Uj-Somogy, 1920. augusztus (2. évfolyam, 174-198. szám)
1920-08-04 / 176. szám
2 A tisztviselők kertészete. Midőn elhangzottak azon első kívánságok és első szózataim, hogy „földet a tisztviselőknek*, a társadalom — lekicsinyelve a mozgalmat — mosolygott rajtunk, mondván : nem értenek a tisztviselők a kapához, nem bírják a földmunkát, olyan is lesz az eredmény, amilyen a munkás . .. stb. A tisztviselők egy része is halva született gondolatnak minősítette az eszmét, mert régiesen úgy gondolkodott, hogy : vagy jó kertész lesz a tisztviselő s ezáltal hivatalát hanyagolja el, vagy, ha hivatalának él, akkor nem lesz ideje és ereje a gazdálkodáshoz. Némelyik hivatalfőnök aggodalommal kísérte a parcellázást, attól tartott, hogy majd az alá, vagy mellérendelt tisztviselőtársa a gazdálkodás ürügye alatt hivatali mulasztásokat fog elkövetni. Egyszóval, minden oldalról jöttek a megjegyzések, mosolyok és irigységből fakadó rosszindulatú kritikák. Minket, a vállalkozóbbakat semmi sem rettentett vissza terveink megvalósításánál, pedig de sok akadállyal és elemi csapással kellett megküzdenünk! Már kora tavasszal, midőn kertjeink kizöldültek, hóvihart kaptunk, mely mélyebben fekvő területeinket tönkre tette s két hétig viz alatt állott kertészetünk, veteményeink elrothadtak. Amint ezen elemi csapás elmúlt, előjöttek milliárdnyi tömegekben a földi babák s minden nemesebb növényzetünket kiirtották. Majd három heti szárazság égette ki zsenge veteményeinket és a „fagyos szentek" kérlelhetlenül elpusztította érzékenyebb növényzeteinket. Midőn háromszori pótveteményezésekkel a sok kárt helyrehozni véltük, jöttek a háromszor-négyszer, rövid pár napi időközökben ismétlődő jégverések, szélviharok és óriási felhőszakadások, újabb 40—50 százalékos kárt okozva nekünk. Ennyi elemi csapás mellett egyik legizgatóbb és legszomorúbb társadalmi jelenség ráadásul az, hogy a gonosz csőcselék valóságos tervszerű lopásokkal hurcolja el terményeink javát. És Isten csodája, mi még mindig kitartással s a szebb jövő reményében dolgozunk tovább, mert úgyszólván kertjeink terményeiből élünk immár három hónap óta. Kertjeink mentettek meg bennünket a kétségbeeséstől, mert ha a húst még mindig nélkülözzük is, a sokfajta zöld főzelékfélékkel, burgonyával stb. mégis csak jóllakhatunk, melyeket a piacon fizetéseinkből megvásárolni képtelenek lettünk volna. Amilyen restelkedve vittük eleinte az ásót, a kapát végig az utcán, most tarisznyáinkban hátizsákjainkban és kézi kiskocsijainkon büszkén hordjuk naponta haza verejtékes munkánknak gyümölcseit. Mindezek közlése után a mosolygók, az aggodalmaskodók, a lekicsinylők visszakozzanak, mert ők csalódtak, nagyon is csalódtak. Bebizonyosodott, hogy hivatalainkat nem hanyagoltuk el, földjeinket is megmiveltük, sőt megkedveltük a munkát, a szabad levegőn való tartózkodással egészségünk javult, nem értünk rá füstös barlangokban bacillusokat plántálni szervezetünkbe és az alkohol élvezetével, vagy kártyával amúgy is nevetségesen csekély fizetésünket elpazarolni. Az irigyek pedig irigykedjenek csak tovább, mert mentől nagyobb az ő irigységük, annál nagyobb a mi hasznunk és annál szebbek a mi sikereink. Tisztviselőtársaim, most pedig továbbra is csak kitartás ! Minden évben nem ér ennyi csapás bennünket, mint a folyó évben, s ha ezek dacára az idén is már szép eredményeket tudtunk felmutatni, nem lehet kétséges az, hogy kedvező időjárás és kedvezőbb viszonyok mellett jövedelemről is fogunk beszélhetni. A földbirtok rendezéséről szóló törvényjavaslat közeli törvénybe iktatása