Új Művészet, 2013 (24. évfolyam, 1-12. szám)
2013-01-01 / 1-2. szám
Tanulmány» ■ fejezetben említett szociálpszichológiai összefüggések miatt). A privát fotók jelentősége és pozíciója a mindennapi életben a Facebook és egyéb közösségi oldalak megjelenésével radikálisan megváltozott. A cikkhez tartozó képek részletek Balázs Anna, Halász Júlia és Rubi Anna Facebook utazás című munkájából, mely egy fiktív izlandi utazás történetét meséli el. A bükkben készített fotókat és az internetről összeválogatott hangulatképeket tartalmazó albumuk olyannyira sikeresen imitálja egy izlandi utazás web 2.0-ás kommunikációs logikáját, hogy a több ezer megtekintő egyikében sem merült fel, hogy az alkotók soha nem jártak még Izlandon. Egy ilyen utazás dokumentációjával szembeni elvárásoknak tökéletesen megfelelve szerkesztették össze a fotósorozatot, így képeik erősen reflektálnak az általam is felvetett problémákra. Családi album helyett Érdekes és egyre markánsabb jelenség az ételek, illetve az étkezés dokumentálása. Az offline, nagyon erősen a testhez és annak szükségleteihez köthető élménykészletet próbálja kiterjeszteni ez a tendencia. A barátokkal való kapcsolattartás több ezer éves jól bevált módszere - a vendégség és a személyes jelenlét - kontrasztot képez a virtuális barátkozással szemben. Ennek „jutalmait” meg akarják osztani a résztvevők. Amire anno filmet még senki nem pazarolt volna, az ma már a (jó)lét bemutatásának és az öndefiniálásnak egyik alapvető módja. Gyarapítva a közös élménykészletet, a személyes történetünk lustaságból írt naplóját, az online profilunkat. A Facebook jelenlegi nagy újítása, a Timeline, az öntörténetírással már nemcsak azt akarja megmondani, hogyan érdemes látni, de az emlékezés, a privát emlékek logikáját is próbálja átformálni. Most már a személyes digitális emlékeket (saját történelmünket) is érdemes újraolvasni Hayden White intő jelzésének fényében: a források esetlegesek, hamisak, koholtak, mert szubjektív személyek írták. A közösségi oldalakon a tapasztalatok, a világról szerzett tudás áramlásának egy olyan közege jött létre, ahol anélkül írhatja le magát bárki, hogy át kellene gondolnia mondanivalóját. Ez katalizálja az információáramlást, és az ebbe való beilleszkedés szükségszerűen megköveteli, hogy a gyors alkalmazkodás érdekében sémákat kezdjen el használni a mindenkori képfeltöltő. Megszületett az R-generáció, a „re-blogolt identitások” generációja. Jegyzet: új művészet 201301 79