Új Szó, 1969. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-13 / 10. szám, hétfő

Világ proletárjai, egyesüljetek! BRATISLAVA SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1969. január 13. HÉTFŐ XXII. ÉVFOLYAM 10. szám­ára 50 fillér A Nemzeti Front támogatja pártunk programját čVŽEN ERBAN ELVTÁRS BESZÉDE A TELEVÍZIÓBAN Az utóbbi hetekben növeke­dett országunkban a nyugtalan­ság és feszültség. Politikai éle­tünkben idegesség és bizalmat­lanság észlelhető. Még sokáig nem leszünk abban a helyzet­ben, hogy egy komoly kai válság ne okozhasson politi­sú­lyos károkat. Ezért most, hogy egy kis lélegzethez jutottunk és aránylag nyugalom uralko­dik, elgondolkodunk mindan­­nyian — a polgárok és a ve­­­zetőség — afelett, mi a teen­dő. Nem a fellengzős megnyilvánulása, ha a dicsekvés jelenle­gi helyzetben emlékeztetünk arra, hogy mi, a csehek és a szlovákok, évszázados elnyoma­tásban éltünk. És amikor végre megalakíthattuk a közös Cseh­szlovák Köztársaságot, rövid idő múlva régi ellenségünk ket­tészakította államunkat és arra készült, hogy kitöröljön min­ket Európa térképéről. _ Azután elérkezett 1945 máju­sa és vele történelmünk leg­szentebb tavasza. Felszabadított köztársaságunk negyed évszá­zad alatt jelentős társadalmi változásokon ment át. Fontos határkő volt életünkben az 1945, 1948, és 1968 év. Társa­dalmunk fejlődésének határkö­vei azt mutatták, hogy kedvező feltételek között, céltudatos po­litikai vezetéssel és a haladó erők szervezésével, megrázkód­tatások, áldozatok és nélkülö­zések nélkül mélyreható társa­dalmi reformokat valósíthatunk meg. Társadalmi fejlődésünk a felszabadulás óta a nehézségek és akadályok ellenére is nem­zetközi jelentőségű példa. Társadalmi rendszerünk fej­lődési korszaka második évé­nek küszöbén vagyunk. Bizal­munk, elszántságunk és bizo­nyosságunk nagy próbát állt és áll ki. Nemcsak a meggondo­latlan vagy meggondolt radi­kalizmus veszélyeztet szavakban és tettekben, minket vala­mint a társadalom vezetősége és január utáni politikája el­leni szervezett nyomás, hanem a borúlátás és a bizalmatlan­ság is. Ez elsősorban belsőleg gyen­gít minket, eltereli figyelmün­ket az alkotó munkától, másod­sorban erkölcsileg és politi­kailag lefegyverez bennünket. Mindkettő ellen közösen kell hatékony politikai eszközöket keresnünk a január utáni poli­tika megőrzésének érdekében. Ha olyan nézeteket hallunk, hogy a vezetőség eltér a január utáni politikájától, vagy pedig nincs lehetősége e politika foly­tatására, és mi nem adunk ide­jekorán meggyőző választ, eb­ből mindenképpen károk és ne­hézségek keletkeznek. Pedig elegendő kézbe venni Csehszlo­vákia Kommunista Pártjának múlt évi áprilisi akcióprogram­ját. Szinte meglepő, hogy az akcióprogramban kitűzött fel­adatok közül mennyit teljesítet­tünk már a legutóbbi néhány hónapban. Ilyen például az ál­lam föderációja, mint a cseh és a szlovák nemzet egyenjo­gúsításának megnyilvánulása, a nemzetiségek demokratikus jogainak elismerése, az ifjúsá­gi mozgalom demokratikus fej­lődése, a rehabilitáció, a gaz­dasági reform megkezdett útjá­nak folytatása és az utóbbi idő­ben a Nemzeti Front egész rendszerének aktivizálása és demokratizálása. Mindezt azért mondom, hogy mindannyian tudjuk, augusztus után is