Uj Nemzedék, 1926. október (8. évfolyam, 222-248. szám)

1926-10-01 / 222. szám

4 Meg kell védeni a keresztény családot Az autonóm etika csődje — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Aki figyelő szemmel nézi azt a bomlási fo­lyamatot, amely sorr­a támadja meg a társa­dalmi intézmények legellenállóbbnak vélt al­katrészeit is, nem csodálkozhatik azon, hogy egy sereg kiváló gondolkodó az emberi kul­túra és civilizáció csődjéről beszél. Hatalmas politikai, gazdasági és társadalmi megrázkód­tatások után rendszerint be szokott következni az emberiség szellemi életében bizonyos ku­­száttság, amikor az emberek elhagyva a régi ideálokat, minden meghatározott cél és irány nélkül tapogatód­znak és a bizonytalanság kínzó érzésétől gyötörve, szívesen kapnak min­den olyan szellemi és erkölcsi mankó u­tán, amely legalább relatív biztonságot ígér. Nem csoda tehát, hogy egy méreteiben és intenzi­­vitásában rendkívüli vérontás és forradalmak után nemcsak az eseményeket magas kritikai őrhelyről figyelő gondolkodók, hanem a nagy tömegek lelkületén is eláradt a mindennel szentben való szkepsis posványos vize. A ré­giek ezt úgy mondották: Umwertung aller Werte, pedig talán inkább azt lehetne mon­dani, hogy kapkodás, amely egyenes folyo­mánya a szuverén egyéniséget proklamáló in­­dividualisztikus világ­szemléletnek. Az ember ellöki magától a tiszta és egyszerű igazságokat, amelyek igazság voltak már a múltban is és igazság maradnak a jövőben is. Az ember szereti a kanyargós utakat, a nyak­törő ösvényeket és elhanyagolja a már kita­posott biztos utat, amelyre azután természe­tesen csalódottan és keserűen bár, de mégis kénytelen volt visszatérni. Alig van olyan tu­dományos, jogi, erkölcsi vagy esztétikai elv, amelynek ma feltétlenül megbízható és ha követői lennének. Az emberiség fáradt, egy kicsit megcsömörlött és új utakat keres. Ez még magában nem volna nagy baj, mert hi­s­zen megfelel az örök emberi természetnek, a baj ott és akkor kezdődik, amikor a kereső ember eldobja magától a változhatatlan örök erkölcsi princípiumok iránytűjét és így k­öny­­nyen áldozatává lesz tetszetős ötleteknek, hó­bortoknak, altatásnak és csalásnak. Ez az általános tájékozatlanság és kapkodás természetesen nem kímélte meg a család intéz­ményét sem. Nem újkeletűeik azok a törekvé­sek, amelyek a családi intézmény gyökeres megreformálását vagy teljes megszüntetését célozták. Ezen a területen a helytelenül értel­mezett feminizmus — mert hiszen van helyesen értelmezett és nagyon tiszteletreméltó feminiz­mus is — és különösen a szocialsztikus világ­­szemlélet okozott szinte helyrehozhatatlan ká­rokat. Sajnos, a jelek arra mutatnak, hogy a családi élet bomlása folyamatban van. Statisz­tikusok állítják, hogy a válóperek száma meg­döbbentően emelkedő tendenciát mutat. De et­től a számszerűen objektív megállapítástól füg­getlenül is le lehet szögezni azt a szomorú tényt, hogy a családi élet melege és bensősége ma, már nem szabály, hanem örvendetes kivé■ jel. Pedig amennyire igaz a költő megállapí­­tás­a, hogy minden állam talpköve a tiszta er­kölcs, annyira igaz ennek a tételnek logikus folyományaként az is, hogy minden állam talpköve a tiszta családi élet. Érdekes jelen­ség, hogy a keresztény erkölcsi felfogástól