Uj Nemzedék, 1922. május (4. évfolyam, 99-122. szám)
1922-05-16 / 110. szám
2 Kedd lóságnak is a kormány az oka. A Bethlen István grófnak ezekre a szavairaafstein minden részén nagy zaj támadt. Egy van! Igaza van! Le vele! — kiáltják feléje. A kormány kicsi igyekeznek a kiáltásokon túltenni. • Le a közbeszólókkal! — jött rá a válasz. ■— Kérem, én nem hallom a közbeszólásokat — mondja a miniszterelnök.—Itt van a tisztviselők nyomora. (Hát a fi munkásnyomon) A tisztviselők helyzete a mai viszonyok és a mai állapotok között nem maradhat meg semimi körülmények között. (No,fiú ,mi.) Ha a kormány a tisztviselőitől munkát követel, mint ahogy kell, hogy követeljen tőlük becsületes munkát, akkor becsületesen meg kell üzetnie ezt a szíránkat — Eddig csak ígéret volt, — szóljak közbe a terem több oldaláról. — A napokban meg fog jelenni már a rendelet, — folytatta a miniszterelnök — amelyre a kereskedelmi miniszter úr, hivatkozott és amely íjás után a kormány felelősségére atisztviselők fizetését felemeli majdnem addig a fokig, ameddig a Közi alkalmazoltak Nemzeti Szövetségeazt követelte és csak egy csekélykülönbség lesz. A tisztviselők fizetésével korteskednek ! A miniszterelnöknek erre a kijelentésére megint nagy zaj támadt.Az terem több oldaláról ilyen fél-, usátitások hangzottak: — Ez kortesfogás! Korteskednek H .tisztviselők fizetésével! Abszurdum! Hatezer korona lesz a haza! . — Mások azt mondják, — szőttetovább szavait a miniszterelnök — hogy nincsen jogrend és hogy azokért, a sajnálatos bűncselekményekért, amelyek a közrendet megzavarták, a kormány a felelős és ii az oka ezeknek. (Közbekiáltások: Gömbös felelős!) Hát bocsánatot kérek, a kormány nem felelős és item, az oka. A magam részéről nyílt, helyen becsületszavamra állítom és vitatom ezekkel szemben, hogy a kormány minden bűncselekdénnyel szemben férfiasan, erélyesen járt el és fog eljárni. (Esküit nabadlábon veri!) v~ Az, aki izgat ebben az országban, — folytatta ezután a miniszterelnök — viselje azokat a következményeket, amelyek ebből folynak, mert az izgatás az oka, hogy a közhangulat nem tudott megnyugodni és'hogymég' bűncselekmények forddtanák elő egyik vág másik oldalt azt. (A gyilkosok még khst járnak az utcán! — szól erre valaki közbe.) Nem még, ha tehát Andrássy Gyula (Élénk éljedzé...) velem szemben azt a vádat emeli. (A kormány hívei közül most többen a rendőrség közbelépését kérik a közbeszólók eken) a magam részéről csak azt felelem, hogy csalódott, mert becsületesebb voltam, mint ahogy azt remélte. A kormány meghunyászkodó poltikát folytatott! — A második vád az, hogy a kormány az oka annak, hogy a király hazatért és önmagát és az országot szerencsétlenségbe döntötte. Ez a vád sem áll meg. A harmadik vád, hogy feleslegesen gyáva és meghunyászkodó politikát követtünk. Felkiáltások: Tényleg! Úgy is van! Nagy zaj. — Gondoljunk vissza — folytatja — áprilisra, ebben az időben minő tanácsot adott Andrássy Gyula gróf. Ő maga is . . . Andrássy nevének említésekor a közönség most nem éljenez. Bethlen felhasználja ezt az alkalmat, félbeszakítja szavait és gúnyosan a következőket mondja: — Parancsoljanak éljenezni! A közönséget azonban ez nem téveszti meg. Erre Bethlen hívei a legzajosabban elkezdik éljenezni a miniszterelnököt. — Andrássy áprilisban azt mondotta, — folytatta aztán a miniszterelnök — hogy veszély a nemzetre nézve, ha a király itt marad. Márpedig bocsánatot kérek, áprilisban