folytathatjuk és foly­tatni akarjuk a január utáni po­litikát, amelynek alapjait az akcióprogram tartalmazza és amelyet Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottsá­gának novemberi és decemberi határozata is hangsúlyoz. Amint tudjuk az egész Nemzeti Front — valamennyi politikai párt és társadalmi szervezet — csatla­kozott a kommunista párt janu­ár utáni programjához és a Központi Bizottság legutóbbi határozatához. Közlemény a CSEMADOK KB Elnökségének üléséről A TETTEKEN A SOR A CSEMADOK Központi Bizottságának Elnöksége 1969. január 11-én ülést tartott. Az ülésen megvitatták a jelenlegi belpolitikai helyzet­ből a CSEMADOK szerveire és szervezeteire háruló feladatokat, to­vábbá a nemzetiségi alkotmánytörvény megvalósításával, valamint a X. országos közgyűlés politikai előkészületeivel összefüggő kérdéseket. A CSEMADOK Központi Bizottságának Elnöksége ismételten meg­erősítette, hogy következetesen védi a CSKP KB januári politikájának alapelveit, s minden erejével támogatja a párt akcióprogramjának megvalósulását, valamint a CSKP KB 1963. novemberi és decemberi ülésén, illetve a CSKP KB Elnöksége 1989. január 3-i ülésén elfo­gadott határozatát. A CSEMADOK KB Elnöksége tudatában van a jelenlegi politikai helyzet komolyságának, s nyugtalanítják azok a jelenségek és extre­mitások, melyeknek célja, hogy konfliktusos helyzetet teremtve poli­tikai válságot idézzenek elő. A kialakult helyzetet értékelve az el­nökség felhívja a CSEMADOK szerveit és szervezeteit, hogy követ­kezetesen támogassák a CSKP KB progresszív törekvéseit s az ország élete normalizálása érdekében elfogadott határozatait. Meggyőződé­­­sünk, hogy ezek a politikai alapelvek megfelelő biztosítékait jelentik nemzetiségi kérdés igazságos rendezésének, a nemzetek és nem­zetiségek egyenrangúsága elvének következetes érvényesítésének. A jelenlegi politikai helyzettel kapcsolatban ugyanakkor a szlovák nép jogos követelésének tekinti, hogy a legfelsőbb államhatalmi funk­ciók betöltésében érvényesüljenek a szocialista köztársaságok nem­zeti igényei. Az elnökségnek szilárd meggyőződése az is, hogy a vi­ták és a konfliktusok előidézése helyett a problémák megoldását aegltsi tettekre van szükség. Ez az ország minden lakosának leg­sajátabb érdeke. KÖZEL-KELET Izraeli légitámadások JORDÁN TERÜLETEK ELLEN Tel-Aviv — Az izraeli légierő szombaton reggel támadást in­tézett a Bajszán völgyétől nyu­gatra, a jordániai állások ellen. Az izraeli katonai szóvivő kije­lentése szerint ez megtorlás volt egy izraeli katonai elleni támadásért, amelyet jármű rö­viddel azelőtt palesztinai par­tizánok vettek tűz alá. Szombaton délben izraeli re­pülőgépek még egy támadást in­téztek jordániai állások ellen a Holt-tengertől mintegy 5 km­re rály északra fekvő, Abdallah ki­híd közelében. A jordá­niai állásokat a légitámadással egyidejűleg izraeli tüzérség és harckocsik is tűz alá vették. A jordániai ütegek viszonozták a tüzet és három izraeli tan­kot eltaláltak — közölte az Am­manban kiadott jordániai kato­nai közlemény. A harc több mint két órán át tartott. Az izraeli repülőgépek má­sodik szombati támadását a jor­dániai terület ellen megerősí­tették a Tel-Aviv-i katonai kö­rök is, rámutatva, hogy „el kel­lett hallgattatni az izraeli egy­ségek