Uj Nemzedék, 1922. március (4. évfolyam, 49-74. szám)

1922-03-15 / 61. szám

1922 március 15. Uj Nemzedék ESTÉTŐL­ REGGELIG A jóvátétel! kötelezettséget elha­lasztását kéri a kormány. A magyar kormány, mint már jeleztük, lépést akar tenni a jóvátétel! bizottság­nál és­ kérni fogja a jóvátétel! köte­lezettség elhalasztását, egyben pe­dig sürgeti az egész jóvátétel ösz­­szegének meghatározását. A román választások eredménye.­­A román kamarai választáson csu­pán egyetlen magyar jelölt kapott m­an­dátumot, Bernedy Béla. Ez az erőszakos román választórendszer következménye, mert a magyarokat legalább huszonöt mandátum il­lette volna meg. A szénától válasz­tásnál ugyanazt a cinikus balkáni metódust alkalmazták és c­sak Te­­mesvárott Füllör Béla került be a szenátusba a magyar jelöltek közül Pro­szka a tudomány korlátai­ról. Az Ac­uinoi Szent Tamás Tar­saság tegnap délután közgyűlést tartott, amelyen Prohászka Ottokár dr.. székesfehérvári püspök a tudo­mány immanens korlátaival foglal­kozott. A tudomány szertelenségei között — mondotta — tiszteletet pa­rancsoló a keresztény filozófia maga­­­­tartása, amely figyelembe veszi az ismeret korlátait. Az emberi tudás jellege lényegszerűen a végesség, a korlátoltság ve­retét tünteti fel a­a­gán. A konkrét valóság mindig meg­közelíthetetlen lesz. A valóságnak mindig csak kis része lesz az, amely az emberi szellem részére hozzáfér­hető, míg a nagyobbik feléhez azzal a lét kulccsal, amely rendelkezésre áll az absztrakt fogalmi ismerettel s a tapasztalattal nem férkőzhetik. A választások után Kiss János úr. tartott előadást „Minden hatalom Istentől van” címmel és Szent Ta­más bölcseletének világánál fejte­gette az állam és az államhatalom elméletét. Nem cserélik be a postapénzt. Ifjab­ban hire kelt, hogy a posta­pénzt becserélik. A postatakarék­pénztár igazgatósága közli, hogy a postapénz becserélésére egyelőre nem gondol. Egy cseh képviselő panamája, Hrisbyl cseh nemzeti szocialist­a képviselő visszavonult a politikai élettől. Visszavonulása amiatt tör­tént, mert Hrisbyl a vezetése alatt álló szabóipari szövetkezet pénztá­rából két és félmillió koronát sik­kasztott. Két kommunista képvi­selő, Borovszki és Drab ellen is in­dult eljárás pénzmanipulációk miatt. Ezt a kettőt a kommunista párt kirekesztette és a választási bíróság előtt mandátumaik megsem­misítésére tesz majd indítványt. Az arabok Palesztina elzsidósí­­tása ellen. Palesztinából a mohame­dánok és arabok nagy küldöttsége érkezett Londonba s tiltakozott az ország erőszakos elzsidósítása ellen. Churchill gyarmatügyi miniszter nem fogadta a küldöttséget azzal az indokolássa­l, hogy amíg ha a szí­rá­nak nincsen választott törvényhozó testülete, nem tárgyalhat vele. Sok a halott a gyermekmenhe­­lyen. Az állami gyermekmenhelyen jik­ szerint, igen nagy a halandó­ság, mert legutóbb is hatvannégy kanyarós beteg közül hatvan meg­halt. Ez kilencvennyolc százaléknak felel meg. Bernolák Nándor népjó­léti miniszter szigorú vizsgálatot rendelt el, amely máris megálapí­totta, hogy a menh­elyen ugyan meglehetős nagy az elhanyagoltság, de a nagy százalékarányú