Uj Nemzedék, 1921. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-16 / 12. szám

^ rilf i ArtTvi^TW^nnnTwyirr^nB~T~^nBnrl^^1ir— «rvy »fr *l»l■H"' -clrrfxrittbrsz IC@rá^fé fogadta ©1 m Ú¥M eln&kségét — Az Uj Nemzedék tudósítójáról — A sajtóban hírek j­eizték meg arról, hogy A kormányzó Korányi Frigyes báró volt pénz­■ ügyminisztert az Országos Központi­ Hitelszö­vetkezet elnökévé nevezi ki. Értesülésünk szer­­rint ez a hír ebben a formájában nem felelt meg,a valóságnak. Korányinak tényleg felajánl­­otték ezt a díszes pozíciót, ő azonban nem­­­ fogadta el. Korányi báró­­különben már több­­ olyan ajánlatot utasított vissza, amely az ő ki­váló munkabírását és képességeit akarta meg­nyerni. Úgy értesülünk különben, hogy az O. K. H. elnökségének betöltéséről egyelőre nem tör­ténik intézkedés. 1921 január 16. Uj Nemzedék Egy milliárd korona a borkivitel három hónap alatt Ausztriáiatt nem adunk? bort — Tokaji bort csak valutáért adunk — JTölemé a bortermelési adót — Az Új Nemzedék tudósítójától — A széllp­azdáknak az idei szüretkor átlagos becslés szerint másfélmillió hektoliter boruk ter­mett. Aytermén a tavalyi négymillió h­ektóliterrel szembei meglehetősen gyenge, viszont a minő­sége­­is arangy. A szűrőt, után azonnal hozzálát­tak,­­ kereskedők a vásárlásához. Megindult a kivitel is. Három­ e­s hónap óta egymilliárd korona jövedelmet hozottt a borexport a szöllősgazdáknak. A bor- ,kilrorgos ára a termelőnél 20—30 korona között ingadozik. A tokaji bor literjét 70 koronán alul nem adják. A kivitel legnagyobb részét Cseh­országon keresztül Lengyelországba irányítják. Eddig negyedmillió hektolitert vittek ki szü­ret óta. A pénzügyminisztérium a földmivelésügyi kormány átiratára rendszerősítette a borkiviteli illetékeket. Az export-bornak hektoliterjéért 300 ■korona adót kell fizetni. Tervbe van véve a bor­­termelési adó felemelése is. A régi adóegységet a­ hatszorosára fogják emelni, így hektoliterenként 811 korona lesz az adó. Felkerestük ez ügyben Mayer Henrik szőlé­szeti és borászata főfelügyelőt, ki kérdésünkre a következőket mondotta: — Örömmel állapíthatom meg, hogy egy'A leg­elsőbb rang­ú exportcikkünk lett a bor. Az kis bor olyan, elsőrangú, amilyen évtizedek óta, panz­termett. Egyes vidékeken, különösen , Györgyös környékén újra nagyobb szőlőtelepítéseket vé­geznek. A fö­ldművelésügyi kormány rendőr­ feiel mi is újabb, telepítéseket végzünk. Az 1020-as esz­tendőben 100 holdat telepítettünk be több mint félmillió amerikai alanya szőllőjével. A tavasz­­sza­l vajmi keveset juttathatunk belőle a szöllős­­gazdáknak, de az ősszel minden bizonnyal korlát­lan mennyiségban adhatnak szől­lőalanyokat a telepítőknek. Megjegyezni kívánom még azt is, hogy Ausztriába jelenleg borkivitel nincs. Enge­­delnet erre semmi körülmények között nem adunk. ... PARDON... —— LENIN JÓL VAN­. Néhány lap közölte a isairt,­ hogy Lenin­­ állítólag meghalt. Aztán meg­érkezett a hír cáfolatta.