Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-12-22 / 51. szám
II II ■ Hét hegyen, hét tengeren túl, a kerek erdő szélén élt egyszer egy szegényember a feleségével meg három fiával. A szegényember télen-nyáron az erdőben dolgozott. Hajnalban indult el otthonról, és késő este ért haza fáradtan. Bizony, olyankor már nem volt kedve játszani a három fiával. Amikor egyszer aztán a szürke felhők fehér palásttal terítették be a földet, a háztetőt, de BÁBA MIHÁLY még a fák ágait is, a szegényember korábban tért haza. - Édesapám, találkozott-e a Télapóval? - kérdezte a legnagyobb fiú. - Találkoztam bír én - mondta az apja. - Éppen a szakállát rázta. Azért esett a hó. - Mérges volt? - kérdezte a középső fiú. - Egy kicsit. Biztosan rossz fát tettetek a tűzre. - Most már nem is jön el hozzánk? - kíváncsiskodott a legkisebb tett - Ugyan, minek jönne? - nékörül a szegényember. - Még egy vendégszékünk sincs is - Hát azért hozhatna nekünk szépen csillogó fenyőfát - mondta a három fiú szinte egyszerre. - Majd megkérdezem tőle, hogy van-e szándékában erre jönni. -Mikor kérdezi meg, édesapám? - érdeklődött a legkisebb. - Amikor találkozom vele. Ettől kezdve valahányszor hazatért, a három fiú rögtön azt kérdezte, találkozott-e a Télapó ü jl JU Mr val. És el is szontyolodtak, amikor meghallották, hogy nem, még nem találkoztak vele. Teltekmúltak a napok. A földet, a háztetőt, az ágakat még vastagabb hótakaró borította. Amikor közeledett a karácsony, a szegényasszony így szólt a szegényemberhez: - Nagyon várják ám a gyerekek a Télapót. Egész nap csak azt lesik. És most még szorgalmasabbak, mint régen. Fát hasogatnak, tüzet gyújtanak, havat lapátolnak. Nem kell őket munkára biztatni. - Már beszéltem a Télapóval - mosolyodon el a szegényember, amikor fiai megint vallatóra fogták. - Holnap lesz a napja, hogy este ellátogat hozzánk. Úgy is történt. Alighogy lámpát gyújtottak, csengőcsilingelésre lett figyelmes a három fiú. Ugyan ki járhat erre? - néztek egymásra. De mielőtt válaszolhattak volna, már meghallották édesapjuk kopogását, az ajtó előtt csizmájáról verte le a havat. Aztán ismét csilingelt a csengő, egyre halkabban, míg csak el nem némult. Ám ekkor kinyílt az ajtó, és belépett édesapjuk. Mosoly sugárzott arcáról. - Találkozott édesapám a Télapóval? - kérdezte a három fiú. - Éppen itt járt a csengés ezüstszánkójával. Sietett nagyon, ezért csak a ház elé tette le... -... a fenyőfát - kiáltotta a három fiú egyszerre. - Úgy bizony - bólintott a szegényember. A három fiú kirohant, de a pitvarajtóban meg is torpantak. A ház előtt, a keskeny kis úton, ahonnan eltakarították a havat, ott állt a karcsú, magas fenyőfa, amelyre éppen rásütött a hold, és a hópelyhek úgy csillogtak rajta, mintha millió kis gyémánt lett volna. A szegényember meg a szegényasszony ott állt a három fia mögött, még soha nem látták őket ilyen boldognak, mint karácsony előestéjén a szépen csillogó fenyőfa körül. Időjárásunk változásainak legkézenfekvőbb megnyilvánulásai a felhők. Nemzetközi megállapodás szerint 10 típust különböztetünk meg, ezeken belül pedig több fajt és osztályt. Ez a besorolás magasságuk alapján történik: vannak alacsony szintű felhők (1,5 - 2 km), középmagas felhők (2-6 km) és magas szintű felhők (6-12 km). Ezek a következők: 1. Kumulusz, 2. Kumulonimbusz, 3. Sztratokumulusz, 4. Altosztrátusz, 5. Nimbosztrátusz, 6. Altokumulusz, 7. Cirrusz, 8. Cirrokumulusz, 9. Sztrátusz, 10. Cirrosztrátusz. Legjellegzetesebb alakú a nagy magasságokig tornyosuló humulonimbusz, azaz zivatarfelhő. Nagyon heves felfelé irányuló légáramlás következménye, ezért szemünk láttára változik magassága és alakja is. Nyári égboltunk kellemes látványa a népnyelven bárányfelhőknek ismert kumulusz (gomolyfelhő), felhő, amely a jó napsütéses idő velejárója. Ezeket a felhőket „jóidő felhőknek"is nevezik. A nyári napsütésben már kora reggel felmelegszik a talajközelben lévő levegő, amely felemelkedve változatos alakú felhőpamacsokat alakít ki. Csodálatos látványt nyújtanak a leggyakrabban sötétkék hátterű égbolt előtt a hajfürtökhöz vagy tépett fátyolhoz hasonló cirruszfelhők. Alakjuk és kiterjedésük rendkívül változatos. Ez a felhőtípus egyben a legmagasabban előforduló felhőképződményünk. Emiatt ezeket már nem vízcseppecskék, hanem milliárdnyi apró, tűhegyes jégszilánkocska alkotja. Ebből a felhőtípusból könnyen előrelejezhetjük időjárásunk alakulását. Amennyiben kelet felől