Uj Szó, 1946. október (2. évfolyam, 221-247. szám)
1946-10-01 / 221. szám
JJS A 30 Fillér Il. évfolyam 221. (410.) sz. 1946 OKTÓBER 1. KEDB A VÖRÖS HADSEREG LAPJA A MAGYAR LAKOSSÁG SZÁMÁRA Idegen területen tartózkodó szövetséges csapatok A háború alatt az idegen csapatok jelenlétét katonai követelmények igazolták, most azonban ezek a követelmények már nem állanak fenn. Több mint egy év múlt el a háború befejezése óta és a népek szeretnének kijutni az átmenet időszakából s megteremteni a szilárd békét. Nyilvánvaló, hogy a nem ellenséges országokban tartózkodó csapatok jelenléte nem normális, hanem a háború maradványa, amit ma már semmi sem igazol. Az idegen csapatok jelenléte nem ellenséges államok területén gyakran együttjár az illető országok szuverenitásának megsértésével, sőt a belügyekbe való közvetlen beavatkozással. A mintegy IM WMI főnyi angol katonaság feladata Indonéziában például az, hogy szétzúzza a felszabadulásra irányuló nemzeti mozgalmat, amely Indonézia függetlenségét akarja kivívni. Görögországban az angol csapatok azt a reakciós monarchiát támogatják, amelyet a görög nép, elítél. Angol csapatok vannak ezenkívül Egyiptomban, Irakban, Transzjordániában, Palesztinában és a Közel-Kelet más államaiban. Ugyanakkor amerikai csapatok állomásoznak a Fülöp-szigeteken és Kínában. Az amerikai csapatok segítik a Kuomintangot, amely a polgárháborút kirobbantotta. A nép egyöntetűen követeli az amerikai csapatok visszavonását. Kétségtelen, hogy az amerikai csapatok visszavonása az első lépést jelentené a polgárháború megszüntetése és a kínai demokrácia újjászületése felé. Ezért mondotta Sztálin generalisszimusz a Sunday Times tudósítójának adott nyilatkozatában, hogy az amerikai csapatok haladéktalan kivonása Kínából életbevágóan fontos a jövő béke szempontjából. Ismeretes, hogy az Egyesült Államok kormánya 1945 decemberében kötelezte magát, hogy kivonja csapatait Kínából, mihelyt befejezik a japán kapitulációból folyó feladatukat. Ezt régen befejezték, de az amerikai csapatok mégis ott maradtak. A Biztonsági Tanács előtt a Szovjetunió felvetette a támaszpontok kérdését is. Ez egyike a legkényesebb nemzetközi problémáknak. Amerikai katonai körök támaszpontokat követelnek sokezer kilométernyire az Atlanti, és a Csendes-óceánon, valamint a Jeges-tengeren. Ez a politika több ország szuverenitását is fenyegeti. És nemzetközi összeütközések forrásává válhat. Gromiko a Biztonsági Tanácsban kifejtette, hogy a szövetséges csapatok jelenléte nem ellenséges területen, negatív értelemben komolyan befolyásolja a nemzetközi helyzetet. S ezek nemcsak szavak, mert a Szovjetunióban a szavak mindig összhangban vannak a tettekkel. A Szovjetunió kötelezettségeihez híven, kivonta csapatait Iránból és Norholm Mandzsúriából, szigetéről. Biztonsági Tanács mégis 7:2 arányban elvetette a Szovjetunió javaslatát. A napirendről szótöbbséggel tő- rolni lehet ezt a kérdést, de nem törölhető a nemzetközi politikából. Idegen csapatok jelenléte nem ellenséges területen állandó zavart és nyugtalanságot okoz nemzetközi viszonylatban. A csapatok visszavonása komoly hozzájárulás lenne a tartós és szilárd béke megteremtéséhez az egész világon. V. LJEMTN A szovjet kormány jegyzéket intézett a török kormányhoz a tengerszorosok ügyében A dunai hajózás kérdése az Egyesült Nemzetek előtt PÁRIZSI ÉRTEKEZLET » I A nyugati hatalmak elkobozzák Olaszország külföldi vagyonát A pozsonyi hídfő ügyében az albizottság részben fogadta el a csehszlovák javaslatot Párizsból jelenti a TASSZ. Az Olaszország gazdasági kérdéseivel foglalkozó bizottságban érdekes vita folyt a szövetséges hatalmak területén fekvő olasz javakra vonatkozó szakasssal kapcsolatban. •Olaszországnak és olasz állampolgároknak a háború előtt több országban volt vagyona (gyárak, üzemek, üzletek, stb.). E vagyon értéke meghalladja a 200 millió dollárt. Az angol, amerikai és francia küldöttek a béketervezet kidolgozása idején azt javasolták, hogy ezt a tulajdont a szövetséges hatalmak és azok polgárai követelésének kielégítésére használják fel. A szovjet küldöttség ellenezte ezt a követelést. Hosszú vita után végre is kompromisszumos megállapodás jött létre. Ennek értelmében a 69. szakaszhoz módosítást csatoltak, mely szerint minden szövetséges és egyesült hatalomnak joga lesz a területén lévő olasz vagyont felszámolni, az olasz kormány pedig köteles az e szakasz miatt károsodott olasz polgárokat kártalanítani. A szakasz megállapodást is tartalmaz, mely szerint az Olaszországgal szemben fennálló követelés összegét meghaladó vagyont