Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)
2020-03-12 / 60. szám
8 I RÖVIDEN Hableány-baleset: elkezdődött a per Budapest. Tegnap előkészítő üléssel kezdetét vette a Hableány-hajóbaleset okozásával vádolt Jurij C., 64 éves ukrán hajóskapitány büntetőpere a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Ő vezette a Viking Sigyn szállodahajót, amikor az 2019. május 29- én ütközött a Hableány sétahajóval a Dunán a Margit híd közelében, azonnal elsüllyesztve azt. A tragédia 27 halálos áldozatot követelt, egy áldozatot még keresnek. Az ügyészség halálos tömegszerencsétlenséget eredményező vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétségével, és 35 rendbeli segítségnyújtás elmulasztásának bűntettével vádolja a hajóskapitányt. (444 hu) NATO-gyakorlat: nyert a koronavírus Oslo Az új típusú koronavírus járvány terjedésének megakadályozása érdekében a norvég hadsereg lemondta a NATO Cold Response 2020 elnevezésű, Norvégiában tervezett hadgyakorlatát - közölte Rune Jakobsen, a norvég hadsereg műveleti központjának vezetője. „Meg akarjuk őrizni a katonaság harci képességét, hogy támogatni tudja társadalmat az elkövetkező viharos időkben” - fogalmazott. A Norvégia északi országrészében, az orosz határ közelében, március 12. és 18. között tervezett hadgyakorlatra 10 NATO tagország mintegy 15 ezer katonáját várták. A norvég hadsereg szervezte hadgyakorlat célja az lett volna, hogy kipróbálja és összehangolja a tagországok harci képességét szélsőséges téli körülmények között. (MTI) Lassan elengedik a tálib foglyokat Kabul Asraf Gáni afgán elnök elrendelte ötezer tálib fogoly szabadon engedését két szakaszban - közölte Szedik Szedikki elnöki szóvivő. Először 1500 tálib rab nyeri vissza szabadságát. A gesztus célja, hogy lendületet adjon az afgán kormány és a tálibok közötti béketárgyalásoknak. További 3500 embert azt követően engednek el, hogy megkezdődtek a tárgyalások. Szabadulásuk feltétele, hogy érezhetően csökkenjen az erőszak Afganisztánban. Az első rabok szombaton hagyhatják el a Parvan börtönt. Ezt követően napi 100 tálib foglyot engednek el. (MTI) Szélsőségesek Burkina Fasóban Ouagadougou Legalább 70 szélsőségest megöltek Burkina Faso északi részén egy összecsapásban a kormánycsapatok - közölte a nyugat-afrikai ország hadseregének szóvivője. Burkina Fasóban az elmúlt 2 évben százak vesztették életüket és egymillióan kényszerültek elmenekülni otthonukból az erőszak fellángolása miatt, emiatt az államhatalom gyakorlatilag összeomlott az északi országrészben. (MTI) MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. március 12. | www.ujszo.com ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Joe Biden nyerte meg a keddi michigani előválasztást, és ezzel kommentátorok szerint jelentős lépést tett afelé, hogy ő legyen a Demokrata Párt elnökjelöltje a 2020-as amerikai elnökválasztáson. Barack Obama egykori alelnöke előzőleg megnyerte az előválasztást Mississippi és Missouri államban is. Biden óriási fölénnyel győzött három tagállamban, ahol már lezárult a keddi szavazás: Michiganben 53%kal, míg Mississippiben a voksok 81, Missouriban pedig az 59%-át szerezte meg a szavazatszámlálás közel végleges eredménye szerint, emellett nyert a kis lélekszámú Idahóban is. Párton belüli riválisa, Bernie Sanders vermonti szenátor eddig biztosan nyert Észak-Dakotában, Washington államban pedig még nincs végeredmény, de ez a két állam kevés delegátust küldenek a demokraták júliusi elnökjelölt-állító