érkeznek, és viszonylag nagy sebességgel vonultak át égboltunkon, csaknem bizonyosra vehetjük, hogy időjárásunk rosszabbra fordul. Ezek a felhők ugyanis a páratelt és többnyire hideg frontok előhírnökei. Ha tehát ilyen felhőket látunk és a már leírt módon mozognak, akkor nagyjából 24 óra elteltével csapadékos, hűvösebb idő köszönt ránk. Ellenben ha fodros szerkezetűek, milliónyi hullámos hajfürthöz hasonlítanak, akkor hűvösebb, de csapadékmentes időszak következik. Érdemes tehát figyelemmel követni ezeket a felhőket, hiszen jó prognózisra adnak alkalmat. BÖDÖK ZSIGMOND IMAmifim Lőrincz János felvétele ■ M SARKADY SÁNDOR Felsüt a csillag Felsüt a csillag, Hold is előjön, Jégcsapok égnek Karcsú fenyőkön. Kései szán fut, Porzik a porhó - Jégrögös úton Villog a patkó. Cinke szeméről Foszlik az álom; Csenget a csengő: Itt a karácsony! Jó hír Csöndes az éj, csak a Hó hull -Hirtelen halk harang Kondul: Hópihe, hallod-e, Hullongj, Kis harang, nagy harang, Ujjongj! Napkelet csillaga Földön: Fénylik a béke a Földön! WEÖRES SÁNDOR Női a dér Női a dér, álom jár, hó kering az ág közt. Karácsonynak ünnepe lépeget a fák közt. Én is, ládd, én is, ládd, hóban lépegetnék, ha a jeges táj fölött karácsony lehetnék. Hó fölött, ég alatt nagy könyvből dalolnék fehér ingben, mezítláb, ha karácsony volnék. Viaszszín, kén-sárga mennybolt alatt járnék, körülvenne kékeres halvány téli árnyék. Kis ágat öntöznék fönn a messze Holdban. Fagyott cinkék helyébe Lefeküdnék holtan. Csak sírnék, csak rínék, ha karácsony volnék, vagy legalább utolsó fia-lánya volnék. VILLANYGYERTYÁK Peti meg akarja gyújtani a karácsonyfa gyertyáit. Igen ám, de ehhez a négy vezeték közül melyiknek a dugóját kell a konnektorba dugnia? MEGFEJTÉS A december 8-i számunkban közölt feladatok megfejtése: hat darab hal; 1 - d, 2 - a, 3 - c, 4 - b. Nyertesek: Szabó László, Rozsnyó (Roznava); Gróf Rozália, Királyrév (Král'ov Brod); Keresztúri Rozália, Kürt (Strekov); Varga Mária, Dobóca (Dubovec); Fucsko László, Ipolyság (Dahy). (Nagy László felvétele) A ZENELEJEGYZÉS KEZDETEI: a betű- és számkotta Kisiskolás korunkban társaimmal nagyon kedveltünk egy mulatságos játékot. Sorbaálltunk vagy körbeültünk, és valaki a szomszédja fülébe súgott valamit, s azt a szót, néha rövid mondatot kellett továbbsúgni. Bármennyire figyeltünk, sohasem érkezett vissza épségben a „feladóhoz“ az eredeti szöveg. Mire odakerült, a sok „elhallás“ következtében átalakult, gyakran igen tréfás változattá... Valószínűleg hasonló okok miatt igyekeznek a népdalgyűjtők a legszebb dallamváltozatokat lejegyezni, megörökíteni, nem bízva további sorsukat a szájhagyományra. A népdalgyűjtő jegyzetfüzettel a zsebében és hangrögzítő eszközzel - magnetofonnal, korábban fonográffal - felfegyverkezve járja az eldugott kis falvakat, ahol az idős emberek ajkán még élnek a régi dalok. Az elröpülő szó, dallam papírra, szalagra kerül, örökre megmarad az utókornak. Ma is születnek új dallamok, és a régiek ma is változnak, átalakulnak olykor, szájról szájra vándorolva. De sok szép, már-már elfeledett dalt éppen a korábbi gyűjtésekből ismerünk, azokból tanultuk meg újra. Akkor élő a népdal, ha örömükben, bánatukban éneklik az emberek, s nemcsak könyvtárak polcain vaskos kötetekbe lejegyezve alussza álmát. De mióta van hangjegyírás? Az írástudók, elsősorban papok és diákok,nagyon régen keresik a dallamok lejegyzésének, pontos rögzítésének módját. A zene leírásához jeleket kellett találniuk. Először a betűkkel kísérleteztek. Magasabbra, mélyebbre írták a hangokat jelölő, egymást követő betűket, így a dallam irányát viszonylag pontosan tudták jelezni, kevésbé a hangok időtartamát. Ez a kottaírás Keleten született, ott, ahol a másik érdekes kísérlet is: a számkotta! Rájöttek arra az emberek, hogy a lépcsőzetesen emelkedő számsor hasonlatos a lépcsőzetesen emelkedő dallamsorhoz. Csak társítani kell a kettőt! Ezzel a hangok egyik fő tulajdonságát, a magasságot már sikerült írásban kifejezni, a másik fontos jellemzőt, az időtartamot apró pontocskák jelezték a számok mellett. tát! Távoli országokban, például Kínában, ma is használják a számotBALÁZS ÁRPÁD Még jó, hogy ez a téglafal csak rajzban létezik, a valóságban föl se lehetne húzni! Hacsak a mester be nem szerzi a hiányzó téglákat. Vajon hány darabot kell vásárolnia ahhoz, hogy a falon ne legyen lyuk? Segíts neki és számold össze helyette! Gondolkodom, tehát... 1989. XI* 2; Új szó 18