Uj Magyarság, 1943. augusztus (10. évfolyam, 172-196. szám)
1943-08-15 / 184. szám
fTASAKTfAP, IMS AFGTTS2TUS 15 Hétfőn kezdik a próbákat a Vidám Színházban A Vidám Színház szeptember első felében, előreláthatóan 9-én nyitja kapuit, Jean Letron francia író szellemes vígjátékával. A próbákat, amelyek hétfőn kezdődnek, Szüle Mihály igazgató vezeti. A főszerepeket -Fejes Teri, Fábry Iva, Petrovich Szvetiszláv, Ifj. Letabdr Árpád és Madarász László játsszák. A darabnak még nincs magyar címe. Rév htván bábszínháza Kolozsváron Rév István bábszínháza, amely eddigi működésével komoly művészi sikereket könyvelhet el, már régebben készül kolozsvári vendégszereplésre s a terv megvalósítását azért kellett halogatni, mert nem talált alkalmas ■zlnházhelyiséget. Most a kolozsvári egyetem rektora arról értesítette a bábszínház igazgatóját, hogy a Mátyás király-diákházban megfelelő helyiséget biztosit számára s ennek alapján a Podmaniczky utcai kis színház már csomagol s augusztus második felében két héten át Erdély fővárosában mutatja be művészi bábjátékait. A „Toldi", „Az ügyvéd és a férje", a „Panoptikum" és a „Magyar király rendet csinál" című darabjai kerülnek előadásra. Budapesten kedden játszanak utoljára s azután szeptemberben folytatják sorozatos előadásaikat Két filmbemutató Két boldog ember (Corvin). A két boldog ember, az ügyvéd és az ügyvédnő, akik azonban rövidesen boldogtalanok lesznek, miután házastársakká váltak. A rendező elmésen sorakoztatja fel azokat az apró ellentéteket, amelyek a férjet és az ügyvédi hivatásának élő feleséget lassanként elhidegítik egymástól. Ezek a kedélyes, humoros jelenetek feledtetik a nézővel, hogy a filmtörténet eseménytelen. Csupán egyetlen ponton mozgalmas, amikor a nászutazás első estéjén a férj abba a látszatba kerül, hogy feleségét megcsalta. Ez a rész azonban tele van túlzással és áttetsző rendezői ügyeskedésekkel. Viszont kárpótlásul javítja a helyzetet, hogy a házastársak kibékítése könnyedén és vidáman pereg a néző előtt. A feleséget Magda Schneider játssza megkapó közvetlenséggel, a férjet pedig Wolf-Albach Betty, igen rokonszenvesen. Hűen a feleségem (Uránia). A hiba ott kezdődik, hogy a filmtörténetnek hamis a kiindu. MM pontja. Arról van szó ugyanis, hogy a divatos regélynyiró boldog házasságban él szép, fiatal feleségével s a túlságos boldogság miatt nem képes megírni azt a komoly tárgyú, regényt, amit kiadója követel. Mindenáron boldogtalan szeretne lenni, de ezt sehogysem tudja elérni, mert felesége csupa derűt áraszt körülötte. A filmszerzőnek kellene tudni, hogy az író egy életen át gyűjti tapasztalatait, megfigyeléseit s ezek alapján élményeit bármikor fel tudja használni írói munkásságában. Ezzel szemben a vígjátéki bonyodalmat ügyesen fejleszti ki úgy a forgatókönyvíró, mint a rendező. A férj ugyanis gondol egy nagyot, meg Írja boldog házasságának történetét, könyvének nagy sikere lesz, de akkor a felesége fordul ellene, amiért ország-vitg előtt felfedte boldogságuk titkait. Az alapvető hibáktól eltekintve, a sok vidám és múltságos epizód nyári szórakozásra alkalmassá teszi a filmet. K. L Az Ufa szakmaiba mutatója Az Ufa jövő héten tartja az 1943—44. évi országos szakmai bemutatóját. Műsorán a német filmgyártás kiemelkedő filmjei közül szerepel a „Münchhausen” című színes jubileumi film, azután Zarah Leander egyetlen idei filmje, amely „Akkor..címmel kerül bemutatásra. A szakmai közönség elé kerül a Vaszary Gábor „Bubus" című színdarabjából készült vígjáték s végül az „Ítél a folyó” és a „Rejtély” című művészi igényű filmek is. • Anyámasszony katonája, Ráthonyi Ákos legutóbb a „Katyi“ című bohózatával aratott meglepő közönségsikert s az előzetes híradások szerint újabb bohózata, az „Anyámasszony katonája" hasonló sikerre számíthat. Ennek a várható sikernek bizonyára a népszerű színészgárda is részese lesz. Ráthonyi ugyanis Szilassy Lászlót, Bilicsi Tivadart, Pelsőczy Irént, Mály Gerőt és Juhász Józsefet toborozta