Uj Nemzedék, 1930. július (12. évfolyam, 146-172. szám)

1930-07-11 / 155. szám

WifylAM* ■aarkaaxtöaég éa kiadóhivatal ■ V., Honvéd u. 10. Tahi Ant 117-47, Ant 130-06. • Gyoraböki 7-30. a diákkiadóhivataloktól Onaágház-utca 18. am^ Tol.: Ant 108-65, II., Máris■» tár,Telafan 1575-13. a llltlMKilar« In Jhéta 3 pons.« M flllfe, ■•(yidern » pengA 10 ■IMr. Egya lián árak olykan, akikna «a pályaudvaron« fl. Mfc- Hlidalénak mil- Imnaétaraa dljazabáa ♦ ♦♦ »ailak ♦♦♦ y&&* Xll. évfolyam 155. (3187.) szám ♦ Péntek. ♦ Budtájjpéc, 1930 julius 11. A“"* A finn eset Finnországban, az ezer tó országában, alapos rendcsinálásra szánták magukat a vallásos és hazafias érzésűtömegek: egyszerűen kiebrudalták a parlamentből a forradalmár vörös elemeket, és most megszigorítják a politikai vétségek büntetését. Nagyon jól tudjuk, hogy amikor finn testvéreink ezt a radikális önvédelmi mozgalmat szóvátesszük és nem mennydörgünk ellene semmiféle liberalizmus nevében, akkor sötét reakciót fog kiáltani felénk az a Conti-utca, amelynek egyetlen szava sem volt például a munkáspárti MacDonald-kormány ellen akkor, mikor az nem éppen rózsavízzel és kaláccsal intézte el az önállóságukért küzdő hindukat, Ghandit és híveit. De hiszen az nagyon természetes, hogy Kun Béla volt hivatalos lapja nem örül annak, ami Finnországban az ő elvtársaival történik, amilyen természetes az is, hogy a véreskezű szörnyeteg, Szamuelly Tibor elsiratói indignálódnak minden olyan enyhébb erőszak ellen, amely a bombavető, rohamkéssel és akasztófával dolgozó kommunisták ellen történik egy nemzet önvédelmében. Mi azonban nem is magukat a finn önvédelem eszközeit akarjuk ismertetni és méltatni, csak azt a tényt, hogy ez a kis nemzet tud és mer rendet teremteni a maga portáján. A Helsingforsba felvonult parasztok vallásos énekeket énekeltek és istentisztelettel fejezték be demonstrációjukat, ezzel is bizonyságot téve amellett, hogy a vallás és a haza ellenségeivel szemben szálltak síkra vallásuk és a nemzeti gondolat védelmében. És lám, a helsingforsi felvonulástól, a radikális rendcsinálástól nem dőlt össze Finnország, nem veszett el a finn szabadság, sőt a megmenekült belső ellenségeitől. A „műveit Nyugat“, amelyre olyan buzgó hévvel hivatkoznak a mi liberálisaink, nem mozdult meg, hogy „liberális“ viselkedésre bírja a finn tömegeket. De nem mozdult meg maga az óriási Szovjetoroszország sem, amely pedig tőszomszédságában van a hozzá képest igazán elenyészően kicsi Finnországnak. És ez a kicsi ország nem riadt meg az orosz árnyéktól, nem kérte semmiféle nyugati ország kegyes engedélyét, hanem Isten nevében felállt és rendet teremtett úgy, ahogyan a maga érdekében jónak látta, és magyarán szólva, fütyült arra, hogy a zsidó szabadkőműves világsajtóban hány lap fogja — esetleg még a budapesti Körúton, sőt a Conti utcában is — reakcióval, maradisággal, szélsőséggel vádolni. Kosola, a lap a kisgazdák vezére azt mondotta a felvonulás alkalmával tartott beszédében: — Ezen a téren összegyülekeztünk 1918 május 16-án, és azt hittük, hogy győzelmünk a kommunizmus felett végleges. De azt a keserű tapasztalatot szereztük, hogy a haza árulói kiszélesítették körüket és agitációs beszédeket mondottak a képviselőházi emelvényről. Agitációs forradalmi beszédek a képviselőházi tribünről, — mintha nekünk is efféle keserű tapasztalatokat kellett volna szereznünk azok után, hogy 1919-ben végképp elintézettnek véltük a vörös forradalmi tábort. Lám, a kis finn nemzet belátta, hogy a vörös felforgatókkal nem tud amnesztiás, megbocsátó, feledő, liberális módon megbirkózni, és erősebb eszközökhöz nyúlt. Nálunk nem így állnak a dolgok, és mi a vége? Az, hogy a liberális sajtó olyan diktatúráról, elnyomatásról, üldöztetésről szaval, mintha nálunk is legalább is finn módszer szerint bánnának az országveszítő forradalmak felelőseivel. Ahelyett, hogy némán vezekelnének, ahelyett, hogy hálásan éreznék a nagy különbséget Budapest és Helsingfors között, nem szűnnek meg hol titokban rágcsálni, hol nyil.A vezércikk folytatása a 2-ik oldalon.) Elfogták Bethlen inkei loombkának gyújtogatóját pr* Ma kezdjük új regényünket 191 bányász közül csak negyvennyolcat mentettek ki a felsősziléziai Kupt-tárnából Ifjabb letartóztatás az építkezési panamák ügyében Az ügyészség utasítására őrizetbe vették Auguszt József építővállalkozót közokirathamisítás, megvesztegetés és csalás bűntette címén . A visszaélésekben Balásy volt Auguszt társa a paksi építkezésnél A belügyi építkezések ügyében az ügyészségen már napok óta nagyon fontos kihallgatások folynak. Jelentette az Új Nemzedék, hogy ezzel kapcsolatban