konvenciójára, ezért Sanders reménye kommentátorok szerint már elveszett az elnökjelöltség elnyerésére. David Axelrod, Barack Obama egykori főtanácsadója a CNN hírtelevízióban egyenesen úgy fogalmazott: matematikailag már Biden az elnökjelölt. A 125 delegátust adó Michiganben elért győzelem kulcsfontosságú a demokrata elnökjelöltségért folyó versenyben. Elemzők szerint Biden előnye nagyon jelentős: a volt alelnök eddig 841 delegátust gyűjtött össze, míg a vermonti szenátort az eddigi választási eredményei alapján 579 küldött támogatja. Az elnökjelöltté választáshoz 1991 delegátus támogatása szükséges. A michigani vereség különösen érzékenyen érintheti Sanders szenátort, hiszen négy évvel ezelőtt ebben az államban, ha kevéssel is, de legyőzte Hillary Clintont, aki később a párt elnökjelöltje lett, és Sanders az elmúlt napokban is aktívan kampányolt szerte az államban. A választók olyan nagy számban jelentek meg az urnáknál, hogy Sanders még a szavazóhelyiségek nyitvatartásának meghosszabbítását is kérte a választási bizottságtól. Elemzők rámutatnak: Mississippiben és Missouriban az afroamerikai lakosság erőteljes támogatása vitte győzelemre Bident. A szövetségi államok közül Mississippiben a legnagyobb, hozzávetőleg egyharmad a fekete közösség aránya, és a 6 millió lelket számláló Missouriban is afroamerikai származású a lakosság egyötöde. Az előzetes felmérések azt mutatták, hogy Mississippiben a megkérdezettek 86 százaléka Bident támogatta. A The New York Times lap szerint a mérsékelt és liberális választók, valamint a nők, elsősorban is a felsőfokú végzettségűek alkotják Joe Biden szavazótáborát, és az időskorúak elsöprő többsége is őt támogatja. Ha a következő napokban nem következik be drámai fordulat a versenyben, egy hét múlva, amikor Florida, Illinois, Ohio és Arizona választ, akár el is dőlhet a demokrata jelöltségért folyó verseny. Floridában, ahol a legtöbb küldöttet lehet elnyerni, egyértelműen Biden az esélyes. Illinois-ban, Barack Obama államában is egykori alelnöke az esélyesebb, Sandersnek igazán csak Arizonában van jobb esélye a győzelemre. Donald Trump amerikai elnök kampánycsapata közleményben reagált a demokraták keddi első előválasztási eredményeire. Joe Biden és Bernie Sanders „ugyanannak az éremnek a két oldala”-írták. (MTI.tasz) Biden lehet Trump kihívója Biden demokrata exalelnök nyert Michiganben, jócskán nőtt előnye Sandersszel szemben Joe Biden célra tart. Egy hét múlva végleg eldőlhet a versenyfutás. (tasr/ap) Erdogan a nácikhoz hasonlította a görög határőröket Recep Tayyip Erdogan török elnök tegnap Ankarában a nácikhoz hasonlította a görög határrendészeket, akik fellépnek a Törökországból az Európai Unióba igyekvő illegális menekültekkel szemben. Ankara Erdogan államfő a török kormánypárt parlamenti frakcióülésén videófelvételeket és fényképeket mutatott be a török-görög határon zajló eseményekből, majd úgy fogalmazott: „semmi különbség aközött, amit a nácik csináltak, és ezen, a görög határon készült képsorok között”. Hozzátette: „amit a nácik csináltak a táborokban, látjátok, azt tették a görögök is a Nyugat nevében, a Nyugat fizetett légiósaiként” - hangoztatta a török államfő. Erdogan azt is leszögezte, mindaddig nyitva marad Törökország nyugati szárazföldi határa, ameddig az Európai Unió nem teljesíti összes korábbi vállalását, beleértve a török állampolgárok schengeni vízummentességét, az uniós csatlakozási folyamat további fejezeteinek megnyitását, a vámunió