Uj Magyarság, 1940. március (7. évfolyam, 49-72. szám)
1940-03-30 / 71. szám
SZOMBAT, 1940 MÁRCIUS 99 WMAGRUSSAC A Dunán 60 év óta nem volt ilyen jégnélküli Pócsmegyernél az ár áttörte a gátát, a községet kiürítették A Tisza végig árad — A Tar és a Szamos között román területről átömlő vizek fokozzák a veszedelmet — Különben a Mernéd és a Sajó völgyében a legsúlyosabb a helyzet . Vitéz Bonczos Miklós belügyi államtitkár, az árvízvédelem országos kormánybiztosa a március 29-iki helyzetről a következő tájékoztatást adta: A helyzet ma a Hernád és a Sajó völgyében a legsúlyosabb. A Hernádon Hidasnémetinél a hídtorlasz elindulása után 70 cm-es apadás mutatkozott, a folyó mégis ma egész hosszában áradt és alsó szakaszán a vízállás az eddig legmagasabb magasságot is meghaladja 13 cm-rel. A Sajó felső szakasza apad, lejjebb Felsőzsolcánál még árad, Ónodnál tetőzik; a nyilvántartott legmagasabb vízszintet 6-13 cm-rel felülmúlja. A Bodva Szendrőnél 20 cm-t apadt, de vízállása még mindig 10 cm-rel a maximum felett van. A Zagyva és a Tarna felső szakaszán apad a víz. Újszász felett az újszász— jászladányi vasútvonal védelme tovább folyik. Lejjebb ugyancsak a Zagyva ellen épül Szolnok második védelmi vonala, a zagyvarékási úton. A Latorca Csapnál jégtorlasz-duzzasztás következtében kiöntött; vízállása 14 cmrel meghaladta az eddig észlelt legmagasabb szintet. A Duna vízállása Budapesten pénteken délben 687 cm; hatvan év óta nem volt a Dunán ilyen magas jégnélküli árvíz. Pócsmegyernél a Duna áttörte a gátat. A községet kiürítették. A Garam és az Ipoly egész magyar szakaszáról apadást jelentenek. A Vág és a Nyitra még árad, bár kis mértékben. A Tisza végig árad, vízállása magas, de még nem nyugtalanító. Az ármentesítő társulatok jelentése szerint a Tiszán jég már sehol sem áll. A tisza-szamosközi ármentesítő társulat jelentése szerint a Túr és a Szamos folyó között a román területről átömlő vizek miatt a társulat területén a helyzet komoly. Itt 250 főnyi katonaság birkózik az árral. Útjaink közül a budapest—miskolc— kassai állami közúton Hatvan körül okozott az árvíz forgalmi akadályt. Ezt az akadályt a mai napon sikerült elhárítani és így Szikszóig ezen az úton a forgalom zavartalan. A szikszói árvíz, amely a miskolc—kassai vasúti fővonalat is megrongálta, Szikszó községnél az utat használhatatlanná tette. A budapest—balassagyarmat—kassai állami közúton Újpest és Dunakeszi között, továbbá Sződliget és Vác között 4—5 km hosszúságban az utat víz borítja. A budapest—szeged—belgrádi állami közút Kistelek után 6 km hosszúságban használhatatlan. A budapest— mohács—eszéki állami közút töltését Ercsi és Adony között kilenc helyen átvágták az elárasztott mezőgazdasági területek megmentése érdekében. Ercsi és Adony között az út használhatatlan. A budapest —esztergomi állami közúton Tahitótfalu és Dunabogdány között, továbbá Dömös tájékán az árvíz az utat elborította, azonban a forgalom ezidőszerint még lebonyolítható akadt és az ottani nyaralótelep egy része víz alá került. Ellepte az ár az óbudai hajógyári szigetet is, Lágymányos, Óbuda és az újpesti rakpart egyes részein pedig feltört a talajvíz és behatolt a házakba. Egy Váci úti ház hét lakását ki kellett