a veszély csekélyebb volt, mint októberben, mert akkor hadseregünk népi volt még teljesen leszerelve. Ha akkor veszély volt, és elég nagy volt a veszély arra, hogy ilyen tanácsot adjon Andrássy Gyula a királynak (Éljen Andrássy! Levele. — hangzanak a közbeszólások) akkor a magam részéről igazam van hogy októberben ez a veszély nagyobb volt az országra nézve. (Éljen Bethlen!) — Azt mondja gróf Andrássy Gyula, lj,ogy hát mégis csak nem támadtak volna meg, vagy hogyha megkísérelték volna a támadást, a nagykántánt leintette voltra a kisántántot. Hát bocsánatot kérek, hivatkozom a román megszállás idejére, amidőn hetvenkét jegyzéket vártak ki a nagy-ántánt részéről, áruig kimentek az országból és a hetvenkettedik jegyzék után csak akkor mentek ki, miután a rablást végrehajtották. Mi történt Tihanyban? — A további vád az, hogy forradalmi térre léptünk, hogy az 1921. évi 47. törvénycikk forradalmi alapon áll. Ha ez igaz, akkor gróf Andrássy Gyula is forradalmi alapon áll. (Helyeslés.) Mert én ezt még nem mondtam sehol, de azon vádakkal szemben, amelyekkel most naprólnapra a kormányt illetik, meg kell mondanom, hogy Tihanyban az országnak egyik igen magas dignitárlása előtt gróf Andrássy Gyula nyilatkozott úgy, hogy a detronizáció elkerülhetetlen, hogy ő azt a maga részéről az ország szempontjából elkerülhetetlennek tartja és azt az üzenetet küldte, hogy Bethlennek kell ezt megtenni, mert különben sokkal rosszabb állapotok következnek (Éljenzés.) Andrássy Gyulát ünnepük — Bethlen helyett ,, — Vannak mások. — folytatta a miniszterelnök akik az ország békéjétidőszerűtlen kérdések felvetésével bontják meg. Itt a puccsistákra célzok. (Halljnk! Halljuk !). [Vádakat, kovácsolnak a kormány ellé,...,ármélyeket cáfolatlanul hagy,ni nem tudok. — Az első vád, amelyet gróf Attidrássy Gyula... . Andrássy Gyula perének említéseit teremben viharos éljenzés fogadja. Mások abcngot kiáltanak, de az éljenzők szavát nem tudják elnyomni. Bethlen legitimista volt? . A miniszterelnök csak kis várakozás után tudja folytatni beszédét. — ... velem szemben hangoztat, a hálátlanság vádja. (Halljuk! Halljuk!) Andrássy Gyula gróf azt ■mondta, hogy ő exponálta magátBethlenért, felismerem, hogy engem rábeszélt, hogy kormányt vállaljak, (Éljen!) azonban megegyeztünk abban a programban, amely a kormánynak alapjáulszolgált." Kijelentettem, hogy sem puncsot nem fogok tűrni a magam részéről, de a detrovizáciéhoz sem járulok hozzá. (Felkiáltások: Mégis hozzájárult a detrovizáciéhoz! Hát a pécsi beszéd?) — Amikor én pécsi beszédemet tartottam, gróf Andrássy Gyula (Élénk éljenzés.) útban volt Sopron felé, hogy fegyveres haderőt megszervezve térjen vissza az ország szívébe. A’ megegyezést,nem én szeg— Aki ilyen kijelentéseket tesz, az ne álljon elő ilyen vádakkal. Az utolsó vád, hogy a kormány nem teljesítette kötelességét a királyi család eltartásával szemben. Erre vonatkozólag két mód volt és van arra, hogy a királyi család fenntartása és megélhetése biztosíttassák. (Felkiáltások: Haza kell hozatni!) — Az egyik az, — mondja a miniszterelnök — hogy a nemzetgyűlés maga szavaz meg egy olyan nagyobb összeget, amely ezt a fenntartást biztosítja, 1922 február 16-ig, amíg a nemzetgyűlés együtt volt, Andrássy Gyula gróf és társai . (Éljenzés) . . . nem tettek javaslatot erre, hogy ilyen összeg megszavaz,tassék. Tia tehát hibás valaki, ők vele együtt hibásak. "Mi teljesítettük kötelességünket, mert