Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-04 / 78. szám, csütörtök
8 Kultúra Két hét múlva kezdődik a könyvfesztivál Budapest. A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége az idén Lawrence Norfolk angol író, az országok közül pedig Itália lesz. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) szervezésében immár kilencedik alkalommal megrendezett program április 18-án kezdődik és három napon át tart a Budapest Kongresszusi Központban. A könyvmustra hagyományai szerint az események sorát a díszvendég íróval folytatott pódiumbeszélgetés nyitja meg. Itáliának, a díszvendég országnak szinte minden számottevő könyves cége jelen lesz a budapesti rendezvényen. A szervezők tájékoztatása szerint tizenhét ország hatvan alkotóját és könyveiket ismerheti meg a magyar olvasóközönség, s mintegy kétszázötven magyarországi, illetve határon túli magyar íróval, művésszel és tudóssal találkozhatnak a Budapest Kongresszusi Központba látogatók. (MTI) SZÍNHÁZ ____________________POZSONY____________________ SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Traviata 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: A segéd 19 KIS SZÍNPAD: Székek 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Párizsi vendég 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Galócza 10,14 NYITRA ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Hamlet 10 MISKOLC NEMZETI SZÍNHÁZ: Hamupipőke 15 Szerelmi bájital 18 MOZI POZSONY HVIEZDA: Az igazság nevében (amerikai) 15.45,18,20.30 OBZOR: Macskajaj (német-francia-jugoszláv) 15.45, 18, 20.30 MLADOST: Intimitás (francia-angol) 15.15,17.30, 20 MÚZEUM: Békül felett az ég (német-francia) 19 TATRA: Jay és Néma Bob visszavág (amerikai) 16,18, 20 ISTROPOLIS: Az igazság nevében (amerikai) 15.30, 18,20,30 Hart háborúja (amerikai) 17,20 A sárgászöld skorpió átka (amerikai-német) 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Intimitás (francia-angol) 20.30 Más világ (francia-spanyol-amerikai) 18.45 Ocean’s Eleven - Tripla vagy semmi (amerikai) 18.30 Vanília égbolt (amerikai) 17.15 Moulin Rouge (amerikai) 17 Mindent anyámról (spanyol-francia) 18 Az utolsó tangó Párizsban (olasz-francia) 20 KASSA DRUZBA: Ocean’s Eleven - Tripla vagy semmi (amerikai) 15.30, 17.45, 20 TATRA: A sárgászöld skorpió átka (amerikai-német) 16. 18, 20 CAPITOL: Jay és Néma Bob visszavág (amerikai) 15.30, 17.30 A Gyűrűk ura - A Gyűrű Szövetsége (amerikai-új-zélandi) 19.30 ÚSMEV: Hart háborúja (amerikai) 16.18.15,20.30 IMPULZ: Mansfeld Park (amerikai) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Egy csodálatos elme (amerikai) 17, 19.30 LÉVA - JUNIOR: Dr. Szöszi (amerikai) 16.30, 19 GALÁNTA - VMK: Meseautó (magyar) 17.30, 20 GYŐR PLAZA: Álmok útján (amerikai) 14. 16, 18 Banditák (amerikai) 20 Csocsó, avagy éljen május 1-je! (magyar) 13.15 Egy csodálatos elme (amerikai) 20 E.T. - a földönkívüli, felújított változat (amerikai) 13.30.15.45.18 A Gyűrűk ura-A Gyűrű Szövetsége (amerikai-új-zélandi) 20 Az igazság nevében (amerikai) 15.15,17.30 Kiképzés (amerikai) 19.45 Már megint egy dilis amcsi film (amerikai) 14.16,18.20 A nagyon nagy ó (amerikai) 13.15,15.30,17.45, 20 Ocean’s Eleven - Tripla vagy semmi (amerikai) 13.15,15.30,17.45 Pán Péter - Visszatérés Sohaországba (amerikai) 14,16,18 A pokolból (cseh-amerikai) 12.30,15,17,30, 20 Rollerball-Könyörtelen játék (amerikai) 14,16, 18, 20,15 Szerelem utolsó vérig (magyar) 20 Szörny Rt. (amerikai) 14,16.18 Valami Amerika (magyar) 20 A-tól Z-ig a címe annak a kiállításnak, amely a pozsonyi Bibiana-házban látható, s amely a betűk világával, az