üríteni. Pénteken reggel fél nyolc órakor a pócsmegyeri gát átszakadt és a községet ekkor a víz egyik oldalról elöntötte. A falut mindenkinek el kellett hagynia. Vitéz Bonczos Miklós államtitkár, az árvízvédelem országos kormánybiztosa a hír vétele után azonnal a helyszínre indult. Szentendrénél már elöntötte a víz a budapesti visegrádi utat, a Tahitótfaluról Pócsmegyer felé vezető bekötőúton pedig a honvéd-utászok pontonokon szállították a még Pócsmegyeren levő lakosságot. A községből 700 embert és 300 állatot mentettek ki. A községházára érve, Bonczos Miklós megbeszélést tartott a falu vezetőivel és ennek során kibontakozott Pócsmegyernek a fokozatosan növekvő veszedelem elleni küzdelme. Pénteken reggel a növekvő ár egyszerűen elnyomta maga elől a gátszakadások helyére épített tömést és ezzel a falu védekezése lehetetlenné vált. A község lakossága az utóbbi esztendőkben gyümölcstermelésre és kertészetre rendezkedett be. Az árviz mindent megsemmisített. Veszedelemben forog a Tahitótfalu felőli keresztgát is, s ha a Duna szintje még 10 centiméterrel emelkedik, Pócsmegyert a másik oldalról is elönti a víz. A veszélyt rendkívül növeli az abnormális szél. Amikor a kormánybiztos a falut elhagyta, a víz már annyira emelkedett, hogy a községházáról csónakon kellett megtennie azt az utat, amelyen száras lábbal jött végig. A katasztrofális helyzetbe került községben most már csak a katonaság és a mentés utolsó munkálatait végző férfiak tartózkodnak. A Pócsmegyer mellett fekvő Szigetmonostor községet pénteken ugyancsak elzárta a víz. A falu élelmezését és a posta továbbítását a honvédség Szigetmonostor és Szentendre között rohamcsónakokon látja el Pócsmegyer katasztrófája Az egész ország aggódó figyelemmel várja az árvízről szóló hivatalos közléseket, a vízállásjelentéseket és szinte kétségbeesett reménykedéssel igyekszik kiolvasni azokból a legalább némileg megnyugtató fordulatokat. Érthető a lázas nyugtalanság, hiszen az utóbbi napokban a felvidéki folyók áradása és ennek folytán a Duna és Tisza ismételt megduzzadása úgyszólván minden folyóvízmenti telepet, tanyát, községet és várost közvetlenül veszélyeztet, nem is szólva a számtalan helyen fellépő belvizek okozta katasztrófáról. A kormány közvetlen intézkedésekkel, a katonaság és a polgári lakosság pedig éjt nappá tevő megfeszített munkával igyekszik gátat vetni a veszedelemnek, mégis a rombadöntött házak, a hajléktalannávált emberek százairól érkeznek jelentések és az elemi csapás országszerte olyan áldozatokat követel, amilyenekre hazánkban évtizedek óta nem volt példa. A Duna áradása a mellékfolyókon levonuló víz miatt még egyre tart. Péntekre a vízállás Budapesten ismét 13 centiméterrel emelkedett. Az erős szél a hullámokat fokozott erővel korbácsolja a védőgátak felé és a töltéseket a víz sok helyen megrongálta. Csillaghegy felett a gát átsző A patakok áradása újabb víztömegeket zúdít a Sajó és a Hernád felé Szatmár vármegye területén villámlással kezdődött hatalmas hóvihar vonult végig Borsod megyében a bükki patakok áradása újabb víztömegeket zúdít a Sajó felé. A Hernád völgyében mintegy 25.000 hold került víz alá. A szélvihar a víz erejét annyira fokozta, hogy Hernádnémeti közelében a folyó kidöntötte