­­ Az újságok természet­­szerűen ezt is közreadták. És minthogy valakinek holt hírét költötték, eztel j' a címmel jelentették meg­. Lenin él, vagy Lifl­é nem halt meg. A Nép­szava, mely ma ah­ Ac'talos táviratot közli, ezt a címet biggye.sztijsrtéje: „Lenin jól van." Pardon, honnan tudjáf a Népszava, hogy Lenin annyira jól van? J&Mgy ezzel a finom és jelentős fricskával akarja cím­eztetni, hogy ezek után ő is jól van, a sigam demokrata újság, mely esküdt ellensége a jamnmnk-íiknak'l A JÓMAGA VISELETŰ ROMÁNOK. A ljVointo“ című rov­án lap ezt írja: „z A szelíd ter­mészetű román nép haragja hamar megenyhült, mikor nagy álmai meg­valósultak. Most a kisebb­ségre hárul a kötelesség, hogy illendő, magavise­lettel járuljon hozzá a múlt fájdalmas emlékeinek eloszlatásához. Nem is volt eddig a kisebbségek­nek (a magyaroknak) okuk panaszkodni a ható­ságok és vezetők részéről tanúsított bánásmód ellen. Sőt talán igenis előzékenyen jártak el velük szemben, ami gyengeségnek tűnhetett fel . . Pardon, tehetü­nk-e valamit is a hírhez, ami humo­ros voltát fokozná? KIS KACSA FÜRDIK . . . Egy kedves ma­gyar népdal sorai zsonganak lelkünk­ben, mikor a Magyar-Lengyel Kereskedelmi Kamarának Varsó­ban teli látogatásáról olvasunk. Kis kacsa fürdik fekete tóba, anyjához készül Lengyelországba. Várjon ki vitte a magyarság üdvözletét a lengyel nemzethez, mely — mint ahogy ők éneklik — pohárnál és kardnál egytestnél­ a magyarral? Senki más, mint Padi (Possl) Jób (Jakab), a pesti hírlapíró, akinek értékéről még a radikális és liberális újságírói kar is teljesen tájékozva van. Ö, a Magyar-Lengyel Kereskedelmi Kamara igaz­gatója, nyújtotta át Budapest város küldeményét, egy művészi kivitelű, francia nyelven nyomtatott albumot, Sipőcz polgármester aláírásával. Gyö­nyörű­­jelenet lehetett. Ilir szerint a lengyel sas ebben a pillanatban fölrebbent a magasba és ölel­kezett a magyar turullal. Pardon, nekünk semmi kifogásunk az ellen, hogy Paál (Possl) Jób (Jakab) urat Lengyelországba küldik. Erre a mostani törvények alapján is igényt tarthat. Az ellen sem emelünk szót, hogy ő, a vasúti szab­adj­egyek régi szerelmese, szabad jeggyel utazzon oda. Itt csak a­z oda-vissza-jegy ellen tiltakozunk. Préger és a tájékozatlan Operalife Vendégszer^W‘SfSTlargy ajtak a lejáratott bécsi di­­rektomjlt *— Az Opera 13 százalékkal ígért többet Prégernek, mint a Városi Színház. AT — Az Új Nemzedék tudósítójától — Práger Miksa, neve akkor szokott; felbuk­­­kanun­, ha­ a pesti színházak, külföldi vendégtár-­­ sulat vendégszövegjénér­ hirdetik. Azokat a hat* maárapgu ,néhaiet operett-társaságokat, melyek ""Wiw»" ■ÜtMaek óta dörög a­z ajtó,, mindig Prégier úr szállította. Ő hozta nyakunkra minden lehet­séges alkalommal B­écs összes Mizzi-is és ő volt az, aki a hirdetett Piccaver helyett, végül is. Leyrer úrral jelent m­eg és Toscanini reklámjá­val G­rane­l a zeneiskolás növendékeit léptette fel tízszeres és húszszoros helyárak mellett. Préger úr kultusztevékenységét hosszú cikkek méltatták./ Még a kabarék környékén sincs oly tájékozata­­lan ember, aki­ ne tudná, hogy Prég­er ur­ komoly művészi szándék nélkül, egyszerűen „üzletért®’" dolgozik. Préger ur ügynök és nagyon jó üzlete­ket köt. Legutóbb a Városi Színház­ban szerepelt a bécsi állami opera néhány tagjával. A szerep­lők fele németül, másik fele magyarul énekelt, hevenyészett színpadon, összepróbálatlanul s igy pontos képét adta Becs dédelgetett színháza ze­nei színvonalának Itt, a Városi Színházban 50 százalékot kapott Préger úr és a telt házakból súlyos százezreket sápolt művészietlen vállalko­zásával. A magyar királyi