Uj Nemzedék, 1930. július (12. évfolyam, 146-172. szám)

1930-07-11 / 155. szám

WifylAM* ■aarkaaxtöaég éa kiadóhi­vatal ■ V., Honvéd­ u. 10. Tahi Ant 117-47, Ant 130-06. •­ Gyorab­öki 7-30. a diákkiadóhivatalokt­ól Onaágház-utca 18. am^ Tol.: Ant 108-65, II., Máris­­■» tár­­,Telafan 1575-13. a llltlMKil­ar« In Jhéta 3 pons.« M flllfe, ■•(yidern » pengA 10 ■IMr. Egya lián ára­k olykan, ak­ikna «a pályaudvaron­­« f­l. Mfc- Hlidalénak mil- Imnaétaraa dljazabáa ♦ ♦♦ »ailak ♦♦♦ y&&* Xll. évfolyam 155. (3187.) szám ♦ Péntek. ♦ Budtájjpéc, 1930 julius 11.­­ A“"* A finn eset Finnországban, az ezer tó országá­ban, alapos rendcsinálásra szánták magukat a vallásos és hazafias érzésű­­­tömegek: egyszerűen kiebrudalták a parlamentből a forradalmár vörös ele­meket, és most megszigorítják a politi­kai vétségek büntetését. Nagyon jól tudjuk, hogy amikor finn testvéreink ezt a radikális önvédelmi mozgalmat szóvátesszük és nem mennydörgünk ellene semmiféle liberalizmus nevé­ben, akkor sötét reakciót fog kiáltani felénk az a Conti-utca, amelynek egyet­len szava sem volt például a munkás­párti MacDonald-kormány ellen akkor, mikor az nem éppen rózsavízzel és ka­láccsal intézte el az önállóságukért küzdő hindukat, Ghandit és híveit. De hiszen az nagyon természetes, hogy Kun Béla volt hivatalos lapja nem örül annak, ami Finnországban az ő elvtársaival történik, amilyen termé­szetes az is, hogy a véreskezű szörnye­teg, Szamuelly Tibor elsiratói indig­­nálódnak minden olyan enyhébb erő­szak ellen, amely a bombavető, roham­­késsel és akasztófával dolgozó kommu­nisták ellen történik egy nemzet önvé­delmében. Mi azonban nem is magukat a finn önvédelem eszközeit akarjuk ismer­tetni és méltatni, csak azt a tényt, hogy ez a kis nemzet tud és mer ren­det teremteni a maga portáján. A Helsingforsba felvonult parasztok val­lásos énekeket énekeltek és istentiszte­lettel fejezték be demonstrációjukat, ezzel is bizonyságot téve amellett, hogy a vallás és a haza ellenségeivel szemben szálltak síkra vallásuk és a nemzeti gondolat védelmében. És lám, a helsingforsi felvonulástól, a radiká­lis rendcsinálástól nem dőlt össze Finnország, nem veszett el a finn sza­badság, sőt a megmenekült belső el­lenségeitől. A „műveit Nyugat“, amelyre olyan buzgó hévvel hivatkoz­nak a mi liberálisaink, nem mozdult meg, hogy „liberális“ viselkedésre bírja a finn tömegeket. De nem moz­dult meg maga az óriási Szovjetorosz­­ország sem, amely pedig tőszomszéd­ságában van a hozzá képest igazán elenyészően kicsi Finnországnak. És ez a kicsi ország nem riadt meg az orosz árnyéktól, nem kérte semmiféle nyugati ország kegyes engedélyét, ha­nem Isten nevében felállt és rendet teremtett úgy, ahogyan a maga érde­kében jónak látta, és magyarán szólva, fütyült arra, hogy a zsidó szabadkő­­műves világsajtóban hány lap fogja — esetleg még a budapesti Körúton, sőt a Conti­ utcában is — reakcióval, ma­­radisággal, szélsőséggel vádolni. Kosola, a lap a kisgazdák vezére azt mondotta a felvonulás alkalmával tar­tott beszédében: — Ezen a téren összegyülekeztünk 1918 május 16-án, és azt hittük, hogy győzelmünk a kommunizmus