Uj Nemzedék, 1922. március (4. évfolyam, 49-74. szám)
1922-03-01 / 49. szám
ff* t t › }' 4 , i\y[- p v"v u r Negyedik évfolyam, 49. (728») szám Ára korona Budapest, 1922 március 7. Szerda . —— — UJ Nemzedék Előfizetési ár: Egy hónapra 100 kor., negyedévre , , • Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, V. ken, 280 kon, félévre 560 kor, egész évre 1100 kor. kf . Ul pe m j * r i 7-1 0 A n * '- Honvéd-utca 10. szám. — Telefonszám: 127—46.’ Egyes szám ára helyben, vidéken és pályaudvaron ,I X C/Li 1 IS 1-1.327—47, 127—48, 127—49. József 65. — Gyorsírók* 5 kor. — Hirdetés milliméteres díjszabás szerint, m * ‘ ^ . j; 7—20, 7—21. — Fiókkiadóhivatal: IY„ Duna-u. 6. Reklamációk: 19—25 és 121—41. “ Telefon: 123-08 és Teréz körút 62. Telefon: 121-41. A kormány engedményekre hajlandó a titkos szavazás kérdésében Miklós fc03*mán szé ma délben kihalgatáson fognám Betlen miniszterelnököt , —Az Uj Nemzedék tudósítójától. — (f'rA Bethlen-párt intézőbizottsága ma délelőtt ülést tart az Eszterházy-utcai párthelyiségben. Az uj választásokra való tekintettel a megyei pártszervezetek kiépítéséről és a szervezeti szabályzat átdolgozásáról tárgyalnak. A válaszások intézésére kiszemelt Gömbös Gyula már átvette a párt ügyvezető alelnökségét. Szó van Gömbös Gyula miniszterelnökségi államtitkárságáról is, amelyet csak azért tartanak valószínűtlennek,mert a választási ügyek államtitkári kinevezés nélkül sokkal kisebb felelősséggel, erősebb és szabadabb kézzel intézhetők..A ma délelőtti értekezlet tagfelvételi bizottságot is választ, amelynek tagjai lesznek: Bethlen István gróf miniszterelnök, Szabó István (nagyatádi), Mayer János, Gömbös Gyula és még egy ötödik politikus, előreláthatóan Perényi Zsigmond báró. Az értekezletnek tulajdonképeni eseménye Bethlen miniszterelnök felszólalása lesz. Nagyatádi Szabó István ugyanis fölteszi majd a kérdést, mi késztette arra a kormányt, hogy a kisgazdapárt eredeti programjával élesen szembehelyezkedve a nyílt szavazás mellett döntsön. A miniszterelnök válasza elé politikai körökben feszült érdeklődéssel tekintenek, mert a Nagyatádi és hívei még mindig abban bizakodnak, hogy a kor- Imáry az utolsó pillanatban en- L ged és az egész vonalon titkos szavazást rendel el. E lehetőség számára — mondják Nagyatádiék — maga a kormány hagyott nyitott ajtót akkor, amikor választójogi rendeletét nem hozta azonnal nyilvánosságra és csak a hivatalos lapnak csütörtöki számában jelenteti meg. Csütörtökig tehát a véglegesszövegen még történhetik módosítás. A Bethlen-pártnak demokratikus, vagyis régi kisgazda szárnya azt is sérelmezi, hogy a kormány minden egyes alkalommal kész helyzet elé állítja őket, anélkül, hogy elveikre, amelyek mellé leszögezték magukat, tekintettel volna. A kisgazda politikusoknak ez az elégedetlensége előreláthatóan szóhoz jut az intézőbizottság mai ülésén is, úgyhogy könnyen igazuk lehet azoknak a politikusoknak, akik erre az ülésre viharokat jósolnak. Az intézőbizottsági ülés hivatalos tárgysora egyébként a következő: Bethlen miniszterelnök ismerteti a választójogi rendelet irányelveit, majd beszámol a választási előkészületekről. A tárgysor harmadik pontja az esetleges indítványokat öleli föl. Tíz órától kezdve az értekezletre lassan gyülekeztek a képviselők. Fél tizenegykor az intézőbizottság tagjai közül jelen vannak a következő politikusok: Burla-Szabó József, Berki Gyula, Dömötör Mihály, Fésy Gyula, Gömbös Gyula, Haypál István, Iklódii-Szabó