Új Szó, 2019. május (72. évfolyam, 101-125. szám)

2019-05-23 / 118. szám

2 I RÖVIDEN Sykora távozik a ZMOS éléről Pozsony. Michal Sykora a mai választáson már nem pályázza meg a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) elnöki posztját. 1993-tól állt a szervezet élén, a ZMOS 30. közgyűlésén felolvasta utolsó beszédét, amelyben hangsú­lyozta, hogy a társulás megbíz­ható szociális partner, amely saját tagjainak érdekeit képvi­seli. „Hallani rólunk, védjük az önkormányzatok értékeit. Nem azt mondjuk, amit jó hallgatni, hanem azt, ami helyes és fontos” - közölte tegnap Sykora. (TASR) Matovic „illegális" parlamenti ülése Pozsony. Nem engedte tegnap a parlament, hogy Igor Matovic, az OLaNO elnöke felolvassa ja­vaslatát, mely szerint a parla­menti képviselők fizetését 1500 euróval csökkentenék. Andrej Hmciaknak (Híd), a parlament alelnökének javaslatára ráadásul ezt a programpontot a követke­ző júniusi ülésre halasztották, ahol az utolsó programpont lesz. „Hihetetlen, milyen méreteket öltött az arroganciájuk” - kö­zölte Matovic, hozzátéve: nem engedi, hogy megfélemlítsék, így a parlamenti ülés befejezése után megtartotta saját, „illegális ülését”, amelyen folytatta fel­szólalását. (dp) Nem a kötelező óvodalátogatásra Pozsony. Az oktatási miniszté­rium a világhálón indított sza­vazást, melyben arra volt kíván­csi, hogyan vélekedik a lakosság a kötelező óvodalátogatás beve­zetéséről. Az ankétba 6900-an kapcsolódtak be. A válaszadók 69%-a elutasítja, 31 %-a pedig támogatja az intézkedés beve­zetését, mely minden ötéves gyermek számára kötelezővé tenné az óvodát. Az ankéthoz 320 hozzászólás érkezett. A ja­vaslatot tárcaközi egyeztetés nélkül kormánykoalíciós képvi­selők terjesztették be a parla­mentbe. Az oktatási tárca szóvi­vője jelezte, hogy az ankét vég­eredményét nem fogják figye­lembe venni a törvényalkotás során. „Ez csupán információ a tárca számára” - közölte Andrea Pivardiová szóvivő. (TASR. ie) Ismét áramlik a kőolaj Szlovákiába Pozsony­ Tegnap estétől ismét áramlik a kőolaj Szlovákiába - közölte a Barátság kőolajveze­ték szlovákiai üzemeltetőjével, a Transpetrollal az ukrán Ukrtransnafta társaság. „Az­után, hogy az ukrán fél és a ma­gyarországi MOL társaság biz­tosított minket, hogy a kőolaj már nem tartalmaz szennyező­dést, beindítottuk a kőolaj áram­lást az országon keresztül” - tá­jékoztatott tegnap esti sajtónyi­latkozatában a Transpetrol tár­saság. A szennyeződés miatt április végétől szünetelt a kő­olajszállítás. (TASR) 2019. május 23.1 www.ujszo.com KÖZÉLET ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Egyetlen alkotmánybíró-jelöltet választott meg tegnap a parlament, így a plánum négy nevet küld az állam­főnek. Andrej Kiska viszont jelezte, nem nevez ki több alkotmánybírót. A két fél tétlenséggel vádolja egymást. Patrik Palsa ügyvéddel együtt a májusi ülésszak során négy alkot­mánybíró-jelöltet választott meg a parlament. Kedden Pavol Boron jo­gász, Martin Vemarsky akadémikus és Marek Tomasovic ügyész kapott bizalmat a képviselőktől. A plénum tehát ennek a négy jelöltnek a nevét továbbítja az államfőnek. Folytatódó adok-kapok Roman Krpelan, Andrej Kiska szóvivője közölte, hogy az államfő akkor nevez ki újabb alkotmánybí­rókat, ha a plénum annyi jelöltet ál­lít, amennyit az alkotmány szerint meg kell választania. „Az államfő egy hónappal korábban közölte, kényszermegoldáshoz