vissza kell téríteni Olasországnak vagy polgárainak. A békeszerződésnek ez a része azonban nyitva hagyja a követelés összegének kérdését s ezzel megengedi Olaszország külföldi követeléseinek korlátozás nélküli elvételét. Ez a határozat természetesen aggodalmat keltett Olaszországban. Mikor a bizottság a 69. szakasz tárgyalásához ért, az ukrán küldöttség azt javasolta: akadályozzák meg az olasz követelések ellenőrzés nélküli elvevését. A javaslat szerint elsősorban vigyázni kell arra, hogy ne akadályozzák Olaszország gazdasági újjáépítését. Az ukrán küldöttség ezenkívül azt javasolta, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és a Szovjetunió római követei állapítsák meg az illető szövetséges és egyesült hatalmak követeléseinek összegét és ennek alapján elégítsék ki követeléseiket Olaszország külföldi vagyonából. A Szovjetunió képviselője — szeptember 28-i felszólalásában — felhívta a Külügyminiszterek Tanácsában képviselt hatalmak küldöttségeit, vegyék figyelembe az ukrán küldöttség tervezetét. Egyidejűleg megjegyezte, hogy a 69. szakasz értelmében olyan hatalmak nyernek minden ellenőrzés nélküli jogot Olaszország külföldi követeléseinek átvételére, kik nem vettek közvetlen részt a háborúban és nem is voltak megszállva. A szovjet küldött arra emlékeztetett, hogy e hatalmak kezébe a háború idején igen nagy olasz tulajdonban álló értékek estek. Különböző államok ellenőrzése alatt áll például hetven olasz kereskedelmi hajó összesen 700 ezer tonna űrtartalommal. Brazília kezében 12, Mexikó kezében 10, Venezuelában 6 hajó van. Olaszország nem tagadja meg ez államok követeléseinek kielégítését, de miért van szükség az olasz vagyon ellenőrzés nélküli átvételi jogára? _Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciország képviselői nem voltak hajlandók figyelembe venni az ukrán küldöttség felszólalását Az ukrán módosító javaslatot 14 szavazattal 5 ellenében elvetették, de Az értekezlet balkáni gazdasági bizottsága folytatta a román békeszerződési tervezet gazdasági pontjainak tárgyalását. Egyhangúlag szavazta meg a bizottság azt a cikkelyt, amely szerint Románia köteles visszaszolgáltatni az Egyesült Nemzetek területéről elhurcolt javakat. Egyhangúlag fogadták el azt a cikkelyt is, amely az Egyesült Nemzetek romániai javainak és érdekeltségeinek visszaadásáról rendelkezik. Görög követelés Bulgáriával szemben A katonai bizottság ülésén az a görög pótindítvány került megvitatás alá, amely a bolgár határ mentén fekvő széles jugoszláv sávnak Görögországhoz való területcsatolását kívánja. A lengyel kiküldött erélyesen szállt szembe ezzel a görög követeléssel, hangoztatva, hogy e követelés teljesítése Bulgáriát teljeseen kiszolgáltatná Görögországnak. Javasolta, hogy az egész kérdést küldjék vissza a bolgár politikai bizottsághoz. A görög pótindítványt a brit küldött vette védelmébe. Mind a szovjet, mind a jugoszláv kiküldött a lengyel állásponthoz csatlakozott. A vita folytatódik. A pozsonyi hídfő A magyar albizottság a legutóbbi ülésén jóváhagyta az előadónak a pozsonyi hídfő ügyében készített jelentését. A jóváhagyott jelentés szerint Csehszlovákiához csatolják a Pozsonnyal szemben eredetileg kért magyar területrész északi felét, valamint a csehszlovákok által kért öt község közül hármat. Az albizottság ezután áttért az átcsatolandó területek pontos kijelölésére a térképen. Az előadói javaslat szerint a Csehszlovákia által kért öt község közül kettő Bezenye és Bajka Magyarországé marad. Ebben a két faluban a lakik az 1941. évi statisztika szerint környék magyar lakosságának többsége. Az albizottsági jelentés megállapítja, hogy a Csehszlovákia álta kitűzött célhoz elegendő, az eredetileg követelt öt falu közül hármat csatolnak át: Oroszvárt, Horvátjárfalut és Dunacsunt. A magyar albizottság ülésén bejenynzés történt arra vonatkozólag, hogy vasárnap a magyar és csehszlovák küldöttség magánjellegű összejövetelt tart a kétszázezer szlovákiai magyar kitelepítésének ügyében. Az albizottság úgy határozott, hogy két tagja ezen a tárgyaláson nem hivatalos megfigyelői minőségben részt vesz. Közvetlen magyar-cseh tárgyalások Vasárnap ült össze a magyar és csehszlovák delegáció, hogy a magyar területi és kolitikai bizottság albizottságának ismeretes ajánlatára közvetlen tárgyalásokat folytasson a 200.000 szlovákiai magyar kitelepítése ügyében. Az ülés mintegy háromnegyed óráig tartott. Pope kanadai delegátus elnöklésével és mint a kiadott közlemény jelenti: »nem vezetett megoldáshoz«. A kérdés a hétfői albizottsági ülésen újból napirendre került,