Uj Nemzedék, 1926. augusztus (8. évfolyam, 172-195. szám)
1926-08-01 / 172. szám
4 dl nemzedék Vasárnap, 1526 augusztus 1- 8000 kérvényező közül 705 már lakáshoz ju a Mester utcai bérházában A 120 milliárdos építési program nyolcszázhetvenkilenccel emeli a fővárosi lakások számát — Az Új Nemzedék tudósítójától. — ----»1—— A főváros tavaly augusztusban elhatározta, hogy 120 milliárd korona költséggel nagyarányú építkezési akcióba fog és a lakásínség enyhítésére a város különböző pontjain kislakásos bérházakat fog építeni. Egyszerre hét helyen indult meg az építkezés és a hét helyen összesen tizenhárom bérház felépítésébe fontak bele. LA Mester utca és Dandár utca mindkét sarkán, az Üllői-út és Czeglédi-út, aVáci-út és Mura-utca, a Váci-út és Gyöngyösi-utca, a Budaörsi-út és Csend-utca, a Simor-utca és Villám-utca sarkán kezdték meg a bérházak építését és ezek közülelőször a Mester-utca és Dandár-utca sarkán épült Mester-utca is—13-as számú ház került tető alá és holnap, augusztus 1-én az út. lakók már be is költözködnek a hatalmas, 105 lakást magában foglaló fővárosi bérpalotába. A többi bérházak közül novemberben fejezik be az Üllői-út és Czeglédi-út sarkán épülő és 94 lakást és a Váci-út és Mura-utca sarkán épülő 246 lakást magában foglaló bérházat. A Mester-utca 39-es számú ház, melyben 61, a Váci-út és Gyöngyösi-út sarkán épülő ház, melyben 255, a Budaörsi-út és Csendutca sarkán épülő ház, melyben 129, a Simor-utca és Villám-utca sarkán épülő ház, amelyben 104 lakás lesz, csak az év végére lesz készen. A 120 milliárdos építési költség árán tehát összesen 879 lakást épít a főváros, a 13 házimesteri és 13 vicelakáson kívül. A bérházaikban összesen 7 műterem, 17 négysobás, 85 háromszobás, 251 kétszobás és 529 egyszobás lakás lesz. Ezeken kívül 64 üzlethelyiség és 2 raktár lesz a főváros bérházaiban. A tanács már végérvényesen eldöntötte, "hogy a 8000 kérvényező közül kik fognak azokban a házakban lakást kapni, amelyeknek építését novemberben fejezik be. Ezeknek névjegyzékét azonban a tanács egyelőre nem szándékozik nyilvánosságra juttatni. A Mester utca 41—43. számú bérház lakóinak jegyzékét a szociálpolitikai ügyosztály rendelkezésünkre bocsátotta és így a boldog új lakók névsorát módunkban van az alábbiakban közreadni: Ias. Szikszay Elemér dr. főv. tanár (orvos), Moussong Géza főv. igazgató, Balogh Hugó főv. főjegyző, Jakab Lajosné főv. tanítónő, Felkap Ferenc dr. főv. tanácsjegyző, Melly Mária, főv. polg. isk. tanár, Hajdú Miklós főv. keresk. isk. tanár, Prokopp Sándor dr. főv. t. jegyző, Lifft Margit főv. polg. tanár, Hock Antal főv. közélelmezési főfelügyelő, Mártonffy Márius főv. fogalmazó, Vozdle Jenő dr. főv. nyug. tanár, ifj. Szádeczky Kardos L. áll. ügyész, Fischer Ede dr. főv. állatorvos, Krusché Vilma főv. tanitónő, Volovcsák Erzsébet, főv. kezelőnő, Szilassy Tibor dr. főv. keresk. tanár, Dankovszky Gyuláné főv. nyugdijas, Klein Sarolta főv. id. hivatalnok és Babocskay Béla dr. nyug. államügyész. 2 szobás lakást kaptak Vattay Pál gépkocsivezető, Bodnár Andor fővárosi ideiglenes műszaki tiszt, Baumholzer Béla pénzintézeti tisztviselő, Binzberger Ferenc m. tisztviselő, Bozóky Erzsébet fővárosi polgári iskolai tanár, Szerdahelyi Sándor hírlapíró, Wittenbarth Győző főv. nyugdíjas, Deák György főv. kezelőtiszt, Thiel Ferencné magánzónő, Fischer Lajos főv. tanító, Lázár Sándor dr. főv. id. fogalmazó, Tarry Ferenc dr. főv. reál. isk. tanár, Magyari Mihály hírlapíró és Riegler Lujza főv. polg. isk. tanár. A Mester utca 41. számú házban négy szobás lakást kapott Friedrich Lajos főmérnök. 