Uj Magyarság, 1941. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1941-01-01 / 1. szám
2 képzelhető technikai eszközzel biztosították. Sokat lehetne játtatni rajta a képzeletet, hogy meddig fog ez a szigeti háború tartani, hogy milyen szerepe lesz ebben az Egyesült Államok segítségének, milyen szerepe lesz Írországnak, milyen meglepetéseket tartogat a németek, milyeneket az angolok számára. Külön kérdést, illetve a kérdések özönét jelenti, hogy reagálnak majd az angol gyarmatok és domíniumok az anyaország vereségére, mi fog történni Egyiptomban, Délafrikában, Indiában? Anglia egy otthon elszenvedett megsemmisítő vereség után magára hagyja-e és kiszolgáltatja-e önmagát egy tartós német megszállás megpróbáltatásainak ? Anglián kívül új angol kormány alakul-e valahol Kanadában vagy Ausztráliában a háború folytatására? Viszont mit tudnak csinálni az impériumnak a távoli világrészeken szétszórt részei, ha az anyaország a maga negyvenmilliónyi népességével, szellemi, ipari és gazdasági nagy idegcentrisával, minden erejével túsz gyanánt német kezekre kerül? Vissza tudják-e ezek, vagy vissza tudná-e maga Amerika is hódítani az Atlanti-óceán másik partjáról a háborúban megvert, elveszett anyaországot, mint ahogy ez meg tudta hódítani másfél-kétszáz esztendővel ezelőtt az európai partokról kiindulva, Amerikát? Lehetséges ez, elképzelhető ez az Európát kezében tartó, katonailag érintetlen, milliós hadseregekkel rendelkező, gazdasági erőforrásaikban végleg biztosított tengelyhatalmakkal szemben? További kérdések: mit jelentene a háború elhúzódása a tengelyhatalmakra, egész Európára nézve, akár azért, mert Anglia inváziós megrohanása nem sikerülne úgy, ahogy a németek tervezik, akár azért, mert az amerikai segítség, az amerikai beavatkozás más harctereken az anyaország bukása után is megpróbálná még elnyújtani a háborút, azt kontinensek háborújává fajítani, időtartamában és földrajzi kiterjedésében egyaránt? Ezekre a kérdésekre a háború legközelebbi fejleményei már valószínűleg az új esztendő első felében a mostaninál biztosabb választ fognak adni. Európai érdek, hogy a háború minél előbb véget érjen. Európai és ezzel együtt külön magyar érdek, hogy a tengelyhatalmak győzelmével végződjék. Tisztában kell lennünk vele, hogy csak a háború ilyen kimenetele nyithatja meg mindnyájunk számára egy új, békés fejlődés lehetőségeit és minden túlzás nélkül bátran mondhatjuk, hogy csak egy ilyen döntés mentheti meg az egész nyugateurópai civilizációt a teljes pusztulástól, Európa népeit a társadalmi és gazdasági összeomlástól, a beláthatatlan végű anarchiától. Mindezen felül csak a tengelyhatalmak győzelme biztosíthatja annak a békés átalakulásnak további sikereit, gyümölcseit, amelyek már a német nemzeti szocializmus és az olasz fasizmus eddigi eredményeiben is új jövendőt ígérnek az európai népeknek a kapitalista liberalizmus elavult, tehetetlen életrendszerével szemben, a szociális egyenlőség, igazságosabb és mindenkire hasznosabb termelési rend, ezzel együtt egy új társadalmi erkölcs, egy új technikai civilizáció, egy hatalmas, új művészet mindent átfogó áldásait. Európa és a világ békés, háború utáni rendje, további fejlődése csak ezen a vonalon várható. Ezzel szemben mindaz, amit a plutokratikus hatalmak képviselnek, már a háború előtt, a háború nélkül is, már önmagában is halálra volt ítélve és győzelmük esetén további fenntartása és érvényesítése csak az erőszak, az igazságtalan elnyomás és a hiábavaló durva beavatkozás eszközeivel a szociális gazdasági és politikai visszaélések régi, elátkozott rendszerével volna ideig-óráig megkísérelhető. Ezek a plutokratikus hatalmak meg se tudják, vagy meg se merik mondani, hogy mit szánnak győzelmük esetére új sors, új jövendő gyanánt a nekik kiszolgáltatott világnak, a nekik kiszolgáltatott nemzeteknek. De nyilvánvaló, miután odahaza, saját portájukon sem tudtak húsz esztendőn át kiutat találni saját elkorhadt életrendszerük bajaiból, zavaraiból, tehetetlenségéből, miután saját módszereikkel saját magukat sem tudták meggyógyítani, nyilvánvaló, hogy az egész világ számára még kevésbé képesek egy ilyen új, egészséges rendet, új fejlődést kitervelni és bebiztosítani. Amint a múltban is az ő győzelmükből csak általános felfordulás, az európai