Uj Nemzedék, 1928. november (10. évfolyam, 249-272. szám)

1928-11-29 / 271. szám

Csütörtök, 1928 november 29. Új Nemzedék Nagy István kiegészítő vallomása során ma délelőtt újból megvádolta a nyomozó hatóságokat Erélyesen tagadta Lutrik Jucival való összeköttetését Gazda késedelmi kamatot számított fel a szakértői díjak után, ha nem kapta meg határidőre . Az Új Nemzedék tudósítójától -Az egyhetes szünet után ma folytatta Patay István tanácsa a Nagy István-ügy tárgyalását. A tárgyalást ugyanis a múlt hét szerdáján elhalasztották és ezalatt az egy hét alatt az addig elhangzott vallo­másokat foglalták írásba. A vallomások összeegyeztetése után számos ellentmon­dást vett észre a bíróság és ezeket a mai tárgyaláson tisztázta. — Nagy István bennmarad, a többi vádlott menjen ki! — intézkedik az elnök. A vádlottak sorra kivonulnak, mire az elnök az aktákban lapozva, sorra felteszi a tisztázásra váró kérdéseket. Először is megkérdezi Nagy Istvántól, miért vallotta a rendőrségen azt, hogy Kalmár Ferencnek csak százezer koro­nát adott kölcsön, amikor a főtárgyalá­son elhangzott vallomás szerint kétszáz­ezer koronát adott. Nagy István megmarad amellett, hogy kétszáz­ezer korona volt a kölcsön összege. Elnök erre felolvassa Nagy Istvánnak Kalmár Ferenchez intézett levelét, amely­ben százötvenezer koronáról volt szó. Nagy István kijelenti, hogy ezt az ösz­­szeget részletekben kapta meg, s hogy pontosan mikor, arra nem emlékszik. Egy kúriai döntvényre hivatkozva, kérte tartozása megfizetését Kalmártól. — Igen ám, de az a szám, amelyet ön említett levelében, nem erre az esetre vo­natkozott. — Igen, itt tévedtem — jelenti ki Nagy Ist­ván — én ugyanis 1921-ben a­­Jury“ című lapnak voltam főszerkesztője és rengeteg kúriai döntvény fordult meg kezemben. — Lehet, hogy innen eredhetett a téve­dés.— ön azt állította a rendőrség előtt, hogy Gazda Györgyöt 1925 novembere óta nem rendelte ki. Közben a főtárgyaláson kiderült, hogy ön 1925 december végén, amikor már Lukács­­méltósága figyel­meztette, a figyelmeztetés ellenére mégis ki­­rendelte őt a Roth-ügyben. Nagy István némi gondolkodás után válaszol a kérdésre és kijelenti, hogy a figyelmeztetés nem a Friedmann-üggyel kapcsolatban történt, hanem a Kovács Á. és társai kényszeregyezségi ügyében, amely szintén bíró előtt volt. A tábla ugyanis egy rendelvényt küldött le a tör­vényszékhez, amelyben fegyelmi eljárást javasol Gazda ellen, mert megegyezett az adóssal a szak­értői díjra vonatkozóan. — Akkor hivatott fel — mondja Nagy István — Csiky bíró úrral együtt a mél­tósága, hangsúlyozta, hogy mi független bírák vagyunk és nem kíván bennünket utasítani, csak figyelmünkbe ajánlja az esetet. Én huszonnégy órán belül intéz­kedtem Gazda felmentése iránt a még folyamatban lévő ügyben. Hogy a Roth­­ügyben nem intézkedtem, annak oka az, hogy Gazda velem nem közölte, milyen ügye van. Ha tudtam volna, hogy ebben is ki van rendelve, ott is visszavontam volna szakértői kirendelését. — Az elnök úr azt írja itt, — emel fel egy papírlapot Patay tanácselnök — hogy az­ egyes ügyek szignálása közben az akták tartalmából jutott tudomá­sára, hogy Gazda Györgyöt rendelték ki, holott Gazda nem hites szakértő. Emlékezete