írás kialakulásával és jelentőségével ismerteti meg játékosan a gyerekeket. (Mária Baloghová felvétele) ÚJ SZÓ 2002. ÁPRILIS A Beszélgetés Radnóti Zsuzsával, Örkény István feleségével a groteszk nagymesterének kilencvenedik születésnapjár „...hogy el ne veszítsük egymást“ Kijelentő mondatok helyett csupa kérdő mondat. A szavak mögött utánozhatatlan derű, bölcsesség, finom gúny és (ön)irónia. Szellemesség és elegancia, keserédes humor drámában, novellában, minimítoszokban. SZABÓ G. LÁSZLÓ Örkény István életműve színpadon, filmen, kötetekben. Tóték, Macskajáték, Kulcskeresők, Pisti a vérzivatarban, Forgatókönyv. Drámák magyar és külföldi színpadokon. A Tótékból film is készült Isten hozta, őrnagy úr! címmel Fábri Zoltán rendezésében. Novellái alapján tévéfilmek születtek: Budai böjt, Szédülés, A törzsvendég, Ólmos eső, Fohász, Ákos és Zsolt. „A magyar író helyzete is, dolga is más, mint más országok íróié - nyilatkozta 1977-ben. - A magyarul beszélő emberiségnek csak egy része, talán kétharmada él az országhatárok között. Harmada, talán kisebbik harmada a határokon túl, hol jobban, hol rosszabbul, ahogy jön. Amit írunk, annak nemcsak hozzánk, annak őhozzájuk is kell szólni, hogy el ne veszítsük egymást. Nem könnyű feladat, és jórészt költőkre, írókra, művészekre vár... Hogy mit akarunk megmutatni? Talán azt, hogy többet érünk, mint ahányan vagyunk. Csupa lelemény, csupa tehetség, csupa életképesség ez a nép, és adott annyit a világnak, amennyit mi kaptunk tőle.” Íme, egy kulcs az életműhöz. És egy másik, Radnóti Zsuzsától, az író feleségétől, aki ritkán ad interjút. Visszaemlékező, szubjektív hangú beszélgetésre nem is vállalkozik. Valahogy úgy érzi, ő erre nem alkalmas. Nem tudja megtalálni az egyensúlyt személyes és közérdekű között. Ezért egyetlen kérdéstől eltekintve most is csak a legszükségesebb tényekre hagyatkozunk, amelyek Örkény István életművével kapcsolatosak. Vannak pillanatok a hétköznapjaiban, amikor úgy érzi, Örkény István ott áll a közelében, látja és hallja őt? Ne misztifikáljunk! Ugyanabban a lakásban élek, amelyben együtt laktunk Budán. Amióta István nem él, az ő íróasztalánál dolgozom. Ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy tudat alatt ott van velem, mellettem. Vannak persze helyzetek, amikor azt kérdezem magamban: ő vajon most hogyan döntene, mit akarna? És megpróbálom meghallani, kitalálni a helyes választ. Miután ismertem az ízlését, a gondolkodásmódját, úgy érzem, tudom, mi az, ami neki jó lenne, és igyekszem úgy dönteni. Ami viszont ugyanilyen boldoggá tesz: Örkény ma is benne van az irodalmi és olvasói köztudatban. Ennek köszönhetően pedig sokszor van dolgom az írói hagyatékával. Az irodalomban nincsenek titkok, legfeljebb a megírt történetekben. Örkény a maga titkait is közzétette, írásaival pedig abból a kútból merített, amelyet hétköznapi életnek nevezünk. Az ő írásművészete abból a csodából állt, hogy a leghétköznapibb valóságból teremtette meg mindazt, amit mondani akart. Azt nevelte fel általánosra. Minden szövege hihetetlenül otthonos, mert soha nem az elvonatkoztatottból, hanem mindig a konkrétumból indult ki. És ha jól megfigyeli, bármilyen változás történik is a hétköznapokban, az alapdolgok nem múlnak el olyan gyorsan. Ezáltal aztán minden Örkényírás ugyanúgy hat ma is, mint születése idején. A dél-amerikai irodalom, Márquez, Llosa és a többiek mágikus realizmusa mennyire volt fontos Örkény számára? Lehet, hogy olvasta, és tetszett neki, de igazán közel a franciák álltak hozzá. A francia próza, a francia memoárirodalom. És Hemingway. Szakmailag ezek voltak