Uj Nemzedék, 1920. július (2. évfolyam, 155-181. szám)

1920-07-10 / 163. szám

A bojkott elhamarkodott, ostoba és bűnös A Magyar Jfurir jelenti: A «Journal de Génévé* juntas számában a«sten6 Payer vezérekk ben foglalkozik a Magyarország ellen elrendelt bojkottal s ■ többi) JjjdffF a következőket írja: Az *mstenlam|liemzi^jfczi szakszervezeti iroda olyan jogokat arro jp Urt'tag.i nak, amin őkkel a népek szövetsége sem mer és elrendelte a bojkottot Magyarország ellen. E barbár intézkedést az angol, hollandiai és francia szakszervezetek kezdeményezték és sajnos, csatlakoztak hozzájuk a német, osztrák, olasz, cseh és svájci szakszervezetek is. Ez a botrány annál szégyenletesebb, mert a nemzetközi szövetségnek annak idején nem jutott eszébe közbelépni hogy véget vessenek Kun Béla és rablóbandája által, létesített uralomnak. Elhamarkodott, ostoba és bűnös cselekedetével az amsterdami szövetségi iroda csak súlyosabbá tesz a ffunkciósztárla helyzetét, amelyet elsősorban érint ajftojkott. Így a Fimeren Qpeilan adatai Bécs. Julius V*JA.Reichsrosf“ H. van Dyl rotterdami újságírónak tudósítását közli, aki Fimmennek azt az állítását, hogy a bojkottban 300.000 holland munkás vesz, részt, valótlannak nevezi, megállapítja, hogy Hollandiában egyáltalában nem tapasztalható rokonszenv a bojkott iránt és hogy a legnagyobb holland szakszervezetek a bojkottban nem vesznek részt. Az export- és importstatisztika alapján a külföldiek is könnyűszerrel megállapíthatják, hogy a bojkottnak nem Magyarország, hanem Ausztria issza meg a levét Németország félévi haladékot kapott a kiszerelésre Span.Julius O Jf Wolff.) A konferencia mai ülésén bejelentette Troyd George, hogy Németoország megkezdi a» népépségek ás a kü!ön'rendőrség lefegyverzését 1 hadse*gnek 100.000 főre való leszállítására pedig féljesapdékot kapott. A hadsereg létszámát oktofoex \jig 1mO.OOO főre szállítja le, január 1-ig pedig az engedélyezett 100.000 főre. Simons kijelentette, hogy Németország nem fogadhatja el ezt a kötelezettséget, anélkül, hogy a kormány előzetesen részletesen ne tárgyalna róla. A konferencia ülését ezután péntekre napolták el. (MTI.) ) Deschanel lemond a köztársasági elnökségről p«unksián, július 9. A Frankfurter Zeitungnak táviratozták Görből. Ueschane elnök ismeretes balesete rajait neen tudja többé ellátni a méltóságával járó Vprermláfipás feladatokat és ezért a köztérsaság^kiliáltásának 50. évfordulója előtt lemond. Utódját valószínűen juljus végén vagy augusztus elején választják meg. A ^köztársaság elnöki méltóságára Millerand pátyjcik, akinek azonben komoly jelöltje lesz Porn-A lengyelek nem tettek bérajánlatot a vörösöknek^r Paris, július 9. A londojiik lengyel követség megcáfolja az a hírt, hogy a lengyel kormány békeajánlatot ii tett a vojéreknek. A lengyel vezérkar közlése szerint az ellenséget a Dvináig sikerült vissza SAMámni. "Kassán kiáltották a proletárdiktatúrát?" A szojfelista urakra és kommunista agitáció elősegitette a megpuffallott Felvidéken a polgári rendi felboritákat a mint a Magyar Távirati ügynökség jelenti,újításan kikiáltották a proletárdiktatúrát. Június 7-én a csehgyalogezred az Interpacional® éneklésével vonult végig a városon séltette a proletáruralmat. Megalakították a munkás- és katonatanácsokat,felállították a forradalmi törvényszéket s a polgárság soraiból túszokat szedtek. Többek közt letartóztatták Konrád kanonokát is. Bokányi Oezló szereplése — A népbiztost perének tárgyasaA mai tárgyalás megnyitása dott szót kért Brauner Mór ügyvéd, aki tiltakott az ellen, mintha ő a konfmüni dicsőitett volna, és az Új Nemzedék erre vonatkozó közleményét valótlannak mondja. Ezzel szemben utolsó betűig fentartjuk közlésünket, megtoldva azzal, hogy Brauner Mór egyik legszélsőségesebb exponense annak a szabad cőműve radikális irányzatnak, melynek a forradalmas előkészítésében oroszlánrésze volt. ayhipl) tehát, ha Brauner Mór másutt ki nem