halálo­­­lásnak oka az, hogy a legtöbb cse­csemőt félholtan viszik be. Kirabolta­ Frigyes császár fele­ségének kastélyát. Kronberg mel­lett lévő friedrichshofi kastélyban, amelyben Frigyes császár fele­sége a haláláig lakott, betörők jár­tak és több százmillió értékű ezüs­töt vittek el. Szabad ég alatt is lehet népgyű­­lést tartani. A belügyminiszter a gyülekezési jog ügyében legutóbb kiadott rendeletét következőkép egészítette ki: Elsőfokú rendőrha­tóság székhelyén a tervezett nép­­gyűlést negyvenkét órával előbb kell kérni, egyebütt pedig negy­vennyolc órával előbb. Ha a helyi közbiztonsági viszonyok megenge­dik, úgy szabad ég alatt is lehet népgyű­lést tartani. A rendelet már érvényes. Március A bilincsnyitogatás, az ébredés, a fak­adás hónapja. Valami van a levegőben, ami frissen csapja meg az arcunkat, az ég kék színe fris­sítően vág a szemünk közé s a zsongás, az a sejtelmes és rejtélyes muzsika, amely az álmodó földből köszönt, az élet, az élni akarás, minden kaloda, minden elzárkó­­zottság, minden lenyomottság alóli felszabadulás himnusza. S valahogyan azóta, hogy Caesar nem hallgatott az öt figyelmeztető jós szavára, a világtörténelem so­rán márciust­­ mindig az emberi jogok s a szabadság hónapjának tartják az emberek. Nekünk ma­gyaroknak is a legszebb álmaink, ifjúságunk minden lelkesedése s nemzeti történelmünk legszebb emlékei fűződnek ehhez a hónap­hoz s különösen március idusához, amelynek történelmi jelentősége, szivünkben visszhangot keltő poezise s a rákövetkező daliás­i idők nagysága tagadhatatlan. Ezen a napon Petőfit szavalják és Kossuthra esküsznek. És mél­tán. A magyar szabadság jelentő­ségének ez a két név a legragyo­­góbb határköve. Ma is nagyon so­kat fogják szavalni Petőfit és so­kan fognak Kossuthra esküdözni, a történelmi időkre hivatkozva. Ne felejtsük az­ban, hogy a törté­nelem egyes korszakai tanulságo­kat rejtenek magukban. Aki Pe­tőfit szavalja és Kossuthra eskü­szik, jusson eszébe annak abból a korból két dolog. Az egyik az, hogy Petőfi és Kossuth sza­badsá­­got akart és nem szabadosságot.­­Petőfi-és Kossuth annak az­ égi gyermeknek volt prófétája, amely­h­hez minden embernek, polgárnak, nemzetnek, országnak joga van. Ez a jog, nem azt jelenti, hogy minden szabad. Ez a jog azt je­lenti, hogy minden szabad, ami szabad. Minden szabad, ami jó, jo­gos, minden szabad, ami jár ne­kem, minden szabad addig, amíg más jogát, vagy magasabb er­kölcsi ideálok jogát nem sértem. A Petőfi és Kossuth szabadsága ezt jelenti. Nem azt, hogy szaba­don járhatok kánkánt a jogok me­zején; nem azt, hogy felrúghatok márciusi jókedvemben minden tör­vényt, nem azt, hogy most szabad csikó vagyok és zabolátlan szájjal nyeríthetem azt, ami nekem tet­szik. A szabadság az ember, a pol­gár, a nemzet, az állam önmaga megbecsülése. Mindenben kell he­lyes mértéket tartani. A jót a rossztól néha csak egy hajszál vá­lasztja el s az a szabadság, amely mindent megenged magának, amely nem ismer korlátokat, amely semmi szentet nem tűr maga fe­lett, már nem szabadság, hanem szabadosság; más néven a szabad­ság zsarnoksága, amely mindent