Uj Nemzedék, 1936. szeptember (18. évfolyam, 199-223. szám)

1936-09-16 / 211. szám

MA: AZ OSZTÁLYSORSJÁTÉK H­U­Z­ASL LI­S­TÁ­J­A * |B^**| „FŐVEZÉRSÉGÉI M @ 11 [nemzedék ¥$■' ■ • Fehér galamb, de sasszárnyakon száll, — az a be­széd, amelyet a pápai trón magasá­ból XI. Pius intézett a spanyol me­nekültekhez. Világító szavak a pró­féták látnoki előérzetével, az apos­tolok csüggedetlen igazságkeresésé­vel és a szentatyák megcáfolhatatlan bölcseségével telve­ Az emberiség végveszedelmének megelőzésére és elhárítására itt az utolsó óra s a világ ebben a végzetes időben megint Szent Péter utódjától kapja meg gyógyító orvosszerét és mindenek­előtt saját megzavart lelkiismereté­nek magára eszmélését. A „legbarbá­­rabb, legbecstelenebb módon elpusz­tító végtelen áradatban, amelyet szinte hihetetlenül vad és kegyetlen erők mozgatnak­, a rátán gyújtoga­tásával és rombolásával szemben hó­fehér alak imádságos keze emeli fel újra a már-már elbukó ember szívét az isteni magasság felé a szeretet­nek és az igazságnak legyőzhetetlen erejével. Minden egyes emberhez szól ez a szózat, de mindenekelőtt azokhoz az országok élén álló egyéniségekhez, akik elsősorban felelősek azért is, hogy a fenyegető rém ennyire el tudott hatalmasodni s még inkább azért, ha véres hódító útjában nem tudják feltartóztatni. Megrendítő őszinteséggel hull az Ítélet e szózat­ból azokra, akik balgán és vakon szálláscsinálói lettek a vörös vesze­delemnek, de nem alkuvó bátorság­gal figyelmezteti azokat is, akik — amint a pápa mondja — erőszakos, vagy ravaszkodó igyekezettel kü­lönbségeket tesznek a katolikus val­lás és a politikai vallás között, akik nehézségeket és akadályokat támasz­tanak az Egyház munkájának és befolyásának, akik a katolikus tudo­mányt, a katolikus sajtót meg akar­ják akadályozni működésében, de minden szabadságot és támogatást megadnak annak, amelyik összekeve­ri, meghamisítja az Egyház tanait s valamilyen egészen útvezetü keresz­ténységet és vallást faragnak belőle — mert ezek segítik legjobban a föl­forgató erőket! Ha a vélt politikai érdekek és rosszul felfogott gazdasági célok bal­­sikerü vállalkozásai még nem vilá­gosították fel Európa vezetőit, most rádöbbenhetnek a szörnyű helyzetre, ahová a keresztény Európát juttat­ták, amelynek egyik fele a sátán rémuralmával köt szövetséget, hogy életfejlődésében megakassza s azután elpusztítsa a másikat, amellyel együtt azután maga is el fog pusztulni. Meg kell, hogy hallják, nem lehet, nem szabad, hogy meg ne hallgassák a Szent Péter trónusáról a világba szerteszálló nagy gondolatot az em­beriség hatalmasai és vezetői: „te­gyenek lehetővé egy olyan társadal­mat“, ahol a kereszténység elveit tel­jes szabadsággal és minden akadály nélkül el lehet terjeszteni a világ megmentésére é­s az emberiség felsza­badítására. inniÁDÁC felhősebb, a Dunántúlon többfelé eső,egy-két helyen zivatar. iUUrmvria. A HŐFOK KISSÉ ENYHÜZ BUDAPESTEN MA TÍZKOR 14 C VAN Gyermeklábnyomot és brilliánst találtak a detektívek a kirabolt Vigyázó-kastély kertjében Rákoskeresztúr, szeptember 15 A Budapesttől 20 kilométerre fekvő Rákoskeresztúr községben tegnap óta egyébről sem beszélnek, mint a gróf Vigyázó Múzeumban tör­­tént betörésről. A csendő­rségi nyomozó hatóságok a reggeli órákban már hatalmas ará­nyokban l­áttak hozzá a nyomozás­hoz. Egyelőre semmi nyomot nem találtak, de megállapították, hogy a betörő, aki kétségtelenül gyer­­mek, vagy kicsiny termetű em­ber, esetleg törpe lehetett, a