tel­jesen távol álló természettudósok is kénytele­nek voltak szigorúan tudományos uton, az exakt megállapítások eszközeivel ehhez az ál­lásponthoz eljutni és közülük egyik-másik egy kissé hűvösen és tartózkodón bár, de, kénytelen megállapítani a keresztény család erkölcsi fen­­sőbbségét. A háború alatt hangzott el az a ki­jelentés, hogy az a csoport fogja megnyerni a háborút, amely tovább bírja idegekkel, de en­nél talán több joggal és találóbban lehet állí­tani hogy a bék­ét az a nép fogja megnyerni, amel maradék nélkül vissza tudja állítani a családi élet tisztaságát, bensőségét és melegét. Ebből a szempontból, Magyarország újjáépí­tése és boldogulása szempontjából tehát dön­tően fontos, hogy miként alakul a magyar családi élet. Mert nálunk is sok­­minden meg­történt és megtörténik ennek a családi életnek szétbomlasztása érdekében. Abban a szélea­­vonalú és jól átgondolt programban, amelyet a Központi Sajtóválalat r.-t. biztosítási osz­tálya (IX., Üllői-út 1, félemelet) maga elé tű­zött, egyik legfontosabb pont a magyar ke­resztény családok erkölcsi és gazdasági érde­keinek védelme. Ezért igyekszünk a magyar társadalmat tájékoztatni a biztosítás rendkí­vüli jelentőségéről és ezért törekszünk arra, hogy a Gazdák Biztosító Szövetkezeté­nél kötött megállapodásunk alapján a családfőnek lehe­tővé tegyük a magáról, hitveséről és gyerme­keiről való célszerű és könnyen vállalható fel­tételekhez kötött biztosítást. Pén­tek­, 1926 október 1. Uj Nemzedék Péntek, 1926 október 1. Harmadik repü­­lőpocs készíti f el a Műegyetemi Sportrepilldk Egyesültk­ Próbarepülést tartanak a vidéken — AM az új magyar aviatika számáéit erősítik — Az Uj Nemzedék tudósítójától. — Aviatika, magyar aviatika . . . Ennél a szónál bizony keserűség fojtogatja szivünket, hiszen a Trianon, mint annyi mindent, pusztulásra, elsorvadásra ítélte a magyar aviatikát. Elmentünk a Mű­egyetemre, ahol csendben, zajtalanul, de annál több energiával működik a Műegyetemi Sportrepülők Egyesülete. A Műegyetem főbejáratán beérve, az alagsorban levő műhelybe nyitok be. A tágas helyiségben két monoplán fekszik a földön szétterülő szárnnyal. A harma­dikon, amelyik a legnagyobb, most dol­goznak a serény munkásruhás, fehérkö­­tényes műegyetemi hallgatók. Szerszá­mok, csavarok, géprészek s más műsze­rek az egész teremben. Körülnézek. Az új magyar aviatika bölcsője ez a hely. Egyik fiatalember felvilágosítással szol­gál s felsétálok az egyesületnek első emeleten levő irodájába. A műhelynek műszaki üzemvezetője fogad. — Négy évvel ezelőtt alakult meg a Műegyetemi Sportrepülők Egyesülete — mondja. — Ma hétszáz tagja van. Az elnöke Bresztovszky Béla dr. műegye­temi tanár, az alelnöke ifjabb Horthy Miklós. A műhelyben a motorkonstruk­tőr Thorotzkay Béla gróf,­ míg a repülő­­gépkonstru­ktőr Leniniek Árpád. Az egyesület tevékenységéről érdeklő­döm: — Szerény keretek között mindent meg­teszünk, ami lehető — feleli informáto­rom. — Anyagiakban a társadalom és az egyesek áldozatkészségére vagyunk utalva. Most, ezen a héten készen lesz a har­madik gépünk, amely nagyobb a má­sik kettőnél. — Együ­léses harminclóerős iskolare­­pülőgép. Abban is eltér a két előbbitől, hogy Iuplán. Szó esik a motornélküli repülésről is. — Ernaiek magában véve nincs