Uj Szó, 1947. január (3. évfolyam, 1-25. szám)
1947-01-01 / 1. szám
16 oldal évfolyam (558.) 7 január i&ERBA BBmHH £ Jr WJBM hS b2 t Iw Hi újévéért mérte:« Végetért 1946, az első háború utáni esztendő. Ezt az évet a Szovjetunió népgazdasága újjáépítésének és továbbfejlesztésének terén elérten jelentős sikerek jellemzik. « Ezek a sikerek elszakíthatatlan kapcsolatban állnak a szovjet diplomácia tevékenységével, amely a vlágpolitika küzdőterén védelmezi a Szovjetunió népeinek békés munkáját és jogos érdekeit. Az 1946-os esztendő egyik legfontosabb eredményének kell elkönyvlni, hogy a Szovjetunió nemzetközi tekitélye tovább növekedett. Azok a reakciókörök, amelyek a háború befejezése van a szovjet ország befolyásának gyűjtését tűzték maguk elé feladatul, feudot vallottak. Ugyanilyen siralmasan érződtek azok a kísérletek is, hogy megússzák a délkelet- és középeurópai szágok demokratikus fejlődését és fontós kormányokat varrjanak a nyakuk. A demokrácia sikerei kétségtelenül igen nagy mértékben szárámlnak a béke megszilárdásához. A külügyminiszterek anácsa egyévi munkájának eredményíPben sikerült megegyezésre jutni az Olaszországgal, Magyarországgal, Balfiával, Romániával és Finnországgá kötendő békeszerződések feltételeibe és lehetőség nyílt a Németországig kötendő békeszerződés megtárgyalása is. A nagyhatalmak együttműködő terén 1946-ban szerzett tapasztalatok alagsajtó haladószellemű részében azt reményt keltik, hogy a Németország kötendő béke kérdésében 1947 márcahavára kitűzött tárgyalások kimenetel ugyancsak sikeres lesz. Vandenberg amerikai szenátor a külügyminiszterek küszöbönálló moszkvai találkozójáról szólva, megjegyezte, hogy »a Németországgal kötendő békeszerződés tervezetének kidolgozása meg fog gyorsulni, ha a Szovjetunió és Amerika közötti minél szorosabb kapcsolatok teremtésére irányuló törekvés megerősödik. Lehet, hogy lesznek nehézségek, sőt nem is kevés, de a háború tapasztalatai arra késztetik a néptömegeket, hogy olyan politikát követeljenek, amelynek révén egyszer s mindenkorra megszabadulhatnak a Németország részéről fenyegető veszélytől. A nemzetközi együttműködés komoly sikerét jelenti az Egyesült Nemzetek Szervezetének, mint a népek közötti béke és együttműködés eszközének megerősödése. A Szovjetunió megtesz minden tőle telhetőt az Egyesült Nemzetek fiatal szervete munkásságának sikere érdekében és az e viszonylatban elért eredmények a megegyezés és az együttműködés híveinek várakozásait igazolták, keresztülhúzták azok számításait, akik a megfélemlítő, viszályt szító propagandára építették fel politikájukat. A fegyverkezés általános csökkentése kérdésében elfogadott határozatokat az Egyesült Nemzetek közgyűlésének jelentős sikereként könyvelhetjük el. A »Sun« című newyorki lap ezt az eseményt méltatva azt írja, hogy »ennek az ülésszaknak az eredményeképpen csökkenni fog azoknak a száma, akik kételkedtek abban, hogy meg lehet teremteni egy hatékonyan működő nemzetközi szervezetet. A fegyverkezés csökkentése kérdésében elfogadott határozat, igen fontos eredmény.« Egy másik tekintélyes amerikai lap rámutat arra, hogy »az ülésszak eredményei meg kell, hogy erősítsék minden egyes ország jószándékát a nagy cél elérésének, a béke megteremtésének érdekében««. A szovjet politika mindig arra irányult, hogy biztosítsa az elfogadott határozatok végrehajtását. Ezzel kapcsolatban Gromiko, a Biztonsági Tanács szovjet képviselője azt a javaslatot terjesztette elő, hogy a Biztonsági Tanács legközelebbi ülésén meg kell vizsgálni azoknak a gyakorlati rendszabályoknak a kérdését, amelyeket a fegyverkezés általános szabályozásáról és csökkentéséről szóló határozat végrehajtása céljából okvetlen foganatosítani kell. Az elmúlt év folyamán a közgyűlés és a Biztonsági Tanács számos olyan kérdést vitatott meg, amelyek ama kis népek jogaival állnak összefüggésben, melyek még most is fegyverrel harcolnak függetlenségükért és demokratikus fejlődésük biztosításáért. Megtárgyalták a görögországi, indonéziai, Szíriai és libanoni helyzetet. Szőnyegre került a délafrikai államok hindu nemzetiségű lakosságival szemben alkalmazott igazságtalan politika kérdése is. Nem mindig sikerült megegyezéses döntést hozni, nem mindig voltak kielégítőek az elfogadott határozatok, de óriási jelentőséggel bír az a tény, hogy a békét és a biztonságot fenyegető cselekményeket, a népek törvényes, demokratikus jogait sértő tényeket nyíltan meg lehetett tárgyalni. Ez a körülmény megkönnyítette a kis népeknek saját jogaikért folytatott harcát, és bizonyos mértékig megakadályozta a reakciós köröket, abban, hogy a nyílt erőszak politikáját folytassák. A háborúnak és a háborút követő első esztendőnek az eredménye az a tény, hogy nem lehet visszatérni a nemzetközi kapcsolatok terén a háború előtt érvényesülő, régi gyakorlathoz. Az egész világ népei meg akarják szilárdítani a drága áron kiharcolt békét a nagy és kis népek együttműködésének és egyenjogúságának politikája révén. A szovjet diplomácia az elmúlt év folyamán minden erőfeszítését e feladatok megoldásának szentelte. A Szovjetunió népei joggal lehetnek büszkék a sztálini szovjet külpolitika sikereire. V. GRISANYIN A Szovjetunió népe bízik abban, hogy az új esztendő sikereket, örömöket hoz