Uj Nemzedék, 1931. április (13. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-15 / 84. szám

. Szerda, »31 SpriTtn II. UJ Nemzedék A Montblanc drámája, vagy­ mikor kap becsületrendet a nem hivatalos tudós A 4350 méter magasságban épült obszervatórium viszontagságai — Achilie Ratti, mint magános látogató — A német filmszínészek diadala — Az Új Nemzedék tudósí­tójától — Paris, április. A Montblanc 4350 méteres magará­ban épült francia obszervatórium nem francia és nem ob­szervatórium többé. Meg sem tudnék mondani, hogy mi­csoda, ha csak azt nem, hogy mosta­nában sok vitának és polémiának tárgya. Az újsá­gok, amikor róla imáik, előszeretettel használják cikkük címében a „drám­a” szót, amelynek az az előnye, hogy fel­hívja az olvasóik figyelmét Hát drámá­ról valóban beszélhetünk, J. Vallót pro­fesszor drámájáról, aki fiatal korában fejébe vette, hogy obszervatóriumot épít Európa legmagasabb hegységében ró szándékát meg is valósította. Utána azon­ban negyven évig kellett várnia, miig megkapta a becsületrend piros sza­lagját, álmainak netovábbját. Vallet professzor, miután tapasztala­tok szerzése végett bejárta a­ Pironeusok legmagasabb csúcsait, az Alpokra vetette magát. Egyik nap megmászta a­ Mont­­­lanc-t és huszonkülenc fokos hidegben három napot és három éjszakát töltött a Robber des Bosses nevű csúcson. Azt ta­nulmányozta, hogy hol helyezhetné el Ica jobban a világ legmagasabb obszer­vatóriumát. Araikor végre halálrafárad­­tan lekerült a csúcsról, azt hitte, hogy diadallal fogják fogadni. Ehelyett azon­ban w/W/ beszéltek róla, mint kötülváló bolondról. A sport akkoriban nem örven­dezett valami nagy tisztességnek , Vallót hegymászásait is csak turisztikai kirán­dulásnak tekintették. A professzor azonban nem hagyta ma­gát­ eltántorítani tervétől. Gazdag ember volt s mindjárt hozzáfogott az építkezés­hez. A szép kupolája csillagvizsgáló 1893-ben készült el a, _ Rocher des Bosses csúcsán. Néhány újság röviden megemlékezett róla. Nagy csalódást jelentett ez, mert Vallet a maga részéről mindent elkövetett, hogy minél nagyobb visszhangot keltsen a vállalko­­zásna­k. Utána ott gubbasztott Vallat az obszervatóriumban s várta, hogy a tudó­sok meglátogassák. Egyik nap látott is jönni valakit. Ud­variasan elébe sietett A látogató egy pap volt, aki szabad idejét szivesen töl­tötte turisztikával, ugy hivták, hogy Achilie Ratti. A jó Vallat bizonyára meg lett volna, hatva ettől a látogatástól, ha sejtette volna, hogy ez a pap valamikor majd még magasabbra fog hágni, XL Pine néven a pápai trónra. Akkor azonban megcsappant lelkese­déssel vezette be az egyszerű csapat az obszervatóriumba. Hiába volt csillagász, nem tudott jósolni a csillagokból. Az igazság az, hogy Vallet professzor életét ott a magasban megkeserítették a turisták. Ezek azért kapaszkodtak fel, hogy gyönyörködjenek a tájakban, nem­ pedig, hogy megismerjék a világ leg­magasabb pozíciójú csillagászát. Az ob­szervatóriumnak örültek, de nem azért, mintha a tud­o­m­á­n­y­s rom­j­nság töltötte volna el őket. Sokkal inkább gondviselés­­szerű menedék­et láttak benne, ahol ki­pihenhetik a hegymászás fáradalmait. A szörnyű magasságba viszont csak turis­ták merészkedtek el és Vallet hasztalanul várta a tudós szaktársak­at.­­ A hosszú-hosszú­ kitartásnak azonban meglett az az eredménye, hogy végre a ,,hivatalos“ francia csillagászat is foglal­kozni kezdett ezzel az emberrel, aki tudo­mányba kutatásainak színhelyéül a Rocher des Bosses 4350 méteres magas­ ,­ságát választotta. Egyik nap elegáns felszólítást kapott Vallót a francia kor­mánytól, hogy­­ vegye át hivatalosan a Montblanc obszervatórium igazgatását, az obszervatóriumét, amerik­a épített s amelynek egyetlen tudományos személyzete eddig is ő volt! Vallót­ pro­fesszor furcsázotta az ajánlatot ée sértő­dötten visszautasította. Erre most a bü­rokrácia sértődött meg s a francia kor­mány viszonzásul megtagadta az obszer­vatórium közhasznú voltának elisme­rését. Az elismerés megtagadásának, ha más nem, hát súlyos adóügyi következ­ményei