a távírópóznákat. Műszaki csapatokat kellett kiküldeni, hogy a Kassa—Sátoraljaújhely és a Kassa—Gönc közti összeköttetést helyreállítsák. A borsodmegyei árvíz sújtotta községek közül eddig Ónod szenvedte a legtöbb kárt. A község 3500 katasztrális holdnyi területéből 2200 hold került víz alá, de a községnek Mohi határában lévő 1000 holdnyi birtokát is víz borítja. A község utcáin csak csónakokkal és katonai pontonokkal lehet közlekedni. Az áradat eddig 50 házat súlyosan megrongált, ezek közül tíz már összedőlt. Egyes házakból csak az utolsó pillanatokban tudták kimenteni a lakókat. A községben hatósági konyhát állítottak fel, a vármegye pedig gyorssegélyt oszt szét a rászorulók között. Az ónoddal szemben fekvő Sajóhídvég és Sajóköröm községekkel, amelyek a Hernád és a Sajó összefolyásánál fekszenek, minden összeköttetés megszaladt. A sajóvölgyi bányákhoz vezető utakat és iparvágányokat mind elöntötte a víz, úgyhogy a bányákat nem lehet megközelíteni és azokból a termékek elszállítása is lehetetlenné vált. Az eddigi jelentésük szerint a vármegye területén mintegy 80.000 katasztrális hold került víz alá. A főispán az újjáépítés céljából rendkívüli megyegyűlést hív egybe. Szatmár vármegye területén pénteken villámlással kezdődött hatalmas hóvihar vonult végig. A belvizek egyre nagyobb területet öntenek el. Péchy, Szabolcs főispán bejárta az árvízsújtotta területeket. Streicher Andor alispán Győrteleken maga irányította az országúton átcsapó egyméteres víz levezetését. Méhteleknél az Eger-patak hídját elvitte az ár. Utászok segítségével ideiglenes hidat építenek. Fehérgyarmaton 49 családot kilakoltattak. Vámosorosziban hat ház összedőlt. A lakosság ingóságait csónakokon katonák mentik. A megye területén körülbelül 80.000 hold áll víz alatt. Ujszász, Szolnok és Szeged küzdelme az árral Ujszászon harminchat órája emberfeletti küzdelmet vív a Zagyva egyre emelkedő vizével a kivonult katonaság és a falu lakossága. A vasúti töltés, amely a falut védi, egyre gyengül, a víz pedig emelkedik. A csütörtökről péntekre forduló éjjel az erős szél felkorbácsolva a hullámokat és az emberek bokáig érő vízben dolgoztak. Szolnok második árvédelmi vonala csütörtökön a késő esti órákban oly nagy veszélyben forgott, hogy a városban tartózkodó árvízvédelmi kormánybiztos a helyszínre rendelte az alispánt a munkálatok személyes irányítására. Egész éjjel fáklyavilágítás mellett folyt a megfeszített munka, amelynek során a műút magasságát közel egy kilométer hosszúságban egy méterrel emelték. A körülzárt Jánoshida, Alattyán és Jásztelek községek körgátjait sikeresen védték, Jászberény tanyavilágát azonban az éjjeli órákban oly gyorsan lepte el az ár, hogy a lakosság nem tudott menekülni és a házak tetején várta a mentésükre érkezőket. A Szolnokról kivonult utászzászlóalj egész éjjel dolgozott. Ismét válságosra fordult a helyzet Szeged környékén is, ahol nemrég sikerült megállítani az áradás terjedését, de a több nap óta tartó esőzés és szélvihar követekeztében a hullámok újra lazítják a gátakat. Csorván a gát átszakadt és a víz feltartóztathatatlanul ömlik a környékre. Csanád és Torontál megyében is veszélyessé vált a helyzet. Szegeden nagyobb bajtól még nem kell tartani, de