Uj-Somogy, 1944. július (26. évfolyam, 146-171. szám)
1944-07-22 / 164. szám
1944. július 22. ÚJ-SOMOGY Eldurvul lassan az a hang, mellyel az emberek egymással érintkeznek, állapította meg Nagyvárad új főispánja a polgármestert beiktató közgyűlésen. A váradi főispán által leszögezett lénynél álljunk meg egykét pillanatra. Érdemes, mert ez a megállapítás valóban fedi azt a sajnálatos valóságot, amit az utóbbi időkben hivatali és magánérintkezésben magunk is tapasztaltunk. Az emberek, ha nem is éppen durván, de valahogy furcsán beszélgetnek ma egymással. Tisztelet a kivételnek, de nagy általánosságban így van, így van ismerősök, jóbarátok, egymás mellé, alá és fölérendelteknél, panaszt tevőknél és igazságukat keresőknél, megsegítést kérőknél és sokszor intézkedő rendelkezéseket adóknál is. Az emberi hang a legszebb hangszer a világon nemcsak akkor, ha énekel vagy imádkozik, akkor is, amikor kér, könyörög, megköszön vagy parancsol valamit. Annyi regisztere van, mint a világ egyetlen orgonájának sem,olyan változatokat tud produkálni, hogy nincs az a zeneművész, aki hangszerével versenyre kelhetne vele. Aztán, a mi szép, kifejezésekben gazdag nyelvünk a szókincs olyan birtokával rendelkezik, mint kevés élő nyelv széles e világon. Kérdezzük tehát, ilyen előfeltételek mellett miért kell legtöbb esetben a hangszínezésnél a fortékat előnyben részesíteni, a kifejezéseknél pedig az alpári szavakat egymás mellé sorakoztatni? Tudjuk, ma mindenkinek minden oka megvan arra, hogy ideges, nyugtalan, izgatott legyen s egy csekélység elég hozzá, hogy bárki kibillenjen megszokott emberi mivoltából. Az ilyen kibillenéseknek azonban mégsem szabad a beszédben való érintkezés olyan formájában megnyilatkozni, mely a másik félre sértő, bántó lehet. Nem! Sem felülről lefelé, sem alulról felfelé, habár ez utóbbit az ■esetleges lelkiállapoton túl némileg menthetné az egyszerűbb származás, a foglalkozással járó környezet, a kisebbfokú iskolázottság és sok más körülmény, mely a jó példa hiánya mellett erősen befolyásolja az embert. A felülről le- felé szóló hang esetleges durvaságára azonban nincs mentség, hiszen éppen az ilyen felülről jövő hangok hivatottak elsősorban arra, hogy tartalmuk súlyán túl a megnyilatkozás formájával példaadók legyenek. A visszhang mindent úgy ad, ahogy kapja. Ha kedves költeményt tagolunk a szikla falára, mérsékelten halk hangon, azt ugyanúgy fogjuk viszonthallani, ám ha durva, trágár szavakat ordítunk az erdő csendjébe, az erőben és tartalomban egyaránt bántóan ütődik vissza fülünk dobhártyáján. Erre gondoljunk, bárkivel és bármiről beszélünk s akkor nem lesz okunk az emberi kifejezés legtökéletesebb eszközének, zengzetesen szép és páratlanul gazdag nyelvünk, a magyar nyelv érintkezési formájának eldurvulása miatt siránkoznunk. Elsőkiadású és kijavitatlan másodikkiadású Zsebmenetrendünk, valamint Fali menetrendünk példányai 50 filléres ráfizetéssel kicserélhetők kiadóhivatalunkban javított és beragasztásokkal bővített második kiadásunkra. Shol fialt meg S Petőfi Sándor? A »Székely Nép« című Sepsziszentgyörgyön megjelenő napilap egyik legutóbbi számában érdekes cikket közöl arról az okiratról, melyet Petőfiné Szendrey Júlia állított ki férje hősi haláláról és ez az okirat a különös véletlen