Uj-Somogy, 1941. május (23. évfolyam, 99-124. szám)
1941-05-15 / 111. szám
4 Zinkgálic permetezéshez kaposvári raktáramból árkormánybiztosi áron, minden mennyiség kapható. Nem kell Budapesten előjegyezni és előre befizetni. A darabáru-fuvar Budapestről tekintélyesen megdrágítja vásárlását. Permetezéskor esetenként fedezheti szükségletét. Ugyanitt rézgáll jegyre, kicsinyben és nagyban kereskedőknek. ABAFFY ZOLTÁN Kaposvár, Fő u. 3. Mezőgazdasági cikkek nagykereskedése. Tel. 374. IJ-IOMASI 1941. május 15. Néhány szó Churchill legutóbbi rádióbeszédéhez. Ugyanazon a napon, amikor a német csapatok Athént megszállották, Churchill rádióbeszédet mondott. Miközben a mikrofon előtt ült, az athéni »Grand Bretagne« hotelra, Wavell tábornok szállására és Eden kedvenc szállodájára kitűzték a horogkeresztes lobogót. Az angol miniszterelnök igen óvakodott attól, hogy ezekre a tényekre részletekben kitérjen, mégis megtalálta a módját annak, hogy a német haditudomány művészete iránt érzett maradéktalan elismerésének és csodálatának kifejezést adjon. »A német előnyomulás — mondotta Churchill — sokkal nagyobb erőkkel és sokkal gyorsabban ment végbe, mint ahogy tábornokaink várták«. Hogy miképpen történhetett ez meg, arra egy másik helyen ad magyarázatot, ahol azt fejtegeti, hogy Hitler balkáni politikája tette lehetővé, miszerint a németek a görög határon oly hatalmas hadsereget állítsanak fel. Saját balkáni politikájának kudarcát az angol miniszterelnök a következő mondatban körvonalazza: »Mindenképpen fennállott a remény arra, hogy Görögország szomszédai még idejében a görögök oldalára állanak. És eljön majd az ideje annak, amikor mindenki tudomást fog szerezni arról, hogy ez az eset majdnem be is következett. « Ez a »majdnem« egyébként valósággal vörös fonálként húzódik végig Churchill beszédén. Ez az a majdnem«, amelyen Churchill oly változatos államférfiúi pályája folyamán mindig megcsúszott. A világháború alatt valóban majdnem sikerült neki a gallipoli, valamivel később pedig a vörös Oroszországgal szembeni vállalkozás. Kincstári kancellár, korában tagadhatatlanul majdnem sikerre vezetett az aranyalaphoz való visszatérés és éppen így majdnem siker lett a norvégiai partraszállásból és a belgiumi, valamint franciaországi harcokból is. Ezeknek a »majdnem sikerült« kísérleteknek borzalmas vér- és anyagáldozatba kerülő balsikerekké való átváltozása adta az impulzust Churchill következő kijelentésére: »A tapasztalatok arra tanítanak, hogy egy ütközet kimeneteléről, mindaddig, amíg nincsen befejezve, nem szabad beszéllni.« Ebből a kijelentésből csak arra lehet következtetni, hogy még egy olyan temperamentumos ember sem mentes a rezignáltságtól, mint az angol miniszterelnök. Abból is látni ezt egyébként, hogy Churchill a háborús szerencse megfordulását nem saját tábornokaitól, hanem az ellenség tévedéseitől várja. »Lehet, hogy tévedést követtek el a németek, amikor a Balkánt megszállották és Egyiptomba mentek.« Az a lehetőség, hogy a német vezetésbe esetleg hiba csúszott be, annyira képes Churchillt befolyásolni, hogy egész komolyan »vigasztalhatallan« lenne, ha a megvert Wavellhelyett a dicsőséges Rommel tábornok helyében kellene lennie. Amikor anak idején a norvég piartokait,szállották meg az angolok orra előtt a németek, Chamberlain is ezekre a tévedésekre várt. Akkor mondotta Hitler híres beszédében, hogy kérni fogja a gondviselést, hogy csak tovább is ilyen tévedésekkel áldja meg. Egyébként is nagyon bajos azonban Churchill logikáját követni. Ha hinni lehet annak, amit mond, akkor az angolok csak szentimentális okokból és becsületükre való tekintettel mentek Görögországba, ugyanarra a becsületre való tekintettel amellyel előzőleg a norvég, belga és francia hadsereget harcközben cserbenhagyták. Vájjon valószínű-e, hogy az angol politika, amely sem Keletázsiában, sem Nyugatindiában, sem Oroszországban nem mutatta meg, hogy tisztában van a tekintély és becsület fogalmával, most éppen Görögországban jöjjön erre rá és a görögök kedvéért áldozzon néhány hadosztály fölt? Ha Wavell Líbiában valóban gyenge volt, mint ahogyan Churchill ezt állítja, úgy mindez nagyon is talányszerűnek tűnik. Míg most 30.000 emberről beszél, mint akik Líbiában az olaszok ellen harcoltak, addig előzőleg minden alkalommal egy legalább 200.000 emberből álló hadseregről volt szó, melyet Egyiptomban összpontosították. Ha Wavell ezt az egész hadsereget Abesszíniába küldte, úgy ez csak az olaszokat dicséri, akiknek sikerült kis erőkkel ilyen hatalmas sereget lekötniük. Ha azonban mégis Görögországba küldte volna ezt a stíleírtékény hadat, akkor ez azt mutatja, hogy Wavell és Eden egyaránt képtelenek voltak erőikkel közelkeleti helyzetüket tartani. Churchill még most is emleget bizonyos igen erős brit csapatokat, melyek valahol a Nílus deltájánál állanak. Mit csinálnak ezek a tartalékok ott? Miért nem használták föl azokat, ha egyáltalán léteznek, a szaloniki, athéni és bengázi kori arcok megakadályozására?... Beszédének más helyén viszont arról beszél Churchill, hogy a német páncélkocsik anyaga az angolokénál valamivel jobb. Régebbi beszédeiből, ezzel ellentétben,, arra következtettünk, hogy ezt a különbséget, melyet már a flandriai csatában megállapítottak,az újabb angol gyártmányokkal és az Egyesült államokból kapott szállítmányokkal régen kiegyenlítették. Nyilván ez is egyike ama tévedéseknek, melyek éppen úgy próbára teszik Churchill állam vezetési művészetét, mint egy lappangó, alattomos betegség az ember szervezetét. Legjellemzőbb azonban, hogy Churchill azt a tényt, hogy Görögországban majdnem kizárólag ausztráliai és újzélandi csapatok harcoltak és csak elenyészően kevés !Szigetországbeli katona, egyszerűen véletlen körülménynek nevezi. Új vaskereskedés a Korona-utcában! Szecsődi Kocsis Háztartási cikkek, mezőgazdasági eszközök és egyéb vasáruk Nagy zománcedény raktár! Uj üzlet! OPTIKA FOTO ! A TÉ K ILLATSZER Szolid árak! Előzékeny kiszolgálás! Somssich Pál-n. l. Turullal szemban. Traktor, motorkerékpár, gazdasági gépek gépjavító műhelye Preiszner Károly gépszerelő mester, Vér-utca 11. szám. 2665 “ SIMON CSEMEGE GYÖRGYI ÜZLETÉBEN SZEREZHETŐK ÉS BE LEGOLCSÓBBAN GYÖNGYÖSI BOROK! ITALÁRUK ERZSÉBET-ÚT 10. TJ. 837. FERENC JÓZSEF KESERŰVÍZ