nagyobb fontossága. Csak bizonyos meghatárolt körzetben lehet a motornélküli géppel re­pülni. Ellenben közvetve igen nagy haszna van. A motornélküli gép szerkeze­tének motorgépre való alkalmazásával gazdaságosabbá és teherbíróbbá lehet tenni a motoros gépeket, ahogy mi is csi­nál­tu­k. — Milyen magasra lehet emelkedni az itt készített repülőgépekkel! — A két monoplán hétezerötszáz méter magasra is feljut. A biplánnal három­­négyezer méter magasságot is lehet majd elérni. Különben október közepén hosszabb repülő­tű­rrnéra megyünk Csonkamagyaror­szág nagyobb városaiba, Debrecenbe, Pécsre, Szegedre, Miskolcra s mindenütt próbarepülést végzünk. Az­után hozzákezdünk a negyedik iskolagé­pünk megépítéséhez. Ez kétüléses lesz és természetesen nagyobb lóerejű. — Büszkén mondhatjuk, — fejezi be be­szédét — hogy a repülőgépek legkisebb alkotórésze is a műegyetemi műhelyben készült, még­pedig teljesen eredeti terv szerint. A kísérleteket a tökéletesítés felé állandóan folytatjuk. A cél, a magyar aviatikának a mai fö­l­dresújto­tt jégából való magasra emelése. Bízunk, sikerül is. ­ Esik eső sűrü­l a sötét felhő alatt...­­ és ködbe öltözött minden. Az utcára nem szívesen méssz ki, tele van nyirkossággal, szomorúsággal min­den. Ez a leggyötrőbb idő. Ha zápor esik, tudod, hogy elmúlik, ha dörög az ég és villámok cikkáznak végig az égen, tudod, hogy nem sokáig tart, de amikor megered az őszi eső és lassan, unalmasan hull a nedves­séggel feleitatódott földre, amikor a köd füstként úszik a házak fölött, úgy hogy még a levegő is nehezebb tőle, akkor kezdődik az unalom és a kétségbeesés . . . De nem hasalsz, ha van rádiód­ esketik az eső sűrű cseppje sötét felhő alatt, elfelejted egyszerre az őszi szomorúságot, ha szobádban egyszer csak fölzendü­l a kedves Fráter-nóta. Esik eső sűrű cseppje sötét felhő alatt . . . és a nóta öreg betyárja száz szál gyertyát gyújto­gat ki és az öreg pintessel verdesi a kocsma asztalát. És énekel Buda­pest egyik most felfedezett énekese Varga Imre Mikszáth Kálmán han­gulatos színdarabjában, ragyogással lesz tele a szobád és minden meg­szépül körülötted. S amíg odakint lassan, unalmasan esik az őszi eső, te felvillanyozva fütyülöd rá a rádió után a nótát. Esik eső sűrű cseppje sötét felhő alatt . . . Ezt a hangulatváltozást köszönhe­ted annak, ha te is bekapcsolódsz abba a praktikus akcióba, amelynek neve az Új Nemzedék rádióakciója, amely méreteiben, céljaiban és prak­tikusságában egyedülálló és bizo­nyára olvasóközönségünk megérté­sével fog találkozni. Az egylámpásos tv. rádiókészülék minden alkatrészével iT együtt , összesen 675.000 korona Tekintse meg és hallgassa meg a Központi Sajtóválalat Rádióosztálya helyiségében (VI., Teréz­ körút 26. szám). Mit lehet hallani a h­ips? Pénteki műsor BUDAPEST (560.) Csütörtök. D. u. 3: Hírek, közgazdaság. 4. Sz. Tüdős Klári divattudósí­­tása. 5: Időjárás. 5.13: Az Operaház zenekará­ból alakult kamarazenekar hangversenye. 1. Auber: A fekete dominó — Nyitány. 2. Saint- Saenis: Rouet d‘Omphale — Szimfonikus köl­temény. 3. Csajkovszky: Valse Lento a vonós­­szerenádból. 4. Mendelssohn: Hazatérés ide­genből — Nyitány. 5. Haydn: Paukensehlag szimfónia. 6.33. Weninger László Vince író előadása: „A berlini nemzetközi rendőrkon­gresszus és a rendőrkiállítás“. 