Uj Nemzedék, 1934. március (16. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-01 / 48. szám

2 Rassay megcáfolta a Házban Gáspárdy adatait Kedden folytatták a fővárosi javaslat elleni támadássorozatot a képviselőház­­ban. Vázsonyi János szerint a reform­­javaslat a destrukciót szolgálja. A kor­mánypártot presszióval hívták életre a fővárosban. Az érdekképviseleti rend­eket kifogásolta. Elmondta, hogy még nem volt példa arra, hogy szakü­gyek­ben ezek az érdekképviseleti tagok akár egyetlen egyszer is felszólaltak volna. Nem neveztek el utcát Rákosi Jenőről, Eötvös Károlyról, Polónyi Gézáról, Vá­zsonyi Vilmosról, nem lett örökös tag sem Apponyi Albert gróf, sem Rákosi Jenő. Az ajánlási boletták a csereüzlet és hamisítás iskolapéldáit nyújtották. Itt történt meg, hogy Rassay Károly feleségének bolettája a demokratapárt bolettái között tűnt fel. Tóth Pál egy­ségespárti képviselő hangoztatta, hogy a képviselők közt nincs ellenszenv a fő­várossal szemben. Nem sérelem az, hogy a főpolgármestert ezentúl a kormányzó nevezi ki. Strausz István: Az alispánokat miért nem nevezik ki. Tóth Pál: Ami húsz év előtt sérelmes volt például, ma már nem az. Friedrich István: Húsz év előtt azt sem tudtuk, mi az elhivatottság. (Nagy derültség.) Az ülésterem benépesedett Rassay Ká­roly beszéde alkalmából, aki érdekes történelmi visszapillantást adott az autonóm képviselet fejlődéséről. Az 1872-es klasszikus törvény még nem is­merte az érdekképviseleti, szakszerű és örökös tagokat. 1900-ban jött az első reform. A bizottsági tagok számát le­szállították 250-re és 21 lett a kinevezett tagok száma. Most 108-ra szállítják le az azóta többször apasztott bizottsági taglétszámot és megtartják a 60 kine­vezettet, így teljesen filozófiussá válik az, hogy a főváros a maga választott szervei útján intézze az ügyeit. — Az új törvény — mondta Rassay — fenntartja az immorálisnak bélyegzett ajánlási rendszert. Felvetette a kérdést: minek kell ez a javaslati Politikai ten­dencia van itt a­ háttérben. Ezután sorra cáfolta Gáspárdy adatait. A fő­város — mondotta — jobban gazdálko­dott, mint az állam. A polgármesternek havi 2700 pengő az összjövedelme. ^ Peyer Károly: Elvégre egy milliós vá­ros polgármestere! Rassay Károly: Az alpolgármester havi fizetése pótlékkal együtt 1740­­. A tanácsnokoké 1070—1400 körül válta­kozik. Erre még­sem lehet azt mon­dani, hogy ez horribilis fizetés. Peyer Károly: Az altruista intézetek­nél magasabb fizetéseket láttunk. Rassay Károly: Nézzük az üzemeiket, ahol legtöbb a panasz. Az Elektromos Művek évi forgalma 42 millió penges, a vezérigazgató fizetése 25.817 pengő. A műszaki kereskedelmi igazgatóé 20.000 pengő. A Gázművek évi forgalma 32 millió pengő, a vezérigazgató fize­tése 26.876 pengő. Az igazgató fizetése 25.625 pengő. Ebben a remuneráció is benne van. — AM megnézi — folytatta Razssay Károly —, hogy mit tett a főváros szociálpolitikai, közművelődési téren, annak elismeréssel kell iránta viseltet­nie. Vádként emlegetik, hogy pártosko­dás folyt a városházán. Miért nem sza­bad Budapesten pártoknak teünniök! Úgy látom, ebben a javaslatban is az újabban divatos Führer-gondolat érvényesül. Alkotmány, jog, igazság, meghaladott, elavult formák, egyetlen tényező az erő vagy az erőszak, amit a Führer képvi­sel. A kományelnöknek annyi revízió után revideálni kellene a magába ve­tett korlátlan