tanúiképpen több miniszteriális tisztviselőt hallgattak ki, ezek a vallomások azonban nem kizáróan csak a Littke féle és Halasytól kijárt, Vay Kázmér által pártfogolt vállalkozásokra vonatkoznak, hanem a nagy bűnügy egyéb anyagára. Tudvalévő, hogy ötvennél több esetben állapított meg az ügyészség a bűnügyi vizsgálat során olyan visszaéléseket amelyek a büntetőtörvénykönyvbe ütköznek. Az építkezési panamák ama részével, amelynél Littkéék játszották a főszerepet, az utóbbi napokban nem foglalkozott a bűnügyi vizsgálat, mert most megvárják az ítélőtábla döntését Halasy Géza és Vay Kázmér további sorsa felől. Most azt a részt vették elő, amelyben Balásy gazdászati századost annak idején letartóztatták. Balásy ellen, mint ismeretes, az a vád, hogy a paksi csendőrlaktanya építkezésénél panamázott, összejátszott a vállalkozóval, hivatali visszaélést követett el, megvesztegettette magát. Ennél az építkezésnél történt a többek között az is, hogy a cédáit fizetéseket Balásy a vállalkozónak még egyszer kiutalta. Majd a nyomozás egyéb dolgokra is rájött. Meghamisították az építkezésekről szóló elszámolást, olyan tételeket állítottak be a költségvetésbe, amelyeknek semmi alapjuk sem volt és Balásy közbenjöttével olyan összegeket utaltak ki, amelyeket egyszer már felvettek. A paksi építkezésnél az egyik nagy vállalkozó, Auguszt József kőművesmester és építkezési vállalkozó volt. Többször kihallgatták ugyan már ebben az ügyben, ám a nyomozást vezető ügyészség mindeddig nem jutott döntő . Az Új Nemzedék tudósítójától, -bizonyítékok birtokába. Tegnapelőtt azonban váratlan házkutatást tartottak, amelynek során olyan írások kerültek elő, amelyek most már letagadhatatlan bizonyságai Auguszt bűnösségének. Ezután az ügyészség még tegnap, a kora reggeli órákban azonnal intézkedett Auguszt Józsefnek Mohács utca három szám alatti lakásáról való előállítása iránt. Az építkezési panamák referens ügyésze azonnal megkezdte Auguszt kihallgatását. Ez a kihallgatás rövid megszakításokkal tegnap egész nap tartott s azzal végződött, hogy az ügyészség igen nyomós gyamúokok alapján közokirathamisítás, csalás és megvesztegetés bűntette miatt elrendelte Auguszt József letartóztatását. Kiderült ugyanis, hogy a paksi építkezéssel kapcsolatosan Balásyval összejátszva Auguszt egy ízben ötezer pengőt, másszor háromezer pengőt illetéktelenül felvett és ezen részen Balásyval osztozott. Auguszt kihallgatását ma tovább folytatják és szembesíteni fogják Balásy századossal. Ma a kora délelőtti órákban megjelent az ügészségen Vay Kázmér felesége is, hogy beszélgetési engedélyt kérjen. Az engedelmet megkapta és közte, valamint férje között a referens ügyész szobájában megtörtént a beszélgetés az ügyész jelenlétében. Körülbelül húsz percig beszélgethettek s a beszélgetés kizáróan a családi és személyi ügyek körül folyt. Tíz óra után néhány perccel távozott el Vay Kázmér felesége az ügyész harmadik emeleti szaloijából. Ez 1e pillanattal utóbb vezette el férjét a fogházőr. Vay Kázmér ugyanabban a ruhában van még mindig, amelyben annakidején letartóztatásba került. Miután ezt a ruhát gondozni nincs módjában, gyűrött és elhanyagolt. Vay Kázméron is meglátszik, hogy az utóbbi hetek eseményei rendkívül megviselték. Arca az álmatlan éjszakáktól megtört, magára semmit sem ad, borostás és elhanyagolt. r Az angol közvélemény tiltakozik Indiaönkormányzata ellen . Az Új Nemzedék tudósítójától.London, július 10. Irwin lord, indiai alkirály történelmi nevezetességű somlai nyilatkozata, amelyben az alkirály bejelentette, hogy a novemberre öszszehívott londoni Pound Table-konferencia szabadon és minden megkötöttség nélkül határoz majd India jövő sorsa fölött, nagyon vegyes fogadtásra talált a londoni sajtóban. A konzervati^^asok valamennyien súlyosan elítélően nyilaontek a simlai beszédről a azt vetik lord szemére, hogy gyöngétek és végzetesen engedékenynek mutatkozozott. A Daily Afronzi vezércikkenk tárgyalja a simlai bíldet s a cikknek a következő címet adja: ’ ,,Irwin lord az összeomlásba viszi Angliát'' Az indiai alkirály politikája a Daily Mail szerint egy szép napon arra fog vezetni, hogy politikája teljesen csődöt mondott. A simlai beszédben foglalt javaslatok a legnagyobb kérélytelenségről tesznek tanúbizonyságot. Ez a beszéd még jobban bátorítani fogja az indiai forradalmárokat és bátortalanná teszi a lojális elemeket. A Daily Telegraph szintén gyengeséggel és határozatlansággal vádolja az angol kormányt, amely most egyszerűen félredobta a Simon-bizottság egyéves grilkájának eredményét és India sorsát új tényezőtől, a Round Table-konferenciától tette függővé.