meghozza régen óhajtott kertvárosunkat, ott, lakásaink mellett a mostaninál intenzivebb kertészkedést űzhetünk s a legveszedelmesebb ellenségeinket, a tolvajokat is távol tudjuk tartani portáinktól. Hortobágyi Ágost a J - S 0 M O G Y 1920. augusztus 4. Leány-nyaraltatás Fonyód-Bélatelepen. — Jankovich-Bélán gr. és Szentkereszthy bárónő nemes akciója. — A jelenlegi nehéz állapotok, különösen Budapest és környékének szomorú megélhetési viszonyai, megindították gróf Jankovich- Bésán Endre nemes szivét és arra késztették, hogy lehetőleg segítsen a szenvedőkön. Ő, aki a fővárosban és környékén tartózkokodik, gyorsan átlátta, kik szenvednek ma legtöbbet és kik szorulnak segítségre ? Május hónapban kiváló körültekintéssel szervezett egy nyaraltató missziót, melynek vezetésével szerzetesnőket bízott meg és ezt nagy szeretettel, szívességgel a szegény tisztviselők leányainak ajánlotta fel E leányok nagyrésze hivatalokban van alkalmazva s ifjú életüknek legszebb éveit szürke falak között, íróasztalok fölé hajolva töltik. Egész évben nincs idejük pihenésre s mire a nyár forrósága elárasztja Budapestet, annyira kimerülnek, hogy tovább nem bírják s ha nincs alkalmuk egy kis üdülésre, erőgyűjtésre, sokan belepusztulnak. A gróf jóságos lelkét ez meghatotta és saját költségén Fonyód-Bélatelepen egy villát bérelt, hol állandóan 25 ily üdülő leány van elhelyezve. Jó ellátásban részesülnek, mindenük meg van és felügyelet alatt élnek s igy a legjobb családok is nyugodtan adhatják ide leányaikat. A gyengék és betegesek orvosi segélyben és gondos ápolásban is részesülnek. Az élelmiszereket a gróf öreglaki uradalmából szállítják, még pedig nagy gonddal. Kapnak ott jó tejet, vajat, sajtot, friss főzeléket, húst stb. Nagy hálával tartoznak a nyaraló leányok a gróf sógornőjének, Szentkereszty Erzsébet bárónőnek is. Ő szintén Bélatelepen lakik és igazán nagylelkű a leányokkal szemben; különösen a betegeseket kiváló szeretettel karolja fel, mindennel ellátja és oly szakértelemmel gondozza, hogy az minden képzeletet felülmúl. Ha a felvett leánykák üdülési ideje lejár, haza mennek, de helyettük mások jönnek, kik orvosi vélemény szerint jobban rászorulnak, s igy a létszám állandóan 25. Az összes kiadást a gróf fedezi. A nemes gróf nemcsak itt tartja fönn a nyaraló telepet, de mint tudjuk, uradalmaiban még más 150 szegény gyermek van elhelyezve. Ezek Budapest és Erzsébetfalva munkáscsaládjainak gyermekei és szintén minden jóban részesülnek, sőt, mint halljuk, a fiúgyermekeket még ruhával is ellátják. S mindezt a gróf oly kedvesen, oly egyszerűen intézi, a leányokkal oly közvetlen, szeretetteljes, hogy mindnyájan nagyon szeretik és tisztelik őt. Ezen páratlan bánásmódjával nemcsak a leányokat, de az egész fővárost és környékét megnyerte. Bár többen is követnék e nemes példát s ezzel nemcsak a szegényeken segítenének, de az egész ország jólétét előmozdítanák ! Valóban, ez ma igen nagy jótétemény s kik abban részesülnek, mindnyájan hálás szívvel fognak rágondolni és kérni az Úristent, hogy áldja meg a grófot kedves családjával és Szentkereszthy bárónővel együtt. x Gazdasági nyomtatványok kaphatók Szabó Lipót könyvkereskedőnél, Kaposvár. Telefon 101. x A Somogymegyei Munkások Fogyasztási Szövetkezete értesíti tagjait, hogy mindannyi fióküzletében zománcozott lemezedény, lábos és fazék minden nagyságban a legolcsóbban kapható. Karlsbadi porcellánbögrék ára 10 és 14 korona. Hevesi sillerbor él0 literes üvegekben 20 korona. Gyöngyösi fehérbor literenként 23 korona. Minden fűszeráru, szeszesitalok, cigarettahüvelyekben stb. dús választék. Hetenként 4-szer friss élesztő. Trappista-sajt kapható. HÍREK. Emlékeztető. A A 1789. A párisi nemzetgyűlés **•“9" legkitűnőbb nemzeti tagjainak indítványára (Montmorency, Noilles) minden francia földesúri kiváltságos jogot eltöröl a papi tizeddel együtt. 