Uj Nemzedék, 1921. május (3. évfolyam, 94-116. szám)
1921-05-05 / 97. szám
Qii» 2 koron# Ek«névra . F^6^”tósNe árTTe # 110K _ f, pm ITIKT AI NAPIT AP Gerl^SVTu. n. A smrkssztfiség telefonacánal* F&Ssró . . V12$X--f. Egy hóra. • . 48 K — f. ST%Jl*l 1 «ArlLiAT Felelős Rzerk-eszt® ,75-88. Közgazdasági rovatvezetőt Egyes számára helyben, vidéken és pilgummon Felelős szerkesztőt Kléger Aladár dr. 75-31. Szerkesztőségi 110-55, 7-20, 7-11. A Iriské» 2 kor. — Hirdetések milliméteres díjszabás szériát. hivatal telefonszámai 15-67,5-58. Reklamációi 19-25 IHnmi(il!Í!!iUIHlllilli!!!ltlllllllliiUIUII!i!!UillHil!f!!llllÍliUltlKálllilliHlfflÍllUllitaiilltllllIllllfUllll!lllUUIIUIlllllllllill!lllllllimtHltlíK NiHllUIIltl^liiiiillllUlllilHtlIlllltlllltlllllllUHUlllkUililllUUtl Budapest, 1921/ ÜL évfolyam, 97. (482.) szám. Csütörtök, májas 5. A pokol tornácán Hatszáz éve annak, hogy Dante Alighieri, az óriás, aztálkotó, a költő Ravennában, keserű száműzetésben meghalt. Magyarország pedig, mely hosszú nyavalya után meg lábbadozik, be se hegedt gébbel, föl se szikkadt könnyel, odaáll az ünneplők sorába és úgy áldoz emlékének, mintha cánón-fia lenne, lelkéből lelkezett gyermeke. ^ Aki igazán érzi mivoltát, az tiszt«* azt, aki nem éi, a mást, az idegent. Mindez áll a nemzetekre is. Talán innen van, hogy a magyar ázsiai népi, turáni fajta, muig e leimtartotta külön valóságátvés szüretté a magáét, mindenkoron testvért becsiftéssel hasonlította lelkébe az európai műveltség nagy alkotásait, melyek a maga nyelvén éltető táplálékává váltak és gőggel, vagy dölyftel sohase zárkózott abba a korlátolt nemzetieskedésbe, melytől még a nagy népek sem idegenkedtek. Francia glóbus, vagy angol glóbus inkább volt, mint „magyar glóbus." Msket magyarokat a nemzetek fölött lebegő és nemzeteket összekötő szellem fűzött egybe a nagyvilággal. Dante-nak és Shakespeare-nek van magyar történelme, ők a mieink is És most, mikor okunk lenne arra, hogy csak tulajdon bátraikkal bíbelődtünk s célratörő akarattal, ezerszer szent önzéssel csak jövendőnkre gondoljunk. a titókat látjuk, magunk előtt, a középkor és vikar küszöbén Dante Alighieri roppant alakját. Oceanica mente — irta róla az egyik titkon tojász költő —óceáni ész, viharzó tenger — értelem, mely mindent átfogott, kincsekkel és ismeretlen csodákkal gazdagon, örvényes szív, mely mindent érzett és a gyengédnek s borzalmasnál, a rózsaszínnek s feketéinek egyaránt kifejezést adott. A korcs középkori latin törmelékeiből, dirib-darab sínhulladékokból megalkotott egy zenés és zengő, őseredeti nyelvet s költői szelleme minden betűjébe rendkívüli erőt, szemléletes kézzelfoghatóságot, domborműszerű biztosságot lehelt. Előtte nem volt olasz. Ő az első olasz. Daniéval kezdődik a nemzeti irodalom és az a bűvös sugártörés, mely szebbnek láttatja a földi tárgyakat, az a muzsikai és festői írásmód, melyet ma is újnak tudunk, az a bátorsága a léleknek, melyet a pogánykor zárt, öntudatlan művészete után a lélekkel és színnel ékes katolicizmus ad a világnak: a romanticizmus. Ami fény és szépség volt a középkorban, azt Dante hiánytalanul belementette az Isteni Színjátékba. Mint újító its őrző áll előttünk. , A Föld népei úgy olvasták ezt a költeményt, mint egyetlen könyvet. Minden egyes sorához könyvek, minden egyes énekéhez könyvtárak csatlakoznak. Amit sok emberöltő érzett és gondolt több mint egy félezer éven át, ezt beletükrözte