össze a főszerepek eljátszására új filmjében, amely a közeli napokban kerül a közönség elé. * Megjelent az Operaház évkönyve. Az Operaház évkönyve megjelent. A bérlők bérletjegyük felmutatása mellett augusztus 18- tól átvehetik az Operaházban. (Hajós utcai bejáró. • • Hajmássy Miklós parasztszerepben. A legutóbi magyar filmek egyik legnépszerűbb sztárja, Hajmássy Miklós, aki a magyar filmirodában most forgatás alatt levő „Makacs Kata“ című Mester-filmben falusi regényt alakít, mégpedig a hírek szerint olyan ellenállhatatlan humorral, ami ennél a kitűnő komikusnál is rendkívüli. A filmet Peéry Piri írta, a rendezés munkáját Bánky Viktor végzi s Hajmássy Miklóson kívül a többi főszerepet Szendrey Kató, Buttykay Emmi, Halmay Tibor és Dénes György játsszák. 13 ______________________W Magyariác Színház,FilmMűvészet Megfilmesítik a Kodály szemét A dalom ritmusára, tények és árnyak keverésével egymásba suhanó képsorozattal költi át Szőts István Kádár Kata balladáját Amikor Kodály Zoltán a Kádár Katát megzenésítette, annak az ősidallamnak a motívumait használta fel, amely a székely ballada szövegét eredetileg kísérte. Most a ballada a zenével együtt filmszalagra kerül. A rendkívül kényes, költői elképzelést igénylő feladatra Szőts István vállalkozott, aki az „Emberek a havason“ rendezésével megmutatta, hogy vannak eredeti művészi elgondolásai s hogy hivatottsággal tud a film nyelvén beszélni. Szőts István egyébként az igazi filmszerű film lelkes híve s azok közé tartozik, akik filmjeink túlnyomó nagy részét fotografált színdaraboknak tartják. Éppen ezért tájékoztatást kértünk tőle, hogyan képzeli a ballada szövegének és zenéjének átköltését a filmszalagra. — A Kádár Kata-film nem lesz illusztrált vers vagy illusztrált zene — mondja Szőts István. — Olyan filmet próbálok készíteni, amely a maga törvényei szerint képeknek álomszerű egymásba tűnésével és elsuhanásával mutatja meg azokat az eredeti impressziókat, amelyek a költőt versre ihlették s amelyet a zeneszerző meghallott, mint muzsikát. Úgy a verset, mint a dallamot együtt és külön-külön is kerek és zárt műalkotásnak érzem, nem akarom megbontani ősi szépségüket és szabadon megkomponálni a képet, amelyet azután könnyebb volna szöveggel és zenével kísérni ... A két zárt és erősen stilizált művészi formához, a vershez és a zenéhez akarom a filmet hosszászőni, úgy, hogy hármas "Szerves egységben növeljék egymás szépségét és erejét. — Nem fölösleges virtuozitás csábít erre az útra. A legszigorúbb törvények és bilincsek sokszor elősegítik egy műfaj kialakulását. A szonett igen szigorú kánon és formák szerint születik, de azért nem marad le például egy kötetlen szabad verssel összehasonlítva. Technikai okok is késztettek erre a formára. Keverésnél ugyanis vagy a zene, vagy a szöveg hallatszik. Az egyik szükségképpen elnyomja a másikat. Meg kellett tartanom tehát az elénekelt verset, mert csak ebben az egy esetben menthető meg mindkettő szépsége és érthetősége. — Nem akartam elhagyni a szöveget, először, mert szép és megfosztottam volna a balladát patinás, nemesveretű, tömör mondataitól és költői szépségeitől, másodszor, mert a zene nem egyértelmű, és épp úgy nem egyértelmű, sőt többféle magyarázatra adhat alkalmat egy impresszionista képsorozat is. Szükség van tehát az egyértelműségre, amely abroncsként fogja össze a muzsikát a képpel. — Az elénekelt beszéd a fűben erőltetetten hat. Olyan, mint egy sugólyukból fotografált, rossz opera. A ballada eredeti előadásmódjának megfelelően stílusosnak hat majd az az elképzelésem, hogy egy személytelem, kívülálló hang énekli a szöveget. A szereplők némák maradnak. Nehéz feladat lesz számomra leküzdeni és kiküszöbölni a néma szájak zavaró hatását. Tárgyak, részletképek (lábak, kezek, stb.) vagy háttal fotografált szereplők mozognak majd a vásznon s legtöbbször annak arcát fotografáltatom, akihez beszélnek. — Hogyan kívánja érzékeltetni a balladaszerűséget ? — kérdezzük Szőts