Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

2017-01-11 / 8. szám, szerda

www.ujszo.com I 2017. január 11. KÖZÉLET DEMECS PÉTER Pozsony: Rövidesen lehetővé válik a hulladék jobb szelek­tálása is, új, barna konténe­rekbe kell majd gyűjteni a biológiailag lebomló hulladé­kot. Annak ellenére, hogy a törvény előírja az úgynevezett zöldhulladék szeparálását, a barna konténerek nem jelen­nek meg minden községben, a jogszabály számos kivételt tartalmaz. Azt, hogy a papír kék, a műanyag sárga, az üveg pedig zöld konténerbe való, már talán mindenki megszokta, a biológiailag lebomló hulladékra szolgáló barna konténerek viszont újdonságnak számítanak az ország­ban. A környezetvédelmi miniszté­rium szerint a háztartási hulladék csaknem 70 százaléka jelenleg a hul­ladéklerakókba kerül. Az uniós sza­bályozás azonban előírja, hogy Szlo­vákiának 2020-ig a háztartási hulla­déknak legalább 50 százalékát kell szelektálnia . Pozsonyban jelenleg 30 százalékot szelektálnak­­, ezt kö­vetően pedig újra kell hasznosítania. „Bár a községeknek már egy éve biz­tosítaniuk kell a biológiai hulladék osztályozását, ennek módját azon­ban a hulladéktörvény végrehajtási rendelete szabályozza, amely csak idén január 1-jén lépett érvénybe” - közölte lapunkkal a tárca. Kötelező szelektálás A községek mind a családi házak, mind a háztömbök lakói számára kötelesek biztosítani a konyhai hul­ladék szeparált gyűjtését. A bioló­giailag lebomló hulladék gyűjtésének pontos rendszerét, tehát azt, hogy milyen gyakran ürítik ki a konténereket vagy hogy hol lesznek elhelyezve, minden község maga határozza meg. A biológiailag lebomló kerti hul­ladék (ún. zöld biohulladék, mint az ágak, fű és levelek) szelektív gyűjtéséhez a község a családi házak esetében köteles biztosítani, hogy minden háztartás legalább 120 lite­res konténert kapjon. Alternatív megoldás lehet ebben az esetben egy komposzttároló, amelyben ezek a háztartások komposztálni tudják az általuk megtermelt biológiailag le­bomló háztartási hulladékot. Ahol már szelektálnak Több község már korábban fel­készült a szeparált gyűjtésre. Példá­ul Gután a környezetvédelmi tárca által kiírt pályázatnak köszönhető­en közel egymillió euróért korszerűsítik a biológiai hulladék begyűjtését, szállítását, feldolgozá­sát és komposztálását is. A pályá­zaton nyert pénzből több mint há­romezer, kizárólag a zöldhulladék tárolására szolgáló műanyag kukát vásárolnak és osztanak szét a lako­sok között, hogy egyszerűbb legyen a szeparálás. „A község lakosainak 40-45 százaléka szeparál, ami az országos átlag felett van. Próbáljuk a legkisebbeket az iskolákban is ta­nítani arra, hogy a hulladék szepa­rálása fontos, s az iskolák aktívan bekapcsolódnak az ezzel kapcsola­tos projektekbe” - mondta lapunk­nak Horváth Árpád, Gúta polgár­­mestere. Kivételek is vannak Egyes városok és falvak kivételt kaphatnak a törvény rendelkezése alól és nem kell biztosítaniuk a sze­lektált, biológiailag lebomló kony­hai hulladék összegyűjtését. Például akkor, ha a község lakosainak több mint fele igazoltan komposztál vagy a város a hulladékot energetikailag újrahasznosítja, mint például Po­zsony és Kassa. Az ország két nagyvárosában - mivel a hulladékot nem szemétte­lepre hordják, hanem hasznosítják - nem kell majd kötelezően barna konténerekbe gyűjteni a biológiai­lag lebomló hulladékot. Ezeknek a városoknak csupán a lebomló kerti hulladékot kell majd külön gyűjteniük, minden családi ház kap egy zöld konténert, amelyet kéthe­tente egyszer fognak kiüríteni. „In­gyenes szolgáltatásról van szó, a ki­adásokat abból az illetékből fogjuk finanszírozni, amelyet a lakosok je­lenleg fizetnek a szemét elszállítá­sáért” - közölte sajtónyilatkozatban Pozsony városházának sajtóosztá­lya. A község abban az esetben is ki­vételt kap, ha technikai nehézségek nem teszik lehetővé a szelektív hulladékgyűjtést, vagy ha ez arány­talanul növelné a hulladékgazdál­kodási kiadásokat. Ezekbe a kategó­riákba tartozhatnak a történelmi vá­rosközpontok. A hulladéktörvény betartását az illetékes járási hivatalok, a környe­zetvédelmi