Új Ózdi Vasas, 1990. december (1. évfolyam, 1-4. szám)

1990-12-06 / 1. szám

I. évfolyam, 1. szám Megválasztották az alpolgármestereket Ülést tartott az önkormányzat Bár igen nagy jelentőségű napirendeket tárgyalt e hé­ten kedden az önkormányza­ti testület, a választópolgárok távolmaradtak az ülésterem­től, csupán néhány érdeklő­dő ült a széksorokban (per­sze lehet, hogy a reggel 8 órai kezdés nem tette lehe­tővé a nagyobb arányú rész­vételt). Először a testület szerve­zeti és működési szabályza­táról folyt a városatyák kö­zött a vita; erről dr. Csiszár Miklós, a polgármesteri hi­vatal jegyzője tartott szóbeli tájékoztatót. Arról van szó, hogy az úgynevezett SZMSZ, mint afféle működési „arany­­szabály” nélkül a testület képtelen dolgozni, ezért az önkormányzat első teendői közé tartozott, hogy létre­hozzon egy ideiglenes bizott­ságot, amelynek tagjai szak­emberek javaslatai alapján kidolgozták a szervezeti és működési szabályzat ideigle­nes változatát) a végleges­hez néhány fontos jogszabály még hiányzik). A bizottság három alkalommal ülésezett — tudtuk meg a jegyző szó­beli kiegészítőjéből —, lé­pésről lépésre, oldalról ol­dalra haladva, majd viták és kompromisszumok után meg­született az a változat, ame­lyet a keddi tanácskozás előt­ti napokban a városatyák kézhez kaptak. Mivel az SZMSZ igen ter­jedelmes és olykor bonyolult megfogalmazásoktól sem mentes belső okmány, olva­sóinknak most csak annyit, hogy olyan sarkalatos feje­zetek találhatók benne, mint pl. a képviselőtestület felépí­tése és munkaterve elkészí­tésének módja, az ülések menete, a szavazás és a ha­tározathozatal mikéntje, a képviselők jogai és kötele­zettségei, a testület bizott­(Folytatás a 3. oldalon) KÖZÉLETI HETILAP R­égi vágyunk, ter­vünk valósul meg; a korszerű nyomdatechnikával ké­szített, nyolcoldalas közéleti hetilap, az Új Ózdi Vasas első évfo­lyamának első lapszá­ma megjelent. A lap első számának első mondataival az ózdia­kat, az olvasókat kö­szöntjük. A megújulás akarását a körülmények kényszere is sietteti. Vo­natkozik ez az egész vi­lágra, Európára, ha­zánkra és szűkebb pát­­riánka is. Az Új Ózdi Vasas az írott sajtó sa­játos eszközeivel, tisz­tességgel kívánja ezt a nemes ügyet szolgálni. Az Új Ózdi Vasas — szándékunk szerint — természetesen megőrzi a közel negyedszázados ózdi újságírás legjobb, az olvasót szolgáló ha­gyományait. Az új lap fontos szándékának te­kinti a friss, az objek­tív, a széles körű tájé­koztatást. A közérdekű információk közlésén túl bővíteni kívánjuk a lap szolgáltatási lehetőségeit is. Pénzszűkös világunk­ban, amikor az olvasók egy része kénytelen le­mondani kedvenc lapja előfizetéséről, az Új Óz­di Vasasnak csak két forinttal emelkedik az ára: 6 Ft. Az áremelke­dés aránytalanul keve­sebb, mint az állandóan növekvő papírárak és a korszerűbb nyomda­­technológia, az ofszet eljárás igénybevétele. Ezáltal viszont a lap új megjelenési formájá­ban tetszetősebb, job­ban olvasható. Az Új Ózdi Vasas szándéka szerint az olvasótábor minden rétegéhez kíván szólni. A dolgos derék­hadhoz éppen úgy, mint a nyugdíjasokhoz és az ifjúsághoz. Ezért is kérjük tisztelt olvasó­inkat, jelezzék észrevé­teleiket. Várjuk ötletei­ket, javaslataikat, szer­kesszék velünk együtt az Új Ózdi Vasast. Együttműködésükért előre is fogadják kö­­szönetünket. Tisztelt Olvasó! Munka közben. A pódiumon készített riportunkat lapunk 3. oldalán olvashatják. Fotó: Vargáné Értesítjük Tisztelt Olva­sóinkat és Ügyfeleinket, hogy az Új Ózdi Vasas szerkesztősége 1990. decem­ber 6-tól az Alkotmány út 1. szám alatt található, (az egykori pártbizottság épü­lete) átmenetileg a 12-432- es telefonszámon hívható. Az esetleges kényelmetlen­ségekért az olvasó és ügy­feleink szíves elnézését kérjük. 