Új Szó, 2002. február (55. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-09 / 34. szám, szombat

6Külföld Vétek mellőzni a kisebbségeket Ljubljana. A szlovén elnök szerint hazájának a szomszéd­­államokhoz fűződő jó kapcso­latai nem mehetnek az ott élő szlovén kisebbségek rovására. Milan Kucan erről akkor be­szélt, amikor az Ausztriában, Magyarországon, Horvátor­szágban és Olaszországban élő szlovén kisebbségek képviselő­it fogadta csütörtök este Ljubl­janában, a szlovén kultúra ün­nepének előestéjén. Kucan be­vallotta: „vétek” volt, hogy Szlovénia a függetlenségének kivívása utáni első években „megfeledkezett” a kisebbsé­gek iránti felelősségéről. (MTI) Lázadó ezredes Venezuelában Caracas­ Egy lázadó ezredes­sel az élen több ezer ember in­dult el Caracasban az elnöki palota elé csütörtök este, alig néhány órával azután, hogy a főtiszt lemondásra szólította fel Hugo Chávez államfőt. A mintegy ötezer főt számláló tömeghez útközben több el­lenzéki parlamenti képviselő is csatlakozott. Pedro Soto, a ve­nezuelai légierő ezredese elő­zőleg felszólalt a Fórum a szó­lásszabadságért című caracasi rendezvényen, és azt követel­te, hogy Chávez elnök mond­jon le, és írjanak ki választáso­kat a demokrácia megvédésé­nek érdekében. Ez volt az első alkalom, hogy a hadsereg egy tisztje nyilvánosan szót emelt az elnök ellen. (MTI) Még nincs vége a hadműveletnek Washington. Az Afganisztán­ba vezényelt amerikai csapa­tok parancsnoka szerint az al- Kaida terrorhálózat és a tálib rendszer ellen indított nemzet­közi terrorizmusellenes had­műveletben sikerült több célki­tűzést elérni, de a hadművelet vége még mindig messze van. Tommy Franks tábornok az amerikai szenátusban csütör­tökön tartott meghallgatáson rámutatott, hogy két fő felada­tot már végrehajtottak. Az al- Kaida, mint szervezet már nem működik Afganisztánban, és az „illegális tálib kormány” sem létezik. Azonban a kato­nai művelet befejezéséről még korai lenne beszélni. (MTI) Újabb baleset Csecsenföldön Moszkva. Kényszerleszállást hajtott végre Csecsenföldön egy MI-8-as helikopter. Való­színűleg a hajtóműve hibáso­dot meg. Az első hírek még arról szóltak, hogy a helikop­ter lezuhant, ezt azonban nem sokkal később cáfolta a csecsenföldi szövetségi erők parancsoksága. Hangsúlyoz­ták, hogy a gép legénysége és utasai közül senki sem sérült meg. Két héten belül ez már a negyedik rendkívüli esemény orosz helikopterekkel, múlt szerdán már egy eltűnt. (MTI) Borisz Jelcin a Davis Kupa moszkvai teniszmérkőzését nézi, a közönség többi része őt. (Reuters) Nem tudni, mennyire lesz hiteles az anyag, a rendszerváltás után tömött táskákkal hordták szét az iratokat Prága megnyitj­a az Stb-aktákat Prága. Az archívumok meg­nyitását engedélyező törvény­­javaslatot hosszabb huzavona után tegnap hagyta jóvá a cseh parlament alsóháza. KOKES JÁNOS A kétszáz tagú testületben 102 képviselő támogatta, 53 ellenezte a javaslatot. A törvény életbe lépé­séhez még szükség lesz a szenátus jóváhagyására, valamint az állam­fő aláírására is. Ez azonban már csak formalitás, hiszen az eredeti javaslat szintén a szenátus kony­hájából származik, s Václav Havel elnök már korábban jelezte, hogy nincs lényeges kifogása a jogi nor­ma ellen. A döntés a gyakorlatban azt jelenti, hogy a törvény életbe lépése után bárki, beleértve a kül­földi állampolgárokat is, szabadon megismerkedhet azokkal a doku­mentumokkal, amelyekben a volt állambiztonsági hivatal vezetett nyilvántartást az ország lakossá­gának egy részéről. Nem titok töb­bé az állambiztonságiak, s az ál­lambiztonsággal együttműködő személyek névjegyzéke sem. To­vábbra is titkosítva maradnak azonban azok az anyagok, ame­lyek a nemzetbiztonság szempont­jából mai is fontosak, illetve ame­lyek nyilvánosságra hozatala éle­teket veszélyeztethetne. Megjegy­zendő, hogy a volt