barokk stílusú, gyönyörű kis kas­tély utca,felőli frontján keresztül, a Tácsos ablakon át jutott be a belső termekbe. így magyarázható az is, hogy a három harapós és éber kutya, amelyek napközben is szabadon jár­nak bent a kastély elkerített belső udvarán, még csak nem is ugattak. Egy másik feltevés szerint, amely­hez azonban egyelőre még semmi nyom sem szolgál támpontul, valaki elkészíthette a kastély bejáratának kulcsait és az egyéb­ként komplikált rendszerű zára­kat a rendes utón, kívülről nyi­totta ki. A kár nagyságáról egyelőre még mindig nem lehet pontos képet adni. Kedden délelőtt a csendőrség egyik nyomozó osztaga Lublóvári György főjegyző vezetésével, aki egyúttal a múzeum igazgatóőre is, reggel óta készíti a Mtárt az elrabolt kincsek­ről. Annyit máris meg lehetett álla­pítani, hogy rengeeg arany és brilliáns tűnt el, régi csiszolású gyémántok egész tömege, amelyeket a pontos leírás után nem lesz majd nehéz megtalálni, ha va­laki értékesíteni akarná. A délelőtti órákban a budapesti főkapitányság egy detektívcsoportja is megjelent a Vigyázó-kastélyban, hogy a csendőrséggel együtt foly­tassa tovább a nyomozást. A kastély rácsos kapuja előtt csendőrposzt áll, négy autó is táborozik a bejárat előtt, amely a fővárosi sajtó képvi­selőit és a hivatalos személyeket hozta magával. A falubeliek csoportokban állnak és járkálnak a kastély körül, bentről azonban semmit sem lehet megtudni. Zárt ajtók mögött folyik bent a munka és a főjegyző, múzeumőr sen­kinek sem hajlandó részleteket kö­zölni. Ismét az a sajnálatos eset for­dul elő Rákoskeresztúron is, hogy a hatóságok megtagadják a fel­világosítást a sajtótól, holott éppen ilyen ügyekben a hírla­pok óriási publicitása és gyors hír terjesztése lenne a leghathatósabb segítőeszköze a nyomozás sikerének. Mőt nem adtak a rendőrség kezébe. A nyomozásnak egyetlen támasza Lublóváry György múzeumőrnek a vallomása, hogy a kastély utcai frontjának a harmadik ablakát vasárnap ki­nyitotta, hogy a múzeum szellőzzön. Ezen az ablakon is azonban vasrács van, amelynek hézagai között legfeljebb egy törpe, vagy egy gyermek lopóz­­h­atott be a múzeumba. Ez alatt az ablak alatt letaposott földet találtak a detektívek. Ebből arra következtet­nek, hogy a betörő kiadogatta a zsákmányt bűntársainak. Mit raboltak? A leltározás és annak megállapí­tása, ..hogy mit vittek el, ma délelőtt lázas erővel folyik. Ez az legelső és legfontosabb feladat, mert enélkül a rendőrség nem t­dja értesíteni a zá­logházakat, az aranyműveseket, az orgazdákat szemmeltartó detektíve­­ket, milyen értéktárgyakra vigyázza­nak. A leltározás azonban igen ke­serves és bár; a jelek szerint megoldhatatlan feladatot ró a kirendelt tisztvi­selőkre. A Magyar Tudományos Akadémia 1928-ban örökölte a hatalmas Vigyázó vagyont, amelyben egyesítve volt a gróf Vigyázó- és a báró Podma­­niczky-család minden birtoka és min­den kincse. Rákoskeresztúron áll a báró Podmaniczky-család barokk kúriája, nyolc holdásó, kőfallal kerí­tett park közepén. Idtm hordták össze valamennyi Vigyázó- és­­ Porlma­­niczky-kastélyból­­, az értékes régiségeket, arany, ezüst ékszereket, drágaköveket. Letaposott föld a harmadik ablak alatt * Nincs nyom. Ez a rendőri vizsgá­latnak a legnagyobb nehézsége. A daktiloszkópusok az éjszaka átkutat­­ták a barokkastély minden zugát, de sehol ujjlenyomatot nem találtak. Az erőszakkal kinyitott vitrinek, az az út, amely az ablakból a kincses sz­ekrényekig vezet, semmiféle ada-

Next