Uj Nemzedék, 1936. szeptember (18. évfolyam, 199-223. szám)
1936-09-16 / 211. szám
MA: AZ OSZTÁLYSORSJÁTÉK HUZASL LISTÁJA * |B^**| „FŐVEZÉRSÉGÉI M @ 11 [nemzedék ¥$■' ■ • Fehér galamb, de sasszárnyakon száll, — az a beszéd, amelyet a pápai trón magasából XI. Pius intézett a spanyol menekültekhez. Világító szavak a próféták látnoki előérzetével, az apostolok csüggedetlen igazságkeresésével és a szentatyák megcáfolhatatlan bölcseségével telve Az emberiség végveszedelmének megelőzésére és elhárítására itt az utolsó óra s a világ ebben a végzetes időben megint Szent Péter utódjától kapja meg gyógyító orvosszerét és mindenekelőtt saját megzavart lelkiismeretének magára eszmélését. A „legbarbárabb, legbecstelenebb módon elpusztító végtelen áradatban, amelyet szinte hihetetlenül vad és kegyetlen erők mozgatnak, a rátán gyújtogatásával és rombolásával szemben hófehér alak imádságos keze emeli fel újra a már-már elbukó ember szívét az isteni magasság felé a szeretetnek és az igazságnak legyőzhetetlen erejével. Minden egyes emberhez szól ez a szózat, de mindenekelőtt azokhoz az országok élén álló egyéniségekhez, akik elsősorban felelősek azért is, hogy a fenyegető rém ennyire el tudott hatalmasodni s még inkább azért, ha véres hódító útjában nem tudják feltartóztatni. Megrendítő őszinteséggel hull az Ítélet e szózatból azokra, akik balgán és vakon szálláscsinálói lettek a vörös veszedelemnek, de nem alkuvó bátorsággal figyelmezteti azokat is, akik — amint a pápa mondja — erőszakos, vagy ravaszkodó igyekezettel különbségeket tesznek a katolikus vallás és a politikai vallás között, akik nehézségeket és akadályokat támasztanak az Egyház munkájának és befolyásának, akik a katolikus tudományt, a katolikus sajtót meg akarják akadályozni működésében, de minden szabadságot és támogatást megadnak annak, amelyik összekeveri, meghamisítja az Egyház tanait s valamilyen egészen útvezetü kereszténységet és vallást faragnak belőle — mert ezek segítik legjobban a fölforgató erőket! Ha a vélt politikai érdekek és rosszul felfogott gazdasági célok balsikerü vállalkozásai még nem világosították fel Európa vezetőit, most rádöbbenhetnek a szörnyű helyzetre, ahová a keresztény Európát juttatták, amelynek egyik fele a sátán rémuralmával köt szövetséget, hogy életfejlődésében megakassza s azután elpusztítsa a másikat, amellyel együtt azután maga is el fog pusztulni. Meg kell, hogy hallják, nem lehet, nem szabad, hogy meg ne hallgassák a Szent Péter trónusáról a világba szerteszálló nagy gondolatot az emberiség hatalmasai és vezetői: „tegyenek lehetővé egy olyan társadalmat“, ahol a kereszténység elveit teljes szabadsággal és minden akadály nélkül el lehet terjeszteni a világ megmentésére és az emberiség felszabadítására. inniÁDÁC felhősebb, a Dunántúlon többfelé eső,egy-két helyen zivatar. iUUrmvria. A HŐFOK KISSÉ ENYHÜZ BUDAPESTEN MA TÍZKOR 14 C VAN Gyermeklábnyomot és brilliánst találtak a detektívek a kirabolt Vigyázó-kastély kertjében Rákoskeresztúr, szeptember 15 A Budapesttől 20 kilométerre fekvő Rákoskeresztúr községben tegnap óta egyébről sem beszélnek, mint a gróf Vigyázó Múzeumban történt betörésről. A csendőrségi nyomozó hatóságok a reggeli órákban már hatalmas arányokban láttak hozzá a nyomozáshoz. Egyelőre semmi nyomot nem találtak, de megállapították, hogy a betörő, aki kétségtelenül gyermek, vagy kicsiny termetű ember, esetleg törpe lehetett, a