bizalmat és a magyar népbe vetett abszolút bizalmatlanságot. A napirendnél Homonnay Tivadar tá­madta a Szovjetszerződést. Miért akar­ják az ország nyugalmát megbolygatott Az­­Mentétek úgyis elég nagyok, miért kell még a bolsevista korszak szenvedé­seit felidézni?! Zsindely Ferenc felszóla­lása után Peyer Károly védte a szovjet­­szerződést. Bessenyey Zénó elnök beje­lentette, hogy a házszabály alapján nem járulhat hozzá ahhoz, hogy a keresz­ténypárt tagjai nap-nap után a szovjet­­szerződés ügyét tegyék szóvá. Ma interpellációs nap lesz a Házban. Tatetonszámabtk­­ 12- 7-47, 12-7-411 13- 0-06, 21-8-84 .. ....... ......... ■ I. i­f Nemzedék Csütörtök, 1934 március 1. Hat millióba kerül a mandzsu császár egyszerű koronázási ünnepsége Peking, február 28. Mandzsúria fővárosa, Szin-King óriási előkészületeket tett a holnapi koronázási ünnepségre. A városba ezrével érkeznek a zarándokok, akik messze vidékről vándoroltak oda, hogy szemtanúi legyenek annak az ünnepi pillanatnak, amikor Pu-Yit, ■a Mandzsukuo köztársaság eddigi elnökét Mandzsúria császárává ko­ronázzák. A szertartás és az ünnepség külső­ségeiben egyszerűbb lesz, mint a régi kínai császárkoronázások ün­nepségei, mert hiszen hiányoznak a mandarinok mesébe illő díszruhát és fantasztikus értékeket képviselő ékszerei. Ez a holnapi egyszerűbb és szerényebb ünnepség azonban európai fogalmak szerint még így is óriási méretű lesz. A császárrá kikiáltás ténye az úgynevezett Mennyei Templom legfelsőbb térré­szén folyik le. Ez a templom egy­szerű kínai stílusban, fából készült épület, amelynek egyedüli díszét az a négy oldalról falvezető márvány­lépcső képezi, amely a világ négy égtájának jelképe. Az épület hat egymás fölött elhe­lyezett terraszból áll s a koronázási ünnepségek színhelye a 80 méter át­mérőjű, legfelsőbb terrasz lesz. Itt helyezkednek el azok az előkelősé­gek, akik részt vesznek a koronázási ceremónián. Pu-Yi visszaállt a jogaiba a copfod? A szertartás az előkelő mandzsu személyiségek felvonulásával kezdő­dik, akik már napfelkelte előtt gyü­lekeznek a templom körül és felvo­nulnak a legfelsőbb terraszra. Ami­kor a márciusi nap első sugarai megjelenek a horizonton, Pu-Yi már ott térdel az oltár előtt s mély áhí­tatba merülve „beszélget ősei szelle­mével“. Ugyanakkor az udvartartás papjai tömjénedés közben bor­jut ál­doznak az égő máglyán. Ez a szer­tartás jelenti majd az európai érte­lemben vett koronázást s az uj csá­szár ezután a miniszterelnök kezéből átveszi a zöld jadeltből vésett állami pecsétet Az uj császár ezután a császári palotába vonul és ekkor következ­t­nek a trónralépés ünnepségei. Az új nemesség és a kormány tagjai já­rulnak először a trón elé, hogy hó­doljanak az uj császárnak. Az ud­vari ceremóniák ugyanúgy folynak majd le, mint valamikor Pekingben és az udvaroncok is legnagyobb­részt azok, akik az ifjú császár első pekingi koronázásánál jelen voltak, amikor Pu-Yi elfoglalta a „sárká­nyok trónusát“. A mostani ceremó­nia csak annyiban különbözik az egykori pekingi koronázástól, hogy a mandzsu nemesek ezúttal nem hordják a copfot. Azt hiszik azonban, hogy később a császár újból bevezeti a régi szo­kást, hogy a mandarinok copfot hordjanak. A mandzsu császári ko­ronázás költségei magyar pénzben közel hatmillió pengőre rúgnak s ezt az összeget a japán kormány bo­csátotta rendelkezésre. Rendőrkapitány és gyáros