megengedhet magának és hadat szenkét olyan dolgoknak is, ame­lyek még a szabadságnál is szen­­tebbek. Mert szentebb a szabadság­nál is a nemzet becsülete, amely semmiféle foltot nem tűr meg ma­gán, még akkor sem, ha a foltot okozók a szabadságot emlegetik. És ha a márciusi szónokok arra a korra hivatkoznak, amely ne­künk is szent, idézzék a kor lelkét egészen. Az a kor Petőfivel és Kos­suth Lajossal még nem teljes. A márciusi hevületben ne feledkez­zenek meg Széchenyiről sem. Ő is ahhoz a korhoz tartozik, elvá­laszthatatlanul. És ha oktatnak minket Petőfivel és Kossuth Lajos­sal, tanuljanak mérsékletet Szé­chenyitől is. Mi amúgy is lángo­lásra hajló, hevülő és tüzes faj va­gyunk. Mi is köszöntjük Petőfi és Kossuth hónapját, nekünk is drága kincsünk március, de ha mások csak Kossuthot és Petőfit idézik, mi Széchenyire is hivatkozunk. Kell a tűz, a láng, szép is, de vi­gyázni kell, nehogy túllobogjon mindenen és önmagunkat is meg­perzseljen. Nem mondanék ezt, ha nem tapasztaltuk volna egy ok­tóberben és épen egy márciusban ezt. Akarjuk a Petőfi és Kossuth országát, de a Széchenyi országát is. Jó magyaroknak tartjuk a Pe­tőfit és Kossuthot idézőket, ne ve­gyék hát zokon, ha mi Széchenyi nyugodtságára, józan megfontolá­sára és aggodalmaskodó lelkére hi­vatkozunk. Ezért még mi is jó ma­gyarok lettünk. Mint ahogy Kos­suth és Petőfi is igaz magyarnak tartotta Széchenyi volt. Ez a mennyiség átlagosan szá­mítva hatszáz méter mázsa szalámi­nak felel meg. A fővárosi szalámigyárak a múlt héten feljelentették a Pick-gyárat a közélelmező miniszternél. A feljelen­­tés a minisztériumban és a Közélel­mezési Tanács tagjai között is ért­hető feltűnést keltett. Térfi minisz­ter megígérte a fővárosi szalámi­gyárosoknak, hogy az ügyet a leg­sürgősebben és a legnagyobb szigo­rúsággal kinyomoztat­ja. A dolog legérdekesebb része azonban csak most következett. A szegedi Pick­­gyár a közélelmező minisztérium felszólítására felmutatott egy föld­­mivelésügyi­ minisztériumi rendele­tet, mely rendelet a gyárnak újabb ezer félsertés feldolgozását engedé­lyezi. Az engedélyező iratban az is foglaltatik, hogy csak a belföldi, fo­gyasztásra gyárthatnak szalámit ebből a sertésmennyiségből. A közélelmező minisztériumban és a tanács tagjai között is az az általános vélemény, hogy a földmi­­velésü­gyi minisztériumnak nem volt joga kiadni ezt a, feltűnően egyoldalú intézkedést már azért sem, mert a gyárosok ennek lehető­ségéről egy általában semmit sem tudtak Térp miniszter a szigorú vizs­gálat lefolytatásával Bod János ál­■mtitkárt bízta meg. A tárgyalások eredményét a Közélelmezési Tanács teljes ülése elé fogják terjeszteni, mely azután dönt a földmivelésügyi minisztérium illetékességéről is. A szalámigyárak érdekeltsége ré­széről, az egyik nagy szalámigyá­ros az ügyről a következőket mon­dotta: " Annak idején tényleg rendelet jelent meg arról, hogy a szalámi­gyáraknak ötvenezer darab sertést szabad feldolgozniuk. A kontingens szétosztását a szalámigyárak között a GYOSz­-ra bízták. A feloszlás és a­ megmunkálás tekintetében a gyá­rak között megállapodás jött létre. A