az árvízvédelmi hatóságok azért teljes készenlétben vannak. Budapestien szombaton 695 centiméteren megáll a Duna áradása A Duna vízállása Budapesten, a lánchídi 0 pontnál mérve, pénteken délben 687 centiméter, délután 4 órakor pedig 688 centiméter volt. Estére elérte a földmívelésügyi mtiinisztérium vízrajzi osztálya által csütörtökön bejelentett 690 centimétert. A vízrajzi osztály tájékoztatása szerint az emelkedés igen lassú tempóban tovább tart és a vízállás a szombati nap folyamán 695 centiméter magassággal tetőzik. Ez után a magasság után lassú apadás következik és új a a Duna német területen lévő szakaszán nagyobb esőzések nem duzzasztják fel ismét a vizet, lassan a normális keretek közé szorul a vízállás. Szendy Károly polgármester most tette közzé jelentését a budapesti árvízvédelmi munkálatokról. Pontosan kimutatta, hogy a fővárosra a tél folyamán lehullott százhúsz centiméter magas hó és a Duna, negyven centiméteres jegének olvadása milyen intézkedéseket tett szükségessé. A Duna vízállása Budapest belterületén nem okozott és nem okozhat bajt, mert nyolckilenc méter vízmagasságig kellő védelmet nyújtanak a rakpartok és védőgátak, a külső területeken azonban sok helyen kárt tett az áradás. Súlyos a helyzet a Lágymányoson, ahol a határárok zsilipjeit le kellett zárni és a belvizeket szivattyúval emelték át a Dunába. Albertfalva védelme érdekében háromszáz méter hosszú és nyolcvan centi 5 « Strapaina, tartós freskó *A- \ anyagból, rávarrott h ce.Q fist N' Divaling, pupl nettéi * anyagból, rávarrott, v. ’lm ■ Y két külön gallárra! b g^ ® 111 - Pupfínetting, elegáns _ divatmintatiban, rávar-1|| \ rótt, v. két külön galfecfíji m \ / vS Oxfordszövésű sport m \/\ ing, tavaszi kirándulás sokra különösen alkat-jut." \ Puplining, erőteljes divatcsíkos mintákkal, rá*jl| \JT\ ^ varrott, vagy két külön \ jPi „Bolln'-ing, különlegesj®| \ pi- *ség sportszobáiban, _ tartalék-gallérral-------Uj"-'''"’' \ Puplining, válogatott «ff \ W tavaszi minták, bélelt jM \K mell rávarrott, vagy kétesSa \ P külön gallérral _ __ _ Puplining, excluziv esi. M, \ * kos és sima külföldi SgA \m \ anyagból, sportszabás\ *'■ ban, tartalék gallérral V cp ® f: \ Puplining, csinos mintás |||a \T ''' külföldi különlegesség, pBli Vk bélelt mellel, rávarrott, vagy külön gallérra! — :lstáv Q Jk \ Pupfining, külföldi ;AJ\ anyagból. A válogatás ’ \ J igényes urak tavkell \ meglepetése _ _ — VII. Rá érzi Mt 72—76. méter magas nyúlgátat építtetett a főváros. A Népliget környékén a szegény családokat a kunyhókból és házakból saját biztonságuk érdekében ki kellett telepíteni. A Zuglót még mindig fenyegeti az árvíz, mert attól kell tartani, hogy a Rákospatak kiönt. Éppen ezért a veszélyeztetett pontokon gátakat építettek. A Bonyhádi-út és Kerepesi-út közötti lakott területek védelmére a patak töltését átvágták. A polgármester az eddigi tapasztalatok alapján sürgősnek tartja, hogy a védelmi intézkedéseket a főváros valamennyi vele érintkező törvényhatósággal egyöntetűen tegye meg és az árvízvédelmet országosan szervezzék meg. Végül köszönetet mond Szendy Károly az árvízvédelmi munkálatok vezetőinek és minden közreműködő munkásának, különösképpen pedig a honvédségnek és a tűzoltóságnak.