egyensúly megbomlása, forradalmak és ellenforradalmak megrázkódtatásai, gazdasági és szociális válságok egymást követő sorozatai születtek, mostani győzelmük ugyanilyen reakciót jelentene, ugyanilyen, sőt még borzasztóbb, még beláthatatlanabb következményekkel. Azt az új rendet, amelyet a német nemzeti szocializmus és az olasz fasizmus jelent, még ha háborúval talán le is lehetne győzni, meg is lehetne dönteni, helyette háborúval egy új, más rendet erőszakolni ezekre a népekre, a káosz, az anarchia felidézését jelentené egész Európa számára. Az egész világválság és az egész új világháború mögött legfőbb hatóerő gyanánt ez a nagy ellentét és ez a belső ellentmondás működik és azok az idétlen, beteg kísérletek, amelyek az elmúlt világháború nyomán a plutokratikus hatalmak, a nemzetközi zsidó nagytőke, az ugyanilyen szabadkőművesség, az ugyanilyen forradalmi zsidóság az új Európát meggyógyítani és felépíteni próbálták, eléggé bebizonyították, hogy a világ vezetésére való hivatottságukat ezek a hatalmak véglegesen elvesztették. A békés irányú fejlődést és kibontakozást csak a tengelyhatalmak győzelme hozhatja meg, csak ez érvényesítheti egész Európa számára. Azok tehát, akik még mindig Anglia, vagy Amerika győzelmében reménykednek ésez után áhítoznak, akarva nem akarva, ezt az anarchiát óhajtják Európa számára végső mentség, utolsó menekülés gyanánt. Magyarország, a magyar nemzet számára ebben benne van a jövő útja, az egyedüli út. Amint kezdettől fogva csak a tengelyhatalmak győzelme hozhatta meg külső nemzeti megerősödésünket, feltámadásunkat, ugyanúgy ezek végleges győzelme fogja megadni a mi nagy belső megújhodásunk, teljes belső átalakulásunk számára a további sorsdöntő lökéseket. Egyetlen más népnek se fűződnek nagyobb érdekei hozzá, mint nekünk, hogy ez a belső átalakulás ne egy győzelmes plutokratikus reakció vonalán, de az új, kollektív társadalmi és gazdasági rend törvényei szerint menjen végbe. PHILIPS RÁDIÓ V cA___________ n Bemutatja BARNITZ VIII., József körút 37—39. Részlet! Csere! HANGSZEREIT ÉS RÁDIÓIT BEMUTATJA iMOGYSESSY mrrsapwmmmmmxaaaaasammsmxsaa KERESZTÉNY HANGSZERGYAU pest, MII., Rákócczi út 71. szám , részlet. T.: 13- 1n-8 1 Királyi udvari hangrszerffyár Qobirvtii Cíl I.csjol)!» válásit«!.. Cser«. Javítás KuhuCZí ul Du Kedvelő fizetési feltételei.. azután csak ennyit mondott: „Húsz“. Többet feleslegesnek tartott szólni. „Hm“ — felelte Oke. Ahne csendesen maga elé nézett és azután így foglalta össze véleményét: „Na!“ Eric viszont nem szólt semmit, csak hüvelykujjával az állát simogatta. Ez jelentette nála a legnagyobb gondolkodást. Másnap azután fenekestül felfordult az egész házirend. Még nem is pitymallott, Oké már tisztogatta a fekete ruháját, Arne a cipőjét és Eric a kalapját. Végül eldöntötték, hogy felesleges mindhármuknak bemenni Synne-ig. Elég, ha Eric kimegy a vasúthoz. Mindjárt oda is adták neki az új cipőt, a díszruhát, mindezek tetejébe Eric büszkén nyomta fejére a kalapját és ment a nagy találkozásra. Az otthoniak közben sopánkodtak a házirend megbolygatása miatt. Féltették magukat régi kényelmükben és a házat nagy nyugalmában. Eric az más, ő mindig hóbortos volt. De most Anna Mathilda is milyen dolgokat művel? Érti valaki ezt az asszonyt? Már kora reggel elment rákot venni. Hiszen ehhez fel kell majd bontani a fonottüvegű bort is. Amit már sok éve őriznek. A Brannvinről nem is szólva. Már alig van az üvegben. És csak a jövő hónapban lehet újra pálinkát vásárolni. Össze fog omolni a régi rend! Határozottan rosszul érezték magukat. Utoljára a múlt évben volt ilyen nehéz érzésük, amikor a nagy nátha járvány kezdődött, amiben egy hónapot feküdtek. Eric közben fel s alá járkált a Lanne-i állomáson. Zavarta, hogy annyi ember van körülötte és különösen az, hogy ezek mindnyájan mintha őt néznék. Azután megszokta ezt is. Helyesebben ő is nézte a többieket. Később már ismerősökre is bukkant. Viharosan üdvözölték egymást. Kölcsönösen megkérdezték, hogy a másik hogy van és együttesen megállapították, hogy úgy látszik az idén nem lesz ősz. Ennél több szó nem esett, de nem is volt rá idő. Megjött a vonat. Az egyik fülkéből fiatal leány szállott ki. Kezében kis utibőrönd, a másik kezével meg újságokat és képeslapokat szorongatott. A szeme kék, mint a