Uj Nemzedék, 1920. szeptember (2. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-17 / 220. szám

2 Péntek U­ Nemzedék 1920 szeptember 1T, mint ahogy ezt a júniusi választáson Németország­ban tették. Ezek száma pedig nem kicsiny. Más­részt a baloldali agitáció is kikezdte a párt egysé­gét, nem tekintve a kommunista párt lényeges erő­­gyarapodását,­­ ami a szocialisták rovására tör­tént magában a párt belsejében bizonyos bom­lási folyamat kezdődött, amennyiben a pártban új frakció alakult: a baloldali szocialisták munka­­közössége. Ez már nyílt harcban áll az anyapárttal. A tünetek tehát a szocialista párt várható ve­reségre mellett szólnak. Mégis itteni politikai körök­ben a választás kimenetelétől nem várnak túlságo­san mélyreható változást. A vidéken a pártok nagy­jában megtarthatják eddigi mandátumállományu­kat, míg Bécsben a szocialisták talán 10—15 ke­rületet veszítenek, elsősorban a keresztény szociáli­sok javára. Ha ez a jóslat beválik, az osztrák par­lament mai képe alig változik meg s elmarad a rendszerváltozás is. Renner mj koalícióra gondol Maguk Rennerék is ilyen lehetőségekről áb­rándoznak. Renner már a jövő koalíciójának kér­désével foglalkozik s ezúttal a keresztényszociáli­­sok helyébe a nagynémeteket invitálja be Ausztria jövendő kormányába A szocialisták jól tudják, hogy a mostani vá­lasztási küzdelem élet-halálharcot jelent számukra, éppen ezért minden erejük megfeszítésével küzde­nek. Ez a körülmény adja meg a fenti jóslat tárgyi alapját. L J* A numerus clausus vitája Prohászka Ottokár is felszólal A nemzetgyűlés mai ülésén befejezték a tőzsdei illetékről benyújtott pénzügyminiszteri törvényjavaslat tárgyalásának másodszori ol­vasását, majd rögtön áttértek az egyetemi be­iratkozások rendjéről és szabályozásáról szóló kultí­szminiszteri javaslat folytatására. Az első szónok Schandl Károly képviselő volt, akinek beszédjében főként azok a momentumok és szempontok voltak figyelemre méltók, amelyek a zsidóság faji, illetőleg felekezeti problémá­jának fejtegetése körül felsorakoztatott. Az ülés kimagasló eseménye azonban Prohászka Ottok'S* felszah^ptf***^, akinek beszédjére azonban csát 2 óra után került a sor. Mint­­ értesülünk, az ünnepelt egyházi szónok nem­zetgyűlési felszólalásában ki fogja menteni azokat az érveket, amelyek a zsidó hallgatók­nak a főiskolákba való özönlése ellen szólónak. A beszéd intranzigens lesz és a nemzetgyűlés volt kereszténypárti tagjainak álláspontját fogja kifejteni az egyetemi törvényjavaslattal szemben. _ , _ x A Ház mai ülését Rakovszky István elnök negyed 11 órakor nyitotta meg. Jelenti, hogy a Magyarországi Országos Munkáspárt felért a nem­zetgyűléshez. A feliratban megvédik Csizmadia Sándort az elhangzott támadásokkal szemben. Bemutatja az elnök a vagonlakók kérését, hogy a vajúdó lakáskérdést sürgősen oldják meg. Ez­után folytatta a Ház az illetéktörvény részletes vitáját. Határozatképtelen a Ház. Budaváry László a kártyára egységesen 25 ko­rona illetéket kíván kiróni, szemben a törvény­javaslattal, amely két csoportba osztotta a kár­tyát: 10 és 20 koronás illetékekkel. Gaál Gaszton: Piatnik így is kétségbe van esve. Az elnök szavazás alá bocsátja Budaváry in­dítványát. A szavazatok összeszámlál­ásánál kide­rül, hogy a Ház határozatképtelen. Rakovszky István: Mivel a Ház határozatkép­telen, az ülést egy negyed