szerint ő nyomban intéz­kedett. Megkérdezte, igaz-e, hogy szakér­tőnek rendelték ki Gazdát. Kijelentette, hogy helytelennek tartja ezt az eljárást és felhívja Nagy bírót, hogy ne nevezze ki többé. Nagy bíró megígérte, hogy uta­sítása szerint fog eljárni. Az aktákból következtettem, hogy ez a dolog a Fried­­mann-ügyben történt. — Én nem szeretném, — válaszolja Nagy István — hogyha Lukács­­méltó­sága megjelennék itt a bíróság előtt, de ha meg fog jelenni, memóriáját alátá­masztom, mert hiszen Csiky bíróval együtt voltam nála és a táblai rendel­vényre való hivatkozással figyelmeztetett bennünket, hogy ne rendeljük ki. Elnök: Mi volt a rendelvényben? — Az volt benne, hogy tudomására ju­tott a táblának a Kovács A. és társai ügyben, hogy Gazda és az adós között a szakértői díjra nézve megállapodás tör­tént és pedig oly értelemben, hogy a szakértői díjat kilencvenkétmillió koro­nában állapították meg. Ennek megfize­tésére félévi haladékot adott Gazda, de késedelmi kamatot is számított fel és százmillió koronára emelte fel a szakértői díjat.­­ Emiatt indítványozta a tábla a fe­­gyelmi eljárás megindítását, de mivel Gazda nem volt hites szakértő, nem lehe­tett ellene fegyelmit indítani. — Majd be fogjuk szerezni a Kovács A. és társai ügy iratait — fejezi be az elnök ezt a kérdést. Ezután az „Erzsébet“ jeligéjű takarék­­könyvekre vonatkozóan intéz kérdéseket az elnök Nagy Istvánhoz. Nagy kijelenti, hogy a nyomozás során soha nem mu­tatták meg neki a könyveket. — Hogy lehet akkor az, hogy a rendőrség előtti egyik vallomásá­ban mégis bent van a betétkönyvek száma. — Azt a rendőrfogalmazó írta bele — hangzik a válasz. — Én ma sem tudom ezeket a számok­at. Ezután Nagy Istvánnak a házaival való egyes tranzakcióira vonatkozóan in­téz kérdéseket az elnök Nagy Istvánhoz. — A rendőrségi vallomás szerint ön második házának házbérjövedelmét bele­fektette harmadik házába. — Ez helytelen —válaszolta Nagy Ist­ván —■ idegállapotom magyarázza meg, hogy ilyen valolmást tettem. Majd pedig hirtelen telj­esen elfogja az indulat és emelt, remegő hangon jelenti ki a következőket: ✓ — Méltóztassék elképzelni, hogy egy bírót, aki nem érzi magát bűnösnek, egy független magyar bírót a családjától el­szakítanak és huszonnégy órán belül a rendőrségre visznek és egyszerűen bezár­nak. Ez még nem történt meg Magyar­országon és én sem vártam volna sok évi komoly munkásságom után. Ez a nyomo­zás sem ment normálisan és ma sem megy. Áz, elnök most felüti a fejét — Mi nem megy most normálisan? — A nyomozás kérem — válaszolja bi­zonytalan hangon Nagy István. Most egy dollárkölcsön kérdését fir­tatja az elnök, majd pedig azt kérdezi, hány napig tartották nyitva a táblás ki­mutatást a kényszeregyezségi ügyekben. — Nyolc napon keresztül, — hangzik a válasz. —• De hisz ez rendellenes volt? — Nem kérem, nekünk egy célunk volt, hogy a rendelet szellemét érvényesítsük. Már pedig, ha egy-két milliós differen­cia­ volt, lehetővé kellett tenni, hogy a hitelezők, vagy pedig az ügyvédjük fel­hajthassa a voksukat és így létrejöhessen a kényszeregyezség. — Ez általános gyakorlat volt? — Hogyne. Még ma is ez a gyakorlat. Most egy újabb érdekes momentuma következik az ügynek. Az elnök megkér­dezi