Új Szó, 2008. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-30 / 25. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2008. JANUÁR 30. A tizenhét esztendős érsekújvári teniszező az év végéig szeretne a 350 közé kerülni a WTA-listán Bocz Klaudia már a felnőttek között A 17 esztendős Bocz Klau­dia fél éve már a felnőttek között versenyez. A tehetsé­ges érsekújvári teniszező ott sem játszik alárendelt szerepet, ezt bizonyítja, hogy a tavalyi belgrádi via­dalon csak a döntőben szenvedett szoros vereséget a hazai Veszelinovicstól. SZABÓ ZOLTÁN Klaudia hétéves korától teni­szezik. Szülővárosában, Érsekúj­váron kezdte pályafutását, csak­úgy, mint Henrieta Nagyová, Mar­tina Suchá és Dominika Cibul­­ková. Szétesett a sikerpáros Szorgalmasan gyakorolt a te­hetséges játékos, és jöttek is az eredmények. 2005-től az NTC sportolója, azóta pendlizik a fővá­ros és Érsekújvár között, mert ma­gántanulóként Pozsonyban végzi a gimnáziumot. Szülei kezdettől fogva maximálisan támogatják, édesapja - aki jó nevű sebészpro­fesszor - vitte le először a tenisz­pályára, míg mamája felköltözött vele Pozsonyba. „Tizennégy-tizenöt esztendős koromban voltam a legsikere­sebb, zsinórban nyertem a verse­nyeket, s egy időben korosztá­lyomban második voltam a vi­lágranglistán. Vichyben Kristína Kučovával párosban korosztá­lyos Európa-bajnokságot nyer­tünk, a prostéjovi világbajnoksá­gon pedig harmadikok lettünk. A tavalyi ausztrál bajnokságon is jól ment mindkettőnknek, egy labda hiányzott a döntőbe jutás­hoz. A Roland Garroson a nyolc között búcsúztunk, az US Ope­­nen viszont nem jött ki a lépés, igaz, akkor már Kristína és én is inkább az egyesre összpontosí­tottunk” - emlékszik vissza Bocz Klaudia. Azóta szétesett a siker­páros, mert mindkettőjüknek egészen más lett a versenyprog­ramja. Gyorsan átállt „Fantasztikus élmény a Grand Slam-tornákon játszani, ahol kö­zelről megcsodálhattam a csilla­gokat, próbáltam tőlük valamit ellesni. Főleg Roger Federert fi­gyeltem, mert ő a példaképem. A svájci sztár nagyon közvetlen volt, le is fényképezkedtem vele.” Az amerikai bajnokság után komolyan felmerült, hogy Klau­dia már csak a felnőtt viadalokon áll rajthoz. Tavaly a nagymihályi, a pozsonyi, a belgrádi és az izrae­li tornán indult, Szerbiában volt a legsikeresebb, csak a döntőben kapott ki a hazai Veszelinovicstól. „Eleinte furcsa volt, hogy jóval nagyobb az iram, s keményebbek az ütések, de gyorsan átálltam. Csak a rutin hiányzott, hogy el­kapjam Veszelinovicsot.” Merész tervek A szimpatikus sportolónő sokat fejlődött a fővárosi klubban, jó kö­rülmények között gyakorolhat, de sokáig nem volt az ínyére, hogy gyakran cserélődtek az edzők, s mindegyikük egyszerre több játé­kossal is foglalkozott. „Szerencsére novembertől változott a helyzet, Peter Huber személyében kiváló ambiciózus szakember irányít, aki rajtam kívül csupán Lenka Wiene­­rovával dolgozik. Remekül sikerült a magas-tátrai edzőtáborozás, re­mélem, ez majd az eredményei­men is megmutatkozik.” Bácz Klaudia elárulta, merész tervei vannak. „Jelenleg nagyjá­ból a hétszázadik vagyok a WTA- ranglistán, azt szeretném, ha az év végére lényegesen előbbre lép­nék, az a célom, hogy bekerüljek a 350 közé.” Pozsonyeperjesen csupán a legkitartóbbak lubickoltak