1903. A bíborosok kollégiuma hétszeri szavazás után a velencei pátriárkát, Del Sarto Józsefet választja pápává, ki a X. Pius nevet vette fel . A törvényhatósági bizottság ülése. Somogy vármegye törvényhatósági bizottsága ma délelőtt 10 órai kezdettel tartotta évnegyedes rendes közgyűlését Sárközy György főispán kormánybiztos elnökletével. A szépszámú és népes közgyűlésen megjelentek a vármegye előkelőségei; többek között jelen voltak: gróf Somssich Gyula, Széchenyi Bertalan gróf, a főrendiház volt alelnöke, gróf Jankovich László, gróf Hajos Miksa, gróf Festetich Vilmos, Inkey Pál és Inkey József bárók, saárdi Somssich Miklós, Szabó Kálmán, az Első Magyar Általános Biztosító nyugdíjazott elnöke és Tankovics János nemzetgyűlési képviselő. Sárközy György főispán a törvényhatóság üdvözlése után megnyitotta a közgyűlést s bejelentette, hogy a vármegyei választások nem tarthatók meg, mivel a belügyminiszter azokra nem adott engedélyt. Felolvasta a belügyminisztérium hivatalos táviratát, mely közli a törvényhatósággal, hogy a választások megejtésére a belügyminiszter már kérte a minisztertanács felhatalmazását, amit még eddig nem kapott meg. Tallián Andor alispán az évnegyedes jelentés kiegészítéseképpen emelkedik szóra. Megemlékezik Márffy Emil haláláról, akinek elhunyta nagy veszteség a törvényhatóságra nézve s ajánlja, hogy emlékét nemes, puritán életének és áldásos működésének tiszteletére a törvényhatóság jegyzőkönyvileg örökítse meg s a gyászoló családhoz pedig részvétiratot intézzen, amit a közgyűlés egyhangúan támogat. — Majd áttér a szerbek lelketlen garázdálkodásaira s általános helyeslés mellett azt indítványozza, hogy a törvényhatóság írjon fel a kormánynak, hogy a határvédelmet a belügyminiszter hatásköréből a honvédelem hatáskörébe tegyék át. — Megemlékezik a testnevelési akcióról s kéri a közgyűlést, hogy hasson oda, hogy a községek vegyenek példát Kaposvár és Csurgó áldozatkészségéből és szavazzák meg a rájuk eső összeget minden ellenvetés nélkül. A közgyűlés magáévá tette az alispán nemes kezdeményezését s elhatározta, hogy a megyén kívül e határozatát megküldi az összes törvényhatóságoknak a nemzeti sportélet minél hathatósabb kifejlesztésének céljából. Hoyos Miksa gróf szól hozzá ezután az alispáni jelentéshez, hibáztatja a kormány gabonaforgalmi rendeletét s bejelenti, hogy a napokban egy deputáció fog a közélelmezési miniszter elé járulni, amely kérni fogja a rendelet megváltoztatását. Hoyos gróf indítványát általános tetszéssel fogadta az egész közgyűlés. Ezután áttértek a tárgysorozatra. Következtek az egyes vármegyék, illetve törvényhatóságok átiratai. Tolna megye átirata az új alkotmánybiztosító törvény megalkotása tárgyában, Kecskemét átirata a politikának minden párt és személyi tülekedéstől való mentesítése érdekében és Esztergom átirata a destruktív sajtó korlátozására vonatkozólag. A törvényhatóság mind a három átiratot egyhangúan magáévá tette. Esztergom átiratának jogosultsága mellett szólalt fel Tankovics János nemzetgyűlési képviselő is, aki hangsúlyozta, hogy minden nyomor, ami ma ránk nehezedik, a destruktív és nemzetietlen sajtó üzelmeinek következménye. A 15 százalékos pótadó megszavazása került most sorra. A belügyminiszter e tárgyban ugyanis egyenkénti