Operaház tájékozatlansága most Préger úr előtt állami intézetünk kapuit is majdnem megnyitotta. Hosszas tárgyalások foly­tak közte és if­j. Wilmaics Gyula dr. báró kormány­biztos között. Bécsi staggioneről volt szó, a bécsi opera néhány tagját vendégszerepeltették volna a Városi Siínház művészi szempontból visszatetsző módszere szerint. Már a szerződés feltételeiről is megállapodtak: az Operaház 3,1 százalékot, Préger úr 00-at, Fodor Izsó, az operai zenekar tagja­, ügynöki minőségében 3 százalékot, kapott volna az előadások bevételéből. Az Operaház tehát 13 száza­lékkal akart többet adni Prégernek, mint a Vá­rosi Színház. Érdeklődtünk az Operaháznál. Itt kijelentet­ték, hogy a tárgyalások abban maradtak, Préger úr nem jön, társulatának vendégszereplése közbejönő­­ akadályok miatt elmaradt. Mi célja lehetetlen­nek a tárgyalásnak? Nem tudjuk. Annyi b bizo­­nyos, hogy az Operaház a magyar zene is?ápolása és az elmaradt magyar bemutatók helyett ettől a színházi ügynöktől várta színvonalának zfigmelé­­sét és nem ő riadt vissza tőle. Lehet, hogy Pres Tio­ur ijedt meg az Operától. POLITIKAI MOZGALOM FIUMÉBAN A DÉLSZLÁVOK MELLETT — Fiumei ellenkormányt adattanak külföldön Zágráb, január el­.jé(péis­ Zláv sajtóiroda).­­ A fiumei autongoristák és a szocialisták tegnap" gyűlést" tartottak­, amelyen határozati javaslat­­ban­ kifejencíják, hogy a rapallói szerződést he­lyeslik, mindenféle annexiós politikát visszauta­­sítanak, követelik a légionáriusok kivonulását Fiuméból és a lakosság lefegyverzését. Ki­­mondja továbbá a határozati javaslat, hogy Faimére nézve életkérdés a jugoszláv kor­mánnyal való baráti egyetértés. Végi:­­ kijelenti, hogy ha az el­enekülteknek lehetetlenné teszik a visszatérést, akkor a külföldön fiumei ellen­­kormány fog alakulni, amelyben valamennyi párt képviselve lesz. [Vasárnap id- HÍREK _ (Az irredenta-szobrok leleplezése.) Más ünnepi zászlók lobognak a főváros utcáin és házain s az emberek arcán ott látni a holnapi nap döbbenetét. A magyar nemzet a holnapi napfi­lilit Nagy-Magyarország­­sirjára négy emléket, hogy soha, amíg masapar él ezen a­­'földön, el ne felejtsük Trianom. Az egész or­szág társadalma kü­ldeté­ileg meg fog jelenni a holnapi ünnepségen,­ amely 11 órakor kezdő­dik meg. Ágyt­é­rges jelzi, hogy most avatják fel a legfájóbb sírköveket. P. Zadravecz István tábori püspök ünnepi misét mond, utána a her­­.­eésiprimás megszenteli a zsuzlót. Ezután Ur­­mánczy Nándor, a Védő Ligák Szövetségének elnöke mondja el ünnepi beszédét, majd lehull a négy szoborról a lepel és lelkünkbe bele­­vonaglik a megkövült magyar fájdalom. . Az egyetemi énekkarok eléneklik a Szózatot, majd a szobrok '­megkoszorúzása után­­ megindul a menet a Bazilika felé, hogy a megszentelt zászlót megőrizésre ott elhelyezze. A Bazilika ajtajában Kovács ap­átplébános beszéddel fogja átvenni a zászlót s azután elhelyezik a tem­plomban. Az ünnepségen a vármegyék és a városok küldöttségei is résztvesznek, valamint az összes hazafias és társadalmi egyesületek. Minden magyarnak ott kell lennie. A holnapi ünnepről mindenkinek a feltámadás Allelujáját kell szívében hazavinnie. M­i,a bécsi telefonsztrájk és a nemzetközi töz­szolgálat.) A bécsi postások sztrájkja, amelyről már adtunk hírt, átterjedt a támcszáló