a királyi család magyarországi magánjavait és jövedelmét kiadtuk. Ezen jövedelem a múltban tizenkét milliót tett ki. Ebből a király meghatalmazottja csak ötmilliót vett fel. — De, tovább megyek, ezen ötmillió sem egész összegben jutott a királyi család kezébe, mert egy része — és ezt bizonyítom — propagandaiélokra fordíttatott. Az utolsó hetekben egy kontroverzió fejlődött ki ebben a kérdésben. Enek rendjén AndrássyGyula (Éljenzés. Le vele!) azt mondotta, hogy harmincezer korona fordíttatott ilyen célra. Én a magam részéről tudomással bírok, hogy ez az összeg egy millió koronánál is nagyobb volt. A király halála után a kormány a saját felelősségére, melyért utólag a nemzetgyűlésnek kell megadnia a leintemvényt, három milliót fordított a királyi család fenntartására. — Visszautasítok tehát minden olyan vádat, mely azt, mondja, hogy a királyi család fenntartásáról nem gondoskodtunk. Én magam is emelhetnék vádat, hogy megbontották az ország egységét, hogy egyesek propagandájukkal nem kímélik meg Szent István koronáját sem, a királyi palástot, az özvegy királyné gyászát, a felekezeti békét, hanem lerántják ,ezeket a sárba és propagandaeszközzé sülyesszik le még a vallás fenségét is. (Nagy zaj.) — Más államokban is távoztak el dinasztiák .. . — De nem szolgáltatták ki királyukat az ellenségnek! !— kiáltja egy erőteljes hang. — Németországban — folytatta a miniszterelnök — éppen tizenöt dinasztia vesztette el trónját és azokban az országokban, ahol ezek az esetek megtörténtek, ezek a dinasztiák ma részben népszerűbbek, mint valaha voltak. (A trónfosztás után nálunk is! — szólnak közbe. Ez kellemetlen a kormánynak!) De egyetlen felelős német államférfin sem próbált puccsot csinálni. (Zaj.) Befejezem beszédemet. Az országnak békére és nyugalomra van szüksége, hogy a polgári rend mellett, polgári munkával lassanként újból felemeljük. Arra kérem önöket, hogy minket és az egységes párttal együttműködő Hegyeshtaliny Lajos kereskedelmi minisztert támogassák. (Éljenzés.) Ismét legitimistát ünnepelnek A miniszterelnök beszéde után Posácsi Dénes mondott rövid elmefuttatást. Beszédét a közbeszólások ■viharíts özöne miatt egészen váratlanul befejezte. Simonyi-Semadam Sándor szólad ezután és leszögezte, hogy az 1920. évi I. és az 1921. évi 47. törvénycikkek alapján kell állatunk mindaddig, amig meg nem változunk az idők és amikor szabadon határozhatunk a nemzet sorsa fölött. A zajos nagyülésen Németh Gyula pártelnök mondott rövid záróbeszédet. A gyűlés után a miniszterelnök autón Bum községbe indult. Amikor a Kultúrpalotából távozott a bejárat előtt elhelyezkedett közönség lelkesen ünnepelte Cziráky grófot. A miniszterelnök vegyes érzelmekkel folytatta kíséretével politikai kortesutját. A Rum-hím tartott gyűlésen Vasa József kultuszminiszter szólalt fel. »»«♦♦♦»»»♦♦♦♦»»»♦»»♦»»♦«♦♦♦♦♦»»»♦»»»♦♦* ZS fétpályi családot haza kell hozatni! Új Nemzedék A hadirokkantak tiltakoznak a császárfürdői gyógyintézet megszüntetése ellen Az Új nemzedék tudósítójától. A császárfürdői rokkant utókezelő intézet betegei küldöttségileg mentek a népjóléti miniszterhez, hogy a gyógyintézet további fentartását és használati jogát kérjék. A tíztagú küldöttség Bernolák Nándor népjóéti miniszternél akart tisztelegni, azonban a miniszter a küldöttséget nagy elfoglaltsága miatt nem fogadhatta. A rokkantak egy részletes memorandumukat a miniszter helyettesének adták át. A feliratban a