elleni jordániai tüzérsé­gi tüzet." Az Al Asipa palesztinai szer­vezet partizánjai ugyancsak szombaton támadást intéztek El Gura északi részében fekvő izraeli katonai tábor ellen. A 45 percig tartó harcban a partizá­nok több izraeli katonát meg­öltek és három gépjárművet megsemmisítettek. A Figaro washingtoni tudósí­tója jelentésében rámutat, hogy az izraeli katonai szállítások francia embargója az Egyesült Államokban nagy felháborodást keltett, de valószínűleg nem gá­tolja a Párizs és Washington közti kapcsolatok megjavulását. A francia fegyverszállítási ti­lalom nem okoz konfliktust a nemzetközi kapcsolatokban. A hivatalos amerikai körök hallgatásának oka nemcsak az, hogy Johnson kormányának ideje hamarosan lejár. Ugyan­ilyen tartózkodás tapasztalható a Nixon elnökhöz közel álló körökben is. (Folytatás a 2. oldalon) HA^AD-E^EOKÉRDEZNÜNK: ^MERT NINCS SZÉN? Váratlanul, egyik napról a másikra hideg lett a fűtőtest, és a vízcsapból nem folyik meleg víz. Talán eszünkbe sem jutott, hogy ezt szénhiány is okozhatta, mivel már jó néhány éve elszoktunk az ilyen nehézségektől. Sőt, ha jól emlékszem, sok volt a szenünk. A helyzet váratlanul megváltozott. Ezért az elmúlt szombaton a prievidzai Cigel Bánya dolgozói a szabad szombatot munkában töltötték, és több mint 4000 tonna barnaszén kifejtésével igyekeztek könnyíteni a helyzeten. Egyes bányák dolgozói azonban olyasmit hangoztatnak, hogy szombaton, esetleg vasárnap szállja­nak le a bányába azok, akik a jelenlegi helyzetet előidézték. Próbáljuk megítélni, mennyiben van igazuk a bányászoknak, esetleg miben terheli őket a felelősség azért, hogy Bratislavától Kassáig és Zsol­nától Komáromig szénhiánnyal küzdenek az iskolák, a kórházak és a bérházak. Még nem is olyan régen fekete aranynak ne­veztük a szenet és fejtettük minden áron, bár nem volt titok, hogy kiváltképp Szlo­vákiában a szénfejtés nem a legkifizető­dőbb. Ennek ellenére 10 évvel ezelőtt meg­kezdték a legfiatalabb és ma már egyik legkorszerűbb szénbányánk a prievidzai Cigel Bánya építését abban a reményben, hogy évente 1200 000 tonna barnaszenet fog termelni. 1861-ben 3259 tonna szenet termeltek ki, majd egy évvel később már 78 788 tonnát. A bányaüzem évi termelése legelőször 1968-ban érte el az 1 millió tonnát. Ezután már felsőbb rendeletre nem igyekeztek a termelést fokozni, sőt a bánya vezetői saját prémiumjuk levonásá­val fizettek rá, ha az üzem túlteljesítette a tervet. Például 1967-ben a Cigel Bánya évi terve 1 220 000 tonna szén volt, de az év folyamán ezt a tervet 1 040 000 tonnára csökkentették. Hasonlóképpen jártak el a többi bányában is. Ugyanis az volt az el­képzelés, sajnos, ahogy a jelen mutatja, csak elképzelés, hogy a költségesen fej­tett szenet majd a földgáz, esetleg a nyers­olaj helyettesíti, mint fűtőanyagot. Most pedig azt látjuk, hogy hosszú az út az el­képzeléstől­ a valóságig. Mint villámcsapás a derült égbfil, úgy érte a bányászokat a hír, hogy nincs szén. Átdolgozták évi terveiket, de nem mint 1967-ben, amikor csökkentették úgy a termelést, hanem emelik az évi tervet. És most az első negyed­évben akarják a leg­több szenet adni. Szlovákia szénbányái je­lenleg nemcsak teljesítik, hanem túlteljesí­tik tervü­ket. Csak maga a Cigel Bánya az év