7. Az Operaház „Tannhäuser“ előadása. Péntek. D. e. 9.3­) és 12: Hírek, közgazdaság. 1: Időjárás. 3: Hírek,­­közgazdaság. 1: Hans Oöttling dr. németnyelvű mesélés után­­a. 5: Időjárás. Utána Vasvári Mihály, a m. kir. Madártani Intézet könyvtárosának előadása: „A házi állatok története“. 3.30: Művészdél­­után. Közreműködnek: Szász Ila, Cs. Szász Renée, Peti Sándor, Andai Béla. 1. Karinthy Frigyes: Ugyanaz férfiben. (Szász Ila­—Peti— Andai.) 2. a) Pápai Molnár Kálmán: Elher­vad a virág, b) Elmegyek én innen. (Cs. Szász Renée.) 3. Karinthy: Megmagyarázom a bizo­nyítványom. (Peti.) 4. Molnár Ferenc: Szín­ház. (Szász Ila—Peti.) 5. Paródiák. (Márkus Emilia, 7. Molnár László, Szász Ila.) 6. a) Tej­ben fürdik az én rózám. b) Repülj, repülj hét pettyes... (Cs. Szász Renée.) 7. Az öngyilkos. (Szász Ila—Peti—Andai.) 8. Paródiák. (Bál Franciska, Szász Ila.) 9. a) Róbert Pál—Kit­­telberger: Amióta haragszol rám. b) Pápai Molnár Kálmán: Szeretlek édes. (Cs. Szász Renée.) 10. Tömörkény István: Mihály szóbe­­lizün­k. (Peti—Andai.) 7. Cigányzene. 8.30.­ Szé­kely Arnold zongorahangversenye, Budanovits Mária közreműködésével. 1. Beethoven: Pathe­­tique Sonata. 2. Chopin: a) Noetume, b) Ma­zurka, e) Valse. 3. a) Thomas: Ária a „Mignon“ című operából, b) Jensen: Leb­i* deine Wang, c) Franz: Im Herbst, d) Siklós: Száll a felhő, e) Kurucz: Miért oly későn. (Budanovits Mária.) 4. a) Saint-Saens: Ga­­ votte. b) Paderewski: Polonaise, 5. a) Strauss Richard: Ständchen, b) Bizet—Székely: Car­men, ábránd. 10: Kamarazene. BÉCS (531 és 532.5.) D. u. 4.15: Hangverseny. 8.05: Ingeborg: Kurt Géza vígjátéka 3 fel­vonásban. BERLIN (501 és 571.) D. u. 3: Hangverseny. 8.30: Alexander Moiser előadó-estje. Goethe, Heine, Andersen, Verbaeren és Meyrink mű­vei. 9.30: Szonáta-est 10.30—12.39: Tánczene. BOROSZLÓ (418.) D. u. 1.30: A rádiózenekar hangversenye. Indulók. 9: Dalest, Schubert és Schumann dalok. LIPCSE (452.) D. u. 1.30—5.13 és 5.30—6: Hang­verseny. 8.30: Gaerineria aus Liebe. Mozart egyf­elvonás­os vígoperája. 10.30: Kabaré. MÜNCHEN (185 és 201­5.) D. u. 5.05: Quartett. 7: Dalok vegyessparra. 8: Zenei előadás bemu­tatásokkal. , RÓMA (425.) D. u. 5: Hírek, tőzsde, felolva­sás. 5.30: Jazzband. 9.25: Könnyű zene. LONDON (365.) D. u. 5.15: Dalok. 7: Zenekari hangverseny. 8.10: Előadás. 9: Könnyű zene dalokkal. 10.15: Hangverseny két zongorán. 11.15: Tánczene. 11.40: Kabaré. Laibach­ környé­­én húsz isaroilfa van az aratásnak ■— Az Új Nemzedék tudósítójától. — Laibach, szeptember 30. Az áradási katasztrófa mind nagyobb arányokban bontakozik ki. Az elárasz­tott területen minden fa- és betonhíd beomlott. A termés mindenütt megsem­misült. Számos helyiség még mindig el van vágva a külvilágtól való érintke­zéstől. Néhol a víz nyolc méterrel áll normális szintje fölött. A halottak száma az eddigi jelentések szerint húsz lehet. Laibach városa gyorssegélyként százezer dinárt szavazott meg a károsul­taknak. T. MM ISiUlP SS SWkészü­ ktaéolikoiu vasktivizsgákra, érettségli« Sokkal előbb letörik a liberális próbálkozás és a szociáldemokrácia garáz­dálkodása, fia minden ol­vasónk egy lilább előfizetőt­­ szerez lapunknak! A köztisztviselők érdeke, üsog*j kívánságaik harcosa, fit Nemzedék ! Megerősödjön *

Next