Új Szó, 2019. február (72. évfolyam, 27-50. szám)

2019-02-14 / 38. szám

2 I KÖZÉLET Babos: Nincs koalíciós válság Pavol Babos elemző szerint nem lehet kizárni, hogy a bírójelöltek körüli helyzetet Robert Fico irányítja IBOS EMESE Egyezséget lát a keddi alkotmánybíró-jelöltekről szóló szavazás mögött az elemző, aki szerint ma valószínűleg a koalíció megválaszt néhány alkotmánybíró-bírójelöltet. Hogyan értékeli az alkotmány­bíró-jelöltekről szóló keddi szava­zást? Úgy vélem, hogy ez nagyon fele­lőtlen húzás volt a kormánykoalíció részéről, főleg ha ez oda vezet, hogy nem töltik fel a távozó bírók helyét és megbénul az Alkotmánybíróság, hiszen a négy bíró, aki marad, kü­lönböző szenátusokban dolgozik. A másik megjegyzésem az, hogy ami­kor a koalíciós partnerek arról be­széltek, nincs egyezség a jelöltekről, és hogy a képviselők szabad kezet kapnak, minimálisan az SNS lépése azt jelzi, hogy legalább a Smer és az SNS között mégis volt valamilyen egyezség. Nem tudom másképpen megmagyarázni azt, hogy az SNS-es képviselők nem szavaztak, mint­hogy megállapodtak a Smerrel. Az alkotmánybíró-jelöltekről szóló szavazás körül kialakult helyzet fényében ön szerint be­szélhetünk koalíciós válságról? Én egyelőre nem beszélnék vál­ságról, a jelenlegi helyzet ugyanis egyáltalán nem hasonlít ahhoz, amit korábbi krízishelyzetekben tapasz­taltunk, amikor az egyik koalíciós partner a távozással fenyegetett. Rá­adásul Robert Fico konkrétan meg­nevezte, mit tartana a koalíciós szer­ződés felrúgásának. Azt, ha a Híd összefog az ellenzékkel, ha közösen megszavazzák a jelölteket, erre azonban nem került sor, ezért sze­rintem nincs koalíciós válság. In­kább úgy vélem, bizonyos mértékű ellentét van a koalíciós partnerek között. A három párt nem egységes abban, hogyan járjanak el, de egy­általán nem beszélhetünk az előre­hozott választások lehetőségéről. Hogyan vélekedik Robert Fico vallomásáról, hogy ő kezdettől fogva az Alkotmánybíróság elnö­ki posztjára pályázott, illetve, hogy az ország legfőbb jogi instanciá­jának működése kizárólag politi­kai alkukon múlhat? Én két síkon közelítenék ehhez a kérdéshez. Az egyik, Robert Ficó­­nak komoly ambíciója, hogy az Al­kotmánybíróság elnöke legyen. Az ő értékrendjében ez a poszt nagyon magas helyet foglal el, számára elfo­gadhatatlan, hogy egyszerű alkot­mánybíró legyen. S ebből az érződik, nagyon szeretne ismét betölteni egy, az állam szempontjából nagyon ma­gas és fontos pozíciót. A kérdés poli­tikai oldalához pedig azt tudom mon­dani, hogy Robert Fico kijelentései ellentmondásosak. Például a jelöltek meghallgatása során igyekezett min­denkit meggyőzni arról, hogy az alkotmánybíró-jelöltek kiválasztása egy politikai folyamat, mivel a kép­viselők választják meg a jelölteket, és az államfő nevezi ki őket. Kedden vi­szont már arról beszélt, nem Andrej Kiskának kellene kiválasztani a bí­rókat, mert ő nem pártatlanul választ a jelöltek közül. Ezeket az ellentmon­dásokat én nem tudom másképpen magyarázni, mint azzal, Robert Fico mindig azt mondja, ami számára az adott pillanatban a legmegfelelőbb, hogy átültesse saját akaratát. Van alapja Robert Fico kijelen­tésének, mely szerint Andrej Kis­kának már nincs mandátuma, hogy kinevezze az új alkotmánybírókat? Értem, hogy Robert Fico miért tette ezt a kijelentést, ugyanakkor az alkotmány egyértelmű az államfő jogköreit illetően. Andrej Kiska mandátuma utolsó napjáig, június 15-éig—ekkor tette le az esküt­­ köz­­társasági elnök, addig minden jog­körrel felruházott államfő, és nincs helye az olyan spekulációknak, hogy nem kellene kineveznie az alkot­mánybírókat. Robert Fico