elmúlt 12 napja alatt több mint 5000 tonna szenet adott terven felül A handlo­vai bányászok a tavalyi tervüket 40 000 tonna szénnel túlteljesítették és jól kezd­ték az új évet is. A Cigel Bánya dolgozói elhatározták, hogy tekintettel a tüzelő el­látás jelenlegi helyzetére az első negyedév folyamán három szabad szombaton is dol­gozni fognak. Ebből egy szabad szomba­tot már ledolgoztak. A bányászok igyekezete elismerést ér­demel. De vonunk majd felelősségre azért, hogy az iskolákban szénszünet volt, az első osztályú bérházak meleg víz nélkül vannak, hideg van a kórházakban, hiva­talokban és szállodákban? Vagy majd min­dent az objektív nehézségek nyakába só­zunk, és uralkodik tovább a felelőtlenség és nemtörődömség? Valaki ezért felelős. A bányászok jogosan kérdezik: kit terhel a felelősség, és ki fog ezért bűnhődni? FÖLE LAJOS a | VIETNAM | A szabadságharcosok folytatják heves támadásaikat Saigon — A dél-vietnami sza­badságharcosok szombaton haj­nalban támadást intéztek egy amerikai őrjárat ellen, és tűz alá vették az amerikai és a dél­vietnami­ egységek számos meg­erősített állását. A jelentések szerint 17 amerikai katonát megöltek és 144-et megsebesí­tettek. A dél-vietnami hazafias erők 24 várost és katonai tá­maszpontot támadtak, főként a Mekong-folyó deltájában. A legnagyobb pusztítást a dél­vietnami hadsereg Mi Tho ki­képző központjában okozták, ahol 93 személyt megsebesí­tettek, és hat amerikai heli­koptert megrongáltak. A szombati nap folyamán a szabadságharcosok összesen 28 repülőtér, katonai tábor és já­rási város ellen intéztek tüzér­ségi támadást. Thieu saigoni elnök állító­lag javasolni fogja az Egye­sült Államoknak, hogy 20 000— 30 000 amerikai katonát vonjon ki Dél-Vietnamból. Az UPI hír­ügynökség vasárnapi jelentésé­ben a dél-vietnami államfőhöz közel álló körökre hivatkozva rámutat: Thieu meg van győ­ződve róla, hogy hadserege és szövetségesei eléggé erősek ah­hoz, hogy megengedhessen ma­gának ilyen „békés" gesztust, ami azonban lényegében sem­mit sem változtat a Dél-Viet­namban állomásozó am­erikai katonaság óriási létszámán. A saigoni elnök állítólag Nixon hivatalba lépése után akar ja­vaslatáról Washingtonnal tár­gyalni. Moszkva — A moszkvai Pravda és a Krasznaja Zvezda vasárnapi számában foglalko­zik a Svédország és a VDK kö­zötti diplomáciai kapcsolat fel­vételével. A moszkvai Pravda e tényt „reális lépésnek" minő­síti, és szembeállítja azzal, hogy Norvégia és Dánia foko­zott szerepet játszik a NATO-ban, s a NATO egyre nagyobb aktivitást fejt ki a két északi országban. A moszkvai Pravda helsinki tudósításában rámutat: „A VDK elismerése teljes mértékben megfelel a svéd közvélemény széles körei érdekeinek, ame­lyek támogatják a vietnami nép igazságos harcát. Bonn — Nyugat-Németor­szágban nagy figyelmet keltett a svéd kormány elhatározása a diplomáciai kapcsolat felvéte­léről a Vietnami Demokratikus Köztársasággal. A Frankfurter Rundschau kommentárjában hangoztatja: „A svéd kormány ezzel a lépésével csak szente­sítette azt, amit az ország la­kossága az Észak-Vietnam irán­ti rokonszenv nyilvánításával már gyakran kifejezésre jutta­tott. Svédország kapcsolatai Hanoival jók, és az utóbbi idő­ben tovább javultak a Saigon­hoz fűződő kapcsolatok rová­sára.

Next