Új Szó, 1970. augusztus (23. évfolyam, 181-206. szám)
1970-08-02 / 31. szám, Vasárnapi Új Szó
rone Világ proletárjai, egyesüljetek! /! I í • •• 'V- yg a SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA CSATASORBAN Azt mondhatná valaki: lám csak az újságíró máris elpuffantott egy frázist. Mi az, hogy csatasorban? Kit mozgósítottak fegyverbe, kivel vívnak csatát, hol az ellenség? Az ellenvetések dacára is állítom: nagyon is helyénvaló most ennek a szónak az emlegetése. Hogy miért? Engedtessék meg, hogy szép sorjában elmondjam. Tulajdonképpen miről is van szó? Arról, hogy a déli ban, sőt hovatovább járásokaz ország más vidékein is, aranylik a búza, szőkefejű rozstáblákat ringat a szél, a telt kalászú árpa is kasza alá ért. Aratni kell, vagy akar az ember vagy nem. Már hogyne akarna. A parasztember egészévi munkájára többé kevésbé az aratás teszi fel a koronát. Az aratás szó jelentése a múltban is és ma is több a puszta fizikai munkánál. Bizonyos értelemben bőséget is jelent, azt, hogy megtelnek a raktárak, biztosítva a jövő esztendei kenyér: az ország kenyere. Akadnak akik azt mondják: manapság már nincs is igazi aratás. Alig fognak hozzá, máris a végére járnak. Ez bizony így igaz. De vajon ezzel elvesztette-e az aratás igazi varázsát, jelentőségét? A földművelő ember számára az aratás ma is az esztendő legjelentősebb eseményének számít. Számukra, amikor kasza alá érik a termés, nincs előbbrevaló munka Hogy várják már azt a pillanatot, amikor megtehetik az első kaszavágást. Ilyenkor aztán ember és gép a szó szoros értelmében csatasorba áll, hogy mielőbb biztos helyen tudják munkájuk gyümölcsét. És a mozgósítás — ha már ezt a szót használtuk - már jóval előbb kezdődik. A szövetkezetek, állami gazdaságok vezetői a kezdés előtt számba veszik erejüket, üzemképessé teszik a kenyércsata ütegeit, a nagy teljesítményű gépeket. Úgy szervezik a munkát, hogy amíg az aratás tart egyéb határt ne legyen gondjuk. munkákra Megválaszolásra vár még az utolsó kérdés: kivel vívnak csatát, hol az ellenség? Az ellenség nem kisebb potentát, mint maga a természet, az időjárás. Minek is mondjam tovább ... A falujáró ember látja, az ütközet már megkezdődött. Naponta érkeznek a jelentések, hol mennyit arattak le, milyen hektárhozamokra számítanak. Viszont a jelentésekben az „ellenség" is szerepel. A gyakori esőzések nem egyszer tétlenségre kárhoztatják az aratókat. Várni kell, erőt gyűjteni. A gazdaságok vezetőinek, jó hadvezérek példájára minden lehetőséggel számolniuk kell. Megfontolt rugalmas taktika nélkül nem lenne siker, kátyúba jutna a legjobb stratégia is. A mi azonban jó mezőgazdászaink „hadvezéreknek" bizonyultak. A szeszélyes időjárás ellenére is jó ütemben halad az aratás. Azon sem lepődnénk meg, ha szövetkezetből már arról egyes adnának hírt, hogy megvívták a maguk csatáját. Nehéz, fárasztó napok ezek. És mégis annyi a derű, a mosoly a napégette arcokon. A termés jól fizet. Helyenként jobban, mint tavaly. Ám a gond is szaporodik. A termés nagy része még lábon áll, a raktárak viszont hovatovább megtelnek. Mit lehet itt hamarjában tenni? Mert tenni kell ! Addig nem teljes a győzelem, amíg minden egyes személet nem kerül tető alá, amíg az „ellenség" árthat neki, amíg megdézsmálhatja, vámot vehet belőle SZARKA ISTVÁN MAI SZÁMUNKBAN LENNI a kispolgári ideológia elleni harcról (3. OLDAL) Bátorkeszi fejlődése (4. OLDAL) Villanyégő vacsorára (6. OLDAL) Húsz asszony (10. OLDAL) Homokos ködben hegyóriások közt (15. OLDAL) A BÚCSI EFSZ-BEN A TERVEZETT 28 HELYETT HEKTÁRONKÉNT 32 MÁZSA TERMETT ŐSZI ÁRPÁBÓL (Szobi Kálmán felvétele) f