Dante termináiba, mert nincs az életnek olyan szaka, a sorsnak olyan változata, hogy ne találnánk reá feleletet, utalást, tanácsot, vigaszt a költemények e költeményében. Mi, magyarok, ma Dantében a száműzöttet látjuk, aki elvesztetvén hazáját gyötrődve építl ebben a százénekes époszban, homályban és fényben, a pokol, tisztítótűz és paradicsomra énekeiben és haló arccal is feléje fordul. Körféeyezve olvassuk azokat a részleteket, melyek az elvesztett hazára vonatkoznak. Mert, jaj, mi is tudjuk, kik tébolyogtnk az oláh megszállta erdélyi földön, hallottunk csehül beszélni a magyar műveltség ősi fészkében és láttuk az elrablóit Bánátot, hogy mily sósntidegen kenyér s mily iszonytató idegen lépcsőkön bandukolni. „Beata Ungheria“ irta Dante. ►,boldog Magyarország“. De most a boldogtalati Magyarország köszönti emlékét, mely a pokol bugyrait járja, a tüzes tavak és jeges szörnyűségek országát, a száműzött nép, mely szemét az erdélyi havasokra, a kedves tót fenyvesekre, a bácskai kalászra szögzi és megy nehéz, végtelen útján a purgatórium derengése és a paradicsom tűzrózsája felé. A r. Az olasz nacionalisták vezére nyilatkozik az Uj Nemzedéknek Olaszország megújhodásáról és a Magyarországgal való barátságról Az Uj Nemzedék rémiai tudósítóidtól Róma,április 10, Aimaka, élet-halálharcnak, amelyet a uj fiarkra kelt olasz nemzeti irányzat folytat aji'iígyen elhatalmasodott olasz mai-xi'zimweef'es leninizmussal, egyre , határozottabban bontakoznak ki a körvonalai. A nacionalisták szent törekvését teljes siker kiséri. Az olasz népnek azok a rétegei, amelyeket már-már elkábított a moszkvai prófétáknak mérges igéje, magukhoz térnek és kezdik tisztán látni, milyen rossz úton jártak és ennek a felismerése egyúttal a helyes útra tereli őket, ahol az egész olasznemzet egyesül az országért való becsületes munkában. A nemzeti küzdelemVezére Federzoni Luigi. Újságíró volt és fiatal korában .Carduccinak, a nagyköltőnek közvetetlen környezetéhez tartozott, akinek szelleme egész életre szóló benyomásokkal és irányítással gazdagította. Amidőn Federzoni megsllapította az olasz alatti pártot, már ismert és elismert íróvolt. A pártot az egyre nagyobb mértékben elhatalmasodó nemzetközi szocializmus ellensúlyozására titoította meg néhány írótársi-'val 1908-ban. Nyomhat, azután, hogy belépett, a politikai életbe, közvetetlen érintkezést keresett a néppel és egyszeribe kész népszónok lett. Gyűléseket, felvonulsokat rendezett, de elmerü, a szocialisták gyűléseire is ésvitába, bocsátkozott a szocialisták szónokaival. A következő évben beválasztották a kamarába, ahol szinténnagy, gzóharcokat vívott a szocialistákkal. I Federzoni mm vezető személyiség Olaszország politikájában és szava nem csupán a belső politikában döntő, hanem a külső politikában i®. Ezért felkerestük őt és megkértük, nyilatkozzék pártjának eddigi munkásságáról és az o olasz politika helyzetéről. Federzoni kérdéseinkrea következő nyilatkozatot tette: Az olasz nacionalista mozgalom, amely 1908-ban indult meg, két általános okra vezethető vissza. Az egyik az volt, hogy az ország belső politikájában nemzetellenes áramlatok mutatkoztak, amelyeknek hullámai a háború után csaptak legmagasabbra. Nekünk tehát fel kellett ébresztenünk az olasz nemzet lelkiismeretét. Crispit választottuk nemzeti eszményünkké, az ő politikája volt a mi irányítónk a nemzeti érzés újjáélesztésében. A másik ok külső