gyárak február 17-én szüntették be az üzemet, ekkor volt ugyanis a húsátvétel utolsó­­határideje. A szalámigyárak — szám szerint ki­lenc gyár — erre összes munkásai­kat elbocsátották. A Pic­k-féle sza­lámigyár azonban tovább dolgozott és az a különös helyzet állott elő, hogy a fölmivelésügyi miniszté­rium tudomásul vette azt, hogy a Pick-cég dolgozik, anélkül azonban, hogy újabb rendelet jelent volna meg, amely a szalándigyártás sza­­baddá tételét kimondotta volna. A kilenc nagy gyár tehát hátrányos helyzetbe került a Pick szalámi­gyárral szemben és ezért a gyárak tényleg panasszal fordultak úgy a kereskedelemügyi, mint a közélel­mezési miniszterhez. Az ügy elin­tézését hátráltatja az a körülmény, hogy a földművelésügyi miniszté­rium tudomásul vette azt, hogy a Pick-gyár dolgozik. Itt ipari kihá­gás történt, amelynek súlyos szank­­ciói vannak. lOOCXXXXXiOCGOOOCOOfiCOSÍXXKXJCCCXXXXXXXXXCSOCOOOOCCGOCOO A szalámigyárosok feljelentették a kereskedelmi és közélelmezési miniszternél a Pick szalámigyárat A megszabott kontingensen felül ezer félsertést dolgoztatott fel . A gyár a földmivelésügyi minisztérium rendkívüli engedélyére hivatkozik — f­ér­fi elrendelte a vizsgálatot — Az Új Nemzedék Még az elmúlt év őszén a szalámi­gyártás ügyében számos értekezlet volt a földmivelésügyi és a közélel­mező minisztériumban. A közélel­mező minisztérium megszüntetése után pedig a földmivelésügyi mi­nisztérium közellátási főosztálya folytatta a tárgyalásokat a szalámi­gyárosokkal. A Közélelmezési Ta­nács felállítása óta az ügy a köz­élelmező minisztérium hivatalain keresztül a tanács elé tartozik. An­nak idején résztvett a tanácskozás­ban a főváros két kiküldötte is Folkusházy Lajos alpolgármester és Vajna Ede tanácsos, a közélelmező ügyosztály vezetője ugyancsak arra az álláspontra helyezkedtek, hogy szigorúan meg kell állapítani azt a sertésmennyiséget, melyből szalámi gyártható. A bizottság a javaslatot tudósítójától,­­ elfogadta és a rendelethez hozzácsa­tolták még azt a javaslatot is, hogy az ötvenezer sertésből készült szalá­minak csak bizonyos hányadát en­gedik a külföldre. A Közélelmezési Tanács rendeleti­leg utasította a szalámigyárosokat, hogy az elmúlt évi arányok szerint az ötvenezer darab sertést mint az átlagos kontingenst osszák fel ma­guk között. Az arányos felosztás megtörtént és a munka meg is kez­dődött. A budapesti gyárosok azonban azt látták, hogy a szegedi Pick-féle sza­lámigyár a megengedett mennyiség­nél aránytalanul több sertést dol­goztatott fel. A jelenleg rendelke­zésre álló adatok szerint a gyár ezer félsertéssel többet dolgoztatott fel, mint a me­gengedett kontingens Szerda Lemondott­ a görög kormány Athén, március 14. Gunarisz miniszterelnök, akinek a kamara tudvalévően bizalm­atlansá­­got szavazott, bejelentette ,az egész kormány lemondását. A kamara külső politikai okokból buktatta meg Gunariszt. A király megbízta Sztratoszt az új kormány megalakításával. Sztra­­tosz elvállalta a megbízást, de olyan nagy akadályok állták útját, hogy a megbízást visszaadta. A ki­rály erre újabb kihallgatásra hi­vatta Gunariszt.

Next