folytán a közelmúltban napvilágra került. Érdekes okirat került ifj. Gál József dr Csíkszeredai ügyész kezébe egyik székelyudvarhelyi származású barátja útján — írja a cikk. — Az okirat Kénesi Béla volt székelyudvarhelyi városi főjegyző hagyatékában maradt meg. Hitelességéhez — szakértők szerint — kétség nem fér. Néhai Petőfi Sándorné Szendrey Júlia második házassága előtt adott nyilatkozatát tartalmazza az okirat, amely szószerinti másolatban így hangzik: »Az egyház kívánságára részéről a felelősség elhárítása végett kijelentem, hogy legszorgalmasabb fürkészéseim és bizonyságot adó adataim tökéletesen meggyőzének afelől, hogy Petőfi Sándor az erdélyi csatában elesett. A csatatereket összejárván, ennek s a külföldről jött többnemű tudósítások következtében ezen meggyőződésemre, ha szükséges volna, lelkiismeretesen hitet is képes vagyok letenni. Ezen állításom igazsága mellett szól néhány szemtanúnak vallomása, kiket bizonyságtételért bármikor felhívhatok. Nevezetesen Udvarhelyszékben, Kereszturon lakó gyógyszerész, kinek nevét nem tudom ugyan, de őt szükség esetén tanúul felkeresni magamat kötelezem. Ez azon időben az erdélyi főseregnél lévén, ebbeli tudakozódásomra ez felelő. Petőfi Sándort azon pillanatban látá utoljára, mikor ez kozákok által körülvétetve szakasztatott el a főfő hadseregtől. Ezentúl többet nem látták s a valószínűség ottan elvesztőt bizonyítja, mit még hitelesebbé tesz udvarhelybéli katona parancsnoka. Worte azon állítása, amely szerint ő a csata lefolyta után a csatatért följárván, a halottak közt talált egy holttestet, mit öltönye és alakja leírásából biztosan lehet férjem, Petőfi Sándorénak elismernem. Pest Július 21. 1850. Szendrey Júlia s. k. (pecsétviasz hitelesítés. Horváth Gyula s. k. (pecsétviasz hitelesítés.) Eddig szól az írás, amely Marosvásárhelyt, hivatalos eljárás során került elő — folytatja a Székely Nép. — Ebben a pillanatban nem tudnak felvilágosítást adni arra hogyan jutott ez a fontos és jellegzetes okmány néhai Kénesi Béla, volt székelyudvarhelyi városi főjegyző birtokába és onnan Marosvásárhelyre. Újabb adatok a nagy költő halálának körülményeiről. A mezőgazdasági Akcióhoz kiadott utalványok e hó 31-én érvényüket vesztik. Bekecs Kandervászon utalványok július 31-ig még bevárhatók Dunántúli Divatkereskedelmi Rt.-nél Kaposvár, Korona utca 2. Egy kg szójabab 2 kg borjúhúsnak vagy 58 tojásnak felel meg. Röviddel a háború kitörése, előtt a szójababtermelés Európában túlnyomóan Romániára korlátozódott, amely 1937-ben 70.000 tonna szójababot termelt s ebből 46.000 tonnát szállított külföldre, míg Bulgária és a korábbi Jugoszlávia csak 4000 tonnát exportáltak. Ezzel szemben ugyanekkor Mandzsukéban 4.3 millió, az USA- ban pedig 1.6 millió tonna szójababot termeltek. Ennek oka nemcsak az volt, hogy a kontinentális klíma csak egyes helyeken látszott alkalmasnak a szójabab termelésére, hanem az is, hogy a szójababot csaknem kizárólag mint zsírt szolgáltató növényt értékesítették és értékelték. Ma már sikerült megfelelő szójanövényeket kitenyészteni, amelyek Európában sok helyen kitűnően díszlenek és ezen- felül felismerték Európaszerte azt, hogy a szójabab nem annyira olajos, mint inkább nagy fehérjetartalmú növény. A szójababban ugyanis 36 százaléknyi magas