órára felfüggesztem. Mikor az elnök újra megnyitja az ülést, alig vannak bent a teremben. A csengők folyton szól­nak a folyosókon. Rakovszky kimon­na egy ft jegy­zővel a folyósóra. — Kérem, mondja meg, hogy katalógust ol­vastatok. Az indítványt újra szavazás alá bocsátja. A Ház Budaváry indítványát elveti. A többi para­grafust változatlanul fogadta el a Ház A numerus clausus vitája. Ezután folytatták az egyetemi törvényjavaslat általános vitáját. Az első szónok Schandl Károly. Általánosságban elfogadja a javaslatot, de be­vallja, hogy elvi szempontból nem nagyon lelke­­sed­ik érte. Reméli, hogy valóban csökkenni fog a szellemi proletárok száma és az egyetemek s­em lesznek tovább a bomlasztó törekvések meleg­ágyai. A fajszempont megköveteli tőlünk, hogy arányszámuk szerint jusson be a magyar ifjúság az egyetemre. Nem a zsidók ellen fordul ennek a javaslatnak az éle. A numerus clausus az ország egész lakosságának jogát korlátozza. Külpolitikai szempontból nem lát aggodalomra okot a javaslat­tal szemben. A zsidók példátlan öszetartása ezután sem szűnik meg. A keresztény egyetemi hallgatók nyomorognak. , A cionizmus leleplezése. Az Almanach szerint a zsidó fiatalság elfog­lalta azokat a területeket, amelyeket a keresz­tény fiatalság üresen hagyott. Ezzel szemben ki­mutatja, hogy az egyetemet végzett zsidó fiatalság, mely főleg a jogi és orvosi pályákra tódult, a leg­nagyobb előszeretettel a városokban telepedett meg, tehát nem ugaron maradt területeken teljesített missziót, hanem megtermékenyített területekről szorította ki a magyarságot. Nem tudja eldönteni, vájjon a zsidóság felekezet­e vagy nemzetiség. A magyarországi cionista párt mímvem­ezetre nemzetiségiél vallja a zsidóságot, erős sz­o­­ci­álista ‘velleitásokkal (Nagy derültség.) Közbn*1­­felolvassa a­ cionisták röpiratait, ame­lyekben felajánlják magukat a szocialistáknak. Idézi Andrássy Gyula cikkeit az Új Magyar Szemléből. Megáll­apí­tj­a Andrássy, hogy a zsidóság aszimilálódása neo­ sikerült. Szolidaritásuk sok­kal több a felekezeti szeretetnél. A magyar nem­zetnek tehát joga van törvényes eszközökkel véde­kezni heves terjeszkedésükkel szemben. Rámutat a zsidók kereskedelmi rablópolitikájára. A megszállt területen is meg fog nőni vonzerőnk, ha szakítunk a zsidódédelgetéssel. Bethlen Gábor zsidó gettót rendelt el. Bródy Ernő: Vissza a középkorba. Fölkiáltások szélső­baloldalon: Nagyon jó volt az a középkor! Schandl Károly: A magyar zsidó . . Dinisch Viktor: Nincs magyar zsidó — csak magyarországi zsidó! Schandl Károly: . . . nem fogja meg soha sem az eke szarvát. Erre keresztényeket használ fel. Ő üzletből él. Meghosszabbított ülések. A elnök jelenti, hogy harmincnál több kép­viselő írásban fordult hozzá, hogy a Ház üléseit addig, amíg ezek a javaslatok szőnyegen vannak, hosszabbítják meg egy órával. Indítványozza, hogy erről a holnapi ülés napirendjén sürgősen határozzanak. A Ház ehhez hozzájárult. A numerus claususra feliratkozott szónokok közül Drozdy Gerőző, Ugrón Gábor, Ruppert Re­zső elállnak a szótól. Prohászka Ottokár a magyar középosztály felemeléséről. Ezután Porhászka Ottokár emelkedett szá­lasra. Nem fogom túlságosan igénybe venni a kerty­­zetgyűlés türelmét — mondotta, annál inkább­,­ mert megszívleltem a kutuszminiszter úr intelmét, hogy az Alma Mater kapunyitás előtt áll és erre a javaslatra mielőbb