Nagy Istvántól, miközben felemel egy végzést az iratok közül, várjon az ő utasítására írta-e alá Hódy Árpád. — Nagyon kérem az elnök urat, — hangzik a válasz — ne méltóztassék kívánni, hogy erre a kérdésre válaszoljak, mert ez olyan kérdés, amely engem arra kényszerí­tene, hogy olyan hivatalos titkokat áruljak el, amelyek nem idevalók. — Önnek nincsenek hivatalos titkai — jelenti ki az elnök. — Kérem mondja el. — Én nem mondhatom meg, mert ebben az ügyben olyan személyek szerepelnek akikről nem akarok beszélni. — Szóval megtagadja a vallomástételt. — Nagyon kérem ne tessék feltenni ilyen kérdést. Annyit mondhatok, hogy Hódy ezt a végzést utasításra írta alá, de nem az én utasításomra.. Ezután Nagy István arról beszélt, mi­lyen reformot akart életbeléptetni a kény­szeregyezségi ügyekben, de a felsőbb bí­róság nem hagyta jóvá, pedig ha az ő reformját életbeléptették volna, akkor m­a máskép állanának a kényszeregyez­ségi ügyek. Az elnök felhívja Nagy István figyel­mét arra, hogy a tanúvallomások szerint Lubik Juliannát már 1621-ben ismerte és igen jó indulattal viseltetett vele szem­ben. — Minden ilyen állítás egytől-egyig koholt valótlanság — válaszolja Nagy István — amely bizonyos összeköttetést akar sejtetni köztem és Lubik Juliánna között. — Akar valami egyebet előadni? Nagy István most jegyzeteibe tekint és sorra reflektál az egyes kényszer­egyezségi ügyekben ellene emelt vádakra és kiegészítő vallomást tesz. A Spatz-féle kényszeregyezségre vo­natkozóan megjegyzi: — Méltóságos uram! Kérem a Spatz elleni összes feljelentések beszerzését, hogy ennek az embernek egész egyéni­sége meg legyen világítva, mert hisz őt még hamis eskü miatt is feljelentették és eljárás folyik ellene, sőt az Országos Hitelvédő Egylet is feljelentette. Én nem tudom megérteni, hogy miféle titkos kezek hátráltatják ennek az ügynek a lefolytatását. Patay tanácselnök most félbeszakítja Nagy Istvánt. — Mondja, maga mint bíróember, hogy tehet ilyen kijelentéseket? — Kérem, nekem meg vannak erre az okaim — válaszolja Nagy István, aki végül is kijelenti, hogy minden egyes in­tézkedését tisztán komoly jogászi meg­győződése alapján tette. — Ezt majd védőbeszéde során elmond­hatja — jelenti ki az elnök és leülteti Nagy Istvánt. Az elnök most Gazda Györgyöt hívja be a terembe, aki kérdésére kijelenti, hogy már 1922-ben kirendelték szakértő­ként, de nem kényszeregyezségi, ügyben, hanem, tőzsdeügyben. Csődügyekben 1924 májusában rendelték ki. ButoP"hitel készpénzárban­ Erluedet­­ts Wrismes autoh­iter­­vertályunkb@n hálószobák, ebédlik, ur,szobák legkedvezőbb (futási feltételek E$ *vS Ilit Kereskedelmi kellett kaphatók 1)0 W* U»PI I h Rt., ezelőtt Balázs és Társa lettorárulu­sa, Vilmos osássir­nt 48, MsttaitvMOknik­ ktt.» Mvcmosp 1 3 Csak Hollandiában ötvennyolc áldozata van az ítéletidőnek Olaszországban is tömérdek kárt okozott a vihar Az Új Nemzedék tudósítójától.