János, Jarabáth Jenő, Ká!Irdvői -graves Lajos, Lipték Pál, Lovász János, Lukovich Aladár, Nagy János (egri), Pálffy Dániel, Putnoky Móric, Patacsy Dénes, Rubinok István, Simonyi-Semadam Sándor és Tankonich János. Az intézőbizottság tagjai az értekezlet kezdete előtt Gömbös Gyulával tanácskoznak, aki már kora reggel megjelent a párt irodájában. Fél 11 órakor érkezik meg Klebelsberg Kunó gróf belügyminiszter. A párthelyiség előszobájában Rubinert István fogadja. A belügyminiszter humoros megjegyzésekkel kíséri az egyik reggeli lapnak a cikkét, amely arról szól, hogy a minisztertanácson éles vita volt és az egységes pártban személyi ellentétek merültek fel. Munkatársunknak arra a kérdésére, vájjon az ellenzék passzivitását valószínűnek tarja-e, Klebelsberg belügyminiszter a következőket mondotta: " Legfeljebb arról lehet szó, hogy egyes politikusok vagy pártvezérek tanúsítanak majd passzív magatartást. A tömegek passzivitása különben is csak a szociáldemokratáknál volna lehetséges. Kétmilliónégyszázezer ember semmiesetre sem fog passzív magatartást tanúsítani, mert ilyen nagy tömeg sohasem lehet passzív egy választáson. Meggyőződésem szerint semmiesetre sem lesz passzív akkora tömeg, amely a választók összeségében számot tehetne. A nyílt szavazással való elégedetlenségről Rubinetl István ezeket mondotta munkatársunknak: — Teljes a kizártnak tartóul,hogy a mai értekezleten akár a szavazás nyíltsága, akár a lajstromra szavazás dolgában módosítás alá kerüljön a minisztertanácson elfogadott választójogi rendelet. — Az értekezleten a miniszterelnök úr ismertetni fogja ezt a rendelletet, azután szó lesz a választókerületek beosztásáról és a jelölési eljárásról. Az intézőbizottság ugyanis, mint jelölő bizottság fog működni. — Végül megválasztják a tagfelvételi bizottságot. — Ami az ellenzék passzivitását illeti, azt hiszem, hogy egyes pártvezérek érezvén gyengeségüket, bizonyára szívesen mennének passzivitásba. Azokban a lényegtelen kérdésekben, amelyekben még dönteni kell, ti belügyminiszter rendeletileg fog intézkedni. A választójogi rendelet kérdésében egyébként a párt egységesen áll a kormány mögött. Klebelsberg Kunó gróf belügyminiszter megérkezése után nyomban ■olyzavonult Gömbös Gyulával to- Trarnien . Tomcsányi Vilmos Pál igazságügy miniszter és háromnegyed tizenegy órakor megérkezett Bethlen István gróf miniszterelnök is, aki a belügyminiszterrel és Gömbös Gyulával néhány percre a pártigazgatók szobájába vonult vissza. Mayer János földművelésügyi miniszter utolsónak érkezett és munkatársunknak arra a kérdésére, várjon Mégis enged Mint a legilletéesebb helyről értesülünk, csütörtökön jelenik meg a kormány választójogi rendelete. Ezt követően, rövid idő múlva pótrendeletet is ad ki a kormány, amely a végrehajtási utasítást fogja tartalmazni. Ennek keretében — mint informátorunk kijelentette — valószínű, hogy a választójogi rendeletnek egyes pontjait, ha nem is lényegesen, módosítják. Lehetséges, hogy a titkos szavazásnál is tesz a kormány engedményeket. Ez azt jelenti, hogy a szavazás titkosságát kiterjeszthetik a rendezett tanácsú városokra és az ipartelepekre. A nyílt szavazás elfordítja a választókat a kormánytól A kormánynak a nyílt, szavazás mellett való állásfoglalását ellenzéki körökben egyre higgadtabban ítélik meg és megállapítják, hogy olyan fegyver, amelynek igen könnyen maga a kormány láthatja kárát. Erről Ferdinándy Gyula a következőket mondotta munkatársunknak: — A kormánynak