Állambiztonsá­gi Hivatallal együttműködők jegy­zékét Csehországban a kilencve­nes évek első felében Petr Cibulka egyszer már nem hivatalosan meg­jelentette a Rudé Krávo című lap­jában. Hivatalosan azonban ezt a jegyzéket soha nem ismerték el mérvadónak. A volt Állambiztonsági Hivatal ar­chívumának megnyitásáról lénye­gében a rendszerváltás óta folyik a vita Csehországban. A megnyitás támogatói, elsősorban a jobboldal, azzal érvelnek, hogy a múltat be kell vallani, s le kell belőle vonni a tanulságot, s ennek érdekében nyilvánossá kell tenni az archívu­mokat. A baloldal szintén nem el­lenezte az archívumok megnyitá­sát, de szelektív módszert javasolt, ami szűkítette volna a hozzáférhe­tőséget, például teljesen kizárta volna belőle a külföldieket. Az el­lenzők között volt a belügyminisz­térium és a mai titkosszolgálatok is, akik attól tartanak, hogy az ar­chívumokból fontos adatok szivá­roghatnak ki. Független elemzők pedig arra mutattak rá, hogy az ar­chívumok már régen nem teljesek, számos irat elveszett, s így a köz­vélemény hamis képet kap. Az ille­tékesek szerint a rendszerváltás előtt az Állambiztonsági Hivatal mintegy 160 ezer személyről, együttműködőről és megfigyeltről vezetett dossziét. Ma mintegy 60 ezer iratköteg van csak a levéltá­rakban. Nyilvánvaló tehát, hogy nem lesz teljes a kép. Richard Sacher, a rendszerváltás utáni első belügyminiszter pedig éppen múlt héten nyilatkozta: 1989 no­­­vembere utáni első időkben szinte szabad préda volt az archívum, so­kan tömött táskákban vitték az anyagokat. Ma már senki sem tud­ja, mi minden tűnt el. A jelenleg érvényben lévő szabályozás sze­rint mindenki csak a róla vezetett állambiztonsági iratokba nézhet bele, mégpedig a törvény által meg­határozott feltételek mellett. Az ira­tok megtekintése a cseh belügymi­nisztérium Pardubicében létreho­zott speciális munkahelyén lehetsé­ges. Václav Slejska, a munkahely vezetője szerint eddig mintegy 30 ezer személy érdeklődött a róla ve­zetett dossziék megtekintése iránt. Különböző okok miatt végül is csak mintegy 3000 személy ismerkedett meg a róla vezetett iratokkal. Szoci­ológusok úgy vélik, hogy az archí­vumok megnyitása ma már lénye­gében politikai döntés, s a társada­lom részéről nem mutatkozik e kér­dés iránt túl nagy érdeklődés és igény, s a mindennapi élet­et nem befolyásolja. A téma leginkább már csak a történészeket és társadalom­­tudósokat foglalkoztatja, akik szá­mára izgalmas feladat lehet az ira­tok áttanulmányozása, a múlt hata­lom bizonyos elnyomó mechaniz­musai működésének a felderítésé­re. Ez pedig a társadalom szem­pontjából is fontos. „Csak Mussaraf elnök határozott fellépésének köszönhetően arattunk győzelmet" Afgán köszönet Pakisztánnak MTI-HÍRÖSSZEFOGLALÓ Iszlámábád. Pervez Musarraf el­nök tegnap Pakisztán teljes támo­gatásáról biztosította Afganisztán újjáépítési és fejlesztési törekvése­it. Az átmeneti afgán kormányt irányító Hamed Karzai miniszter­­elnökkel közösen tartott iszlámá­­bádi sajtótájékoztatóján Musarraf a két ország közötti testvériségről beszélt, és a költségvetésből 10 millió dolláros azonnali segélyt ígért a kabuli kormány sürgős te­endőinek finanszírozására. Pa­kisztán korábban már 100 millió dollár értékben vállalt kötelezett­séget az afganisztáni helyreállítás támogatására. Karzai Musarraf el­nökön kívül Abdul Szattar külügy­miniszterrel folytatott megbeszé­lést a kétoldalú kapcsolatokról, valamint a becslések szerint két­millió afgán menekült jogi helyze­téről. A találkozókat követő sajtó­­értekezleten az afgán kormányfő közölte: a terrorizmus elleni há­ború addig fog tartani országá­ban, amíg gyökerestül ki nem irt­ják a tálib mozgalmat és az al­Kaidát. A kérdésre, meddig tűri kormánya az Oszama bin Laden terroristavezér utáni „meddő” amerikai keresést, amely további polgári áldozatok veszélyével jár, kifejtette: az Egyesült Államok se­gítsége nélkül nagyon nehéz fel­adat lett volna a terrorizmus le­győzése Afganisztánban.