értékű fehérje van, vagyis több, mint kétszer annyi, mint a 17 százaléknyi zsír. A fehérjetartalom tekintetében tehát a szójabab megelőzi a húst, a tojást és a tejet, s a szójababtermelés 300.000 hektáron anynyi fehérjét és zsírt szolgáltatna, mint 7—8 millió sertés felnevelése és hizlalása Helytelen tehát a szóját az olajosmagvak közé sorolni. A »húsbab« megjelölés sokkal jobban megfelelne a tényleges adottságoknak. Ha a szóját már be akarjuk skatulyázni, ebben az esetben is sokkal inkább a hüvelyesek közé kell sorolnunk. Ezekkel szemben azonban jelentékeny előnyökkel rendelkezik, mert mennyiségileg több és minőségileg értékesebb fehérjét tartalmaz, mint pl a borsó, bab vagy lencse. Ilyen körülmények között érthető, hogy a szójababot egyre növekvő mértékben használják fel közvetlenül emberi táplálkozásra, ahelyett, hogy állatokkal feletetnék, vagy iparilag feldolgoznák. A német véderőfőparancsnokság és a német munkafront közösségi konyhájukon úttörő munkát végeztek a szójabab felhasználása terén, abból a felismerésből kiindulva, hogy egy kg szójababnak tápértéke 2 kg borjúhúsnak, vagy 58 drb tojásnak felel meg. Egy ilyen magasértékű élelmiszert tehát csak olyan fogyasztóknak lehet juttatni, akik azt a benne lévő összes értékes anyagok felhasználásával és hasznosításával dolgozzák fel és megfelelően tudják elkészíteni. Másrészt természetesen arra törekszenek, hogy a szójababtermelést minél inkább elősegítsék. A tenyésztők először arra törekedtek, hogy olyan szójafajtát tenyésszenek ki, amely korán érik, jó, bőséges termést hoz és magas fehérje- és zsírtartalommal rendelkezik. Sikerült is ilyen fajtákat kitenyészteni, amelyek Európa déli részén kiválóan díszlenek, mert itt az éghajlat kielégíti a szójanövény hőigényét. Ezeket az évekig tartó kutatásokon és kísérleteken alapuló tapasztalatokat kiegészíti az a tény, hogy a szója a kisüzemekben is jövedelmezően termelhető akár elővéleményként, akár pedig rendes művelésben. Legújabban a szóját már mint tarlónövényt is vetik. A nyári tarlót a túlzott kiszáradástól és elgazosodástól szójavetéssel védik. Az őszi búzát ezután a szójasorok közé vetik el még a szója learatása előtt, ami egy-két héttel később történik meg. 1940-ben már 140.000 hektáron termeltek szójababot Európában, azóta pedig újabb országok is elősegítik a szójababtermelést, így pl Franciaország, Spanyolország és Olaszország is, ahol egy párizsi professzornak és kutatónak sikerült különösen koránérő szójababféleséget kitenyészteni, úgyhogy Olaszország egyes vidékein a június hó közepén megtörtént aratás után vetik el a szóját.Bulgáriában kísérleteket folytattak tejnek előállítására szójababból. A kísérletek annyira eredményesek voltak, hogy az egyik nagy bolgár tejszövetkezet vezetője engedélyt kapott arra, hogy üzemeiben ne csak tehéntejet dolgozzon fel, hanem szójából is állíthasson elő tejet. A szójababtermelésnek Európában nagy a jövője már csak azért is, mivel a hektáronkénti terméseredményeket, amelyek ma még kívánnivalót hagynak hátra, megfelelő termelési módszerek alkalmazásával növelni lehet. z összes kül és belföldi gyártmányú illat-, pipere- és kozmetikai cikkek, valamint a Hamerlt kesztyűgyár készítményei kaphatók Németh Miklósné illatszertárában. Kaposvár, Fő u. 12.