Istvánt. — Impresszionista fümet készítek, ahol a táj, a virágszáltól a felhőkig, a tó gyűrze víztükrétől egy finom kézmozdulatig minden egyformán fontos és jelentős. Szimbolizál, utal az elmúlt vagy eljövendő dohokra és tevékenyen viszi előre a drámát. Hiszen így születtek a balladák is. Titokzatos fenyvesei, mozdulatlan tavak, fenyegető sziklák, szelíd, virágos rétek anyagától színesedett és szövődött mesévé, legendává vagy balladává egy szerelem vagy gyilkosság története ... A képeket nem adom és nem is akarom leírni, legfeljebb jelölöm őket. A hangulatuk a fontos, ezt pedig csak a természet megfelelően világított fény- és árny játékából, egy külön is felhő vagy egy bizarr, vízbehajló gyökér, szóval egy szerencsés véletlen és egy tudatos kereső találkozásából születik majd meg. Egy ilyen film úgy készül, minnt az akvarell-kép. Helyben és frissen kell a színeket kikeverni. — Hogyan öltöznek a szereplők, milyenek lesznek a díszletek? — A szereplők és az épületek a magyar ros mese-illusztrációkhoz hasonlóan stilizáltak. Az emberek kor nélküli „korabeli“ ruhákban járnak. Gyulainé a nemzetes aszszonyok, Gyula Márton a végvári vitézek finom brokát-selyem viseletében játszanak. Kádár Kata, a székely népmesék Iluskája mezítláb, népviseletben. Minden kép hangulata erősen stilizált lesz, úgyhogy sokszor használok majd lágyító előtét-lencsét. Puha, árnyékos képek kergetőznek majd a balladai homály érzékeltetésére, a dallam melankólikus, monoton, vontatott ütemeinek megfelelően. A képek mozgásban, ritmusban a dallam megfelelő ütemeihez alkalmazkanak, legtöbbször nem éles vágással, hanem lágy átmenetekkel, áttünésekkel kapcsolódnak. — Hol készíti a külső felvételeket? — Mindenesetre Erdélyben, a Szent Anna-, vagy a Gyilkos-tó környékén. Ez bizonyára hosszú ideig tart, mert gondosan ki kell keresni a megfelelő hangulatú tájakat s el kell csípni a szép időt is. Ebben a munkában a szerencse is szerep játszik. — Milyen hosszúra tervezi a famet ? — A Kádár Kata egy filmkockával szó lehet több vagy kevesebb, mint amennyi szöveg és a Kodály-zene. Pontosan kevetem a zenét, szünet nélkül s annak minden taktusára elkészítem a megfelelők változatát. A film tehát csak addig tar hat, ameddig a zene. A felvételek alkalmával gramofonlemezt használok s állandó is ismételve forgatom azt, miközben rendez.... Az „Emberek a havason" művészi sikere és egyévi hallgatás után most egy röidebb filmmel lép majd a közönség elé Szőts István, akire a ballada elkészítő rendkívül nehéz feladatokat ró a harmonikusan együttműködő művészi elgondolást igényel tőle. Annál nagyobb érdeklődéssel tekint a filmvilág a kiváló rendező filmballadája elé, mert sohasem titkolta hogy a filmszerű filmet nem a színpad rokonának, hanem a zene testvérének tartja. A film címszerepét,Kádár Katát Szenay Alice játssza, a másik három szerep, Gyula Márton, a fiú, Gyulainé, az anya ésa pásztor megelevenítésére még nem találták meg a megfelelő színészeket. Az újdonság magánvállalkozásban készül, a felvételeket Erdélyben rövidesen megkezdik. A jelek szerint az új film csemeg lesz az ínyenc közönség számára. Hasonl film eddig, tudomásunk szerint, csak ez készült, amelyről azonban csak hallottunk de azt nem láthattuk. Eisenstein, a híres, orosz rendező vitte filmre Chopin Nocturne-jét s ezzel a művével körülbelül azonos feladatokat kellett megoldania. A mi zenénk annyira változatos és eredeti, hogy rengeteg alkalom kínálkozik jellegzetes magyar zenei művek megfilmesítésére. Ilyen irányú fém termelésünk!, bizonyára jelentékeny külföldi export érhetnénk el, ami egyúttal komely erőesi sikert is jelenthetne nemzti filmgyártásunk számára. Kállay István A Mihályfy Béla beszél a kolozsvári színház átszervezéséről és az új évad programjáról A magyar filmek markáns minisztere, törvényszéki elnöke, vezérigazgatója és méltóságos papája, Mihályfy Béla egy esztendővel ezelőtt a kolozsvári nemzeti színház prózai tagozatának igazgatója lett. A felszabadulás