­­ Csak Musarraf határozott állásfoglalá­sának, valamint az Egyesült Álla­moktól és a nemzetközi közösség más országaitól kapott segítség­nek köszönhetően arathattunk győzelmet - tette hozzá. Palesztin források szerint újabb öngyilkos merénylet történt Betlehemben Robbantás után j­öttek­ a tankok MTI-HÍRÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem: csütörtök este Pokolgép robbant egy izraeli őr­posztnál a ciszjordániai Betlehem város közelében. Palesztin forrá­sok azt állítják, hogy öngyilkos merénylet történt. Az izraeli had­sereg mindössze annyit jelentett be, hogy a robbanásnak nem volt izraeli áldozata. A palesztin és az izraeli biztonsági szolgálatok munkáját összehangoló iroda egyik palesztin munkatársa azt közölte, hogy egy 24 éves palesz­tin fiatalember robbantotta fel magát a Betlehemet Jeruzsálem­mel összekötő országúton lévő őrposztnál. Ugyancsak Cisz­­jordániában egy izraeli könnyeb­ben megsérült, amikor autójával Rámalláh közelében haladva lö­véseket adtak le rá ismeretlen tet­tesek. Hasonló körülmények kö­zött sebesült meg egy másik izra­eli a ciszjordániai Túl-Karm köze­lében. Tegnap reggel harckocsik és személyszállító katonai jármű­vek támogatásával izraeli kato­nák hatoltak be a Ciszjordánia északi részén lévő Nábluszba. A palesztin fennhatóság alatt álló város délnyugati részében a kis létszámú, harckocsi által kísért egység elfoglalt egy épületet. To­vábbi tucat harckocsi Náblusz környékén táborozott le. Izraeli harckocsik nyomultak be a reg­geli órákban az ugyancsak pa­lesztin ellenőrzésű Tamun nevű helységbe is. Ezt az akciót Simon Peresz külügyminiszter is elis­merte. Megjegyezte azonban, hogy az izraeli hadsereg több fi­gyelmeztetést kapott készülő merényletekről, és ezek meghiú­sítására hatoltak be a katonák a palesztin területekre. Az izraeli rádió közölte, hogy a ciszjor­dániai Hebron és Bir Zeit térsé­gében, a palesztin ellenőrzésű területeken a Hamász nevű szél­sőséges szervezet több tagját le­tartóztatták az izraeliek. ÚJ SZÓ 2002. FEBRUÁR 9. Eredeti a hangfelvétel Kucsma elnök ölette meg Gongadzét Washington. Hitelesek azok a fel­vételek, amelyek Leonyid Kucsma ukrán elnök bűnösségét bizonyít­hatják Goergij Gongadze internetes újságíró meggyilkoltatásával kap­csolatban - állapította meg az FBI-al együttműködő Bruce König ameri­kai szakértő. A felvételeket 2000 őszén egy volt biztonsági tiszt készí­tette egy az elnök irodájában elrej­tett digitális diktafonnal. A hangfel­vételek vizsgálatát az a Bruce König végezte, akinek szakértelmét a Watergate-ügyben, a Kennedy-gyil­­kosság és a Reagan elleni merénylet akusztikai kérdéseiben és Lewin­­sky-botrányt kirobbantó hangfelvé­telek vizsgálatában is igénybe vet­ték. Az ukrán ellenzék kezdettől fogva meg volt győződve arról, hogy az ukrán kormányt élesen bí­ráló újságírót Leonyid Kucsma uta­sítására tették el láb alól, s a hang­­felvétel alapján az újságíró eltávolí­tásának megrendelésével, korrupci­óval és választási csalással vádolta meg az elnököt. (MTI) Tevékenyen részt vesz India építésében ez az újdelhi lány. A Nemzetkö­zi Valutaalap szerint évente csak 400 dollárnak megfelelő összeget kap. (CTK/AP) Orbán Viktor magyar miniszterelnök megtartotta országértékelő beszédét. Az ellenzéki pártok képviselői szerint a jelentés nem reális A nemzet, mint a család, minél nagyobb, annál összetartóbb MTI-HÍRÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Az áttörés évének nevez­te csütörtökön 2001-et Orbán Vik­tor a Pesti Vigadóban elmondott or­szágértékelő beszédében. Magyarország miniszterelnöke a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület felkérésére immár negye­dik alkalommal értékelte az elmúlt évet és szólt az ország előtt álló fel­adatokról. Beszédében Orbán Vik­tor kiemelte az elmúlt esztendőben indult legfontosabb kezdeményezé­seket, programokat, és beszámolt arról is, hogy elképzelései szerint milyen további változások várhatók 2006-ig.