3 szobás lakást kaptak Tasch Vilmosné fővárosi nyugalmazott tanítónő, Bukovszky György fővárosi nyugdí legfinomabb és egy- o | M 1 @1j| Epffra is szerfibb kivitelben, 1 i 1 É 1 III IIJ! 30°/p áron alul ma m 1 Ill. H11 |k Jótékony célú r [ Apponyi (Poliklinikanapl ó augusztus 4-én az Angol-parkban ) Szórakozás a gyermeknek! Szórakozás a felnőttnek! V Gyermek- és hölgy-szépség- verseny! Páratlan műsor! Arth Gyuri gólt rúg! Az UfA soroz! Amerikai árverés! Borverseny! f* Ping-pongmérkőzés! ^ Belépődíj 10.000 korona. $m nagy választékban 1 szobás lakást kaptak A házfelügyelő, Keczeli Mária fővárosi ideiglenes hivatalnok, Kempelen Kornélia fővárosi tanítónő, Pál Ilona főv. hetijegyzékes, Frank Antal ny. alezredes és a segédházfelügyelő. A Mester utca 43. számú bérházban 2 szobás lakásokat kaptak Baros Imre főv. tisztviselő Komor János főv. vizellenőr, özv. Nagy Ödönné főv. nyugdíjas, Szécsy Imre főv. szárny. főtiszt, vitéz Tardos Géza főv. k. tiszt Kovács Amália főv. ny. tanítónő, Pogány László főv. k. főtiszt, Fáth Ferenc dr. főv. fogalmazó Glötzer László dr. főv fogalmazó, Zimmermann Józsefné főv. polg. isk. tanár, Szepessy Albert magánt.sztv., Jakopovits Pál főv. árv. főjegyző, Burányi Károly főv. üzem művezető, Hagymássy Béláné főv. nyug. tanítónő Félix József főv. gazd. művezető, Székely István ref. hitoktató- Farkas Ilona főv. főkezelőnő, Papp András főv. tanító, Schivarz Márkus magántisztviselő, Hermann Ödön gázgyári műsz. tisztv., vitéz Tompa Béla főv. tanító, Bedecs Vilma főv. id. hív., Boronkay Helén áll. tisztviselőnő Vavrinecz Dezső főv. könyvtáros, Melha Vilma főv. főkezelőnő, Zmeskáll Erzsébet főv. nyug. tanitónő, Fleischmann Alfréd főv. elekt. tisztviselő Brunner Béla főv. számv. főtiszt, Rath László főv. üzem tisztv., Szöreghy János főv. id. hivatalnok, Rácz Dezső főv. gázgyári tisztviselő, Begyáts Lászlóné főv. keresk. tanár, Berkes András főv. számtan. Zsingor László főv. tanitó, Biró Ede főv. fogalmazó, Varga Ferenc főv. számtanácsos, Rosztocs Antal főv. Széchenyi-fürdő kapus, Molecz Dániel főv. polg. isk. tanár, Baranyai Gézáné főv. tanitónő, Zsingor László főv. felső keresk. tanár, Baranyai Józsefné főv. nyugd. tanítónő, Szabó Zoltánná hírlapíró, Pausz András nyugd. áll. altiszt, Gyöngyi László főv. k. tiszt Patek Józsa főv. kezelőnő, Pákay László dr. főv. tiszti ügyész, Szenkovics Dénes főv. nyugd. főjegyző, Goebel Jenő festőművész. 1 szobás lakást kaptak Lehoczky Jolán főv. id. hivatalnok, König Józsefné trafikosné, a házfelügyelő, Simon Andor főv. Széchenyi-fürdő kapus, Hruhos Józsefné főv. Széchenyi-fürdő takarítónő Csobák János főv. Széchenyi-fürdő fürdőmester, Trautwein Mária főv. tanítónő, Fazekas Béla főv. tisztviselő Csöppüs István főv. nyomd. tisztviselő, Nádassy Viktor főv. elek. tisztviselő, Varga Gizella főv. id. hivatalnok, Szentessy Ilona varrónő, Schmalz István gépkocsivezető, és a segédházfelügyelő. ..........................................IMII III Okmányok is tónijek cáfolják a sccoonok a szerajevói ágykosságról előadott meséit Nyilatkozatot hamm líta királyné és az elszunyt Károly király ajkára—Pasicsot akarja kisenfeiíl a „szenzációs“ cikksierö „fekete Mi“ hajló!!