Új Szó, 2002. április (55. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-04 / 78. szám, csütörtök

8 Kultúra Két hét múlva kezdődik a könyvfesztivál Budapest. A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége az idén Lawrence Norfolk angol író, az országok közül pedig Itália lesz. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) szer­vezésében immár kilencedik alkalommal megrendezett program áp­rilis 18-án kezdődik és három napon át tart a Budapest Kongresszusi Központban. A könyvmustra hagyományai szerint az események so­rát a díszvendég íróval folytatott pódiumbeszélgetés nyitja meg. Itá­liának, a díszvendég országnak szinte minden számottevő könyves cége jelen lesz a budapesti rendezvényen. A szervezők tájékoztatása szerint tizenhét ország hatvan alkotóját és könyveiket ismerheti meg a magyar olvasóközönség, s mintegy kétszázötven magyarországi, il­letve határon túli magyar íróval, művésszel és tudóssal találkozhat­nak a Budapest Kongresszusi Központba látogatók. (MTI) SZÍNHÁZ ____________________POZSONY____________________ SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Traviata 19 HVIEZDOSLAV SZÍN­HÁZ: A segéd 19 KIS SZÍNPAD: Székek 19 KASSA THÁLIA SZÍNHÁZ: Párizsi vendég 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Galócza 10,14 NYITRA ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Hamlet 10 MISKOLC NEMZETI SZÍNHÁZ: Hamupipőke 15 Szerelmi bájital 18 MOZI POZSONY HVIEZDA: Az igazság nevében (amerikai) 15.45,18,20.30 OBZOR: Macskajaj (német-francia-jugoszláv) 15.45, 18, 20.30 MLADOST: Intimitás (francia-angol) 15.15,17.30, 20 MÚZEUM: Bék­ül felett az ég (német-francia) 19 TATRA: Jay és Néma Bob visszavág (ameri­kai) 16,18, 20 ISTROPOLIS: Az igazság nevében (amerikai) 15.30, 18,20,30 Hart háborúja (amerikai) 17,20 A sárgászöld skorpió átka (amerikai-német) 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Intimitás (fran­cia-angol) 20.30 Más világ (francia-spanyol-amerikai) 18.45 Ocean’s Eleven - Tripla vagy semmi (amerikai) 18.30 Vanília égbolt (amerikai) 17.15 Moulin Rouge (amerikai) 17 Mindent anyámról (spanyol-francia) 18 Az utolsó tangó Párizsban (olasz-francia) 20 KASSA DRUZBA: Ocean’s Eleven - Tripla vagy semmi (amerikai) 15.30, 17.45, 20 TATRA: A sárgászöld skorpió átka (amerikai-német) 16. 18, 20 CAPITOL: Jay és Néma Bob visszavág (amerikai) 15.30, 17.30 A Gyűrűk ura - A Gyűrű Szövetsége (amerikai-új-zélandi) 19.30 ÚSMEV: Hart háborúja (amerikai) 16.18.15,20.30 IMPULZ: Mansfeld Park (amerikai) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA ÉRSEKÚJVÁR - MIER: Egy csodálatos elme (amerikai) 17, 19.30 LÉVA - JUNIOR: Dr. Szöszi (amerikai) 16.30, 19 GALÁNTA - VMK: Meseautó (magyar) 17.30, 20 GYŐR PLAZA: Álmok útján (amerikai) 14. 16, 18 Banditák (amerikai) 20 Csocsó, avagy éljen május 1-je! (magyar) 13.15 Egy csodálatos elme (amerikai) 20 E.T. - a földönkívüli, felújított változat (amerikai) 13.30.15.45.18 A Gyűrűk ura-A Gyűrű Szövetsége (amerikai-új-zé­landi) 20 Az igazság nevében (amerikai) 15.15,17.30 Kiképzés (ame­rikai) 19.45 Már megint egy dilis amcsi film (amerikai) 14.16,18.20 A nagyon nagy ó (amerikai) 13.15,15.30,17.45, 20 Ocean’s Eleven - Tripla vagy semmi (amerikai) 13.15,15.30,17.45 Pán Péter - Vissza­térés Sohaországba (amerikai) 14,16,18 A pokolból (cseh-amerikai) 12.30,15,17,30, 20 Rollerball-Könyörtelen játék (amerikai) 14,16, 18, 20,15 Szerelem utolsó vérig (magyar) 20 Szörny Rt. (amerikai) 14,16.18 Valami Amerika (magyar) 20 A-tól Z-ig a címe annak a kiállításnak, amely a pozsonyi Bibiana-házban látható, s amely a betűk világával, az írás kialakulásával és jelentőségével