Uj-Somogy, 1920. szeptember (2. évfolyam, 199-223. szám)

1920-09-19 / 214. szám

II. évfolyam, Kaposvár, 1920. szeptember 19. vasárnap. 214 (320.) szám. SzarfeisstflséiS És Scladáihiwfltaí • SSF3SVÄR, KOHTRÄSSY-UTCA 6. 5ZÄS. TELEFOHSZÄM: 128. POLITIKA! NAPILAP Fgislfls sjerkssztS: Or. THUR¥ Z S I S ö N D. sagmíirinicn—fTrnrr ii7.~-------­EiBtlzettsl árak: f.név.s­zorcs • - * - ISO K I Megyed évre - « - 45 K fél évre.....................00 K | Egy hóra.........................]TK Egyes szára ára 1 korona. Vrf-'Hr.Ti ' mmmt■——j—n—mtmiiX imim A botbüntetés. Örömmel vettük a hírt, hogy a bot­büntetésről szóló törvényjavaslatot a nemzet­gyűlés megszavazta s így életbeléptetését mi sem akadályozza. A viszonyok változása produkálta a botbüntetést. A magyar törvény­hozás a háború előtt egyes szigorúbb intéz­kedéseket is igyekezett enyhíteni, a most működő törvényhozásnak pedig erkölcsi köte­lessége volt olyan javaslattal a nemzetgyűlés elé lépni, mely alkalmas arra, hogy azokat az elemeket, akik kevésbbé állanak erkölcsi alapon, a tisztességet csak hírből ismerik, a konszolidálás ellen dolgoznak, észre térítse. Azok, akik a botbüntetésről szóló tör­vényt animozitással, ellenséges érzülettel fo­gadták, azt árulták el, hogy nem kívánják az ország megszilárdulását, vagyis­ a ma­gyar érdek nekik nem fontos. Érdekes, hogy a nemzetgyűlésen a törvényjavaslat ellen el­hangzott beszédek mind külföldi példákra hivatkoztak. Azt akarták bizonyítgatni, hogy a külföldön egy-két államot kivéve, sehol sem alkalmazzák a botbüntetést. Az igazság­ü­gyminiszter válaszában annak ellenkezőjét fényesen kimutatta, amikor bizonyítékokkal a nemzetgyűlést meggyőzte, hogy igenis a kül­­­föld, illetve a Nyugat államai is alkalmazzák a botbüntetést évtizedek óta. Most már kér­dem : hol van az megírva, hogy nekünk a külföld után kell igazodnunk? A magyar viszonyok olyanok, hogy a mi különleges viszonyainkhoz egy állam viszonyai sem ha­sonlíthatók. . Magyarország hiperliberalizmusa kö­vetkezményeit most sínyli meg. Szabadelvű­­ségében, lojalitásában annyira ment, hogy fejére nőttek azok, akiket magához felemelt. Ezen körülményt nemcsak mi magunk álla­pítjuk meg, hanem az a külföld is, melyre annyian hivatkoznak, hirdeti, hogy a ma­gyarok nem elfogultak, amikor megállapít­ják, hogy nagy hiba történt a múltban s ezt feltétlenül reparálni kell. Reparáljuk is ! Miután a reparáció mesterségéhez a bot­büntetés is szükséges, tehát törvénybe ik­tattuk, aminek a tisztességes ember szívből örül. Visszaemlékezünk még azokra az időkre, amikor az első néppárti országgyűlési képvi­selőt, Zelenyák Jánost az országgyűlésre küldték. A napisajtó orgánumai riadót­ fúj­tak : „Itt a reakció, itt a középkor !“ Nem is tudott a néppárt többséget szerezni, mert a sajtó nem az ő kezében volt és mert a hiperliberalizmus nem engedte ezt meg, a néppárt nem tudott sokra menni. Most lát­juk csak, hogy a néppárt sok tekintetben helyesen látott a jövőbe, sok helyes elvet hirdetett, sőt egyik jóslata, sajnos, betelje­sedett. A néppárt azt is hangsúlyozta, hogy ha tovább liberáliskodunk, le fogunk zu­hanni a mélységbe. És nem úgy történt ? Bizony, ott vagyunk a mélységben, melyből csak nagy erőm­eg­feszítés árán tudunk is­mét felszínre kerülni. Ilyen erőkifejtés a botbüntetés alkalmazása is. Mi voltunk az elsők, akik még ez év legelején, amikor a képviselőválasztások foly­tak, azt írtuk, hogy az ország konszolidáció­ját a botbüntetés lényegesen előmozdítaná, s indítványoztuk a botbüntetés behozatalát. Azért proponáltuk a botbüntetés behozatalát, mert meg voltunk róla győződve, hogy külön­leges viszonyaink a botbüntetés behozatalát föltétlenül követelték. Tisztességes embernek nincs mitől tartania, aki pedig nem az, azt a botbüntetés meg fogja javítani, bizton reméljük. Egy aggályunk van és ez az, hogy a törvény­ élete 12 hónapban van megállapítva; ez oly rövid idő, hogy a kívánt eredményt el nem érjük vele. Hiszen lesznek, akik ezt a rövid időt kihúzzák, hogy egy év múlva annál nagyobb erővel rombolhassanak. Tisza Miksa. tff.ta»»' —aw— ——aa——i tmtsmmmm——s— A Ház pénteki ülése. A nemzetgyűlés ülését féltizenegy órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Az értékpapírforgalmi adójavaslat harmad­szori felolvasása után áttértek a numerus clausus tárgyalására. Dinich Viktor nem fogadja el a ja­vaslatot, mert a keresztény Magyarország szempontjából nem tartja elég radikálisnak. Azt akarja, hogy legalább 10 évig ne lehes­sen zsidót az egyetemre venni. Szabó Balázs maga is károsnak tartja a diplomás emberek szaporítását. Fél, hogy sok értékes