frissítését és a pénzügyi támogatást. A török elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európába tartó migránshullám az időjárás javulásával már nemcsak Görögországra fog korlátozódni, hanem kiterjed a Földközi-tenger térségének egészére is. A török vezetés február végén jelentette be, hogy már nem tartja vissza az Európába vágyó migránsokat, holott a Brüsszel és Ankara közötti 2016-os megállapodás ezt rögzítette. A döntés nyomán tízezrek keltek útra Kis-Ázsia belsejéből Európa irányába és torlódtak fel a török-görög szárazföldi határon, mivel Athén elrendelte a határ szigorú védelmét. Az unió tagállamai teljes szolidaritásukról biztosították a görög hatóságokat. Erdogan szerint az elmúlt közel két hétben körülbelül 150 ezer migráns érkezett a török-görög szárazföldi határhoz. A török elnök azt is mondta, hogy eddig négy menekült vesztette életét az atrocitásokban, a török hatóságok pedig közel 1000 sebesült migránsnak nyújtottak elsősegélyt. Süleyman Soylu török belügyminiszter az Ankara közelében található Kizilcahamam városban arról beszélt, hogy Európát elnézve szánalmat érez. Kiemelte: utálja azokat a törököket, akik bizalmat táplálnak Európa iránt. „Európa megbukott emberiességből” - húzta alá Soylu. A török belügyminiszter úgy vélte, hogy Európa gazdasága is egyre csak hanyatlik, és nincs esélye arra, hogy összeszedje magát. (MTI) Akár élete végéig orosz elnök maradhat Putyin Az orosz alsóház harmadik, utolsó olvasatban is elfogadta tegnap a Vlagyimir Putyin elnök által januárban beterjesztett alkotmánymódosítási csomagot, amelyet kedden váratlanul kiegészítettek azzal, hogy eltörlik az egy személy által betölthető elnöki ciklusok számának korlátozását. Moszkva: A tegnapi szavazáson a 450 fős alsóházban 383 képviselő szavazott igennel a módosítási csomagra, 43 tartózkodott, és senki nem voksolt nemmel - közölte újságírókkal Vjacseszlav Vologyin, a ház elnöke. Az érvényes alkotmány szerint Putyinnak 2024-ben, negyedik elnöki ciklusának végén távoznia kellene a hatalomból. A hozzá legközelebb álló párt, a kormányzó Egységes Oroszország azonban azzal a javaslattal állt elő kedden, hogy elnökségeinek számát alkotmánymódosítással ismét nulláról lehetne indítani. Putyin úgy reagált: lehetségesnek tartja ezt, ha nincs ellene kifogása az alkotmánybíróságnak. Az alkotmánymódosításokról április 22-én tartanak országos szavazást. A 67 éves Putyin a leghosszabb ideje hatalmon lévő orosz vezető: két évtizede irányítja az országot hol miniszterelnökként, hol államfőként. Ha a kormánypárt javaslata megvalósul, akkor Putyin élete végéig Oroszország vezetője lehet. A Reuters brit hírügynökség jelentésében ugyanakkor azt írja, hogy „csak” 2036-ig, azaz 2024 után két hatéves ciklusig lehetne elnök, azaz 83 éves koráig. A felsőház szintén jóváhagyta szerdán az alkotmánymódosítást. A szövetségi tanács tagjai közül 160 támogatta, egy ellenezte a javaslatot, hárman pedig tartózkodtak. Putyin állam- vagy kormányfőként már 20 éve áll az ország élén, a 20. században csak Sztálin „uralkodása” volt hosszabb. Az államfő elmondta, nem támogatja azt a szovjet gyakorlatot, mely szerint egy vezetőt egy életre választanak meg - ennek ellenére, amennyiben az Alkotmánybíróság is elfogadja az alaptörvény módosítását, elnöki hivatali ideje nulla évre módosul. (MTI, 24 hu) Valentyina Tyereskova (balra), a világ első űrhajósnője rukkolt elő azzal az orosz Dumában, hogy meg lehetne hosszabbítani Putyin elnöki ciklusát (tasz/ap)