­­Amszterdam, november 28. A vihar és áradás pusztítása tovább tart Hollandiában. Eddig ötven­nyolc halálos áldozata van az ítéletidőnek. Brüsszel, november 28. Ostendei jelentés szerint a part mentén széles sávon még mindig víz alatt áll a fürdőhely. Valamivel távolabbra több kilométert tesz ki az elárasztott te­rület sávja. Eddig hat halálesetet állapítottak meg. Elpusztult nagyszámú házi­állat is. Blankenbergheben is tovább tart az áradás. Madrid, november 28. Az Atlanti óceán fölött dühöngő borzalmas orkán tegnap Északspanyolorszá­got is elérte. San Sebastian kikötőjét le kellett zárni, minthogy az óriási hullám­verésben sem az érkező hajók nem tudtak befutni a kikötőbe, sem az induló hajók nem tudtak kijutni a mólók közül. Rengeteg halászbárka elsüllyedt s igen sok halász a tengerbe veszett. Nagy pusztítást vitt végbe az orkán Barcelonában és Tarragonában is. Róma, november 28. A Földközi tenger partvidékén pusztító tor­kán Nápolyban jelentékeny kárt okozott. A szélvihar lerántotta a tetőket és az utcára dobta. Egy aszonyt, aki éppen arra járt, a le­zuhanó tetődarabok súlyosan megsebesítették. A lezuhanó téglák számos sebesülést okoztak I hianó törmelék Az Adria, déli medencéjében a vihar szintén megbénította a­ forgalmat. Hatal­mas erővel dühöng az orkán az olasz és fran­cia Riviérán is. Itt ezenkívül még felhőszaka­dás is pusztított, ami a vasúti forgalomban nagy késéseket okozott. A Roma-párisi közvet­len vonatok több órás késedelmet szenvedtek, minthogy a pályatest egyik részén hatalmas torlódás zárta el az utat, amelyet földcsuszam­lás idézett elő. A forgalmat több órán keresz­tül átszállással kellett lebonyolítani.­­ Sok helyett beomlottak a kémények és a lehulló törmelék igen sok járókelőt meg­sebesített. A nápolyi utca zsibvásári nyüzsgé­séből tegnap semmit sem lehetett látni és az üzleti élet­ is csaknem teljesen megszűnt. Az utcák kihaltak. A kikötőben­ közel huszonnégy óra hosszat szüretelt a forgalom. Rómában a vihar szintén kisebb-nagyobb baleseteket okozott. Igen nagy a kár a Marin di Pizza fürdőhelyen, ahol a szökőár elöntötte a strandot és súlyosan megrongálta a kikötőt. A parton lévő fürdőkabinok nagy részét elra­gadták a hullámok. Livorno kikötőjében szintén megszűnt a forgalom. Egyetlen gőzös sem indult a tengerre. Magá­ban Livorno városában is nagy kárt okozott a vihar. Három járókelőt megsebesített a Jezu-Paris, november 28. Az ország minden részéből nyugtalanító hí­rek érkeznek az árvíz pusztításáról. Az állandó esőzés folytán a folyók kiléptek medrükből és nagy területet öntöttek el. Az Iser, a Ga­ronne, a Ninve az Allier és a Rhone vízállása állandóan emelkedik. Lyon környékén a sa­voy­ai­ hegyekben leesett az első hó. Az eső, hó és vihar a táviró- és telefonforgalomban nagy zavart okozott. Hajdúszoboszló megsemmisíti a fürdőszerződést — Az Új Nemzedék tudósítójától — Debrecen, november 28 Hajdúszoboszló város közgyűlése ki­mondotta, hogy a Gyógyfürdő Részvény­­társasággal kötött szerződést végleg meg­semmisíti és a gyógyfürdőt házikezelésbe veszi át. A népjóléti miniszter által kilá­tásba helyezett kölcsönből a város a strandfürdőt, a vízgy­ógy­intézetet, to­vábbá a gyógyfürdő és a palackozó üze­met kívánja megvalósítani. WKW—mp—M3WH—ma—J­WWI J r ■ 1 | gyönyörű kivitelben, nagyon olcsón, készen Értesítem fUli­lít MfHN­ vagy mérték után kaphatók, úgyszintén átvevő- N­EHHH a*»nekietl kabátok s. Elegáns közönség iE^llltsi 111 111*1 ^®*^nyöket mérték után készítek s.t,hogy IvllllUIIIIIUll WIDDER »AA

Next