Befürödtek a jegesmedvék ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Pozsonyeperjes. Vasárnap ko­radélután a csallóközi települé­sen zajlott a téli fürdőzés szerel­meseinek hagyományos rande­vúja, melyen az előrejelzések alapján legalább harminc részt­vevőre számítottak a szervezők. A kora délutáni lubickolást meg­előző prezentációnál a pozsony­­eperjesi kultúrotthonban azon­ban csupán nyolc jegesmedve, köztük két hölgy neve került a jegyzőkönyvbe. Meglepetésre a Dunaszer­­dahelyi járás képviselői is hiá­nyoztak a január végi fürdőzésről. „Szerintem éppen a kiadós eső­zés okozhatta a klubtársak távol­­maradását. Ugyancsak sokat nyomhatott a latban a régiónk­ban tomboló náthalázjárvány is. Sajnos, engem is az alattomos ví­rus küldött kényszerpihenőre, így én sem vehettem részt a legré­gibb csallóközi téli úszás nyolca­dik felvonásán. A jelenlévőkkel te­lefonon tartottam a kapcsolatot. Tőlük tudom, hogy a legkitartób­bak nem visszakoztak, három- és ötszáz méteres távot teljesítettek a Kis-Dunában. Mindegyikőjük di­csérte a szíves vendéglátást. A helybeliek ugyanis gulyással, for­ralt borral, teával kedveskedtek az esőáztatta sportolóknak” - fo­galmazott a pozsonyi székhelyű jegesmedveklub (Ľadové med­vede) vezetője, Makai József. A Dunaszerdahelyen praktizá­ló családi orvos arra számít, hogy a hét végén Gútán ismét teljes csa­pattal vonulnak majd fel az ext­rém sportágukat népszerűsítő Vág-parti rendezvényen. (ái) Vízbe vonulnak... (Somogyi Tibor felvétele) NÉVJEGYKÁRTYA NÉV: Bocz Klaudia SZÜLETETT: 1990. december 22-én, Érsekújvárott PÁLYAFUTÁSA: Hétesztendős kora óta teniszezik, három éve a po­zsonyi NTC (Nemzeti Teniszközpont) válogatott játékosa KIEMELKEDŐ EREDMÉNYEI: korosztályos Eb-arany, vb-bronz Kristína Kučovával párosban, akivel 11 nemzetközi junior tornát nyert (2006, 2007), tavaly az ausztrál nyát bajnokságon az elődön­tőig, a Roland Garroson pedig a negyeddöntőig jutottak. Egyéni­ben a 2007-es belgrádi felnőtt viadalon döntőbe került. LEGJOBB HELYEZÉSE A JUNIOR VILÁGRANGLISTÁN­­ egyéni­ben: 24. (2007. május), párosban: 6. Szülőföldünk - sport 27 A Wing Tsun kung fu közelharci rendszer, nincsenek cselező, hadonászó mozdulatok, nagy ívek, egyenes ütéseket és rúgásokat alkalmaz Besztró Szabolcs szép számú érdeklődőnek tartja az önvédelmi órákat BORKA ROLAND Harcolni kell, nemcsak fizikai­lag, hanem szellemileg is. S ennek egyik legjobb módja, ha beiratko­zunk egy önvédelmi tanfolyamra. Ezen lehetőségek egyike a WING TSUN kung fu. Diákból tanár lett Hosszú utat tett meg Besztró Szabolcs, hogy rátaláljon a helyes útra. A Wing Tsun kung fu egyik felvidéki úttörőjeként a régió egyik kedvelt instruktora korábban kara­­tézott, ám egy nap egyik barátja el­hívta egy kung fu edzésre, amely annyira megtetszett neki, hogy tel­jesen a hatása alá került, és rövid időn belül az akkori iskola legszor­galmasabb diákja lett. Mára már olyan tudásra tett szert, hogy az ál­tala alapított harcművészeti isko­lában saját edzéseket tart és oktat­ja diákjait. Alig tizennégy évesen beleszeretett ebbe a harcművé­szetbe, és még akkor sem kesere­dett el, amikor megszűnt az edzési lehetősége Komáromban. Bárki képes elsajátítani Nem csüggedett és elindult, na, nem a nagyvilágba, csak