felett végleges. De azt a keserű tapasztala­tot szereztük, hogy a haza árulói ki­szélesítették körüket és agitációs be­szédeket mondottak a képviselőházi emelvényről. Agitációs forradalmi beszédek a kép­viselőházi tribünről, — mintha nekünk is efféle keserű tapasztalatokat kellett volna szereznünk azok után, hogy 1919-ben végképp elintézettnek véltük a vörös forradalmi tábort. Lám, a kis finn nemzet belátta, hogy a vörös fel­forgatókkal nem tud amnesztiás, meg­bocsátó, feledő, liberális módon meg­birkózni, és erősebb eszközökhöz nyúlt. Nálunk nem így állnak a dolgok, és mi a vége? Az, hogy a liberális sajtó olyan diktatúráról, elnyomatásról, ül­döztetésről szaval, mintha nálunk is legalább is finn módszer szerint bán­nának az országveszítő forradalmak felelőseivel. Ahelyett, hogy némán ve­zekelnének, ahelyett, hogy hálásan éreznék a nagy különbséget Budapest és Helsingfors között, nem szűnnek meg hol titokban rágcsálni, hol nyil­.A vezércikk folytatása a 2-ik oldalon.) Elfogták Bethlen inkei loombkának gyújtogat­óját pr* Ma kezdjük új regényünket 191 bányász közül csak negyvennyolcat mentettek ki a felsősziléziai Kupt-tárnából Ifjabb letartóztatás az építkezési panamák ügyében Az ügyészség utasítására őrizetbe vették Auguszt József építővállalkozót közokirathamisítás, megvesztegetés és csalás bűntette címén . A visszaélésekben Balásy volt Auguszt társa a paksi építkezésnél A belügyi építkezések ügyében az ügyészségen már napok óta nagyon fon­tos kihallgatások folynak. Jelentette az Új Nemzedék, hogy ezzel kapcsolatban tanúiképpen több miniszteriális tisztvise­lőt hallgattak ki, ezek a vallomások azonban nem kizáróan csak a Littke féle és Halasytól kijárt, Vay Kázmér által pártfogolt vállalkozásokra vonatkoznak, hanem a nagy bűnügy egyéb anyagára. Tudvalévő, hogy ötvennél több esetben állapított meg az ügyészség a bűnügyi vizsgálat so­rán olyan visszaéléseket amelyek a büntetőtörvénykönyvbe ütköz­nek. Az építkezési panamák ama részével, amelynél Littkéék játszották a főszerepet, az utóbbi napokban nem foglalkozott a bűnügyi vizsgálat, mert most megvárják az ítélőtábla döntését Halasy Géza és Vay Kázmér további sorsa felől. Most azt a részt vették elő, amelyben Balásy gazdászati századost annak idején letar­tóztatták. Balásy ellen, mint ismeretes, az a vád, hogy a paksi csendőrlaktanya építkezésé­nél panamázott, összejátszott a vállalko­zóval, hivatali visszaélést követett el, megvesztegettette magát. Ennél az épít­kezésnél történt a többek között az is, hogy a cédáit fizetéseket Balásy a vállal­kozónak még egyszer kiutalta. Majd a nyomozás egyéb dolgokra is rájött. Meg­hamisították az építkezésekről szóló el­számolást, olyan tételeket állítottak be a költségvetésbe, amelyeknek semmi alap­juk sem volt és Balásy közbenjöttével olyan összegeket utaltak ki, amelyeket egyszer már felvettek. A paksi építkezésnél az egyik nagy vállalkozó, Auguszt József kőműves­mester és építkezési vállalkozó volt. Többször kihallgatták ugyan már ebben az ügyben, ám a nyomozást vezető ügyészség mindeddig nem jutott döntő . Az Új Nemzedék tudósítójától, -bizonyítékok