folyamodott azért, hogy az Alkotmánybíróság működőképessé váljon. Újabb bíró­kat akkor fog kinevezni, ha a parla­ment az összes megüresedett helyre megválasztja a bírójelölteket” - kö­zölte Krpelan. A válasz nem váratott sokáig ma­gára. A koalíció szerint az államfő­nek lépnie kell. A Smer azzal vá­dolta meg Kiskát, hogy személyes politikai érdekeit helyezi előtérbe, miközben újabb bírók kinevezését tette számára lehetővé a plénum. A Híd szerint Andrej Kiska 12 alkal­mas jelölt közül választhat. „Ha az államfő teljesíti alkotmányos köte­lességét, akkor a taláros testület tíz bíróval működhet” - közölte Deb­­nár Klára, a párt szóvivője. A 13 tagú taláros testület kilenc bírájának februárban járt le a man­dátuma, a parlament korábban nyolc bírójelöltet választott meg, közülük Kiska hármat nevezett ki, így az Alkotmánybíróság jelenleg hét taggal működik. További hat hely betöltetlen. Képtelen megegyezni Tegnap röviddel a szavazás előtt az SNS és a Híd egyeztetett az el­lenzékkel. Ján Marosz (OLaNO) közölte, vázolták a koalíciós képvi­selőknek azoknak a névsorát, akiket alkalmasnak tartanak a poszt betöl­tésére. Egyezség azonban nem szü­letett. Lucia Zitnanská (független) volt igazságügyi miniszter szerint a polgárok nem bízhatnak az Alkot­mánybíróságban, ha a parlamenti képviselők, akik kezében a bírók megválasztása van, nem tisztelik annyira az alkotmányos szervet, hogy időben egyeztessenek a jelöl­tekről. „Súlyos tiszteletlenségnek tartom ezt a jelöltekkel, az őket je­lölő szervezetekkel, az Alkotmány­­bírósággal és a polgárokkal szem­ben, akiktől a képviselők mandátu­mukat kapták” - közölte a volt mi­niszter azzal, hogy a képviselők nem teljesítették kötelességüket, miköz­ben voltak alkalmas jelöltek. Caputovára várva? A Via Iuris elfogadhatatlannak tartja a parlamenti voksolás ered­ményét. „Ideje feltenni a kérdést, mire vár a képviselők egy csoport­ja, illetve milyen körülmények mellett hajlandók megválasztani az alkotmánybírókat?” — közölte a szervezet, mely szerint fennáll a veszélye annak, hogy az Alkot­mánybíróság képtelen lesz dönté­seket hozni a polgárok jogainak vé­delmében, s még tovább elhúzód­hat a vitás kérdések rendezése. Mi­vel az újabb jelöltekről a júniusi ülésen szavazhat a plénum, nagy valószínűség szerint a további al­kotmánybírók kinevezése már az új államfőre, Zuzana Caputovára ma­rad. Egyelőre az sem világos, hány bírót kell megválasztania a parla­mentnek. Andrej Kiska ugyanis korábban, a három bíró kinevezé­sekor közölte, a megmaradt öt bí­rójelöltet nem utasította el, tovább­ra is jelöltként tekint rájuk. A par­lamentnek minden megüresedett helyre két bírójelöltet kell megvá­lasztania. A parlament februártól képtelen feltölteni az Alkotmány­­bíróságot. (TASR, ie) AB-jelöltek: a végtelen történet EP-választás: a részvétel a fontos IBOS EMESE A két legfőbb közjogi méltóság az Európai Unió jelentőségét és pozitívumait emelte ki az EP-választás kapcsán. Pozsony: A szombaton esedékes európai parlamenti választás előtt Andrej Kiska államfő és Peter Pel­legrini kormányfő is a választáson való részvételre szólította fel a la­kosságot. A két legfőbb közjogi méltóság a köztévében beszélt arról, milyen jelentősége van az EP- választásnak. tek Kiska szerint különbözőek a néző­azzal kapcsolatban, milyen irányba mozduljon el az unió. Van­nak, akik a kétsebességű unió mellett