a hatá­ron túlra. Magyarországon, Lá­batlanon talált rá a megfelelő edzési lehetőségekre. Később oly­annyira sikeres volt a felkészülé­se, hogy felajánlották neki, tart­son edzéseket a felvidéki diákok­nak. Ma már szép számú érdeklő­dőnek tartja az önvédelmi órákat, adja át e keleti kultúra hagyomá­nyait. S nemcsak a testi erősítés­re, ügyesítésre figyel oda, hanem fontos, hogy kellő szellemi táplá­lékot vegyenek magukhoz a diák­jai. „Vegyes csapatoknak tartok edzéseket, és megmutatom nekik a Wing Tsun kung fu cseles fogá­sait. Mindennek a lényege az ön­védelem, és bebizonyítom, hogy mindezt bárki képes elsajátítani, kortól és nemtől függetlenül. Csak kellő elszántság és akarat kell hozzá.” Közelharci rendszer Egyes harci technikák elsajátí­tása nem igényel különösebb fel­­készültséget. Bárki, bármilyen testalkattal megtanulhatja gyors gondolkodást, s ezzel a a gyors reagálás képességét, amely talán a legfontosabb egy harci helyzetben, ez pedig független a fizikai erőtől. A komáromi régió­ban is egyre többen fedezik fel ezt a tanulási lehetőséget. „Mivel egy utcai támadás is nagyon rövid idő alatt zajlik le, gyakran csak né­hány másodperc, ezért a rendel­kezésünkre álló kevés időt na­gyon jól ki kell használnunk. A Wing Tsun közelharci rendszer, nincsenek cselező, hadonászó mozdulatok, nagy (ezáltal hos­­­szú) ívek. Szűken zárt védekezési pozícióból egyenes ütéseket és rú­gásokat alkalmaz, így férkőzik be, és rövid idő alatt töri meg az el­lenfél támadó és védekező moz­dulatát.” További iskolákat nyit Ahhoz, hogy valaki megfelelő technikai képzésben részesüljön, és az alapokat gyakorlottan elsa­játítsa, legalább 2-3 évet kell in­tenzíven gyakorolni. A megala­pozott tudás és gyakorlás meg­növeli az önbizalmat, fejleszti az ember mozgáskultúráját, ügyes­ségét és erejét, valamint nagyon jó hatással van a test egészségé­re is. Ellenállóbbá válik a szerve­zet, és élénkebbé a szellem. Ez a fajta harcművészet régebben so­hasem a nagy nyilvánosság előtt zajlott és taníttatott. A felvidéki edzések a komáromi Eötvös ut­cai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola tornatermében zajla­nak, ahová bárki eljöhet megte­kinteni az edzést, hogy képet kapjon az ott folyó munkáról. Besztró Szabolcs további iskolák létrehozását tervezi a régióban. Gúta mellett Érsekújvárban is szeretne nyitni egyet. Rövid idő alatt töri meg az ellenfél támadó és védekező mozdulatát (Képarchívum) Mi a Wing Tsun kung fu? A Wing Tsun kung fu egy ősi kínai harcművészet, melyet egy saolin apácanő hozott létre több száz évvel ezelőtt. A kung funak több száz ága létezik, de köztük a Wing Tsun az egyetlen, melyet nő alapított, és az emberi adottságokra méreteztek. Az apácanő, Ng Mai az évek múlásával jött rá arra, hogy az általa addig gyakorolt stílust csak fiatal korában tudta hatékonyan használni, s ahogy öregszik, úgy csökken az esélye annak, hogy egy nála fiatalabb, erő­sebb, főleg férfi ellen is meg tudja védeni magát. A Wing Tsun kung fu hatékonysága abban rejlik, hogy az apáca az új rendszer kidolgo­zásakor figyelembe vette a matematika és a fizika törvényeit, az em­beri anatómiát és a puszta fizikai erő helyett az értelemre, a gondol­kodásra, gyorsaságra, könnyedségre helyezte a hangsúlyt.

Next