fejthető radikális-demokrata véleményét a védői asztal bástyái mögül igyekszik a nyivánosság elé sikkasztani. A bíróság ezután folytatta Bokányi Dezső kihallgatását, aki összefüggően védekezik. Az elnök csak ritkán szól közbe, ad föl egy-egy kérdést. A vádlott kezében jegyzet van s beszéd közben be-bepillant az adatokba. A kihallgatás későbbi során Bokányi nekilendül és védekezése népgyűlési beszéd formáit öleli föl. Tizenegy óra tájban, amikor hadtestparancsnoki szereplésére kerül a sor, kifogásolja, hogy az elnök megszakítja előadását. Az elnök szigorúan rendre utasítja, de rendre utasítja a közönséget is, mely több ízben derültséggel kísérte Bokányi kijelentéseit. A tárgyalás lefolyása a következő volt: Bokányi részletesen ismertette ama munkástanácsi gyűlés lefolyását, amelyen annak idején a hatalmat átvették. Furcsa érzéssel láttam, hogy Garami Peidl és Buchinger ezen a gyűlésen nem jelent meg, de nem tudtam megmagyarázni. Úgy láttam, hogy a kormányt Vyx, a szociáldemokrata pártot pedig Pogány gyűrte le. Mikor Kun Béla megjelent — mint ilyenkor szokás — meleg üdvözléssel fogadták, majd rátért a tárgyra. Azt mondotta, sürgős a népbiztosok jelölése, mert a francia csapatok várakozó állásponton vannak és várható, hogy ha Vyx üzenetére nem tudunk választ adni, akkor az országot megszállják. Másrészt pedig, mivel a lapok nem jelentek meg, a legbotorabb felfogásnak is tág tere volt. Erre én azt kérdeztem, meddig tart a diktatúra? Ne aggodalmaskodjék, felelte Kun Béla, a diktatúra kifejezésen, hiszen október óta tulajdonképpen nincs más, mint diktatúra, csak nem a proletárdiktatúra. Azt feleltem erre, nem érdekel engem hanem a diktatúra időtartama. Erre megnyugtatott, hogy csak az országos választásokig, mert mi nem tekinthetjük magunkat népképviseletnek mindaddig, amíg az ország képviselete meg nem mondja, kit bíz meg a hatalommal. Miután az egész jelölés a háború jegyében indult meg, először a hadügyi és külügyi népbiztosokat jelölték. Hadügyi népbiztosnak minden jelölés nélkül Pogány Józsefet, külügyi népbiztosnak pedig Kun Bélát jelölték. Ez is mutatja hogy a proletárdiktatúra elsősorban a bábom jegyében, indult meg, mert Kun Bélát nem a tanácsköztársaság elnökének, hanem külügyi népbiztosnak jelölték. Közben belépett, ha jól emlékszem. Weither, a Népszava kefelevonatával, abból felolvasta hogy Károlyi lemondott, a hatalmat a proletárságra ruházta rá, amely kiáltványt egyúttal úgy tekintette, hogy a világ proletáriaihoz fordul az ország érdekében. E pillanatban tehát nem volt kormány, nem volt államfő és nem volt parlament. Ilyen körülmények között, ahol az államot képviselő semmiféle erő nincs és ipás erő lép a helyére, nézetem szerint ez nem bitorlás. Jogász nem vagyok, ehhez nem értek, csak ezt akartam a bitorlás fogalmáról megjegyezni. A vád felhozza ellenem azt, hogy miért maradtam továbbra is helyemen, — noha csak április közepéig maradtam mint népbiztos amikor ilyen széthúzásra mutató jelenségek merültek fel, noha megvolt az ugródeszka, mivel nem egyezett felfogásom a plattform tekintetéren.Maradtam azért, mert nem akartam 30 éves erkölcsi tőkémet félrevonulással kozkáztatni. Kun Béla lesiklott a plattformról Általában ez a plattform úgy szerepelt, mint a Dreyfus-perben a fátyolos hölgy. Nem ismerte senki. Elnök: Ne vicceljen. Bokányi: Nem viccképpen mondom. A plattformban azt mondja, hogy a szerbekkel, románokkal, csehekkel a háború elkerülendő, ellenben a munkástanácsban előterjesztett plattformban az van : legmesszebbmenő szövetség Oroszországgal az fintant imperializmusa ellen. Én ebben elvi lesiklást láttam és e tekintetben közelebb jutotthozzám Kun Béla, aki hajlandó volt az antantnak hadat üzenni. Ebben a nacionalizmus gondolatát is feladta. 