Uj Nemzedék, 1926. augusztus (8. évfolyam, 172-195. szám)

1926-08-01 / 172. szám

4 dl nemzedék Vasárnap, 1526 augusztus 1- 8000 kérvényező közül 705 már lakáshoz ju a Mester­ utcai bérházában A 120 milliárdos építési program nyolcszázhetven­­kilenccel emeli a fővárosi lakások számát — Az Új Nemzedék tudósítójától. — ----»1——­­ A főváros tavaly augusztusban elhatá­rozta, hogy 120 milliárd korona költség­gel nagyarányú építkezési akcióba fog és a lakásínség enyhítésére a város külön­böző pontjain kislakásos bérházakat fog építeni. Egyszerre hét helyen indult meg az építkezés és a hét helyen összesen ti­zenhárom bérház felépítésébe fontak bele. LA Mester­ utca és Dandár­ utca mindkét sarkán, az Üllői-út és Czeglédi-út, a­­Váci-út és Mura-utca, a Váci-út és Gyön­gyösi-utca, a Budaörsi-út és Csend-utca, a Simor-utca és Villám-utca sarkán kezd­ték meg a bérházak építését és ezek közül­­először a Mester-utca és Dandár-utca sar­kán épült Mester-utca is—13-as számú ház került tető alá és holnap, augusztus 1-én az út.­ lakók már be is költözködnek a hatalmas, 105 lakást magában foglaló fővárosi bérpalotába. A többi bérházak közül novemberben fejezik be az Üllői-út és Czeglédi-út sarkán épülő és 94 lakást és a Váci-út és Mura-utca sarkán épülő 246 lakást magában foglaló bérházat. A Mester-utca 39-es számú ház, melyben 61, a Váci-út és Gyöngyösi-út sarkán épülő ház, melyben 255, a Budaörsi-út és Csend­utca sarkán épülő ház, melyben 129, a Si­­mor-utca és Villám-utca sarkán épülő ház, amelyben 104 lakás lesz, csak az év végére lesz készen. A 120 milliárdos épí­tési költség árán tehát összesen 879 la­kást épít a főváros, a 13 házimesteri és 13 vicelakáson kívül. A bérházaikban össze­sen 7 műterem, 17 négysobás, 85 három­szobás, 251 kétszobás és 529 egyszobás la­kás lesz. Ezeken kívül 64 üzlethelyiség és 2 raktár lesz a főváros bérházaiban. A tanács már végérvényesen eldöntötte, "­hogy a 8000 kérvényező közül kik fognak azokban a házakban lakást kapni, ame­lyeknek építését novemberben fejezik be. Ezeknek névjegyzékét azonban a tanács egyelőre nem szándékozik nyilvánosságra juttatni. A Mester­ utca 41—43. számú bér­ház lakóinak jegyzékét a szociálpolitikai ügyosztály rendelkezésünkre bocsátotta és így a boldog új lakók névsorát mó­dunkban van az alábbiakban közreadni: Ias. Szikszay Elemér dr. főv. tanár (orvos), Moussong Géza főv. igazgató, Balogh Hugó főv. főjegyző, Jakab Lajosné főv. tanítónő, Felkap Ferenc dr. főv. tanácsjegyző, Melly Mária, főv. polg. isk. tanár, Hajdú Miklós főv. keresk. isk. tanár, Prokopp Sándor dr. főv. t. jegyző, Lifft Margit főv. polg. tanár, Hock Antal főv. közélelmezési főfelügyelő, Mártonffy Márius főv. fogalmazó, Vozdle Jenő dr. főv. nyug. tanár, ifj. Szádeczky Kardos L. áll. ügyész, Fischer Ede dr. főv. állatorvos, Krusché Vilma főv. tanitónő, Volovcsák Er­zsébet, főv. kezelőnő, Szilassy Tibor dr. főv. ke­resk. tanár, Dankovszky Gyuláné főv. nyug­dijas, Klein Sarolta főv. id. hivatalnok és Ba­­bocskay Béla dr. nyug. államügyész. 2 szobás lakást kaptak Vattay Pál gépkocsivezető, Bodnár Andor fővárosi ideiglenes műszaki tiszt, Baumholzer Béla pénzintézeti tisztviselő, Binzberger Fe­renc m. tisztviselő, Bozóky Erzsébet fővárosi polgári iskolai tanár, Szerdahelyi Sán­dor hírlapíró, Wittenbarth Győző főv. nyugdí­jas, Deák György főv. kezelőt­iszt, Thiel Fe­­rencné magánzónő, Fischer Lajo­s főv. tanító, Lázár Sándor dr. főv. id. fogalmazó, Tarry Ferenc dr. főv. reál. isk. tanár, Magyari Mi­hály hírlapíró és Riegler Lujza főv. polg. isk. tanár. A Mester­ utca 41. számú házban négy szobás lakást kapott Friedrich Lajos főmérnök. 