ismerteti meg játékosan a gyerekeket. (Mária Baloghová felvétele) ÚJ SZÓ 2002. ÁPRILIS A Beszélgetés Radnóti Zsuzsával, Örkény István feleségével a groteszk nagymesterének kilencvenedik születésnapjár „...hogy el ne veszítsük egymást“ Kijelentő mondatok helyett csupa kérdő mondat. A sza­vak mögött utánozhatatlan derű, bölcsesség, finom gúny és (ön)irónia. Szellemesség és elegancia, keserédes hu­mor drámában, novellában, minimítoszokban. SZABÓ G. LÁSZLÓ Örkény István életműve színpadon, filmen, kötetekben. Tóték, Macska­játék, Kulcskeresők, Pisti a vérziva­tarban, Forgatókönyv. Drámák ma­gyar és külföldi színpadokon. A Tótékból film is készült Isten hozta, őrnagy úr! címmel Fábri Zoltán ren­dezésében. Novellái alapján tévéfil­mek születtek: Budai böjt, Szédülés, A törzsvendég, Ólmos eső, Fohász, Ákos és Zsolt. „A magyar író helyzete is, dolga is más, mint más országok íróié - nyi­latkozta 1977-ben. - A magyarul be­szélő emberiségnek csak egy része, talán kétharmada él az országhatár­ok között. Harmada, talán kisebbik harmada a határokon túl, hol job­ban, hol rosszabbul, ahogy jön. Amit írunk, annak nemcsak hoz­zánk, annak őhozzájuk is kell szól­ni, hogy el ne veszítsük egymást. Nem könnyű feladat, és jórészt köl­tőkre, írókra, művészekre vár... Hogy mit akarunk megmutatni? Ta­lán azt, hogy többet érünk, mint ahányan vagyunk. Csupa lelemény, csupa tehetség, csupa életképesség ez a nép, és adott annyit a világnak, amennyit mi kaptunk tőle.” Íme, egy kulcs az életműhöz. És egy másik, Radnóti Zsuzsától, az író fe­leségétől, aki ritkán ad interjút. Visszaemlékező, szubjektív hangú beszélgetésre nem is vállalkozik. Valahogy úgy érzi, ő erre nem alkal­mas. Nem tudja megtalálni az egyensúlyt személyes és közérdekű között. Ezért egyetlen kérdéstől el­tekintve most is csak a legszüksége­sebb tényekre hagyatkozunk, ame­lyek Örkény István életművével kapcsolatosak. Vannak pillanatok a hétköznap­jaiban, amikor úgy érzi, Örkény István ott áll a közelében, látja és hallja őt? Ne misztifikáljunk! Ugyanabban a lakásban élek, amelyben együtt lak­tunk Budán. Amióta István nem él, az ő íróasztalánál dolgozom. Ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy tudat alatt ott van velem, mellettem. Van­nak persze helyzetek, amikor azt kérdezem magamban: ő vajon most hogyan döntene, mit akarna? És megpróbálom meghallani, kitalálni a helyes választ. Miután ismertem az ízlését, a gondolkodásmódját, úgy érzem, tudom, mi az, ami neki jó lenne, és igyekszem úgy dönteni. Ami viszont ugyanilyen boldoggá tesz: Örkény ma is benne van az iro­dalmi és olvasói köztudatban. En­nek köszönhetően pedig sokszor van dolgom az írói hagyatékával. Az irodalomban nincsenek titkok, legfeljebb a megírt történetek­ben. Örkény a maga titkait is köz­zétette, írásaival pedig abból a kútból merített, amelyet hétköz­napi életnek nevezünk. Az ő írásművészete abból a csodá­ból állt, hogy a leghétköznapibb va­lóságból teremtette meg mindazt, amit mondani akart. Azt nevelte fel általánosra. Minden szövege hihe­­tetlenü­l otthonos, mert soha nem az elvonatkoztatottból, hanem mindig a konkrétumból indult ki. És ha jól megfigyeli, bármilyen változás tör­ténik is a hétköznapokban, az alap­dolgok nem múlnak el olyan gyor­san. Ezáltal aztán minden Örkény­­írás ugyanúgy hat ma is, mint szüle­tése idején. A dél-amerikai irodalom, Már­­quez, Llosa és a többiek mágikus realizmusa mennyire volt fontos Örkény számára? Lehet, hogy olvasta, és tetszett ne­ki, de igazán közel a franciák áll­tak hozzá. A francia próza, a fran­cia memoárirodalom. És Heming­way. Szakmailag ezek voltak fon­tosak számára. Erre