sajtópere a csipkefüggönyös trágya­szekerek körül A szombathelyi törvényszék Fromm tanácsa most tárgyalta azt az ér­dekes sajtórágalmazásii pert, ame­lyet dr. Rácz Kázmér volt kőszegi rendőrkapitány indított a Kőszeg és vidéke című hetilap főszerkesz­tője Szabadváry Ferenc gyáros el­len. A gyáros ugyanis éles táma­dás­t intézett lapjában Rácz ellen annak idején, amikor a kapitányt Kőszegre helyezték. A város nyu­galmának a felkavarásával és a la­kosság harmóniájának megzavará­sával vádolta Rácz Kazanért. Ebben az ügyben egy alkalommal már vett főtárgyal­ás s akkor elrendel­ték a bizonyítást. A bizonyításit most folytatták le. Elsőnek Nagy Miklós dr. polgár­mesterhelyettest hallgatta ki a bí­róság. A polgármesterhelyettes el­mondotta, hogy a rigorózus rendőr­­kapitány intézkedései sokszor már nevetségbe fulladtak és nevetségessé tették magát Kőszeg városát is. Ilyen intézkedés volt például az, hogy elrendelte, hogy a trágyás sze­kereket le kell takarni még a külső városrészeken is. A felbosszantott gazdák a végén már csipkefüggö­nyökkel takarták le szekereiket és úgy vonultak végig a városon. A széna eladásnál a polgármester fel akarta hívni az engedéllyel nem rendelkezőket, hogy váltsák ki a szükséges írást, különben megbírsá­golják őket, a rendőrkapitány azon­ban nem engedte meg, hogy ezt az ügyet közigazgatási útra tereljék és egymásután szabta ki a pénzbünte­téseket, ami a lakosság szegényebb rétegeit rendkívül súlyosan érin­tette. Nevetséges volt a rendőrkapi­tánynak az az intézkedése is, hogy a város egyetlen bérkocsiját kötelezni akarta,­ maradjon reggel 1 órától éj­jel 11 óráig az állomáson. A szeren­csétlen kocsis, ha szót fogad a rend­őrkapitánynak, naponta mindössze egy órát pihenhetett volna. Fuchs Endre dr. városi aljegyző azt hangoztatta vallomásában, hogy a rendőrkapitány igen kedvezett a szociáldemokratáknak és gyakran adott engedélyt nekik gyűlések meg­tartására ugyanakkor, amikor a keresztényszocialistáktól ezt az en­gedélyt megtagadta. Egy alkalom­mal közvetlenül a kormányzónak a városba érkezése előtt adott gyűlési engedélyt a szociáldemokratáknak. A sértett rendőrkapitány a vallo­másnak erre a részére kijelenti, hogy ő nem gyűlésre, csak ismeret­­terjesztő előadásra adott, engedélyt. Elmondotta a városi aljegyző még azt is, hogy amikor a jubileumi év hangos filmjét lehozatták Pestről, Rácz Eázmér nem engedte meg a film előadását azzal az indokolással, hogy nincs rajta a cenzúra pecsétje. A rendőrkapitány kijelenti, hogy a film előadását nem ő tiltotta meg, hanem egyik rendőrtisztviselője, de ő is megtette volna. Fuchs dr. fel­említette még, hogy a rendőrkapi­tány egyenruha viselésének minő­sítette az Emericanus sapkákat. Ezután egy sereg tanú arról val­ lőtt, hogy milyen bürokratikusam kezelte a volt rendőrkapitány a ha­tárátlépési igazolványokat A leg­megbízhatóbb emberek is csak a legnagyobb nehézségek árán jutot­tak ilyen igazolványhoz s emiatt sokat szenvedett Kőszeg lakossága. A tanuk kihallgatása után úgy a vád mint a védelem a bizonyítás kiegészítésére tett indítványt, ezt azonban a bíróság elutasította és hosszas tanácskozás után meghozta végzését, amely szerint 100 pengő pénzbüntetésre ítélte Szabadváryt egyrendbeli sajtórágalmazás vét­ségéért. Úgy a vád, mint a védelem fellebbezett. A gabonapiacon megcsappant a kereslet A gabonapiacon vontatottan és inga­dozó