Új Pedagógiai Szemle, 2011. január-december (61. évfolyam, 7-12. szám)

2011-08-01 / 8-9. szám

MÉDIA/SZOCIALIZÁCIÓ 155 léteznek - így rendszerint a pedagógusok kezdeményezik, habár az iskolai sikertelenség problémáját a kapcsolattartás természete nem tudja kezelni, hiszen nyelvileg és gyakran mentálisan is nagy a távolság az iskola és a menekült szülők világa között. A migráns tanulók integrálódásának alapvető nehézségei A migráns családok átélik azt, hogy a szülők hozott tudásbeli értékei nem azonosak a be­fogadó országban azzal, ahogyan otthon értékelték (nem ismerik el a végzettségüket, vagy csak alacsonyabb szinten, mint a küldő országban). Ráadásul az iskolai teljesítményt nagy­ban befolyásolja a család, a migráns közösség tanulással és tudással kapcsolatos attitűdje. Az anyák különösen erőteljesen befolyásolják leányaikat, és a korai iskolaelhagyás szokása generációkon át kísért. Azok a gyerekek, akiknek családjában és származási országában a munkanélküliség magas, és kvázi természetes állapot, rosszabbul teljesítenek az iskolában. Az iskola pedagógiai, módszertani felkészületlensége a multikulturális oktatásra nagy­ban nehezíti a migráns tanulók beilleszkedését és iskolai előmenetelét. Ugyanakkor az iskola befogadó attitűdje, a modern pedagógia módszerek alkalmazása - mentor, tutor, tanulópár, szülőközösség, iskolaelőkészítő/pre-school education, a második esély iskolák pedagógiai módszereinek alkalmazása, migráns hátterű pedagógusok alkalmazása, a nyitott iskolai modell terjesztése­­, a támogató pedagógiai asszisztencia elősegíti a család és az iskola kapcsolatának stabilizálódását, ezáltal a tanulói teljesítmény javulását. Két fontos tényezőnek - a befogadó ország nyelvének megfelelő ismerete és a szár­mazási ország, közösség nyelvének gyakorlása az iskolai vagy lakóhelyi közösségen belül­­ együttes hatása növeli a migráns gyermek kulturális tőkéjét, önértékelését, és egyúttal pozitívan hat az iskolai teljesítményre. Annak a felismerése, hogy az interkulturális nevelés gazdagítja az iskolai és tágabb közösséget, elősegíti a migráns tanulók befogadását, segít kialakítani a kölcsönös megértésre törekvés légkörét, segít megszabadulni mindkét félnek az előítéletektől és sztereotípiáktól, mindez erősíti a befogadó közösség kohézióját, és alapvető demokratikus értékeinek megtartását is. A MIGRÁNS TANULÓK ISKOLAI INTEGRÁCIÓJÁNAK ELŐFELTÉTELEI 25 A hatalom kultúrája és az oktatási rendszer A modern államok társadalmai - etnikai, kulturális, nyelvi és szociális szempontból - sokszí­nűek. Minden társadalomra igaz azonban az, hogy a többség által képviselt kultúra, nyelv, viselkedési szokások birtoklása nagyobb esélyt kínál a társadalmi sikerességre, mint a ki­sebbségé. Ezt a kitüntetett helyzetben lévő kultúrát (alapvetően viselkedési és nyelvhasz­­ n5 Ezt a részt Lisa Delpit integrációs tapasztalatai alapján állítottuk össze. Lisa Delpit: Mások gyermekei. Hivatalos kultúra és kisebbségi tanuló. Budapest, 2007, Educatio Kht.

Next