1 . A síd a Mohosabb jog a form kérdése, mert ezen alapul a rác. Megát.Lapítom, hogy négyféle plattform* van. Van egy level, amelyet Kun Béla irt Bogárhoz. Ez az elsőplattform. Errecsak annyit mondhatok- hogy ezt a levelet nem láttam, nem ismerem; azt sem tudom, hogy van-e egyáltalán ilyen levél. A második platform, a munkástanács határozata- a harmadik Plattform a vádnikitványba beteslilizált plattform- a negyedik pedig, amelyről senki sem, beszél, pedig ez, volt és van, az, amelyiket örökségül vettük át a kormánytól. A vádiulitvány írja- hogy e plattform alapján a polgárság lefegyverzését szándékoztuk. Ez benne van a munkástanács határozatában is, de a vád e részét most még nom értem. Én, papí & munkásbztosító pénztár igazgatói, választójoggal bírtam, kétségtelenül mint ilyen polgár voltam. Tőlem is elszedték a fegyvert és elszedték másoktól is; így kellett ennek leírni hogy megakadályozzál a.sok éjszakáit' lövöldözéseket.... Elnök: Elszedték a katonáktól, a fegyvertárakból, elvették mindenkitől, B b,k á n y i;i Lettet, hogy igy volt, de a forradalmak kent szoktak lejátszódni úgy, hogy .. ■ Stocker: Ne magyarázzunk, nem vagyunk ráutalva.. Bokányi : A vádindítvány második kitétele a plattformmal kapcsolatban így hangzik : a polgári osztály megsemmisítése. Megállapítom, hogy ez egyik plattformban sincs benne, de ez nem is igaz. A polgárok százezrei vettek részt működésekben, belekapcsolódtak a polgári tömegek az ügyek vitelébe. Csak arról lehet beszélni, hogy az új alakulatban, az állami életben új formája lesz a polgári életnek is. Azt mondja a vádindítvány : a magántulajdon megszüntetése. Ez sincs bent a plattformban. Utalok arra, hogy az értékesebb ék- szereket, amidőn elvették, megbecsültették és azoknak értékét a tulajdonos javára folyószámlákon elkönyvelték. • ■ Elnök: Az ékszerészektől pedig elvették egészen, minden térítés nélkül. Bokányi azután a földbirtok reformmal kapcsolatban megállapítja, hogy a nagyüzemek szocializálása megállította a birtokok szétdarabolásának folyamatát, különben is a szocializálás körül két felfogás küzdött egymással, ő a mellett harcolt, hogy csak kárpótlással szabadjon szocializálni. Elnök: A háztulajdonosoktól elvették a házukat. Bokányi: Ezzel szemben megreparálták az összes lakásokat. (Nagy nevetés a közönség körében.) A kormányzótanács visszadta azoknak házait, akik a maguk munkájával keresték az ingatlanukat. ■ A vádindítvány további passzusa a többség elnyomásáról beszél. Választójogokat kaptak kényszerszavazással ! Ezt a kényszerszavazást az újabb kormány is életbe léptette. S to e ker elnök : De a kényérjegy elvétele nélkül-Bokányi: Erről majd később beszélek. Azt írja tovább a vádhatóság, hogy részt vettem a tanácsköztársaság alkotmányának megalkotásában. Erre most csak annyit mondok: nem vettem részt Csak a választói rendelet meghozásában vettem részt és el is értem, hogy bevették a rendeletbe, hogy mindenki választó, aki hasznos munkát végez. Stocker elnök: Ez egyszerre történt az alkotmány megállapításával. Bokányi: Könnyen be fogom bizonyítani, hogy nem volt egyszerre. Az alkotmány megállapítása tulajdonképen Ládár és Kun Béla munka jacket az a cél vezette, hogy moszkvai fejet tegyenek a magyar institúcióra is, mert bizonyos, hogy Kun Bélát az tüzelte, hogy bebizonyítsa, hogy Kun Béla van olyan legény, mint a mestere, Lenin- Sok intézkedés tehát csak azért történt, hogy Lenint meggyőzzék. A bírói függetlenség nem a munkástanács intézkedésére pusztult el, hanem egyéni akciói folytán. Stocker elnök: A kormányzótanács ülésén határozták el ezt is és azon Bokányi Dezső is megjelent. Bokányi: Nem voltunk ott, nem vettem részt. Stocker elnök : Népi tudta, hogy kik voltak a forradalmi törvényszék birái . Bokányi: Nem, népi tudtam. Én azt tudtam csak, hogy az igazságügyi tisztviselőknek folyósították a fizetésüket és azt felvették. Bokányi vallomása további során hadtestparancsnok működését magyarázza és eközben az el-nök szigorúan rendreutasítja. Deltáiban az elnök tíz percre felfüggeszti a tárgyalást. Szünet után folytatják Bokányi kihallgatását.