varrnak. A magasságba elvonult tudóst olyat­ónképpen tartották nyilván az adóskönyvben ezután, mint, a luxusvil­lák tulajdonosait. A kormány bosszúja azonban ezzel még nem ért véget, mert elhatározta, hogy állami obszervatóriu­mot építtet a Montblanc valamelyik csú­csán. Az állami obszervatórium fel is épült, de helyét olyan kitűnő szakérte­lemmel választották ki, hogy néhány hónap múlva lavinaomlás elsöpörte a csillagdát összes tornyaival és műszereivel. Vallet azt hitte, hogy diadalmaskodik. Hamar rá kellett azonban jönnie arra, hogy vele, mint nem hivatalos tudóssal, senki sem törődik. Múltak az évek és a Montblanc csúcsára való mászkálás egyre nagyobb fáradságába, került az öregedő professzornak. Amikor immár harminc­­negyedszer hágta meg a hegységet, hat­ba m­őtt éves korában, Vallót olyan szív­dobogást kapott, hogy közeledni érezte végét. Kire hagyja azonban élete művét, az obszervatóriumot? Erőt vett büszke­ségén s az egész intézetet felajánlotta a francia tudományos akadémiának, sőt, az intézeten kívül még százezer frankot is. Az akadémia vezetői összedugták a fejü­ket s megállapították, hogy a százezer frank kevés. Újjá kell építeni a kupolát, moderni­zálni kell a berendezést s Így tovább. Visszautasították az ajándékot. Vallót százötvenezer frankot kínált. Újabb visz­­szautasítás. Vallót most megígérte, hogy a százötvenezer frankon kívül a saját­ költségén javíttatja ki a kupolát, egy­ben figyelmeztette az akadémiát, hogy az ajánlat el nem fogadása esetén min­den sikert le fog aratni a Montblanc kö­zelében, a Monte Rosan elhelyezett olasz obszervatórium, amelyet bőségesen pén­zel az olasz kormány. A francia akadé­mia azonban harmadszor is visszautasította az ajánlatot. Szegény Vallet ezek után igazán nem tudta, hogy kire hagyja az obszervató­riumát. Végre jelentkezett egy örökös, Assan-Tarid-Dina levantinus úr, aki so­káig élt Amerikában és amerikai nőt, gazdagot, vett feleségül. A házaspár nagyszabású tervet adott elő a profesz­­szornak. Bevezetik az obszervatóriumba a telefont és a villanyt s repülőgép segít­­ségével hozzák fel a szükséges árukat stb. A jó Vallat ,odavolt a boldogságtól. Aláírta, az ajándékozási okmányt. Ekkor végre megkapta a francia becsületrendet is, kitűzte gomblyukába a piros szalagot és meghalt. Az obszervatórium igy lett amerikai tulajdon. Nem vezették be azonban sem a telefont, sem a villanyt s nem állították b­e szolgálatra a repülőgépet sem. A hosszunevű levantinus meghalt s a fele­sége nem tudta, hogy mit kezdjen a csil­lagvizsgálóval. . Valaki­ végre mégis jelentkezett.. Nem­ tudományos­ társaság­, hanem egy film­gyár. A német cég előadta, hogy drámai felvételeket tikar készíteni a Montblanc csúcsain. Az obszervatórium jó lesz dísz­letnek és a színészek lakóhelyének. Az amerikai hölgy néhány könnyet ejtett, de azután mégis belement az üzletibe. A film azóta el is készült. Szegény Vallat biztos megfordult sírjában. Budapestre jönnek a francia autósok a nemzetközi turisztikai tanács kongresszusára ——mm—mm* Minden nemzet autóklubja képviselteti magát Budapesten a májusi Kongresszuson — Az Új Nemzedék tudósítójától. — A nagysikerű motoros hét után folyta­tódnak a motorsport nagyszabású ese­ményei. Különösen május hónap lesz mozgalmas. Május huszonnyolcadikén és huszon,ki­lencedikén a nemzetközi turisz­tikai tanács Budapesten tartja kongresz­­szusát. A tanács Pak­sban rendezte eddig üléseit s csak két évvel ezelőtt tett kivé­telt, amikor a kongresszus Brüsszelben volt. Tavaly a párisi kongresszuson a magyar kiküldötteknek sikerült elérniük, hogy az idei kongresszus rendezési jogát Magyarország kapja. A nemzetközi turisztikai tanácsban minden ország képviselteti magát Egyesíti magában az elismert automo­bilklubok szövetségeit és országonként egy klubot. Tagjai azonkívül a nemzet­közi touringklubok szövetségei és orszá­­gon­ként egy touring-klub. Tagja még a tanácsnak az egyes országok vámügyi, k­özrendészeti és idegenforgalmi képvise­lője. Több mint kétszázötven külföldi megjelenését várják, köztük ismert köz­életi és sportfér­fiak­at. A kongresszus a Lisszabon, a forrongó Portugália fővárosa. 