Új Művészet, 2016 (27. évfolyam, 1-12. szám)

2016-05-01 / 5. szám

szolgált mintául két másik tökéletes másolatához, melyek közül az egyik itáliai fehér, a másik pedig indiai fekete márvány. A faragatlan tömb ilyen pontos másolata csak robottal készíthető el a forma dematerializált képét felhasználva. Ez tűnhet csupán technikai érdekességnek, de ennél többről van szó: e másolás értelme nem más, mint a másolás értelmére való rákérdezés, valamint az eredeti értékének relativizálása. Erről beszéltek azok a fényképösszeállítások is, ahol a maharadzsa palotájának mai fotográfiái között foglalt helyet a fekete márványkő két képe, és egy indiai fehérmárvány kőfejtő. E témabeli visszacsatolások (és betoldások) nemcsak a keresztutalásokat és az elágazásokat tették kézzelfoghatóvá, de a közvetítettséget is témába hozták. Mi értelme lenne különben fényképen megismételni azt, ami a kiállításon „eredetiben" látható? Vagy fényképen bemutatni a vetített DVD-k dobozba zárt eredeti filmtekercseit? Ez a fényképgyűjtemény azonban tovább bonyolította a képet. A márványtömbök és fényképeik által játékba vont kérdések továbbviteleként a laptop fényképe is ki volt állítva, amin a márványtömb háromdimenziós leképezésének adatait tárolták, így nem pusztán a sokszoros áttételesség vált szemléletessé, hanem a művész munkaeszköze is látható lett. A másik két fotósorozat (a 30-as évek elején Muthesius és Emil Leitner művei az indiai Indore-beli palotáról) szintén többrétegű olvasatot kínált. Mint a palota dokumentációja, egy példán keresztül a modernista építészet formavilágát mutatja be, továbbá a racionálisan megragadható világ ígéreteként jelentkező stílusjegyek felerősödve a korszak tárgyilagos épületfotóin egy tiszta, erőteljes, optimista modern világot sugallnak. Starling számára nemcsak azért fontos, hogy épp egy modernista projekt nyomába eredt, mert az alkotásának formai előképét adta, hanem Muthesius félbemaradt projektje kapcsán „a modernség befejezetlen terv”gondolatra utalt metaforikusan. A befejezetlenség tökéletlenséget és egyfajta nyitottságot is idéz, ez a folytathatóság egyik kulcsa lehet Starling munkájának is. Starling rekonstruált egy történetet azt tette, amit a történészek, csak épp más módszerrel, és így más eredményre is jutott. Talált elemeket hozott felszínre, melyek között részben vizuálisan teremtett kapcsolatot, amelyek nem ok-okozati összefüggésben állnak egymással, az adatszerű közlések közti viszonyok is inkább meseszerűek. Az egymástól távoli dolgokat Starling mintegy szürrealista technikával kötötte össze: nem rekonstruált, inkább konstruált. A dolgok egyértelmű kötődések híján elcsúsztak egymás mellett, köztük rések támadtak. (A Brancuji-féle kő csak hasonló, de nem ugyanaz, mint a kiállított belga fekete márvány, s egyikkel sem azonos a kiállított indiai fekete márvány, ráadásul a fotón az indiai kőfejtőben nem fekete, hanem fehér márványt bányásznak, de a kiállított fehér márvány Olaszországból való.) A magyarázatok nem racionálisak, és a dolgok közti átjárást nem szilárd (logikai) kapcsolatok, hanem a poétikus megelevenítés biztosítja, inkább egy misztikus valóságra utalva. Sípos Eszter A láthatatlan gyár című (Székesfehérvár, 2015. október 29.) rejtélyes installációjában a történelem egy kis szeletét dolgozza fel. A jórészt hadtörténeti vonatkozású história az 50-es évek Magyarországáról származik. A művész személyes okokból kezdett kutatásához, gyerekkori emlékek, titkolózások keltették fel kíváncsiságát. Sipos nem egyszerűen felhasználja, pláne nem illusztrálja a történelmet vagy egy már ismert, megismerhető történetet, hanem történészként kutat. Kutatásának csak a végeredménye más: nem tudományos munka, hanem művészi alkotás. A hely, amit bemutat, egy észak-magyarországi g 7> cE hegybe épített titkos fegyver-, illetve lőszergyár. Az ötszög alaprajzú építményt, a 7006-os fedőnevű objektumot 1952-ben adták át országos méretű hadiipari termelés céljára. A„Magyar Dolgozók Pártja (...) már az 1949. évi költségvetési tervben az állami kiadások 12 százalékát, azaz mintegy 20 milliárd forintot irányozott elő a Honvédelmi Minisztérium (HM) számára." (Germuska) 1956 után a gyár fokozatosan leállt a hadiipari termelésről, 2000 óta kutatható a korai történet, ma azonban ismét megközelíthetetlen az üzem („anarki"). A történet tele van abszurditással - ahogy a szocialistának nevezett korszak egésze is -, ehhez tartozik, hogy csehszlovák és svájci gépsoron gyártottak lőszereket, s hogy ezek mellett pl. BMW-alkatrészeket is készítettek. Az installáció központját a gyárban egykor dolgozó emberek beszámolói állnak, amelyek bunkerszerű bejáratokból hallhatók. A több órás hangfelvétel egyben értékes történeti forrás. Egy fiktív újság korántsem fiktív, archív fotóival - ad hírt (a fikció szerint a nyugati olvasók számára) a magyarországi hadipari építkezésről. A rájuk irányuló hibrid, kottaállványra erősített ötszög formájú célkereszt utal a katonai jellegre, a szerkesztettségre és az épület alaprajzi elrendezésére. Az 1956-os forradalmat idézi a lőfegyveres objekt, melynek szövegét egy Kádár János-idézet képezi. Kádár 1958-ban az 56-os disszidensekről nyilatkozva jelentette ki, hogy „(...) vannak, akik kiérkezésük után két hét múlva megbánták tettüket, mint a kutya, amely kilencet kölykezett". A forradalom leverése után a gyár dolgozói közül nyolcan elhagyták az országot, sokukat börtönbüntetésre ítélték. A művész annak a fegyvernek módosított formáját stilizálta, amelyet a gyárban állítottak elő - egy kalasnyikov előtti típust - jellemzően a Szovjetunió gyarmatosító politikájára. A kis képek az 50-es évekből származó - részben a gyári termékekről készített fotográfiák. Sipos Eszter 33 olyan tárgyat azonosított, amelyet biztosan előállítottak a gyárban. A művész szövegei tájékoztatnak a történetről, ismertetik a tárgyakat, az installáció mégsem „beszéli el" a történetet, egyes elemei valamire titokzatosan utalnak.Több a szünet, a csend, az információhiány. SIMON STARLING: Három madár, hét történet, betoldások és elágazások, 2008, Compaqnk 7000 számítógép Kínában, Thaiföldön, Malajziában és Tajvanon 2001-ben gyártott Hewlett Packard laptop. A gépen tárolt 800 megabájt nagyságú fájl egy csiszolatlan belga fekete márványtömb Scantech 3D-szkennerrel készített háromdimenziós leképezése ASCII formátumban kódolva, 2008, platinotípia, palládiumkópia, 40,5x50,8 cm 470 U||V[ fémájus