birtokába. Tegnapelőtt azon­ban váratlan házkutatást tartottak, amelynek során olyan írások kerültek elő, amelyek most már letagadhatatlan bi­zonyságai Auguszt bűnösségének. Ezután az ügyészség még tegnap, a kora reggeli órákban azonnal intézkedett Auguszt Józsefnek Mohács­ utca három szám alatti lakásáról való előállítása iránt. Az építkezési panamák referens ügyésze azonnal megkezdte Auguszt kihall­gatását. Ez a kihallgatás rövid megszakítások­kal tegnap egész nap tartott s azzal vég­ződött, hogy az ügyészség igen nyomós gyamúokok alapján közokirathamisítás, csalás és megvesztegetés bűntette miatt elrendelte Auguszt József letartóz­tatását.­­ Kiderült ugyanis, hogy a paksi építke­zéssel kapcsolatosan Balásyval össze­játszva Auguszt egy ízben ötezer pengőt, másszor háromezer pengőt illetéktelenül felvett és ezen részen Balásyval oszto­zott. Auguszt kihallgatását ma tovább folytatják és szembesíteni fogják Balásy századossal. Ma a kora délelőtti órákban megjelent az ügészségen Vay Kázmér felesége is, hogy beszélgetési engedélyt kérjen. Az engedelmet megkapta és közte, valamint férje között a referens ügyész szobájá­ban megtörtént a beszélgetés az ügyész jelenlétében. Körülbelül húsz percig be­szélgethettek s a beszélgetés kizáróan a családi és személyi ügyek körül folyt. Tíz óra után néhány perccel távozott el Vay Kázmér felesége az ügyész harmadik emeleti szaloijából. Ez 1e­ pillanattal utóbb vezette el férjét a fogházőr. Vay Kázmér ugyanabban a ruhában van még mindig, amelyben annak­idején letartóztatásba került. Miután ezt a ruhát gondozni nincs módjában, gyűrött és elhanyagolt. Vay Kázméron is meglátszik, hogy az utóbbi hetek eseményei rendkívül megviselték. Arca az álmatlan éjszakáktól megtört, magára semmit sem ad, borostás és el­hanyagolt. r Az angol közvélemény tiltakozik India­­ön­­kormányzata ellen . Az Új Nemzedék tudósítójától.­­London, július 10. Irwin lord, indiai alkirály történelmi neve­zetességű somlai nyilatkozata, amelyben az alkirály bejelentette, hogy a novemberre ösz­­szehívott londoni Pound Table-konferencia szabadon és minden megkötöttség nélkül ha­tároz majd India jövő sorsa fölött, nagyon vegyes fogadtásra talált a londoni sajtóban. A konzervati^^a­sok valamennyien súlyosan elítélően nyilaontek a simlai beszédről a azt vetik lord szemére, hogy gyöngé­tek és végzetesen engedékenynek mutatko­­zozott. A Daily Afronzi vezércikkenk tárgyalja a simlai bí­ldet s a cikknek a következő címet adja: ’ ,,Irwin lord az összeomlásba vi­szi Angliát'' Az indiai alkirály politikája a Daily Mail szerint egy szép napon arra fog vezetni, hog­y politikája teljesen csődöt mon­dott. A simlai beszédben foglalt javaslatok a legnagyobb kérélytelenségről tesznek tanúbi­zonyságot. Ez a beszéd még jobban bátorítani fogja az indiai forradalmárokat és bátorta­lanná teszi a lojális elemeket. A Daily Te­legraph szintén gyengeséggel és határozat­lansággal vádolja az angol kormányt, amely most egyszer­ű­en félredobta a Simon-bizottság egyéves grilkájának eredményét és India sorsát új tényezőtől, a Round Table-konferen­­ciától tette függővé.

Next