9 nemzetközi turisztikai ügyeket tárgyalja Budapesten és több új nemzetközi sza­bályt akar alkotni. A kongresszus idő­pontjában érkezik Budapestre vicomte de Rohan vezetésével a francia automobil­­klub küldöttsége. Ez lesz az első alkalom, hogy a francia automobilklub Buda­pestre rendez társas túrát. A kong­resz­­szust megelőzően egyébként több érdekre autótúrának lesz célpontja Budapest. Má­jus ele­jén Algírból jönnek Magyaror­szágra autósok, május negyedikén a cremonai autóklub rendez ötnapos autótúrát Magyarországra. Május tizenhetedikén lesz a magyar Tourist Trophy, amely a külföldiek nagy tömegét mozgatja meg. Újabb bonyodalmak a „szintétikus“ cukor kiről — hí. Új Nemzedék tudósítójától — Paris, április 14. Nagystílű, furfangos csalási ügy foglalkoz­tatja a párisi törvényszéket. A per, vádlottja Malher Ede orosz származású vegyészmérnök, aki diplomáját a berlinn­i egyetemen szerezte. Mather mérnököt nemrégiben tizennyolc havi börtönre ítél­te a törvényszék, egy „szenzációs“ találmánya kapcsán, amellyel szintetikus után cukrot állított elő. Legalább ezzel a mesével csapta be áldozatait. Egy svájci konzorcium­nak eladta „találmányát“, amelyet lepecsételt borítékban helyezett el, amikor azonban a sváj­ciak odahaza felbontották a pecsétes levelet, üres lapot találtak benne. A bíróság megállapí­totta a csalást és ezért elítélte a vádlottat, aki megfelebbezte az ítéletet. Ugyanebben az ügy­ben most a vegyészmérnök panaszosként lépett fel és egy angol bank párisi igazgatóját az­zal vádolja, hogy egy találmányát kicsalta tőle. Ez a találmány egy eddig még nem sej­tett erejű robbanóanyag előállítására vonatko­zik. Malher ezt a találmányát eredetien a fran­cia­ hadügyminisztériumnak ajánlotta fel, amely azonban elutasította őt, mire a mérnök az angol bankigazgatóval állapodott meg. Ezt a titkot is lepecsételt borítékban adta át és a woolyrichi arzenálban az angol hadügyi mi­­ni­stérium a leírás alapján elkészítette a robbanóan­yagot, amelyért a bán­fiigazgatónak, dh­umy nyolcezer fontsterlinget fizetett­. Ma­­thernek a bankigazgató csak havi húszpontos összegeket küldött és ezt a pénzkiad­ést is be­szüntette, amikor a mérnököt a „szintetikus“ cukor miatt a törvényszék elítélte. A mérnök azt állítja, keresetében, hogy az angol bank­­igazgató eddig még fel nem derített utón ki­cserélte a cukor előállít­ásána­k titkát tartal­mazó borítékot és ezért, százezer font sterlin­get­ követel a mérnök tőle. Ezzel akarja azután a tizennyolc havi börtönbüntetés el­leni felebbezését is alátámasztani. A bonyo­lult­ ügy a párisi rendőrségnek is nagy fejtö­rést okoz. A szerelmes Jack Diamond titokban elhagyta várkastélyát — Az Új Nemzedék tudósítójától. — Newyork, április 14. Newyorkból jelentik: Jack Diamond személye ismét foglalkoztatja a lapokat. A vakmerő banditavezér romantikus sze­relmi ügyével kapcsolatban visszame­részkedett Chicagóba, bár tudta, hogy az ellenlábas banditaszervezetek h­atai rá­ül­dö­zik őt és ha felismerik, feltétlenül halál fia. Jack Diamond menyasszonya, a vöröshajú Marion Roberts, aki tavaly októberben olyan hűségesen kitartott Jack Diamond mellett, am­ikor őt ellen­lábasai a newyorki Monticello-szállóban életveszélyesen megsebesítették, egy szép napon otthagyta kedvesét és Chicagóba ment, ahol újra revügett lett. A bandita­­vezér közben csodálatos módon felépült sérüléséből, bár az orvosok lemondottak életéről. Mint lábadozó beteg az erődít­ménnyé átalakított acrai kastélyába vo­nult vissza. Marion Roberts utáni vágya­kozása azonban nem hagyta nyugton és Diamond a múlt héten észrevétlenül meg­jelent Chicagóban. Sikerült is rávennie, menyasszonyát a visszatérésre s vele együtt tért vissza Acrába. Mi lehet a keddi ngetőverseny eredménye ? Torno—Sonny Boy—Pillangó II. Karola—Mephisto—Peiser idom Il. Enyém II.—Nevadian IV. Brutus—Excellenz V. (Lord Ida)—Colonel K.—Hántás VI. Bonte— Keringő—Birma VEL Barmgay hajtás—Stain hajtás

Next