hivatkozott mindig, és ehhez tért vissza. He­­mingwayt fordította is, de sokszor újraolvasta. Choderlos de Laclos Veszedelmes viszonyok című levél­regényét is lefordította. A Macska­játék megírásában például ez ins­pirálta: A levélregény technikája. Hogy miképpen lehet ilyen áttéte­lesen, több szempontból egy törté­netet elmondani. A Macskajátékot pár évvel ezelőtt a Divadlo na zábradlí is műsorára tűzte a fenomenális tehetségű Petr Lébl rendezésében. Az egy látomásos előadás volt. Há­romszor láttam, és minden egyes al­kalommal rácsodálkoztam a rende­zésre, amelyet Örkény István szöve­ge inspirált, és bár minden mondat az övé volt, olyan látomásos előadás született a műből, amilyet én koráb­ban egyszer sem láttam. Ez a csodá­latos szöveg ugyanis, anélkül, hogy sérülne, sokféle megközelítést kibír. Főleg egy ilyen különleges, fantá­ziadús megközelítést, mint amilyen ezé a fiatal cseh rendezőé volt. A ko­rábbi prágai Macskajáték, amelyet az akkori Igi Színházban Dana Medrická főszereplésével Székely Gábor rendezésében mutattak be, tudomásom szerint valósággal be­épült az ottani közgondolkodásba, a kulturális emlékezetbe. A magyar karakter, a magyar gon­dolkodásmód Iva Janzurová ala­kításában is jelen volt. Lélel fantáziadús világa, a szó legne­mesebb értelmében, annyira rátele­pedett az előadásra, hogy a képi lát­vány és a színészek sugárzó teljesít­ménye szerves egészet alkotott. Minden az álomszerű élni akarást sugározta, de valami fájdalmas sé­rülékenységgel. Ha már Csehországban járunk, Bohumil Hraballal milyen vi­szonyban volt Örkény István? Személyesen ugyan sosem találkoz­tak, egymás munkáit azonban jól is­merték. Hrabal két alkalommal is nagyon nagy elismeréssel nyilatko­­zott Istvánról. Erre ő élete végéig büszke volt, hiszen elragadtatva szerette Hrabalt. Végül is sok min­denben hasonlítottak egymásra. Ör­kény István talán egy kicsit hűvö­sebb, távolságtartóbb, szemérme­sebb volt az érzelmeiben, mint Hrabal, de a gyökereik, a groteszk­hez való viszonyuk azonos volt. A komikum és a tragikum Hrabalnál is, Örkénynél is egyszerre szólal meg, de annyira, hogy nem is lehet szétválasztani a kettőt. Ebben mind­ketten mesterek. Hrabal művei, az író halála óta, inkább külföldön jelennek meg újabb és újabb kiadásban. Ottho­ni olvasottsága megállt egy pon­ton. Örkénnyel más a helyzet. Az életmű jelenleg is újabb kötetek­kel gyarapszik. A Palatínus Kiadó évek óta roppant koncentrációval, rendkívül fontos­nak tartva gondozza az írói hagya­tékot. Két éve az egész életműsoro­zatot elölről indította. Jól mutató, impozáns formában jelennek meg a művek. A Novellák, a Lágerek népe és a Párbeszéd a groteszkről után a Drámák három kötete jelent meg nemrég, és így jön sorban a többi is, mindig valami pluszt kínálva. Ezek­nek a köteteknek én vagyok a szer­kesztője. Örkény kilencvenedik születés­napján egy olyan írásmű lát nap­világot, amely Mácsai Pálnak kö­szönhetően eddig csak színpadon élt. Ennek a könyvnek a története ha­sonlít a Vígszínház In memóriám C­I. című produkciójához, amelyet Ist­ván halála után egy évvel, 1980-ban Valló Péter hozott létre éjszaka stúdióelőadás formájában. És mos megint ugyanazt a szót használom amit Lébl esetében. Valló Péter eg furcsa látomássorozatot állított ös­­sze az életünkről, a társadalomról Budapestről István szövegei alap­ján, és talán ezért is volt olyan nag sikere az előadásnak. Ehhez hason­ló szerencse érte most a szövegeire azzal, hogy Mácsai Pál egy fiktív mélyinterjút állított össze Örkény István első személyben elmondot szövegeiből Azt meséld el, Pista címmel. 