barokk stílusú, gyönyörű kis kastély utca,felőli frontján keresztül, a Tácsos ablakon át jutott be a belső termekbe. így magyarázható az is, hogy a három harapós és éber kutya, amelyek napközben is szabadon járnak bent a kastély elkerített belső udvarán, még csak nem is ugattak. Egy másik feltevés szerint, amelyhez azonban egyelőre még semmi nyom sem szolgál támpontul, valaki elkészíthette a kastély bejáratának kulcsait és az egyébként komplikált rendszerű zárakat a rendes utón, kívülről nyitotta ki. A kár nagyságáról egyelőre még mindig nem lehet pontos képet adni. Kedden délelőtt a csendőrség egyik nyomozó osztaga Lublóvári György főjegyző vezetésével, aki egyúttal a múzeum igazgatóőre is, reggel óta készíti a Mtárt az elrabolt kincsekről. Annyit máris meg lehetett állapítani, hogy rengeeg arany és brilliáns tűnt el, régi csiszolású gyémántok egész tömege, amelyeket a pontos leírás után nem lesz majd nehéz megtalálni, ha valaki értékesíteni akarná. A délelőtti órákban a budapesti főkapitányság egy detektívcsoportja is megjelent a Vigyázó-kastélyban, hogy a csendőrséggel együtt folytassa tovább a nyomozást. A kastély rácsos kapuja előtt csendőrposzt áll, négy autó is táborozik a bejárat előtt, amely a fővárosi sajtó képviselőit és a hivatalos személyeket hozta magával. A falubeliek csoportokban állnak és járkálnak a kastély körül, bentről azonban semmit sem lehet megtudni. Zárt ajtók mögött folyik bent a munka és a főjegyző, múzeumőr senkinek sem hajlandó részleteket közölni. Ismét az a sajnálatos eset fordul elő Rákoskeresztúron is, hogy a hatóságok megtagadják a felvilágosítást a sajtótól, holott éppen ilyen ügyekben a hírlapok óriási publicitása és gyors hír terjesztése lenne a leghathatósabb segítőeszköze a nyomozás sikerének. Mőt nem adtak a rendőrség kezébe. A nyomozásnak egyetlen támasza Lublóváry György múzeumőrnek a vallomása, hogy a kastély utcai frontjának a harmadik ablakát vasárnap kinyitotta, hogy a múzeum szellőzzön. Ezen az ablakon is azonban vasrács van, amelynek hézagai között legfeljebb egy törpe, vagy egy gyermek lopózhatott be a múzeumba. Ez alatt az ablak alatt letaposott földet találtak a detektívek. Ebből arra következtetnek, hogy a betörő kiadogatta a zsákmányt bűntársainak. Mit raboltak? A leltározás és annak megállapítása, ..hogy mit vittek el, ma délelőtt lázas erővel folyik. Ez az legelső és legfontosabb feladat, mert enélkül a rendőrség nem tdja értesíteni a zálogházakat, az aranyműveseket, az orgazdákat szemmeltartó detektíveket, milyen értéktárgyakra vigyázzanak. A leltározás azonban igen keserves és bár; a jelek szerint megoldhatatlan feladatot ró a kirendelt tisztviselőkre. A Magyar Tudományos Akadémia 1928-ban örökölte a hatalmas Vigyázó vagyont, amelyben egyesítve volt a gróf Vigyázó- és a báró Podmaniczky-család minden birtoka és minden kincse. Rákoskeresztúron áll a báró Podmaniczky-család barokk kúriája, nyolc holdásó, kőfallal kerített park közepén. Idtm hordták össze valamennyi Vigyázó- és Porlmaniczky-kastélyból, az értékes régiségeket, arany, ezüst ékszereket, drágaköveket. Letaposott föld a harmadik ablak alatt * Nincs nyom. Ez a rendőri vizsgálatnak a legnagyobb nehézsége. A daktiloszkópusok az éjszaka átkutatták a barokkastély minden zugát, de sehol ujjlenyomatot nem találtak. Az erőszakkal kinyitott vitrinek, az az út, amely az ablakból a kincses szekrényekig vezet, semmiféle ada-