3 szobás lakást kaptak Tasch Vilmosné fővárosi nyugalmazott taní­tónő, Bukovszky György fővárosi nyugdí­ legfinomabb és egy- o | M 1 @1j| Epffra is szerfibb kivitelben, 1 i 1 É 1 III IIJ! 30°/p áron alul ma m 1 Ill. H11 |k Jótékony célú r [ Apponyi (Poliklinikanapl­ ó augusztus 4-én az­­ Angol-parkban ) Szórakozás a gyermeknek! Szórakozás a felnőttnek! V Gyermek- és hölgy-szépség-­­ verseny! Páratlan műsor! Arth Gyuri gólt rúg! Az UfA soroz! Amerikai árverés! Borverseny!­­ f* Ping-pongmérkőzés! ^ Belépődíj 10.000 korona. $­m nagy választékban 1 szobás lakást kaptak A házfelügyelő, Keczeli Mária fővárosi ideiglenes hivatalnok, Kempelen Kornélia fő­városi tanítónő, Pál Ilona főv. hetijegyzéke­s, Frank Antal ny. alezredes és a segédházfel­ügyelő. A Mester­ utca 43. számú bérházban 2 szobás lakásokat kaptak Baros Imre főv. tisztviselő Komor János főv. vizellenőr, özv. Nagy Ödönné főv. nyug­díjas, Szécsy Imre főv. szárny. főtiszt, vitéz Tar­dos Géza főv. k. tiszt Kovács Amália főv. ny. tanítónő, Pogány László főv. k. főtiszt, Fáth­ Ferenc dr. főv. fogalmazó Glötzer László dr. főv fogalmazó, Zimmermann Jó­zsef­né főv. polg. isk. tanár, Szepessy Albert magánt­.sztv., Jakopovits Pál főv. árv. fő­jegyző, Burányi Károly főv. üzem művezető, Hagymássy Béláné főv. nyug. tanítónő Félix József főv. gazd. művezető, Székely István ref. hitoktató- Farkas Ilona főv. főkezelőnő, Papp András főv. tanító, Schivarz Márkus magán­­tisztviselő, Hermann Ödön gázgyári műsz. tisztv., vitéz Tompa Béla főv. tanító, Bedecs Vilma főv. id. hív., Boronkay Helén áll. tiszt­viselőnő Vavrinecz Dezső főv. könyvtáros, Melha Vilma főv. főkezelőnő, Zmeskáll Erzsé­bet főv. nyug. tanitónő, Fleischmann Alfréd főv. elekt. tisztviselő Brunner Béla főv. számv. főtiszt, Rath László főv. üzem tisztv., Szöreghy János főv. id. hivatalnok, Rácz Dezső főv. gázgyári tisztviselő, Begyáts Lászlóné főv. keresk. tanár, Berkes András főv. számtan. Zsingor László főv. tanitó, Biró Ede főv. fo­galmazó, Varga Ferenc főv. számtanácsos, Rosztocs­ Antal főv. Széchenyi-fürdő kapus, Molecz Dániel főv. polg. isk. tanár, Baranyai Gézáné főv. tanitónő, Zsingor László főv. felső keresk. tanár, Baranyai Józsefné főv. nyugd. tanítónő, Szabó Zoltánná hírlapíró, Pausz András nyugd. áll. altiszt, Gyöngyi László főv. k. tiszt Patek Józsa főv. kezelőnő, Pákay László dr. főv. tiszti ügyész, Szenkovics Dénes főv. nyugd. főjegyző, Goebel Jenő festő­művész. 1 szobás lakást kaptak Lehoczky Jolán főv. id. hivatalnok, König Józsefné trafikosné, a házfelügyelő, Simon Andor főv. Széchenyi-fürdő kapus, Hruhos Józsefné főv. Széchenyi-fürdő takarítónő Cso­­bák János főv. Széchenyi-fürdő fürdőmester, Trautwein Mária főv. tanítónő, Fazekas Béla főv. tisztviselő Csöppüs István főv. nyomd. tisztviselő, Nádassy Viktor főv. elek. tisztvi­­selő, Varga Gizella főv. id. hivatalnok, Szen­­tessy Ilona varrónő, Schmalz István gépkocsi­­vezető, és a segédházfelü­gyelő. ..........................................IMII III Okmányok is tónijek cáfolják a scco­onok a szerajevói ágy­­kossá­gról előadott meséit Nyilatkozatot hamm líta királyné és az elszunyt Károly király ajkára—Pasicsot akar­ja kisenfeiíl a „szenzációs“ cikk­­­sierö „fekete Mi“ hajló!!