó - ez önkormányzatokhoz folyik be. A központi költségvetés minden egyes forinthoz hozzátesz még két forint támogatást. Mi azt mondtuk, kötelezni kell az önkormányzatokat arra, hogy érmék legalább a felét helyben az idegenforgalomba forgassák vissza. Ezt kezdeményeztük a Pénzügyminisztériumban is, reméljük meghallgatásra találunk. A parlamenti idegenforgalmi bizottság egyébként támogatja a javaslatot, velük megállapodás is született. Érvek lényege az, hogy ha egy önkormányzat valamilyen központi pénzre pályázik, dokumentálnia kell az idegenforgalomból befolyt, illetve abba visszaforgatott összeg arányát. - Mit szólnak ehhn az önkormányzatok? - Sérelmesnek találják mert önállóságuk csorbítását láták benne Tudom, hogy az önkormányzatokat az ág is húzza, de ezt a két forintot kifezetten erre a célra kapják, s a normatíva alapja a beszedett kdegenforgalmi adó, nem más. (halász) 1996. JÚLIUS 30., KEDD Mi mennyi? A külföldi turizmusból idén akár 200 milliárd forintot elérő devizabevételt hirdető húsz másodperces - évente 300-szor a tévében, 400 alkalommal a rádióban műsorra tűzött - televíziós reklám, illetve érmék a rádió hullámhosszain sugárzott megfelelője része a lakosságnak szóló figyelemfelkeltő reklámkampánynak. Ide sorolhatók még a '96 Magyarorország rendezvénysorozatát kalapos sárgyal reklámozó 3000 óriásplakát mellett a különböző újsághirdetések is. Ezek közhasznú hirdetések, amelyeknek ára összesen 30-40 milió forintba kerül, tehát önköltségi áron kerülnek műsorra, illetve a különböző reklámozási felületekre - nyilatkozta tegnap lapunknak Erdei János, a Magyar Turisztikai Szolgálat Rt. (MTSZ) vezérigazgatója. A vezérigazgató elmondta, hogy az említett reklámokat is tartalmazó kampányt a Média a jövőért alapítvány finanszírozza. A 30-40 millió forint körüli önköltségi ár jóval alacsonyabb a piaci árnál, amely 600-700 millió forintot tenne le. A fő műsoridőben sugárzott lakosságnevelő reklám magyar ötletét az országpropagandára tízszer többet költő Ausztria is követésre méltónak ítélte. Az idén januárban nálunk elkezdődött televíziósreklám-bejátszásokhoz hasonlóak februárban már a szomszédos országban is műsorra kerültek. Az osztrákok idegenforgalmuk megcsappanására igyekeznek ellenszert találni azzal, hogy fokozott szerepet szánnak a lakosságnak a külföldi turistákkal való törődésben. Erdei János kiemelte, hogy az MTSZ számításai szerint a magyar lakosság többsége fejenként 50 külföldi turistával kerül személyes kapcsolatba évente, ezért az országpropaganda fontos részének tekintik, hogy felhívják az állampolgárok figyelmét a hagyományos magyar vendéglátásra. A vezérigazgató utalt rá, hogy a milecentenáriumi ünnepségek alkalmával bevezetett reklámozási kampány az ezredfordulóig évente folytatódik. Kérdésünkre Erdei János közölte, hogy a lakosságot megcélzó országpropaganda várható eredményeiről nem végeztek előzetes hatásvizsgálatot. Azonban a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságával közösen az MTSZ nagyszabású felmérést végez a hazánkba látogató külföldi turisták Magyarországról alkotott véleményéről. Ennek keretében az orszáhatároknál kérdőívet adnak át a beutazó turistáknak, és ajándéksorsolást is szerveznek a válaszadók között. Az MTSZ számításai szerint év végéig 60-70 000 kitöltött kérdőív beérkezése várható. A vezérigazgató szerint jó esély van arra, hogy a külföldi turizmusból beérkezzen az említett reklámokban szereplő - s a Magyar Nemzeti Bank által regisztrált - 200 milliárd forintos devizabevétel, hiszen az eddig befolyt bevételek nagysága eléri a 800illiárd forintot. ( békés) Fővárosi megbízás A Fővárosi Önkormányzat Kereskedelmi Bizottsága tegnapi ülésén egyhangú döntéssel a Rowland Company konzorciumot bízta meg Budapest turisztikai-marketing stratégiája tervének kidolgozásával. Marsi Péter Pál bizottsági alelnök az MTI-nek elmondta, hogy a terv elkészítésének határidejét november 30- ban álapították meg. A győztes cég pályázata a stratégiai célok, eszközök, módszerek reális megközelítése melett - egyedüliként -javaslatot tesz termékfejlesztési és arculati program kialakítására, megvalósításra is. A cég által kért hárommilió forintos munkadíj ésy millióvall kevesebb volt a következő legjobb ajánlatnál.