osztályok, valamint a Szlovák Környezetvédelmi Fel­ügyelet fogja ellenőrizni. Barna konténerek, pontosabb szelektálás Hamarosan barna kukával bővül a kukasor (Ján Krošiák illusztrációs felvétele) 3 A kormányfő újra kampányol: 2017 az „akció éve” lesz IBOS EMESE Robert Fico kormányfő sokad­szor ismét beharangozta har­madik szociális csomagját, melynek megvalósítását 2015-től ígéri. Az elemző szerint puszta marketingfo­gásról van szó, melynek megvalósítása kérdéses. Pozsony. A Smer szerint a 2017-es az „akciók éve” lesz, számos szociá­lis intézkedésének köszönhetően a hazai életszínvonal megközelíti majd az uniós országokét. Robert Fico kormányfő és smeres miniszterei egyebek mellett új munkahelyeket, magasabb minimálbért, valamint a nyugdíj, a családi pótlék és az anya­sági emelését ígérik. Valójában sem­mi újat nem mondott, csupán ismét beharangozta harmadik szociális csomagjának intézkedéseit, mellyel a márciusi parlamenti választások előtt kampányolt. Grigorij Mesežnikov politológus szerint a Smer szociális ígéretekkel szeretné megtartani a la­kosság támogatottságát. Szerinte a menekültellenes kampány nem volt sikeres, így visszatérnek a hagyomá­nyos, szociális ígéretekhez. „Nem tartom reálisnak, hogy a támogatott­ságot ilyen marketingfogással vissza tudják szerezni, hiszen a valódi prob­lémákat, a korrupciót, az egészség­ügy állapotát jó ideje figyelmen kí­vül hagyják” - szögezte le az elem­ző. A 100 ezer új munkahely margó­jára megjegyezte, nem lát olyan mozgásokat, melyek azt jeleznék, hogy ez az ígéret a közeljövőben megvalósulhat. Fico 2015 decemberében azt ígér­te, ha kormányra kerülnek, akkor: „2016-ban elkészítjük és elfogadjuk az összes szükséges jogszabályt, majd 2017-től a gyakorlatba is átül­tetjük elképzeléseinket.” Idén vi­szont csak néhány jogszabályt mó­dosítottak, sőt néhány akkori ígére­tet már nem firtat a harmadik Fico­­kormány. 2015-ben egyebek mellett 5 ezer lakást ígért pályakezdőknek, köztük tanároknak, melyek után a fiataloknak csak a rezsiköltséget kellett volna téríteni. Akkor még 50 millióért újította volna fel a kollégi­umokat, a hátrányos helyzetű uta­soknak pedig 30 milliót ígért az autóbusz-közlekedésre. Ma már egyik intézkedésről sincs szó. A mostani „ígéretcsomag” is nagyon kecsegtető, hiszen Ján Richter (Smer) munkaügyi miniszter két éven belül 500 euróra emelné a mi­nimálbért és azt ígéri, hogy a válasz­tási ciklus végére a gondozók jöve­delme is ilyen mértékben emelke­dik, az alulképzett lakosságnak úgy­nevezett szociális vállalatokban ad­na munkát. Ígéri továbbá az anya­sági és a családi pótlék emelését, va­lamint azt, hogy a régi nyugdíjasok járadékát összhangba hozzák a nyugdíjjakkal. „Már jövő januártól mintegy 120 ezer régi nyugdíjas já­ruléka átlagosan több mint havi 50 euróval emelkedhet” - ígéri Ján Richter. Utóbbi évi 70 millió euróba kerülne az államnak. Tomáš Druc­ker (Smer-jelölt) egészségügyi mi­niszter a kórházak fokozatos felújí­tását és a kényszergyógykezelésre utalt betegek intézetének megépíté­sét harangozta be. Ahogyan elődei úgy ő is megígérte az elektronikus egészségügyi rendszer bevezetését is. Peter Pellegrini (Smer) beruhá­zásokért felelős miniszterelnök­helyettes olyan uniós pályázati ki­írásokat ígér, melyekre csak a lesza­kadó régiók pályázhatnak. Ezt ko­rábban a járások stratégiai terveiben rögzítették, melyek nélkül gyakor­latilag a felzárkóztatási tervek sikere nagyon megkérdőjelezhető. Robert Kaliňák (Smer) belügyminiszter fo­kozná a rendőri jelenlétet a roma te­lepeken. Összesen 200 településre küldene több rendőrt. Az­­ akció évében Jan Richter lesz az egyik főszereplő (Jozef Jakubfia felvétele) : Fico ígéretei ► 100 ezer, sőt ennél is több új munkahely ► a munkanélküliség csökkentése ► a fiatalok foglalkoztatása ► a régi nyugdíjasok járadékának, az anyasági összegének és a családi pótlék valamint a gondozói díj emelése ► a regionális különbségek csökkentése, a vonatkozó törvény bővítése ► 2 éven belül 500 eurós minimálbér ► az innovatív gyógyszerek alkalmazása ► országos internetlefe­dettség

Next