tenger tavaszi alkonyaikor, haja pedig szőke, mint a búzakalászok a déli napfényben. Félénken nézett körül a kis állomás sínei között. Eric azt mondta magában: úgy látszik, ő az. Azután odament hozzá. „Eric Thulin“ — mutatkozott be. „Gunna Thulin“ — hallotta a leány hangját. Megindultak a kocsi felé. Az úton hazafelé Gunna nézte a tájat és nagyokat hallgattak. Egyszerre csak azt vették észre, hogy a két ló bekanyarodott az udvarház kertjéhez. Anna Mathilda ugyancsak kitett magáért. Az ebéd nagyszerű volt és a hangulat ünnepélyes. Lassacskán átjárta ereiket a tüzes fenyőpálinka, a nehéz olasz óbor is megtette hatását. Egymást „érték, a felköszöntők. Mindenki felmelegedett. Könnyed szavak és boldog nevetés repkedtek szét a szobában. Nagyon jól érezték magukat, így volt ez a következő napokban is. „Jázmincsillag“ — mondta egyszer Eric Gunnának. Gunna csak mosolygott új nevén. Mosolyától egyre jókedvűbb lett a ház népe. Esténként hegedűszó hallatszott ki az utcára. „Várjon, mi lehet a Thulinékkal?“ — mondogatták az emberek. Jázmincsillag körül lassan kint átalakult az élet. .. Arne beküldte verseit az egyik stokholmi újsághoz. Oké végre elkészült a „Fryken partján“ című festményével. Eric meg elküldte a „Gustav Vasa“ gipszmintáját a kiállítást előkészítő bizottságának. Nemes versengés fejlődött ki a három testvér között. Hosszú évek tespedő álmodozása kelt életre. Az idő azonban kérlelhetetlenül tovaszállott. Napok rohantak napok után és hetek kergették egymást száguldva előre. Nem lehetne visszatolni az órát, vagy visszaragasztani a naptárba a kitépett lapokat? Nem, ma délben mondta Oké a tréfás felköszöntőt az ebédnél? Arne ma reggel szavalta versét az erdőben a Szent János bogárról, amelyik párját keresi a fűben és a bokrok között? Mintha csak tegnap hozta volna haza Eric Jázmincsillagot a vasúttól. Mintha csak tegnap lett volna az első séta Jázmincsillaggal az erdőben. De nem fel kell ébredniük, csak ne lenne olyan nehéz otthagyni az emlékezés álomvilágát, elszállva a kegyetlen valóság földi mélységébe. Jázmincsillag már csomagol. Mennie kell. Ám ma este még egyszer kisétálnak a nyárfalugashoz. Talán holdfény is lesz és a dombról akkor látni lehet majd a Fryken kékesszürke vizét és az égen kigyulladnak majd az augusztusi örökmécsesek. Ezeket különben mind Arne mondta. Ő szokott ilyenekről beszélni. Egész nap díszítették a lugast színes lámpácskákkal. Este ott tartották meg a búcsút. Estebéd után még ottmaradtak egy kicsit. Egyszerre csak szokatlan szorongás lepte meg őket. Talán ez is az elválás miatt van. De nem. Villámok cikkáztak át a csillagos égen. Azután összesűrűsödtek a villámok. Mintha függönyt alkottak volna. A függöny pedig terjedt. Mindig szélesebbre és szélesebbre. Szinte lenyelte a csillagokat. Akkor játékos lendülettel szorosabbra vonódott. Már csak sávokat láttak. Csak ezek imbolyogtak. Néha feltűnt még mind. Azután már csak egynéhány látszott. És akkor eltűnt. Mind. Az egész. Északi fény volt tegnap, beszélték a faluban. „Északi fény volt itt“, mondta Anna Mathilda reggeli közben a lugasban. A három testvér egymásra nézett, s Eric lassan megszólalt: „Északi fény volt itt...“ Svédből fordította: „ Kreutzer Sándor ás. VJmagOURS&G SZERDA, 1941 JANUÁR 1 A magyar honvédség karácsonyi ajándéka az olasz hadseregnek Róma, december 31. Bartha Károly honvédelmi miniszter a magyar honvédség képviseletében 2 vagon szeretetadományt küldött, karácsonyra az olasz hadsereg részére. A két vasúti kocsi tartalma 500.000 szivarka, 200.000 szivar és 54.000 konzervdoboz volt. A távollevő katonai attasé helyett vitéz Puy Jenő őrnagy adta át az ajándékot az olasz hadügyminisztérium vezetőségének. A kísérő levélben a honvédelmi miniszter a magyar hadsereg bajtársi együttérzését és rokonszenvét fejezte ki az Olaszország nagyságáért és jogaiért küzdő olasz hadseregnek. Azonkívül a magyar kormány havonként rendszeresen 50.000 szivarkát küld az olasz vöröskereszt részére az olasz sebesült katonák közt való elosztás céljából. Királyi udvari hangszergyártás«flizi-li' lie*jobb választék. Csere. Javítás, ntifilú&l U. Va I kedvező fizetési feltételek. HANGSZEREIT ÉS RADIÓIT BEMUTATJA MGYQRÜSSY KERESZTEN* HANGSZER GYÁR pest, VIII., Rákócczi út 71. szám *"■*" csere, részlet. T.: 13-16-81