utáni színházi esztendő végén Kolozsváron, de szerte az országban sem várhattak a kolozsvári nemzeti színháztól több eredményt, mint amennyit elért. Mihályfy Bélának már egy több-kevesebb sikerrel megkezdett és az újrakezdés nehézségeit átvészelő utat kellett folytatnia. S hogy ezt milyen sikerrel tette, arról az elmúlt kolozsvári színházi idény tanúskodik a legjobban. Mihályfy Béla Kemény János báróval, a színház főigazgatójával és Vaszy Viktorral, az operai tagozat igazgatójával a legteljesebb összhangban vezette a színházat az elmúlt szezonban a sikerek útján. A kolozsvári nemzeti színház igazgatója most Budapesten filmezik, egy hosszú sztendő után újra. Természetesen Kolozsvárról beszélgetünk. Megemlítjük, hogy Kolozsvár hamar megbarátkozott vele, megértette céljait és megszerette. Szerény, elhárító gesztus. — Ez talán annak tulajdonítható, hogy a legmesszebbmenően igyekeztem és igyekszem a kolozsvári közönség sokrétű kultúrigényeit kielégíteni. A műsort illetőleg különös tekintettel voltam Kolozsvár helyi adottságaira, a színház állami voltára és főleg arra, hogy a kolozsvári közönségnek csak egy színház áll rendeli misére. Ez roppant fontos körülmény! Itt, a fővárosban, a közönség egy része csak operettet néz meg, elmegy a maga színházába. A másik rész csak a prózát szereti, szintén elmegy az ízlésének legjobban megfelelő színházba, vagy színházakba. Kolozsvár közönsége viszont csak egy színházzal rendelkezik, tehát a sokirányú érdeklődést ennek a színháznak kell kielégítenie, így természetesen sok minden köti az ember kezét. Nemzeti színház a kolozsvári, tehát a magyar drámairodalom keretében a klasszikusokat és az újabbak közül az igazi tehetségeket kell szóhoz juttatni. Éppen ezért, mi talán szigorúbb mértékkel lépünk fel a drámaírókkal szemben. Miért? Mert a kolozsvári Nemzeti Színház nem kísérletezhet, éppen az előbb említett körülmények miatt. — Milyen tapasztalatai vannak igazgató úrnak az első év után? — Elsősorban is azt említem meg, hogy az elmúlt szezonban mi játszottuk a legtöbb magyar darabot. Kellemes és sokatmondó tapasztalat az, hogy a meghirdetett műsort teljes egészben sikerült átadnunk a kolozsvári közönségnek, sőt a műsoron felül még öt prózai bemutatót tartottunk, Örömmel tapasztaltam most is, hogy a bérlők száma a tavalyihoz képest örvendetesen felszökött. Viszont egyéves igazgatói működésem után leszűrtem azt a tapasztalati tényt is, hogy a színház átformálására az igazgató elképzelései szerint nem elég egy esztendő. — Mi újságot mondhat igazgató úr a jövő szezonnal kapcsolatban? — Négy magyar ősbemutatót tartani. Kerecsenyi Kiss Márton „Első" című drámája minden ellenkező híreszteléssel szemben nálunk kerül először színre. Szabó Lajos „Viharlámpás“ című művével szerepel És bemutatjuk Szabadi Lászlónak, kiváló erdélyi költőnek „Hála“ című darabját. Tamási Áron új színműve, amelynek még nincs címe, legkésőbb a budapesti bérmutatóval egy napon kerül színre Kolozsváron. Egy külföldi ősbemutatónk is lesz, Roger Ferdinand: „Mindenért fizetni kell“ című darabja. Az új szezont a „Csongor és Tündé“-vel kezdjük. A színház társulatának körében változás csak annyiban lesz, hogy az örökös tagok nyugdíjállományba kerülnek, azonban ezután is fel fognak lépni. Szerződtettük Gáborjául Szabó Klárit és Várady Szabolcs dr.-t, rajtuk kívül új tagunk lesz Dárdai Antal, aki most végezte az egyesületi iskolát — Vendégszereplések? — A színház fő célja az, hogy fiataljai ■ nevelje. Éppen ezért óriási értékűek az''1- a vendégjátékok, melyeken prominens fővárosi művész szerepel. Sok belső haszonnál jártak tavaly is a vendégjátékok, hisz fiataljaink együtt próbálhattak, együtt játszhattak a nagyokkal. Ennek szem előtt tartásával a jövő szezonban Bajor Gizi, Tolnay Klári, Páger Antal, Jávor Pál és Somlay Artur vendégfelléptére számítunk. Természetesen nagyon nehéz ezeket a szerepléseket technikailag lebonyolítani, hogy a művészek elfoglaltsága, illetőleg sza-