szükség van. Szükségesnek tartom azonban, hogy rámutassak azokra a vezető gondolatokra, ama nagy érdekekre, melyek idehoz­ták ezt a törvényjavaslatot. A mai ifjúságot én a szenvedés tűzön átment polgárságnak érzem, aki megérzi a magyar közélet földrengését, aki nem blazirt, nem inficiált és nem nemzetközi. (Lelkes taps.) Nem idegen nálunk a numerus clausus gondolata, de félünk a protekció­tól. Mondja ki tehát a nemzetgyűlés, hogy ebben a kérdésben tilos a protekció. (Hosszas taps és he­lyeslés.) Azonban akik már eddig beiratkoztak, azok jogait nem bántjuk. A miniszter úr az egyetemnél kezdi el ezt a munkát, mert­­az egyetem nyúl bele közvetlenül a magyar intelligencia világába. Az egyetemnek a géniusz műhelyének kell lennie. Azt mondják bi­zonyos oldalról, hogy az ifjúság ne politizáljon de értsük meg ezt az ifjúságot, amely lövészárkok­ból hazakerült, és odaállt az Alma Mater kapui elé amely esztendőkig küzdött a fronton, megállotta helyét vitézen és nem menekült el bizonyos tan­folyamokba. Ennek az ifjúságnak igenis joga van a kenyérhez. ügyészség az államra veszedelmesnek tartotta, a János ügyében eljáró ügyész előterjesztést tett a főkapitányságnak az ő internálására. Így történt az a mulasztás, hogy a vizsgálóbírótól az akta nem az előadó ügyészhez, hanem a soros ügyészhez ker­­ült, aki látván az ügyészség megszüntető végzését, azonnal elrendelte János szabadlábra helyezését. Mikor az előadó ügyész erről tudomást szerzett, előterjesztést tett János Andor újólagos letartózta­tása iránt, de akkor már János túl volt az osztrák határon. Elismeri a miniszter, hogy mulasztás vagy gondatlanság történt, a vizsgálatot ebben az irány­ban meg is indította s a szigorú megtorlás nem fog, elmaradni. Paksy detektív és Ulain ügyvéd ellen, amint az iratokat a hadbíróságtól megkapja , ha felmerül a szüksége, szintén megindítja az eljárást. Tangier Béla nem veszi tudomásul a honvé­delmi és az igazságügyminiszternek válaszát. Be­szél Heltai Viktor pozsonyi és felvidéki szereplé­séről, akit hatalmas pártfogói nemzeti hős gyanánt ünnepeltek. Egy különítmény működik itt Buda­pesten, amely vízumokat ad, embereket kivisz és behoz a határon a jogrend arculcsapásával. A hon­védelmi minisztert nagy felelősség terheli Ereky egy közbekiáltására a kisgazdapárti ol­dalon óriási zaj tör ki, szenvedélyes kifakadások hallatszottak a Friedrich-párt ellen. Az elnök rendreutasítja Fanglert, azután, a­ Ház minden oldaláról éljenzik Srétert. A nemzet­gyűlés többsége tudomásul vette a miniszterek válaszát.­­ Kaptuk a következő nyilatkozatot: Seréter honvédelmi miniszter itr. • Fangler képviselő úr interpellációjára adott válaszaiban csekélységemmel is fog­lalkozott, mint olyannal, aki János Andort éjjel cellájában meglátogattam. Minthogy a honvédelmi miniszter mat nyil­ván tévesen informálták, kénytelen vagyok ez­­r egyben a való tényállást leszögezni. Én nem vagyok Pollányi Az urnák irodatársa, hanem önálló budapest ügyvéd és Friedrich István volt miniszterelnök urnak meghatalmazott védője. Augusztus 10-én János Andorné hozzám jött, hogy fogvalevő férjét szabadítsam ki. Másnap tanú jelenlétében János An­dort meghallgattam, aki kijelentette, hogy szenzációs dol­­gokat tudna a Tisza-üggyel kapcsolatban, de még nem nyi­latkozhat, mert fél. Én kértem a vizsgálóbíró előtti kihall­gatását, de tudtommal ott sem