— végre a merénylete! — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Bécs, július 28. A világháború kitörésének az évfordulója ezúttal is több lapot arra késztet, hogy a világégés okaival foglalkozzék és újabb részleteket hozzon a nyilvánosság elé. Különösen a milánói Secolo című lapban megjelent állítólagos újabb adatok terelik magaikra az általános érdeklődést. A Secolo szenzációja valóban szenzáció, de annyira magán viseli a valószínűtlenség minden jellegét, hogy komolyan foglalkozni érdemes sem volna vele, ha nem kellene attól féltni, hogy ezeket az újabb „adatokat“ azok igyekeznek alaposan fel- és kihasználni, akiknek elsősorban érdekük a tiszta igazság kiderítésének megnehezítése. Ezek a szerbek, elsősorban Pastel és az akkori szerb kormány. Az eddig nyilvánosságra jutott adatok alapján ma már kétségtelenül megállapítható, az Új Nemzedék hasábjain több ízben részletesen beszámoltunk erről, ahoszy Pasics a világháború kitörésének közvetlen okáról, a szerajevói merényletről idejében tudott s annak megakadályozása érdekében semmit sem tett. Ezt a megállapítást Pasicsnak eddig nem sikerült semmiféle köntörfalazással megcáfolni. A milánói Secolo most Pasics segítségére siet. Hogy mennyiben felel meg az olasz érdekeknek egy valószínűtlen mesének a feltálalása, ezt bajosan tudjuk megérteni. A Secolo ugyanis Pasicsék malmára hajtja vizet, amidőn a szerajevói gyilkosság hátsó rugóit oly sziliben igyekszik feltüntetni, mintha a trónörökös eltávolítása nem a szerbek, hanem elsősorban magyar és osztrák politikusok, illetve a magyar politika érdekében állott volna. Ezt a hallatlan gyanúsítást eddig még a szerbek sem merték hangoztatni. Milyen adatokkal támogatja alá a Secolo vádját! Egyszerűen Károly király szájába ad egy olyan nyilatkozatot, amelyet ő soha meg nem tett. „Ferenc Ferdinándot — mondotta állítólag a király — el tették lábalól s én nem akarok hasonló sorsra jutni.“ Ezt a nyilatkozatot Károly király állítólag 1917-ben tette meg Sixtus pármai herceg előtt, amidőn őt a békekötés lehetőségének kipuhatolására szólította fel. Arra kérte ugyanis sógorát, a tárgyalásokat titokban folytassa és pedig mindenekelőtt az osztrák és magyar politikusokra való tekintettel. Azért persze „nehogy eltegyék láb alól.“ A Secolo saját bevallása szerint már hét évvel ezelőtt, tehát 1919-ben, azon a véleményen volt, hogy a szerajevói gyilkosság tervezőit Bécsben és Budapesten kell keresni. 1919. nyarán a lap egyik munkatársa Pranginsben meglátogatta Zita királynét és előtte is kifejtette ezt a véleményét. A királyné állítólag nem tiltakozott ez ellen és ellenkezően, fejével igent bólintott, sőt meg is jegyezte, hogy „ez egy szomorú ügy, hallgassunk inkább róla.“ A Secolo megjegyzi még, hogy Károly király arra a meggyőződésre jutott, hogy a szerajevói bűntett gondolata osztrák politikusok agyában szülemlett meg, azért a felelősséget elsősorban Tisza grófnak kell viselnie. Már ez a zagyvaság is kellőképen jellemzi a Secolo felértesültségét, Tiszát osztrák politikusnak beállítani; ez az alapos informáltságnakritka példája.. Hogy Zita királyné a fenti nyilatkozatot nem tette meg, ez csak természetes. Azok közé tartozom, akik közvetlen tapasztalatok, személyes benyomások alapján mondhatnak véleményt a királynénak politikai kérdésekben tanúsított magatartásáról. A királyné politikai kérdésekben egyáltalán nem tesz nyilatkozatot, legkevésbé újságíró előtt. Ehhez a szigorú elvhez mindenképen ragaszkodik, így kétségtelen, hogy a Secolonek ez az állítása is éppen olyan alapos és megbízható, mint a cikk többi adata. A Secolo még William Steed-re is hivatkozik, mint forrásra. Steednek is az volt a véleménye, hogy a szerajevói merénylet elkerüléséért a felelősséget osztrák politikusoknak kell viselniük. Az osztrák politikusok azért törekedtek a trónörökös eltávolítására, mert 1914 júliusában a konopischti kastélyban II. Ramos német császárral