irányzattal indult a forgalom. A kereslet megcsappant, hírek szerint azért, mert a jelenlegi árak mellett a kivitel nehézségekbe ütközik. A piacon behatóan tárgyalták a tőzsde igazgató­­tanácsának tegnapi határozatát, amely szerint­e a tőzsdetanács teljes ülése elé olyan értelmű javaslatot terjesztenek, amely szerint egyelőre ne lehessen kötni októberi búzában és rozsban üz­letet. A tőzsdetanács ebben az ügyben csak akkor hoz döntést, ha az illetékes körök az érdekeltségekkel együtt vég­legesen letárgyalják az új termés érté­kesítésére vona­tk­ozó tervezetet és az érdekeltségek már tudni fogják, hogy a kormány miképpen kívánja az új termés értékesítését megvalósítani. A tőzsdeidő elején néhány kötés a tegnapi záróárfolyamokon történt, te­hát a tiszavidéki búzát 9 40—10, a felső­tiszai búzát 9.20—9.80, az egyéb szár­mazású búzát 9.10—9.50 pengővel je­gyezték fajsúly szerint. A rozspiacon megélénkült a kereslet s különösen a későbbi szállítású rozs iránt volt ta­pasztalható élénkebb érdeklődés, a kí­nálat azonban egyelőre tartózkodó. A rozsot 5.75—5.90 pengővel jegyzik mé­­termezgánként.­­ A takarmánycikkek piacán az irányzat általában tartott volt, csupán a tengeri olcsóbbodott, részint a kínálat megélénkülése, részint pedig a kiviteli lehetőségek romlása miatt. A takarmányárpát 9.40—9.85, a sörárpát 10—13, a zabot 10.55—10.85, az­ájtengerit, 8.75-0.90, az ótengerit 10.50- 10.75 pengővel jegyezték mázsánkint. Az értéktőzsdén vontatottan in­dult a forgalom. Az irányzat nem volt egységes, mert a spekuláció egy része folytatta a nyereségbizto­­sító eladásokat. A fix kamatozású értékpapírok piacán a hadikölcsön­­kötvények iránt élénkebb volt az érdeklődés. A hadikölcsönkötvénye­­ket száz koronánként 28—34 fillérrel jegyezték. Az aranypiacon a szin­­arany ára 5300 pengő. Tájékoztató árfolyamok: Kőszén 290, Salgó 22.25, Urikány 39, Fegyver 63.50, Nova 16.80, Magyar Cukor 89, Műtrágya 14.79 pengő. A.­ vagyonváltság búza Ára. A me­zőgaz­­dasági ingatlanok vagyonváltsága fejében fizetendő búza­­ árát a pénzügyminiszter márciusra ezerő érvénnyel méterm­ázsán­­ként 8,80 pengőben állapította meg. A paprikapiacon úgy Szegeden, mint ha lopean a forgalom gyenge. A készletek megcsappantak, de egyelőre az érdeklődés is szünetel. A fű­s­zerpaprikatermelés ez hi­­bályozata az érdekelttek véleménye szerint kedvező hatással lesz a piac áralakulására. Az édesn­emes különleges paprikát 3.80, a csemegespa­p­rik­át 3.00, az exportárut 3.50, a félédes paprikát 2.80, az elsőrendű rózsa­paprikát, 2.30, a másodrendűt 1.50, a harmad rendűt 0.90 pengővel jegyzik kilogramon­­ki­tt. A hag­ymapiacon az irányzat gyengült, mert az angliai stál­litás jelentékenyen megcsappant. A makói hagymapiacon a kínálat még mindig jelentékeny. Az első­rendű hagy­máért 4.56, a közepes minőség­fűért 3.50, az apró hagymáért 2,70 pengőt fizettek m­oztán,kint. Fokhagymából válto­zatlan árak m­ellett az elmúlt héten mind­össze 8—10 vagont adtak el. Az állatvásáron a forgalom vontatott. A sertésvásáron a felhajtás csekélyebb volt, tekintettel arra, hogy a tegnapi 461 darabos felhajtásból is 30 darab maradt eladatlan. Az irányzat és az árak nem vál­toztak és ma is a legutóbb közölt árak voltak érvényben. A borjúvá­sárok az el­sőrendű borjúért 88—91, a másodrendűt 88 —67, a harmadrendűért 68—61 fillért fizet­te* évteuig kilogrammosoln*.

Next