­­ 1999-ben, amikor elő­ször állhattam önök előtt, öt dolgot jelentettem be: a tandíj eltörlését, az adók és járulékok csökkentését, a gyermekek utáni családi adóked­vezményt, a lakásépítés utáni for­galmi adó egy részének visszatéríté­sét és az alanyai jogon járó családi pótlék újbóli bevezetését - emlékez­tetett a miniszterelnök. Szerinte mindez ma „valahogy soványnak, sápadtnak tűnik”, pedig akkor óriási vállalás volt. A kormányfő az okta­tással kapcsolatban kiemelte a 2001-ben bevezetett diákhitelt, amelyet eddig több mint 70 ezren igényeltek, és azt, hogy tavaly már megjelent az első évfolyam, amely­nek 40 százaléka bejut az egyete­mekre, főiskolákra. - Ez az európai átlag - tette hozzá Orbán Viktor. 2001-ben elértük, hogy a magyar termőföld magyar kézben marad­jon, és a műveléséből fakadó gazda­sági előnyt is elsősorban a vidéki emberek élvezhessék majd fogal­mazott Orbán. Hangsúlyozta: ta­valy az ösztöndíjas cigány diákok száma tizenháromszorosára nőtt. - 2001-ben megalkottuk a státustör­vényt, mert tudjuk, hogy a nemzet olyan, mint a család, minél nagyobb és összetartóbb, annál erősebb - szögezte le a miniszterelnök. Hoz­zátette: ez a törvény a magyar nem­zet határokon átívelő újraegyesíté­sét szolgálja. Nagy siker, olyan siker, amely túlnő az országhatárokon. Ez akkor is igaz, ha vannak még néhá­nyan, akik sót szórnak a 80 éve ele­ven sebekbe - jelentette ki a minisz­terelnök. Megfogalmazása szerint a felemelkedéshez egy terv kevés, végrehajtásához „újra meg újra meg kell tanulni bízni önmagunkban”. - A magyaroknak a nehéz évtizedek után a millennium esztendejében újra meg kellett tanulniuk bízni. Bízni egymásban, bízni a szom­szédban, bízni a hazában, egyálta­lán bízni a jövőben - mondta. A mi­niszterelnök úgy vélekedett: a mil­lennium átsegítette a magyarokat a derűlátó, önmagukban bízó népek térfelére. A miniszterelnök kiemel­te: az elmúlt négy évben a történe­lem során először történt meg, hogy a magyar gazdaság az Euró­pai Unió növekedésének kétszere­sét teljesítette. REAKCIÓK ORBÁN VIKTOR BESZÉDÉRE Balsai István szerint a miniszter­­elnök országértékelő beszédében mindenki számára közérthetően és hitelesen bizonyította, hogy mindaz a törekvés, amit a polgári kormány fő vonalakban megfo­galmazott, ténnyé vált. Az Ma­gyar Demokrata Fórum frakció­­vezetője leszögezte: ehhez min­denekelőtt a családközpontú, otthonteremtő politika járult hozzá, amelynek célja, hogy Ma­gyarország ne csak lakóhely, ha­nem otthon is legyen. - Egysíkú beszédet mondott a miniszterel­nök, amely nem országértékelés, mérlegkészítés, hanem a részben megkérdőjelezhető eredmények ismertetése volt - fogalmazott Balczó Zoltán, a MIÉP parlamen­ti frakcióvezető-helyettese. A megkérdőjelezhető eredmé­nyek közül példaként említette, hogy az egyetemeken valóban sokkal többen tanulnak, mint ko­rábban, a felsőoktatás színvonala azonban romlott a feltételek hiá­nya miatt. - Orbán Viktor egy le­köszönő miniszterelnök rossz­kedvű búcsúbeszédét mondta el csütörtökön a Vigadóban - mondta Kovács László, az Magyar Szocialista Párt elnöke. - Ha egy mondattal kellene összefoglalni: országértékelésnek hamis, prog­ramnak erőtlen, kampánynak kétségkívül olcsó volt, mert a közszolgálati televíziót használta fel - mondta a szocialista politi­kus. - Csalódást okozott a mi­niszterelnök beszéde, Orbán Vik­tor a jelent nem értékelte reáli­san, mert nagyon sokan egészen másként látják saját helyzetüket, és ebből adódóan az ország hely­zetét is - közölte Kuncze Gábor, az Szabad Demokraták Szövetsé­gének elnöke. (MTI)

Next