megállapodást létesített, mely szerint a trónörökös Ausztria német tartományait átengedi Vilmos császárnak, míg ő támogatni fogja Ferenc Ferdinándot abban a törekvésében, hogy fiai annak idején trónra jussanak és pedig Miksa herceg Középeurópában, Ernő herceg pedig a keleten jutott volna egy birodalomhoz. Ezt a forrást maga a Secolo is kénytelen fantasztikusnak minősíteni, de mégis hivatkozik rá. Steedről ország-világ tudja, hogy ő, a Times-nek a világháború előtt éveken át bécsi levelezője, a legesküdtebb ellensége volt a monarchiának és a maga részéről mindent elkövetett a monarchia bukásának előidézésére. Steed gyűlölete megmagyarázza, hogy miért volt képes ilyen tarthatatlan állításokat is megkockáztatni. A szerbek bizonyára nagy örömmel fogják magukévá tenni a Secolo szenzációját. Amióta a Pasics-kormány egyik tagja, Jovanovics teljes nyilvánosság előtt megvádolhatta egykori főnökét, Pasicsot azzal, hogy igenis tudott a trónörökös ellen készülő merényletről, azóta a szerb hivatalos világ minden erőlködése arra irán nyul, hogy ezt az állítást valamiképpen elhomályosítsd. Ebben a propagandájukban a pénz nem játszik jelentéktelen szerepet. Ezt egy konkrét adattal illusztrálhatjuk. Amint ismeretes, Gavrilo Princip, a trónörökös gyilkosa, Teresienstadtban töltötte fegyházbüntetését. Pappenheim egyetemi magántanár, a fogoly Princip kezelőorvosa, elbeszélgetett a merénylővel a gyilkosság előkészületeiről és a beszélgetésről gyorsírói jegyzeteket csinált. Ezeket a feljegyzéseket a szerb kormány mostanában megvásárolta egy igen jelentékeny összegért Pappenheimről és azt szerb, horvát és német nyelven megjelentette. Valami újat ezek a följegyzések nem tartalmaznak, annyira nem, hogy a bécsi lapok, amelyeknek a röpirat tartalmát megvételre felkínálták, azt visszautasították. Nem érdektelen, hogy a röpirat a bécsi szerb követség sajtófőnökének, Hadko Paresaninak az előszavával és kommentárjával jelöli meg. De hát miért tartja a szerb kormány olyan fontosnak ennek a röpiratnak a propagálását, hogy még jelentékeny anyagi áldozatoktól sem riad vissza! Egyszerűen azért, mert Princip vallomásaiban kijelenti, hogy Ferenc Ferdinánd trónörökös meggyilkolását minden külső befolyás nélkül és csakis a sajátelhatározásából hajtotta végre. Paresani rá is mutat arra, hogy Principnek ez a vallomása a háború előidézése szempontjából fontosabb, mint bizonyos okmányok, amelyekkel ennek az ellenkezőjét akarják bebizonyítani. Ezzel szemben elég, ha megdönthetetlen tényekre utalunk. Ma már tudjuk, hogy a trónörökös meggyilkolását az „Ujedinjenje ili Smrt (Egyesülés vagy halál), a „fekete kéz“ határozta el. Ennek a szervezetnek Princip is tagja volt. A merényletet 1914 januárjában Toulouse-ban, a Rue Honoré 12. számú házban határozták el. Mint a fekete kéz tagja, borzalmas esküvel kötelezte magát, hogy soha semmit elárulni nem fog." Ez magyarázza meg védekezését a szerajevói bűntettben. A Pasics-kormány előzetes értesülését a szerajevói merényletről ez az u.i. Princip-brosúra nem érinti. Ezt a kérdést már rég tisztázta Ljuba Jovanovics a radikális klub 1926 májusában Belgrádban megtartott ülésén. i "’.’ftsi teherautóval avarozás hegyben és vidéken bútorszállítás stb. Hofbauer, Muzeum-körut 31. Tel.: József 112—28. Fuvarszerzők dijazva Hatuf©r©k Bedmay Testvérek műasztalosok-kárpitosoknál. VII., Hernád-féna 50. Telefon ■ József 28-76. Jó hánkeszt kapható Hold-utca 19. szászt. Alagsor Leves, sült, köret, főzelék és tészta 14.000 korona, (előfizetve egy ebéd 18.000 korona), hústalan ebéd 7000 korona.