szolgálatra is, em­ért a postások nem ti­dtak megállapodásra jutni a­ kormánnyal. Emiatt m mnára megakadt a nemzetközi hírszolgálat, mert a Magyar Távirati Iroda nem kap­natt táviratokat a bécsi irodától, az Új Nemzedék tv- Ai pedig szintén nem küldhettek híreket Bézsből vagy Bécsen keresztül. Elemi csapás ez, amelyben nem vagyunk hibásak, mégis elnézést kérünk érte olvasótértől. yA (Bartáék óvadék ellenében kérték szabadlábra­» helyezésüket­) Tegnap kísérték át a főkapítányság­­,-Tál as ügyészség...­.­ ,Ji«rk­ó­ utcai fogházába Barta­­ Jenő volt álsík­ffftárt, Schaffer Sándort, Erdélyi Zoltán^szoft rendőrkapitányt és Jakubek Lajost, aki s^mint ismeretes, különböző zsarolást és szél­­hszamosságot követtek el. A védők ma délelőtt ter­jedelmes beadvánnyal fordultak az ügyészséghe*, amelyben védenceik szabadlábra helyezését kérték, nagyobb óvadék ellenében. Barta Jenőt és társait a soros vizsgálóbíró hétfőn hallgatja ki. .­ét- (Önagysága újságot olvas.) A körúton röhögő sárga villamosban ül délben önagy­sága. Gyönyörű télibunda van rajta és drága ékszerek. Utazik haza a Lipótvároba. A körü­lötte álló kopott utasok nézik a díszes npt, de a kocsiban hirj^áffi fürge rikkancs je­­lepik meg és han^ntíjri újságot kínál. A na élénken ***»■ iMjgn gyorsan egy lapot. Mohón nyúl az újság után és izgatottan futja át a lap — utolsó oldalát, hol teli­ima betűk hirdetik: Tőzsde. Aztán megelégült mo­solygás után a földre dobja, anélkül hogy meg­nézné az újság többi oldalát, vagy a cikkek vastagbetűs címeit. Önagysága csak a tőzsdét olvasta el. A mellette álló egyenruhás vasúti tisztviselő felveszi a földről az eldobott lap­példányt és szorgalmasan belemélyed. Ő nem olvassa az utolsó oldalt. A második oldalon kis hir húzódik meg szerényen arról, hogy a zsír ára öt koronával emelkedett. Ezt olvasta el hosszasan, közben percekig maga elé nézve. , ■— !A károsultak sorban állanak a főkapitánysá­­gon a facsalási ügyben.) Hevesi Béla teréz­ körúti fakereskedő, mint ismeretes, többektől pénzt csalt ki azzal, hogy részükre fát szállít Azon­ban kötelezettségének nem tett jeleget és hir­telen megszökött a főgázfolísból. Ma dél­előtt valóságai me#**i#vantak a főkapitány­­ságott. a károsuítfák. Az eddigi megállapítás­­szerint Hevesi másfélmillió korona kárt oko­zott mely azonban valószínűleg sokkal több, mert a feljelentők száma óráról-órára növeke­dik. A károsultak jelentkezzenek a­ főkapitány­ságon Körös Artúr rendőrtanácsosi­al.­­ (Tanfolyamok a menekültek részére) A me­nekültek elhelyezésének ügyét segíti előbbre az a tajjfallwnc, amelyet a pénzügyminiszter a Bud­a­­­ffesti pénzügyi­gazgatóság kebelében létesített. Mint értesülünk, a miniszter hasonló adóügyi tanfolyamok felállítását tervezi a nagyobb vi­­­dékl­ városokban felállítását az a körülmény teszi szükségessé, hogy a pénz­ügyi reformok következtében az adóhivataloknál, valamint a vám és más pénzügyi szolgálatban az eddigi munkakör jelentékenyen kibővül. A je­lentkező menekült tisztviselők rövid gyakorlati kiképzés után a községi és állami pénzügyi ható­ságoknál nyernek elhelyezést. A tanfolyam in­gyenes -­és­ mindössze etilétig- tart. Egyelőre Ka­posvár, Székesfehérvár, Veszprém, Szolnok, Sze­ged és Miskolcz városokban állítanak fel adóügyi tanfolyamot.

Next