rokkantak vezetői 1922 május 13. elmondják, hogy a budai hidrotherápiai és Zander-intézetben a még ma is kezelésre szoruló hadírókká utak és az Oroszországból túszként hazatért betegek laknak, illetve kezeltetnek. Ezek a betegek felgyógyulásukat a császárfürdői intézettől vár, amely egyetlen jól felszerelt és modern gyógy utókezelő Csonka- Magyarországon. Tiltakoznak az ellen, hogy az intézetet feloszlassák és a rokkantakat különböző kórházakba helyezzék el. A memorandumban csodálkoznak a az utókezelő ápoltjai azon, hogy éppen a betegekkel nem közölték az intézet feloszlatását, illetőleg azt, hogy mi okból szüntetik meg a császár fürdői utókezelőt, amely a háború kezdete óta sok ezer katonának szerzett gyógyulást. A rokkantak feliratukban hivatkoznak arra, hogy az intézet feloszlatására nem elég alap az sem, hogy az épület tetőzete javításra szorul. Ezt igen kevés pénzzel ki lehetne javíttatni. Végül részletesen elmondják, hogy a szétszaggatott ország területén ez az egyetlen intézmény, amely komolyan és intenzíven foglalkozik még ma is a rokkantak gyógykezeltetésével. Ha különböző kórházakba osztják szét a beteg rokkantakat, a legtöbb rokkant nélkülözi majd a Császárfürdő gyógyító vizét és iszapját is. Hiszen a ’/■ na és amputált rokkantak csak tolókocsin tudnak közlekedni és igy bizony nehézkesen közelíthetik meg a budai Császárfürdőt. A feliratot az intézet összes tiszti és legénységi ápoltjai aláírták. A kormány átafose ezer milliót ad a lakásépítésre . Az Új nemzedék tudósítójától. Nyíregyháza, május 15. Kállay Tibor pénzügyminiszter, Nyíregyháza egységespárti képviselőjelöltje vasárnap délelőtt fél tíz órakor programbeszédet mondott a vármegyeház dísztermében. A beszédben a pénzügyminiszter gazdasági programot adott. — Gazdasági fellendülésünk kiindulópontja — mondotta — a rend, nyugalom és konszolidáció. Ami a részleteket illeti, gazdasági programom első pontja a kötött gazdálkodás fokozatos megszüntetése. A belső forgalom szabad lett, de biztosítani kell azt is, hogy teljesen felszabaduljon a külfölddel való forgalmunk is. A génuai konferencia megteremtette azt a légkört, amelyben a csehekkel újból felvehetjük és Romániával, valamint Jugoszláviával is megindíthatjuk a kereskedelmi tárgyalásokat. Ausztriának azzal a feltétellel biztosítjuk az állatkivitelt, ha lehetővé teszi, hogy a magyar bort az ausztriai piacokon elhelyezhessük. . — Fontos a középosztály felsegítése. Ezt a célt szolgálja a lakásépítési akció, amelyre újabb egy milliárdot akarunk fordítani. — A gazdasági élet küzdelmének az ember ember ellen való harc helyett a természet fokozottabb kiaknázására való irányítása. Termelésünket azonban csak úgy növelhetjük, ha elengedik a tőlünk követelt jóvátételt és halasztást kapunk régi külföldi tartozásaink visszafizetésére. Ha a forgalmi adót nem emeljük, akkor az államot egyik legnagyobb bevételétől fosztottuk volna, meg, a tarifaemelés mellőzésével pedig lehetetlenné tettük volna, hogy állami üzemeink gazdálkodása egyensúlyba kerüljön. Igazat, adok az ellenzéknek, hogy a közalkalmazottaktól és a gazdasági beruházásoktól nem kell sajnálni a pénzt. Az államháztartás jövő évében ép ezek a legnagyobb tételek. Ezután Mayer János földművelés- ügyi miniszter és Moser Ernő volt nemzetgyűlési képviselő beszélt. . mM Cipraktár megnagyobbítva megnyílt. Vászoncipők ........... 950-től Antilopcipők ........._1950-től TV., Kossuth Lajos-utca 7,