fontosak számára. Erre hivatkozott mindig, és ehhez tért vissza. Hemingwayt fordította is, de sokszor újraolvasta. Choderlos de Laclos Veszedelmes viszonyok című levélregényét is lefordította. A Macskajáték megírásában például ez inspirálta: A levélregény technikája. Hogy miképpen lehet ilyen áttételesen, több szempontból egy történetet elmondani. A Macskajátékot pár évvel ezelőtt a Divadlo na zábradlí is műsorára tűzte a fenomenális tehetségű Petr Lébl rendezésében. Az egy látomásos előadás volt. Háromszor láttam, és minden egyes alkalommal rácsodálkoztam a rendezésre, amelyet Örkény István szövege inspirált, és bár minden mondat az övé volt, olyan látomásos előadás született a műből, amilyet én korábban egyszer sem láttam. Ez a csodálatos szöveg ugyanis, anélkül, hogy sérülne, sokféle megközelítést kibír. Főleg egy ilyen különleges, fantáziadús megközelítést, mint amilyen ezé a fiatal cseh rendezőé volt. A korábbi prágai Macskajáték, amelyet az akkori Igi Színházban Dana Medrická főszereplésével Székely Gábor rendezésében mutattak be, tudomásom szerint valósággal beépült az ottani közgondolkodásba, a kulturális emlékezetbe. A magyar karakter, a magyar gondolkodásmód Iva Janzurová alakításában is jelen volt. Lélel fantáziadús világa, a szó legnemesebb értelmében, annyira rátelepedett az előadásra, hogy a képi látvány és a színészek sugárzó teljesítménye szerves egészet alkotott. Minden az álomszerű élni akarást sugározta, de valami fájdalmas sérülékenységgel. Ha már Csehországban járunk, Bohumil Hraballal milyen viszonyban volt Örkény István? Személyesen ugyan sosem találkoztak, egymás munkáit azonban jól ismerték. Hrabal két alkalommal is nagyon nagy elismeréssel nyilatkozott Istvánról. Erre ő élete végéig büszke volt, hiszen elragadtatva szerette Hrabalt. Végül is sok mindenben hasonlítottak egymásra. Örkény István talán egy kicsit hűvösebb, távolságtartóbb, szemérmesebb volt az érzelmeiben, mint Hrabal, de a gyökereik, a groteszkhez való viszonyuk azonos volt. A komikum és a tragikum Hrabalnál is, Örkénynél is egyszerre szólal meg, de annyira, hogy nem is lehet szétválasztani a kettőt. Ebben mindketten mesterek. Hrabal művei, az író halála óta, inkább külföldön jelennek meg újabb és újabb kiadásban. Otthoni olvasottsága megállt egy ponton. Örkénnyel más a helyzet. Az életmű jelenleg is újabb kötetekkel gyarapszik. A Palatínus Kiadó évek óta roppant koncentrációval, rendkívül fontosnak tartva gondozza az írói hagyatékot. Két éve az egész életműsorozatot elölről indította. Jól mutató, impozáns formában jelennek meg a művek. A Novellák, a Lágerek népe és a Párbeszéd a groteszkről után a Drámák három kötete jelent meg nemrég, és így jön sorban a többi is, mindig valami pluszt kínálva. Ezeknek a köteteknek én vagyok a szerkesztője. Örkény kilencvenedik születésnapján egy olyan írásmű lát napvilágot, amely Mácsai Pálnak köszönhetően eddig csak színpadon élt. Ennek a könyvnek a története hasonlít a Vígszínház In memóriám CI. című produkciójához, amelyet István halála után egy évvel, 1980-ban Valló Péter hozott létre éjszaka stúdióelőadás formájában. És mos megint ugyanazt a szót használom amit Lébl esetében. Valló Péter eg furcsa látomássorozatot állított össze az életünkről, a társadalomról Budapestről István szövegei alapján, és talán ezért is volt olyan nag sikere az előadásnak. Ehhez hasonló szerencse érte most a szövegeire azzal, hogy Mácsai Pál egy fiktív mélyinterjút állított össze Örkény István első személyben elmondot szövegeiből Azt meséld el, Pista címmel. 