vallott semmit. Augusztuss 33-án látogattam meg tanú jelenlétében másodszor, de János ismét nem mert nyilatk­ozni. Mindkét látogatás délben volt, nem pedig éjjel. Ügyész soha jelen nem volt. János Andor kiszabadulását pedig az igazságügyminiszter ezt hitelesen mondotta el. Baksay Miklós dr. ügyvéd, Bethlen István gróf programmbeszéde. Szegedről jelentik: Bethlen István gróf vasár­nap Szegedre érkezik. A gróf tudvalévően Hód­mezővásárhely, első kerületének képviselőjelöltje és innen megy át választói közé, hogy vasárnapi programmbeszédét elmondja. Jf­z igazságü­gyminiszter válasza Fangler­­ interpellációjára. / Tomcsányi "Vilmos Bál igazságügy miniszter ál­tal elmondottakhoz amelyeknek lényegét lapunk tegnapi számában^már közöltük egy interjú tom­nájában, a^fevetkezőket fűzte hozzá: Kassán az elmenlt hrtjén megjelent egy izgató röpir­at, a gyanú János Andor hírlapíró ellen irányult, akit hosszú ideig nem lehetett megtalálni, mikor azonban a Tisza-perben tanúnak jelentkezett, az ügyészség el­rendelte letartóztatását. A kihallgatás alkalmával nem lehetett Jánosra rábizonyítani, hogy az in­kriminált izgató röpiratot ő írta, s így az ügyész­ség kénytelen volt az eljárást ellene megszüntetni. Minthogy azonban János Andor magaviseletét az Kossuth Lajos emlékezete Kossuth Lajos születésnapján a független­ségi párt megkoszorúzta a nagy halott sírját Ábrah­ám Dezső mondott beszédet a mauzóleum­ban, am­elyn­ek kupolája mint valami tiltakozás szökött Ha ég felé, mikor maga a nagy halott már nem tiltakozhatott. Kossuth Lajos politikája sohasem volt aktuálisabb, mint most, amikor a nemzet vér, szégyen és feldaraboltatás árán függetlenségének és sorsának ura lett amikor uj életre és szebb jövendőre rendezkedik be. A máskép álmodta ugyan az önállóságot, de ismerte azokat az erőket melyek Magyaror­szág épségére törtek. Ezek az erők akkor még a primitív szláv és oláh néptöredékek lelkén égtek, melyek e törekvéseken keresztül váltak az osztrák centralizmus eszközeivé. Nem volt magyar politikus, kinek próféciáit annyira igazolta volna a história. Hogy a ma­gyar Imperium csonkán és megtörve érkezett a függetlenség révébe, annak az­ a politika volt az oka, mely a kossuthi koncepcióval szembe­helyezkedett. A császári rövidlátás Kossuth politikája ellen harcolva, önmagát semmisítette meg és a félelmetes óriás még sírjában is ellen­fél és megtörhetetlen ellenség maradt. Ausztria hatvan esztendőn által harcolt Kossuth Lajossal és e harcban bukott el örökre. Ez volt gyönge­­ségze és ez ásta meg sírját. Ma, amikor Kossuth jóslata valóra vált, kezdi éreztetni erejét hatalmas koncepciója: a dunai konföderáció. E gondolat vajúdik körös­körül, Benes belgrádi és bukaresti tárgyalása, a kis kántánt létrejöttének vajúdásai. Kossuth nemzetének külpolitikai elhelyezkedését meg­szabta e gondolattal, mely nem egyéb, mint az etnikai és geográfiai erők teljes felismerése, összhangba simulása és politikai formába ön­tése Mert egy motívum csendül ki Kossuth po­litikájából: a függetlenségi harc. A független­ségi harc még nincsen befejezve, még vívjuk és harcolunk érte. Egy nagy és szívós belső ellen­séggel mérkőzünk, hogy biztosítsuk fajunk po­litikai, gazdasági é­s szociális hegemóniáját. Az ő fajszeretete, lángolása, elszántsága kell, hogy megihlesse a nemzetet, a céltudatossága kell, hogy példát adjon.

Next