keresztény elem szorul ki a kulturéletből a nemerus clausus folytán. A zsidó fiatal­embert nem kell félteni. A gaz­dag zsidó külföldre küldi a fiát, a szegény gyakorlottságánál és összeköttetései révén jut állásba. A javaslatot Bernolák módosítá­sával fogadja el. Ugron Gábor szerint azt a katasztrófát, ami az országra szakadt, nem a liberalizmus okozta, hanem legfőképp a világháború. A javaslat nem őszinte és a tanszabadság meg­szűnését jelenti (Zajos ellentmondások.) A kultuszminiszter úr kijelentette, hogy Arany János óta a magyar irodalom a nullával egyenlő. És e tekintetben egy hazaárulóra, Goga Oktaviánra hivatkozott. Nem Haller­ Istvántól akar kultúrpolitikát tanulni, hanem báró Eötvös Józseftől, Treforttól, Csákytól, Wlassicstól, Berzeviczytől és Apponyitól. Ennek a javaslatnak az lesz a következménye, hogy a gazdag ember gyermekét a külföldön fogja taníttatni és a szegény ember fia, ha tehetséges is, szellemileg züllésnek fog indulni. Éppen ezért a javaslat erősen antidemokra­tikus. Kritizálja ezután az egyetemekre való felvétel módját. Bernolák Nándor félreértett szavainak helyreigazítása címén szólal fel. Elnök 10 perc szünetet rendel el. Szünet után Gömbös Gyula szólal fel. A keresztény ifjúságnak, de a zsidóságnak is szüksége van arra, hogy ezt a kérdést közéletünkből végre kiküszöböljük. Foglal­kozik a zsidóság szerepével a háború alatt. A javaslatot, mint a kereszténység első in­tézményes biztosítékát elfogadja. Gabinek Gyula kereskedelmi miniszter benyújtja az 1920 évi népszámlálásról szóló törvényjavaslatot, kéri a sürgősség kimondá­sát, hogy már októberben megejthessék a népszámlálást. Szűcs Jenő szól még a javaslathoz. Elnök felteszi a kérdést, kívánja e a Ház, hogy az üléseket e javaslat tárgyalásának tartamára egy órával meghosszabbítsák. A Ház az indítványt elfogadta. Az ülés egynegyed 3 órakor végződött. A napi politika hírei. Törvényjavaslat a nép­­számlálásról. A nemzetgyűlés tegnapi ülésén Rubinek Gyula kereskedelmi miniszter beterjesztette az idei népszámlálásról szóló törvényjavaslatot. A javaslat néhány szakaszból áll. Eszerint Magyarországon 1920 ban általános népszám­lálást kell tartani. Egyúttal összeírják a lakos­ság céljaira szolgáló helyiségeket és épüle­teket is. Az eddig használt népszámlálási lapok helyébe újakat készítenek, amelyekbe több új kérdést vettek fel. Az újabb kérdések közé tartozik a házasságkötés időpontjára vonatkozó, amelyekből a népszaporodás, illetve a házassági törvények kérdését akarják megállapítani. Megállapítani kívánják továbbá azt is, hogy az egyes korosztályok milyen mértékben vettek részt a háborúban. .. . Az egyetemi tanárok igazolása. Az egyetemi igazoló eljárás során Alexander Iernát nyilvános rendes tanárt hivatalvesztésre ítélték. Alexanderen kívül a jogi kar­­ professzora ellen volt igazoló el­járás folyamatban a Károlyi forradalom ide­jén kinevezett új egyetemi tanárokkal szem­ben tanúsított magatartásuk miatt. Az iga­zoló eljárások során a megvádolt professzo­rok közül Kmetty Károly és Szlaárcs Károly ellen fegyelmi eljárást is indítottak. E taná­rok ellen a fegyelmi eljárást le is folytatták és mind a hét tanárt megintésre ítélték. A kultuszminiszter most ezt a megintő határo­zatot megsemmisítette. Ankét a községi törvény­­javaslatról. Tegnap délután 6 órakor értekezlet volt a belügyminisztériumban, amelyen a vármegyei törvényhatósági és községi képvi­selőtestületekről szóló törvényjavaslatot vették tárgyalás alá. Az ankéton a nemzetgyűlés több tagja is részt vett. Interpelláció készül a zempléni főispán miatt. A keresztényszocialisták intranzigens réte­geiben különösen Ferdinándy Gyula belügy­miniszter ellen vannak kifogások főleg a zem­plén megyei főispán dolgában. Taszler Béla emiatt meg is fogja interpellálni a belügy­minisztert. A mentelmi bizottság munkában. A nemzetgyűlés mentelmi bizottsága tegnap déli 12 órakor Ertki Károly elnöklé­sével ülést tartott, amelyen mindenekelőtt Rappert Rezső nemzetgyűlési képviselő men­telmi jogának megsértésével foglalkozott. A bizottság folytatta a tanúkihallgatásokat és konstatálta, hogy Szappanos alhadnagy meg nem idézhető, mivel ismeretlen helyre távo­zott. Ezügyben tett tanúkihallgatások után Dinich Viktor esetében a mentelmi bizottság nem látja fennforogni a mentelmi jog meg­sértését. Hencz Károly mentelmi jogának fel­függesztését a bizottság sem javasolja, Kovács József és Újvári Géza mentelmi jogának fel­függesztését a bizottság javasolja. Bettüik József és Bartos János képviselők ügyében a bizottság nem tudott határozni, mivel az elő­­adó nem volt jelen.

Next