— végre a merénylete! — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Bécs, július 28. A világháború kitörésének az évfordu­lója ezúttal is több lapot arra késztet, hogy a világégés okaival foglalkozzék és újabb részleteket hozzon a nyilvánosság elé. Különösen a milánói Secolo cí­mű lap­ban megjelent állítólagos újabb adatok terelik magaikra az általános érdeklődést. A Secolo szenzációja­­ valóban szenzá­ció, de annyira magán viseli a valószí­nűtlenség minden jellegét, hogy komo­lyan foglalkozni érdemes sem volna vele, ha nem kellene attól féltni, hogy ezeket az újabb „adatokat“ azok igyekeznek ala­posan fel- és kihasználni, akiknek elsősor­ban érdekük a tiszta igazság kiderítésé­nek megnehezítése. Ezek a szerbek, elsősorban Pastel és az akkori szerb kormány. Az eddig nyilvánosságra jutott adatok alapján ma már kétségtelenül megálla­pítható,­­ az Új Nemzedék hasábjain több ízben részletesen beszámoltunk erről, a­hoszy Pasics a világháború kitörésének közvetlen okáról, a szerajevói me­rényletről idejében tudott s annak megakadályozása érdekében sem­mit sem tett. Ezt a megállapítást Pasics­­nak eddig nem sikerült semmiféle köntör­falazással megcáfolni. A milánói Secolo most Pasics segítsé­gére siet. Hogy mennyiben felel meg az olasz érdekeknek egy valószínűtlen mesé­nek a feltálalása, ezt bajosan tudjuk meg­érteni. A Secolo ugyanis Pasicsék mal­mára hajtja vizet, amidőn a szerajevói gyilkosság hátsó rugóit oly sziliben igyekszik feltüntetni, mintha a trónörö­kös eltávolítása nem a szerbek, hanem elsősorban magyar és osztrák politi­kusok, illetve a magyar politika ér­dekében állott volna. Ezt a hallatlan gyanúsítást eddig még a szerbek sem merték hangoztatni. Milyen adatokkal támogatja alá a Secolo vádját! Egyszerűen Károly király szájába ad egy olyan nyilatkozatot, amelyet ő soha meg nem tett. „Ferenc Fe­rdinándot — mondotta állí­tólag a király — el tették lába­lól s én nem akarok hasonló sorsra jutni.“ Ezt a nyi­latkozatot Károly király állítólag 1917-ben tette meg Sixtus pármai herceg előtt, amidőn őt a békekötés lehetőségének­­ ki­puha­tolá­sára szólította fel. Arra kérte ugyanis sógorát, a tárgyalásokat titok­ban folytassa és pedig mindenekelőtt az osztrák és magyar politikusokra való te­kintettel. Azért persze „nehogy eltegyék láb alól.“ A Secolo saját bevallása szerint már hét évvel ezelőtt, tehát 1919-ben, azon a véleményen volt, hogy a sze­rajevói gyilkosság tervezőit Bécs­ben és Budapesten kell keresni. 1919. nyarán a lap egyik munkatársa Pranginsben meglátogatta Zita király­nét és előtte is kifejtette ezt a vélemé­nyét. A királyné állítólag nem tiltakozott ez ellen és ellenkezően, fejével igent bó­lintott, sőt meg is jegyezte, hogy „ez egy szomorú ügy, hallgassunk inkább róla.“ A Secolo megjegyzi még, hogy Károly király arra a meggyőződésre jutott, hogy a szerajevói bűntett gondolata osztrák politikusok agyában szülemlett meg, azért a felelősséget elsősorban Tisza gróf­nak kell viselnie. Már ez a zagy­vaság is kellőképen jel­lemzi a Secolo felértesü­ltségét, Tiszát osztrák politikusnak beállítani; ez az ala­pos informáltságnak­­ritka példája.. Hogy Zita királyné a fenti nyilatkozatot nem tette meg, ez csak természetes. Azok közé tartozom, akik közvetlen tapasztalatok, személyes benyomások alapján mondhat­nak véleményt a királynénak politikai kérdésekben tanúsított magatartásáról. A királyné politikai kérdésekben egyáltalán nem tesz nyilatkozatot, legkevésbé újságíró előtt. Ehhez a szigorú elvhez mindenképen ragaszkodik, így kétségtelen, hogy a Secolone­k ez az állítása is éppen olyan alapos és megbízható, mint a cikk többi adata. A Secolo még William Steed-re is hivatkozik, mint forrásra. Steednek is az volt a véleménye, hogy a szerajevói merénylet elkerüléséért a felelősséget osz­trák politikusoknak kell viselniük. Az osztrák politikusok azért törekedtek a trónörökös eltávolítására, mert 1914 jú­liusában a konopischti kastélyban II. Ramos német császárral