1990. december 6. Szent Miklós ünnepén Templomszentelés Sajóvárkonyon Hármas ünnepet ültek va­sárnap a sajóvárkonyi ró­mai katolikus hívők. Ezen a napon szentelték fel felújí­tott templomukat, amelyben először 200 éve, 1790 advent első vasárnapján tartottak szentmisét. A jubileumi év­forduló, valamint a templom­­szentelés egybeesett a vár­­konyiak védőszentjének, Szent Miklós püspöknek az ünnepével is. (Róla részle­tesebben lapunk 8. oldalán olvashatnak — a szerk.) Mint azt Kovács János esperestől megtudtuk, 1790- ben a földesúr és az egri káptalan építtette a je­lenlegi plébánia­templomot, amelynek nagyobb re­konstrukciójára 3 éve ké­szülnek. A munkálatok 600 ezer forintba kerültek; az összeget a németországi — akkor még NSZK — egyházi segélyszervezettől kapták a várkonyiak. Sokat segítettek a hívek, adományaikkal és társadalmi munkájukkal is. A szakemberek víztelenítet­ték a falakat, kijavították a párkányokat, átfestették a felújított épületrészeket. Sajóvárkonyon — mondta Kovács János esperes — zömmel katolikusok élnek, akik egyre nagyobb lelkese­déssel, odaadással ápolják hitüket. Egy régebbi adat szerint 5000 hívő él a terü­leten, akik nagy figyelmet fordítanak gyermekeik ke­resztényi nevelésére is. Idén a 2. Sz. Általános Iskolában 250 gyermek iratkozott be hittanra. A szentmise 11 órakor kezdődött, de már fél órá­val korábban szinte zsúfo­lásig megtelt a templom. Dr. Seregély István egri ér­seket, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökét virág­gal és verssel köszöntötték a gyermekek, György Imre, az egyháztanács elnöke pe­dig a hívek nevében mon­dott köszönetet az érseknek, hogy jelenlétével megtisz­telte ünnepüket. Az érsek a köszöntő sza­vak után megkezdte a templomszentelést, majd az ünnepi misét, amelyhez az orgona és az énekkar hang­jai adtak méltó kíséretet. A Szentlecke, valamint az Evangélium kihirdetését kö­vetően Seregély István pré­dikációja hangzott el, amely­ben méltatta az ünnep je­lentőségét, és köszönetet mondott a várkonyi hívők­nek azért a nagy segítségért, amit a templom felújításához nyújtottak.­­Bízik abban — hangoztatta —, hogy a ke­resztény élet a 40 éves kény­szerű elnyomás után újraéled és hozzájárulhat minden em­ber boldogulásához, erkölcsi, lelki felemelkedéséhez. Mind­ehhez meg kell szüntetni azt a vallási tudatlanságot, amely jelenleg t­apasztalható az országban és vissza­­ kell térni a kereszténység törvé­nyeihez. Eb­ben a tudatfor­máló munkában nagy szere­pük van a papoknak, a püs­pököknek, de a szülőknek is sokkal többet kell tenniük gyermekeik I­sten szereteté­­re és tiszteletére való ne­veléséért. El kell érni azt, hogy a hittantanulás, vala­mint a rendszeres templom­ba járás útján Isten igéje gyökeret verjen az emberi lelkekben. Országunk nehéz helyzet­ben van­­— mondotta —, az elmúlt 40 esztendő helytelen (Folytatás a 3. oldalon)

Next