1996-ban volt a darab bemutatója, és a Komédium után más a Madách Kamaraszínház műsorai szerepel, már a 250. előadást láthatják a nézők. Ez a szöveg jelenül most meg könyv formájában. Őszintén bevallom: bár a kiadó is régóta szorgalmazza, én egy kicsit ódzkodtam tőle. István fiával, Örkény Antallal együtt úgy gondoltuk, nem kelthetjük azt a látszatot, hogy eg újabb Örkény-mű kerül az olvasó kezébe, miközben ez egy kivétele tehetséggel összeállított szövegmontázs. De mert az előadásnál egyre nagyobb a közönsége, és egyre többen kérték, hogy a szöveges könyv formájában is megjelenjenek úgy gondolom, ez a születésnapi évforduló jó apropó arra, hogy fotókkal együtt kiadjuk az est anyagát amelynek összeállításában, meg szerkesztésében Bereményi Gézának is fontos szerepe volt. Nagyon remélem, senki sem fogja azt mondani, hogy csalódás érte. Kiadatlan kéziratok, eddig nem publikált írások várnak még az olvasókra? Van még néhány. Ezeket a szövegeket csak a bizonytalanságom miat nem adtam még át a kiadónak, hiszen István többször hangsúlyozta hogy nem megfelelő színvonalúnál ítélt munkáit nem szeretné nyomtatásban látni. És ide tartozónak vélte az eddig kötetben még meg nem jelent, fiatal kori novelláit is. De közben - tudjuk - gyakran igazságtalanul szigorú volt saját írásaihoz. íe hát gyakorlatilag ezekkel is ugyanazt az utat járom be, mint az Önéletrajzok töredékekben című kötettel amelyben befejezetlen regényeit állítottam össze. De valahogy úgy érzem, ezzel még várni kell, nyitvát ez is beérik majd az időben. Ilyen fontosabb ügyben - azon túl, hog néha behunyom a szemem, és az kérdezem, ő vajon hogyan dönteni ebben a kérdésben - írókkal, irodalomtörténészekkel és barátokká beszélem meg, hogy hit tegyek. Három-négy évvel ezelőtt még ők is az tanácsolták, hogy váljak ezekkel az írásokkal. A nemrég bővített kiadásban megjelent Lágerek népének az az érdekessége, hogy amiko 1973-ban István újra megjelentette az Időrendben sorozatban, hihetetlen szigorúsággal húzott a megír anyagból. „Unom a saját szövegemet” - ez gyakran visszatérő mondata volt. Most, hogy újraolvastan az 1947-ben először megjelent írást azt mondtam, Isten ments, hogy kimaradjanak a kihagyott részek. Ez olyan, mint az ókor: egyre jobb lesz És néhány új dokumentumot is tettem hozzá. Az életműsorozat tehállyen szempontból is gazdagabb lett, mert a Párbeszéd a groteszkre és a Drámák is bővültek bizonyos anyagokkal. Radnóti Zsuzsa és Örkény István (Képarchívum) A Selye János Kollégium versenypályázatot hirdet: ♦ a szlovákiai egyetemek II., II., IV. éves hallgatói, valamint ♦ a doktoranduszi tanulmányokat folytató és folytatni szándékozó végzős hallgatók számára. A kollégium országos jellegű, az egyetemi tanulmányokkal és a posztgraduális képzéssel párhuzamosan folyó speciális képzést biztosít tagjainak Szlovákiában. A pályázat nyertesei 3 éven keresztül sokoldalú támogatásban és nemzetközi színvonalú szakképzésben részesülnek. Ezek: ösztöndíj, tutorális képzés, készségfejlesztő és nyelvtanfolyamok, nemzetközi konferenciákon való részvétel, külföldi továbbtanulási lehetőségek,egyéb széles körű szolgáltatások. A többfordulós felvételi eljárásról minden jelentkezőt levélben értesítünk. Pályázni 2002. június 30-ig lehet az e célra készült jelentkezési űrlapokon. Jelentkezési lapok beszerezhetők a pozsonyi és a nyitrai magyar tanszékeken, az Agora irodákban, szlovákiai magyar egyetemi tanároktól, valamint az alábbi címer és internetoldalon: Selye János Kollégium P.O. Box 71, Tiszti Pavion 945 02 Komámo Tel/Fax: 035/7713-819, tel: 035/7903-012 selyecollege@ba.telecom.sk http:/www.selye.sk PÁLYAZAT