voksolnak, és olyanok is, akik a szé­lesebb integrációt támogatják. Egyre erősödnek viszont azok a hangok is, melyek kétségbe vonják a szabad ha­tárokat és az eurót. Kiska szerint na­gyon fontos, hogy erős mandátumot kapjanak azok, akik az érdekeinket képviselik. „Az Európai Unió nem­csak a gazdasági fejlődés és a szoli­daritás csodálatos projektje, hanem a szabadság és a béke projektje is” - mondta az államfő azzal, hogy van­nak olyan területek, mint az álhírek terjesztése, melyekkel Szlovákia egyedül képtelen lenne felvenni a harcot. „Ezekkel szemben csak erő­inket egyesítve léphetünk fel”. Az ál­lamfő minden lakost arra kér, éljen szavazati jogával, s vegyen részt a szombati voksoláson, mert félő, hogy az Európa-ellenes, szélsőséges poli­tikusok kerekednek felül. Kiskához hasonlóan Peter Pelleg­rini kormányfő is az EP-választáson való részvételre buzdított. Az utóbbi években Szlovákiában a legalacso­nyabb a részvételi arány. Pellegrini szerint, míg a lakosság érti és tuda­tosítja a parlamenti, az önkormány­zati és a megyei választás fontossá­gát, addig nem tudatosítja, hogy az EP-választásnak, az európai politi­kának és döntéseknek is súlya van a mindennapi életünkre nézve. „Úgy tűnhet, hogy a tizenhárom, illetve ti­zennégy képviselő kevés, hogy alap­vetően befolyásolja az uniós politi­kát. Ugyanakkor ha olyan megbíz­ható személyiségek mellett tesszük le voksunkat, akik partnerei lesznek az európai politikusoknak, akik képvi­selik azokat az értékeket és prioritá­sokat, melyen az Európai Unió áll, akkor Európában Szlovákiának hasznos érdekképviselete lehet” - véli a kormányfő. Kitért arra is, hogy az uniós források hozzájárulnak ah­hoz, hogy Szlovákia mielőbb behoz­za a nyugati országokkal szembeni lemaradását. Legyen szó a helyi út­hálózat, az iskolák, az óvodák fel­újításáról és egyéb fejlesztésekről. „Viharos időkben élük, amikor gyorsan változik a biztonsági és a gazdasági helyzet térségünkben. Tartsuk szem előtt, hogy csak az erős és egységes Európai Unió garantálja nemzeti biztonságunkat és perspek­tívánkat” - tette hozzá Pellegrini. Ma kezdődik Pavol Rusko újabb bírósági pere ÖSSZEFOGLALÓ Rendkívül szigorú biztonsági intézkedések mellett kezdődik ma a Markíza tévétársaság volt igazgató­jának, Pavol Ruskónak a bírósági pere a pozsonyi Igazságügyi Palotában. Pozsony. A volt tévéigazgatót azzal vádolják, hogy az alvilágnál megrendelte egykori üzlettársa, Sil­via Volzová meggyilkolását. Rus­­kón kívül három volt maffiafőnök, Mikulás Cérnák, Milos Kastan és Róbert Lalis is vádlott. Az utóbbi három egyéb bűncselekményekért már börtönbüntetését tölti (Cérnák és Lalis életfogytiglanit), Rusko há­zi őrizetben van, lábán nyomkövető berendezést hord. Ezért is tartják a tárgyalást a pozsonyi Igazságügyi Palotában, melynek környékét és a tárgyalótermet rohamrendőrök fogják őrizni. Cérnák és Kastan Ruskóra nézve tesz terhelő vallomást, ugyanakkor elismerik saját bűnösségüket, s be­ismerő vallomást tesznek arról, hogy a volt tévéigazgató megren­delésére valóban tervezték Volzo­vá meggyilkolását. A bizonyítéko­kat Rusko volt testőrei is kiegészí­tik. Lalis, akit az alvilág egyik leg­befolyásosabb személyének tartot­tak számon, azt állítja, hogy sem­mire sem emlékszik. Rusko a felsorolt vádakat tagad­ja, és állítja, soha senkinek a meg­ölését nem rendelte meg. (dp, TASR) Pavol Rusko (TASR-felvétel)

Next