a titkos vagy nyilvános szavazás kérdésében való állásfoglalása homlokegyenest ellenkezik a volt nemzetgyűlés többségének a felfogásával. Tehát ebből a szempontból is aggályos, mert még arra sem lehet hivatkozni, hogy volt egy parlamenti többség, amely fedezi ezt a magatartást. A nyílt szavazás határozott visszafejlődést jelent és reakcionárius jellegű Sikeresnek sem tartom arra a célra, amelyet vele a kormány megvalósítani kíván, mert véleményem szerint a nyilvánosság sem szünteti meg a demagógiának vészedelmes kinövéseit. Különben pedig olyan nyugtalanságot vált ki vidéken minden egyes társadalmi osztályban, főleg a kisgazdatársadalom tagjainál, akikre a Bethlen-kormány számít, hogy ez a hangulat az ellenzék során a Hormány ellen feltétlenül ■ ■ ,e kirry.r.nálhdó. lehetségesnek tartja-e a választójogi rendelet módosítását, röviden és sokatmondóim csak annyit válaszolt: — Nem lehetetlen. — Majd megismételve szavait újból ifjy szólt: „Nem tartom kizártnak.” Az értekezlet tizenegy óra előtt kezdődött, de nagyatádi Szabó István csak negyedórával később jelent meg. A kormány részéről Koszó István belügyminisztériumi államtitkár is megjelent a tanácskozáson. . . Az intézőbizottság értekezletét tizenkét órakor félbeszakítják, mert Bethlen István gróf miniszterelnök a kormány több tagjával Horthy Miklós kormányzóhoz megy, ahol szűkebb körű tanácskozést tartanak. ,5^ 1 I Az intézőbizottsági ülés jegyző- //• / könyvét Ráth Sándor pártigazgató11/ ^ vezeti. 11 a scormany? Az ellenzéket a nyilvános szavazási rendszere legkevébbé sem hozza zavarba. Csak éppen rá kell mutatni a választóközönség előtt ezen választási mód visszás voltára, és ez magában véve is elegendő lesz arra, hogy a választók a kormány politikáját ne tegyék magukévá. Ebből a szempontból tehát a kormány ezen reakciónárus rendelkezése éven az ellenzék érdekét támogatja. A demokraták nem szövetkeznek Rassayékkal A Rassay-párt elhatározta, hogy a fővárosnak liberális politikusait a Szabadelvű Polgárok Szövetségébe tömöríti, hogy ez az alakulás a választásokon egységes frontot alkosson. Kérdés azonban, hogy ehhez az alakuláshoz csatlakoznak-e a demokraták is. Megkérdeztük erről a demokratapártnak egyik volt képviselőtagját, aki munkatársunknak a következőket mondotta: — Az, hogy a választásokra való tekintettel egyik vagy másik párttal szövetségre lépjünk, elvileg nincs kizárva. Ez a szövetkezés azonban kizárólag a legitimizmus és antioktóbrizmus alapján jöhet, létre.. Arról tehát szó sem lehet, hogy az októbrista Rassayékkal szövetkezzünk. — A Szabadelvű Polgárok Szövetsége nem más, mint a Bassaypártnak két politikussal, Bárczy Istvánnal és Sándor Pállal való kiegészülése. Erre a két politikusra a Bassay-pártnak azért van szüksége, mert már maguk is belátják, hogy a fővárosban nincsen semmi talajuk. Megfeledkeznek azonban arról, hogy a velük való paktáság Bárczy Istvánt és Sándor Pált máris népszerűtlenné tette, úgy hogy velük sem nyernek sokat. A kormány választójogi rendeletével szemben csak akkor foglalunk állást, ha ez a rendelet a hivatalos lapban is megjelenik. Akkor kezdjük meg a jelölések munkáját is. Arról, hogy választójogi kívánságaink elutasítása miatt az új választásokban ne vegyünk részt, csak akkor lehetett volna szó, ha ■ezty az összes ellenzéki pártok egységesen határoztak volna el. Mivel azonban Vallerék és Andrássyék Stuumicsetre sem maradnak passzivitásban, nagyon természetes, hogy mi is felvesszük a küzdelmet.