1996-ban volt a darab be­mutatója, és a Komédium után más a Madách Kamaraszínház műsorai szerepel, már a 250. előadást láthat­ják a nézők. Ez a szöveg jelenül most meg könyv formájában. Őszin­tén bevallom: bár a kiadó is régóta szorgalmazza, én egy kicsit ódzkod­tam tőle. István fiával, Örkény An­tallal együtt úgy gondoltuk, nem kelthetjük azt a látszatot, hogy eg újabb Örkény-mű kerül az olvasó kezébe, miközben ez egy kivétele tehetséggel összeállított szöveg­montázs. De mert az előadásnál egyre nagyobb a közönsége, és egy­re többen kérték, hogy a szöveges könyv formájában is megjelenjenek úgy gondolom, ez a születésnapi év­forduló jó apropó arra, hogy fotók­kal együtt kiadjuk az est anyagát amelynek összeállításában, meg szerkesztésében Bereményi Gézá­nak is fontos szerepe volt. Nagyon remélem, senki sem fogja azt mon­dani, hogy csalódás érte. Kiadatlan kéziratok, eddig nem publikált írások várnak még az ol­vasókra? Van még néhány. Ezeket a szövege­ket csak a bizonytalanságom miat nem adtam még át a kiadónak, hi­szen István többször hangsúlyozta hogy nem megfelelő színvonalúnál ítélt munkáit nem szeretné nyomta­tásban látni. És ide tartozónak vélte az eddig kötetben még meg nem je­lent, fiatal kori novelláit is. De köz­ben - tudjuk - gyakran igazságtala­nul szigorú volt saját írásaihoz. íe hát gyakorlatilag ezekkel is ugyan­azt az utat járom be, mint az Önélet­rajzok töredékekben című kötettel amelyben befejezetlen regényeit ál­lítottam össze. De valahogy úgy ér­zem, ezzel még várni kell, nyitvát ez is beérik majd az időben. Ilyen fontosabb ügyben - azon túl, hog néha behunyom a szemem, és az kérdezem, ő vajon hogyan dönteni ebben a kérdésben - írókkal, iroda­lomtörténészekkel és barátokká beszélem meg, hogy hit tegyek. Há­rom-négy évvel ezelőtt még ők is az tanácsolták, hogy váljak ezekkel az írásokkal. A nemrég bővített kiadás­ban megjelent Lágerek népének­­ az az érdekessége, hogy amiko 1973-ban István újra megjelentette az Időrendben sorozatban, hihetet­len szigorúsággal húzott a megír anyagból. „Unom a saját szövege­met” - ez gyakran visszatérő mon­data volt. Most, hogy újraolvastan az 1947-ben először megjelent írást azt mondtam, Isten ments, hogy ki­maradjanak a kihagyott részek. Ez olyan, mint az ókor: egyre jobb lesz És néhány új dokumentumot is tet­tem hozzá. Az életműsorozat tehá­llyen szempontból is gazdagabb lett, mert a Párbeszéd a groteszkre és a Drámák is bővültek bizonyos anyagokkal. Radnóti Zsuzsa és Örkény István (Képarchívum) A Selye János Kollégium versenypá­lyázatot hirdet: ♦ a szlovákiai egyetemek II., II., IV. éves hallgatói, valamint ♦ a doktoranduszi tanulmányokat folytató és folytatni szándékozó végzős hallgatók számára. A kollégium országos jellegű, az egyetemi tanulmányokkal és a posztgraduális képzéssel párhuza­mosan folyó speciális képzést bizto­sít tagjainak Szlovákiában. A pályázat nyertesei 3 éven keresz­tül sokoldalú támogatásban és nem­zetközi színvonalú szakképzésben részesülnek. Ezek:­­ ösztöndíj, tutorális képzés, kész­ségfejlesztő és nyelvtanfolyamok, nemzetközi konferenciákon való részvétel, külföldi továbbtanulási lehetőségek,egyéb széles körű szol­gáltatások. A többfordulós felvételi eljárásról minden jelentkezőt levélben értesí­tünk. Pályázni 2002. június 30-ig lehet az e célra készült jelentkezési űr­lapokon. Jelentkezési lapok besze­rezhetők a pozsonyi és a nyitrai ma­gyar tanszékeken, az Agora irodák­ban, szlovákiai magyar egyetemi ta­nároktól, valamint az alábbi címer és internetoldalon: Selye János Kollégium P.O. Box 71, Tiszti Pavion 945 02 Komámo Tel/Fax: 035/7713-819, tel: 035/7903-012 selyecollege@ba.telecom.sk http:/www.selye.sk PÁLYAZAT

Next