politikai jellegű volt: Bosznia és Hercegovina annektálásig-Ausztria-Magyarország részéről Ohetország ekkor úgy érezte, hogy a hármas szövetségben nem veszik komolyan és izolálják az európai politikában. Ez bírta arra az elhatározásra, hogy Tripoliszban kezdjen terjeszkedő politikát. A világháború kitörésekor az olasz nemzeti párt volt az egyedüli, amely nyíltan szót emelt a semlegesség ellen, mert tudta, hogy Olaszország földrajzi fekvésénél fogva nem maradhat semleges. Sürgettük a beavatkozást azért is, hogy Olaszország le ne maradjon az Adriáról, ahogyan lemaradt a Földközi-tengerről. Az 1919-iki választáson, amelyen Kitti szövetkezett a szocialistákkal, pártunknak mindössze négy tagja került be a kamarába, de ez a négy ember is sakkban tudta tartani a jobboldali liberálisokat. — A kamarában két nagy célért folytattunk kitartó harcot: a belső vétül helyreállításáért és a békekötéskor kielégítetlenül maradt nemzeti aspirációk megvalósításáért. Mi erős államot akarunk s a termelésben a maximumot kívánjuk elérni. Külső politikánkban védekezünk az angolszász és francia plutokráciát szolgáló jugoszláv terjeszkedéssel szemben. Büszke vagyok rá, hogy ennek a . — Olaszo ..fencéin szrabén találtam világ srácájával, amelyne ezére Wilson és Clemenceai* volt. Látnunk kellett, hogyan terjeszkedik Jugoszlávia a magyar nép és a magyar, szabadság rovására, látnunk kellett, hogy az antant milyen könnyűszerrel befolyásolja kormányunkat az országra nézve káros és igazságtalan rapallói szerződés aláírására, hogyan teremtenek új Duna-menti államot, amely az európai béke szempontjából sokkal nagyobb veszedelmet jelent, mint a volt osztrák-magyar monarchia. Feder Zoni ezután egészen önként, kérdésünket be sem várva, Magyarországról , kezdett beszélni. — Mi őszintén és nemcsak mától fogva, kívánjuk, hogy a magyar nemzettel süves és barátságos együttműködésben élhessünk és erős hitünk, hogy ezt a barátságot nem szabad feláldoznunk olyan népek iránt való szimpátiának, amelyekkel szintén békében akarunk élni. — Őszinte részvéttel néztük Magyarország harcát a bolsevizmussal és szívből örültünk talpraállásának, de nagyon sajnáljuk, hogy Magyarország belső viszonyából csak hiányos értesüléseink vannak. D. CH. Lemond ma a német kormány? — 'Az Uj Nemzedék tudósítóidtól. — Bécs, május 4. Berlinből jelentik. A német birodalmi gyűlés mad^uié^^Wytatja tárgyalását a 1 MngliJito'itT’ íi ni mert a tegnapi mi■tiiJi.ll'l'I tanács még nem döntött a birodalmi kormány álláspontjáról Hardinggal szemben. Illetékes köikben azt hiszik, hogy a kabinet a ma délutáni ülésen — melyre a pártok vezetőit is bevonják — állását a birodalmi gyűlés rendelkezésére bocsátja. Az azonban teljesen bizonytalan, hogy abban az esetben, ha a parlament hozzájárul a kormány lemondásához, kikből állítják össze az új kabinetet. A független szociális kis és más parlamenti pártok is óhajtják, hogy a kormány maradjon meg helyén. A német birodalom szövetségi államainak miniszterelnökei a napokban szintén összejönnek Bernben és megbeszéléseket folytatnak a helyzetről. líolísí® lírsnaijs az angol lebüftíz n fflffiai békes HKidöt London, május 4. A felsőház május 5-éval tűzte ki a trianoni,bafaeseefxenes ratifikálásáról * SZdWr"Wr1.",® javaslat tárgyalását. A tárgyalás eredetileg a múlt hétre volt kitűzve, de el kellett halasztani, mert Curzon lord a legfelsőbb tanács konferenciáján voltelfoglalva..