visszalépését te­kinthetjük vereségnek? Ezt nehéz megmondani. Az biz­tos, hogy a helyzet nem éppen a szá­mára legmegfelelőbben alakult. Vi­szont ha figyelembe vesszük a ta­valy márciusi eseményeket, akkor tisztában kellett lennie azzal, Andrej Kiska nem fogja kinevezni. Ezért sem vagyok biztos abban, hogy a kedden történtek mögött nincs-e egy olyan politikai játék, melybe egye­lőre nem látunk bele. Robert Fico ugyanis nagyon jó politikus, a szó­nak abban az értelmében, hogy ki­válóan ért a politikához. Ért az egyezségekhez, a tárgyalásokhoz, a kompromisszumokhoz, és érzi azt is, milyen ereje van a politikának. Ép­pen ezért érzékelnie kellett Andrej Kiska preferenciáit, melyek nem neki kedveznek. Nem tudom elkép­zelni róla, hogy naivan belement volna egy ilyen helyzetbe azzal, hát­ha az utolsó pillanatban mégis csak sikerül. Ön szerint tehát Robert Ficó­­nak van B terve? Nem tudom, hogy valóban van-e egy olyan B terve, melynek minden lépését átgondolta és megtervezte, de ezt a lehetőséget sem zárnám ki. Nem látunk bele a politikusok fejé­be, másrészt számtalanszor előfor­dult már, hogy amit előző nap mondtak, másnap, vagy egy héttel később már nem volt érvényes. Ön szerint milyen forgató­­könyvre kellene készülnünk ma? Nem szeretnék jóslatokba bocsát­kozni. Ugyanakkor úgy vélem, na­gyon felelőtlen lenne, ha a parlament nem választana meg legalább annyi alkotmánybíró-jelöltet, hogy a talá­ros testület valamennyire működő­képes legyen, hogy legalább egy plé­­num elbírálhassa a beadványokat. Vagyis, legalább hat jelöltet, akik közül Andrej Kiska három bírót ki­nevezhet. A jelenlegi felállás szerint ugyanis az Alkotmánybíróság új ta­gok nélkül megbénul. Árthat Maros Sefcovic államfő­­jelöltnek az a háttéralku és politi­kai játék, amit Robert Fico az Al­kotmánybíróság megszerzéséért folytat? Ez kizárólag attól függ, hogy Maros Sefcovic ellenfelei mennyire hasz­nálják ki ezt az aduászt a kampány so­rán, illetve attól, hogy Sefcovic mennyire hitelesen és hatékonyan tudja magát elszigetelni és elhatárol­ni Robert Ficótól és a Smertől. Hi­szen vannak kísérletek arra, hogy rá­mutassanak, ő a Smer jelöltje, bár egyelőre ezeknek ellenáll. De a nagy viták még hátravannak, s az ilyen tá­madások fokozódni fognak. Pavol Baboá (TASR-felvétel) RÖVIDEN Grendel távozik a Nova éléről Pozsony. Grendel Gábor távozik a Nova mozgalom elnöki pozíci­ójából. Döntésének okai a párton belüli eltérő stratégiai elképzelé­sek voltak. Grendel szerint a mozgalomban sokan vannak, akik méltóképpen tudnák közve­títeni azokat az értékeket, ame­lyeket Daniel Lipsiccel a moz­galom alapításkor lefektettek. A Nova egyik ismertebb személyi­sége Jana Zitnanská EP- képviselő, aki az idei EP- választáson már nem indul. Azt nem tudni, hogy ő lesz-e Grendel utódja. (TASR) Krajmer távozik a belügyből Pozsony. Róbert Krajmer saját kérésére február végével távozik a belügyminisztériumból. Ko­rábban a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) korrupciós egységét vezette. Távozását Ján Kuciak és Martina Kusnírová meggyilkolását követően köve­telte az ellenzék. Krajmer erősen köthető Robert Kalinákhoz és a Smerhez. (TASR. ie) 2019. február 14.1 www.ujszo.com AB: vihar előtti csend IBOS EMESE Működőképes vagy megbénított Alkotmánybíróság - ez a tétje a parlamenti képviselők mai szavazásának. A második kör előtt azonban még az sem egyértelmű, hogy nyilvános vagy titkos voksolás lesz-e ma délelőtt. A Híd továbbra is a nyilvános szavazás mellett van. Pozsony: Látszólag a kormány­­koalíció lazára vette az alkotmánybíró-jelöltekről szóló második szavazást. Andrej Danko (SNS) Oroszországba látogatott, s a tárgyalásokkal Tibor Bernajákot bízta meg. Peter Pellegerini (Smer) kormányfő Közép-Szlovákiába uta­zott, bár kijelentette, az alkotmány­­bírókról szóló mai szavazásnak nem kellene fiaskóval végződnie. Ő ab­ban bízik, hogy a koalíciós képvise­lők legalább annyi jelöltről megál­lapodnak, amennyi elegendő ahhoz, hogy az ország legfőbb instanciáj­a ne bénuljon meg. Ez a lehetőség már a múlt héten felmerült. A képviselők­nek legalább hat jelöltben kellene megállapodniuk, közülük Andrej Kiska hármat kinevezhetne, s ezzel működőképessé válna az Alkot­mánybíróság (AB). Ha ez a forga­tókönyv válik valóra, akkor feltehe­tően a kormánykoalíció kitolja a többi bírójelöltről szóló szavazást az új államfő beiktatásáig. Valami ha­sonlóra utalt Robert Fico Smer-elnök keddi kijelentésével is, aki szerint Andrej Kiskának már nincs mandá­tuma arra, hogy kinevezze az új al­kotmánybírókat. „Próbáljuk meg megvá­lasztani a lehető legtöbb jó alkotmánybíró-jelöltet. Úgy vélem, ez a kötelességünk." Bugár Béla, a Híd elnöke Bugár Béla annyit közölt, hogy a feszült helyzetek feszült reakciókat, kijelentéseket váltanak ki. A szava­zásig lát teret a józan ésszel végig­gondolt egyeztetésre. Egyelőre azonban semmi nem szivárgott ki sem a kormánykoalí­ció, sem pedig az ellenzék háza tá­járól. Úgy tudjuk, a koalíció a sza­vazás előtt, illetve Andrej Danko hazatérését követően ismét egyez­tet. Viszont ha a keddi szavazást kö­zelebbről megvizsgáljuk, amikor a smeres képviselők érvénytelen vagy üres szavazólapot adtak le, az SNS képviselőinek jelentős része pedig nem adta le a szavazólapot, akkor kiderül, hogy a Híd az ellenzékkel karöltve legalább kilenc alkotmánybíró-jelöltet megválaszt­hatott volna, illetve megválaszthat­na. Igaz, a 67 szavazat eléréséhez a Hídnak, az SaS-nek, az OEaNO-nak, a Spolunak, a Sme­rodinának és né­hány független parlamenti képvise­lőnek is koordinálnia kellett volna a keddi voksolást. A szavazólapokból az is kiderül, hogy az SaS, az OEaNO és a Spolu képviselői valóban a kö­zös megállapodásuk értelmében voksoltak. Ugyanakkor egyelőre az sem vi­lágos, hogy a második körben nyil­vános vagy titkos lesz-e a voksolás. Andrej Danko (SNS) házelnök a parlament alkotmányjogi bizottsá­gától várja a választ. Róbert Madej 9 órára hívta össze a bizottságot. Deb­­nár Klára, a Híd szóvivője lapunk­nak megerősítette, hogy a párt to­vábbra is ragaszkodik a nyilvános szavazáshoz, ahogyan az ellenzék jelentős része is. Az Akadémia nem kapitulált Budapest. A Magyar Tudo­mányos Akadémia úgy döntött, hogy nem fogadja el feltétel nél­kül a magyar kormány átalakítá­si tervét, írásos garanciát kérnek a minisztertől arra, hogy meg­kapják a nekik járó forrásokat. Az MTA elnöksége kedden este úgy döntött, hogy csak akkor teszi le­hetővé a kutatóintézetei számá­ra, hogy elinduljanak a magyar innovációs miniszter által meg­hirdetett pályázati rendszerben, ha Palkovics László innovációs és technológiai (ITM) miniszter írásos garanciát ad arra vonatko­zóan, hogy megkapják a pénzü­ket. Az Index beszámolója sze­rint az MTA ezzel a legerősebb konfrontációt választotta, nem kapituláltak és tárgyalásokat kérnek a kutatóintézetek ügyé­ben. A 444.hu szerint, ha az in­novációs minisztérium elfogadja az MTA feltételeit, és újra az MTA rendelkezésére bocsátja az idei évre szánt, de elvont több milliárd forintot, akkor az Aka­démia részt vesz az innovációs minisztérium által meghirdetett pályázatokon. Ha ez a feltétel teljesül, akkor elindulhat a 2019- es tudományos munka és folyta­tódhatnak a tárgyalások az MTA és az ITM között. (transindex. czg)

Next