megállapodást létesített, mely szerint a trónörökös Ausz­tria német tartományait átengedi Vilmos császárnak, míg ő támogatni fogja Fe­renc Ferdinándot abban a törekvésében, hogy fiai annak idején trónra jussanak és pedig Miksa herceg Középeurópában­, Ernő herceg pedig a keleten jutott volna egy birodalomhoz. Ezt a forrást maga a Secolo is kény­telen fantasztikusnak minősíteni, de mégis hivatkozik rá. Steedről ország-világ tudja, hogy ő, a Times-nek a világháború előtt éveken át bécsi levelezője, a legesküdtebb ellensége volt a monarchiának és a maga részéről mindent elkövetett a monarchia bukásá­nak előidézésére. Steed gyűlölete meg­magyarázza, hogy miért volt képes ilyen tarthatatlan állításokat is megkockáz­tatni. A szerbek bizonyára nagy örömmel fogják magukévá tenni a Secolo szenzációját. Amióta a Pasics-kormány egyik tagja, Jovanovics teljes nyilvánosság előtt meg­vádolhatta egykori főnökét, Pasicsot az­zal, hogy igenis tudott a trónörökös ellen készülő merényletről, azóta a szerb hiva­talos világ minden erőlködése arra irán­ nyul, hogy ezt az állítást valamiképpen elhomályosítsd. Ebben a propagandájuk­ban a pénz nem játszik jelentéktelen sze­repet. Ezt egy konkrét adattal illusztrál­hatjuk. Amint ismeretes, Gavrilo Princip, a trónörökös gyilkosa, Teresienstadtban töltötte fegyházbüntetését. Pappenheim egyetemi magántanár, a fogoly Princip kezelőorvosa, elbeszélgetett a merénylővel a gyilkosság előkészületeiről és a beszél­getésről gyorsírói jegyzeteket csinált. Ezeket a feljegyzéseket a szerb kormány mostanában megvásárolta egy igen jelentékeny összegért Pappenheimről és azt szerb, horvát és német nyel­ven megjelentette. Valami újat ezek a följegyzések nem tartalmaznak, annyira nem, hogy a bécsi lapok, amelyeknek a röpirat tartalmát megvételre felkínálták, azt visszautasí­tották. Nem érdektelen, hogy a röpirat a bécsi szerb követség saj­tóf­őnökének, Hadko Paresaninak az előszavával és kommentárjával jel­öli­­ meg. De hát miért tartja a szerb kormány olyan fontosnak ennek a röpiratnak a propagálását, hogy még jelentékeny anyagi áldozatoktól sem riad vissza! Egyszerűen azért, mert Princip vallomásaiban kijelenti, hogy Ferenc Ferdinánd trónörökös meg­gyilkolását minden külső befolyás nélkül és csakis a saját­­elhatározá­sából hajtotta végre. Paresani rá is mutat arra, hogy Prin­­cipnek­ ez a vallomása a háború előidé­zése szempontjából fontosabb, mint bizo­nyos okmányok, amelyekkel ennek az el­lenkezőjét akarják bebizonyítani. Ezzel szemben elég, ha megdönthetetlen té­nyekre utalunk. Ma már tudjuk, hogy a trónörökös meggyilkolását az „Ujedinjenje ili Smrt (Egyesülés vagy halál), a „fe­kete kéz“ határozta el. Ennek a szervezetnek Princip is tagja volt. A merényletet 1914 januárjában Toulouse-ban, a Rue Honoré 12. számú házban határozták el. Mint a fekete kéz tagja, borzalmas esküvel kötelezte magát, hogy soha semmit elárulni nem fog." Ez magyarázza meg védekezését a szerajevói bűntettben. A Pasics-kormány előzetes értesülését a szerajevói merényletről ez az u.i. Princip-brosúra nem érinti. Ezt a kér­dést már rég tisztázta Ljuba Jovanovics a radikális klub 19­26 májusában Belgrád­­ban megtartott ülésén. i "’.’ft­si te­herautóval avarozás hegyben és vidéken bútorszállítás stb. Hofbauer, Muzeum-körut 31. Tel.: József 112—28. Fuvarszerzők dijazva Hatuf©r©k Bedm­ay Testvérek műasztalosok-kárpitosok­nál. VII., Hernád-féna 50. Telefon ■ József 28-76. Jó hán­keszt kapható Hold-utca 19. szászt. Alagsor Leves, sült, köret, főzelék és tészta 14.000 korona, (előfizetve egy ebéd 18.000 korona), hústalan ebéd 7000 korona.

Next