Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)

2020-03-12 / 60. szám

8 I RÖVIDEN Hableány-baleset: elkezdődött a per Budapest. Tegnap előkészítő üléssel kezdetét vette a Hab­­leány-hajóbaleset okozásával vádolt Jurij C., 64 éves ukrán ha­jóskapitány büntetőpere a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Ő vezette a Viking Sigyn szálloda­hajót, amikor az 2019. május 29- én ütközött a Hableány sétahajó­val a Dunán a Margit híd közelé­ben, azonnal elsüllyesztve azt. A tragédia 27 halálos áldozatot kö­vetelt, egy áldozatot még keres­nek. Az ügyészség halálos tö­megszerencsétlenséget eredmé­nyező vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétségével, és 35 rendbeli segítségnyújtás elmulasztásának bűn­tettével vádolja a hajóskapitányt. (444 hu) NATO-gyakorlat: nyert a koronavírus Oslo­ Az új típusú koronavírus járvány terjedésének megaka­dályozása érdekében a norvég hadsereg lemondta a NATO Cold Response 2020 elnevezésű, Norvégiában tervezett hadgya­korlatát - közölte Rune Jakob­­sen, a norvég hadsereg műveleti központjának vezetője. „Meg akarjuk őrizni a katonaság harci képességét, hogy támogatni tudja társadalmat az elkövetkező viharos időkben” - fogalmazott. A Norvégia északi országrészé­ben, az orosz határ közelében, március 12. és 18. között terve­zett hadgyakorlatra 10 NATO tagország mintegy 15 ezer kato­náját várták. A norvég hadsereg szervezte hadgyakorlat célja az lett volna, hogy kipróbálja és összehangolja a tagországok harci képességét szélsőséges téli körülmények között. (MTI) Lassan elengedik a tálib foglyokat Kabul­ Asraf Gáni afgán elnök elrendelte ötezer tálib fogoly szabadon engedését két szakasz­ban - közölte Szedik Szedikki elnöki szóvivő. Először 1500 tá­lib rab nyeri vissza szabadságát. A gesztus célja, hogy lendületet adjon az afgán kormány és a táli­­bok közötti béketárgyalásoknak. További 3500 embert azt köve­tően engednek el, hogy megkez­dődtek a tárgyalások. Szabadu­lásuk feltétele, hogy érezhetően csökkenjen az erőszak Afga­nisztánban. Az első rabok szom­baton hagyhatják el a Parvan börtönt. Ezt követően napi 100 tálib foglyot engednek el. (MTI) Szélsőségesek Burkina Fasóban Ouagadougou­ Legalább 70 szélsőségest megöltek Burkina Faso északi részén egy összecsa­pásban a kormány­csapatok - kö­zölte a nyugat-afrikai ország hadseregének szóvivője. Burkina Fasóban az elmúlt 2 évben szá­zak vesztették életüket és egy­­millióan kényszerültek elmene­külni otthonukból az erőszak fel­lángolása miatt, emiatt az állam­­hatalom gyakorlatilag összeom­lott az északi országrészben. (MTI) MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. március 12. | www.ujszo.com ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Joe Biden nyerte meg a keddi michigani előválasztást, és ezzel kommentátorok szerint jelentős lépést tett afelé, hogy ő legyen a Demokrata Párt elnökjelöltje a 2020-as amerikai elnökválasztáson. Barack Obama egykori alelnöke előzőleg megnyerte az előválasztást Mississippi és Missouri államban is. Biden óriási fölénnyel győzött há­rom tagállamban, ahol már lezárult a keddi szavazás: Michiganben 53%­­kal, míg Mississippiben a voksok 81, Missouriban pedig az 59%-át sze­rezte meg a szavazatszámlálás közel végleges eredménye szerint, emellett nyert a kis lélekszámú Idahóban is. Párton belüli riválisa, Bernie Sanders vermonti szenátor eddig biztosan nyert Észak-Dakotában, Washington államban pedig még nincs végered­mény, de ez a két állam kevés dele­gátust küldenek a demokraták júliusi elnökj­elölt-állító konvenciójára, ezért Sanders reménye kommentáto­rok szerint már elveszett az elnökje­löltség elnyerésére. David Axelrod, Barack Obama egykori főtanácsadó­ja a CNN hírtelevízióban egyenesen úgy fogalmazott: matematikailag már Biden az elnökjelölt. A 125 de­legátust adó Michiganben elért győ­zelem kulcsfontosságú a demokrata elnökjelöltségért folyó versenyben. Elemzők szerint Biden előnye na­gyon jelentős: a volt alelnök eddig 841 delegátust gyűjtött össze, míg a vermonti szenátort az eddigi válasz­tási eredményei alapján 579 küldött támogatja. Az elnökjelöltté válasz­táshoz 1991 delegátus támogatása szükséges. A michigani vereség kü­lönösen érzékenyen érintheti San­ders szenátort, hiszen négy évvel ez­előtt ebben az államban, ha kevéssel is, de legyőzte Hillary Clintont, aki később a párt elnökjelöltje lett, és Sanders az elmúlt napokban is aktí­van kampányolt szerte az államban. A választók olyan nagy számban jelen­tek meg az urnáknál, hogy Sanders még a szavazóhelyiségek nyitvatar­­tásának meghosszabbítását is kérte a választási bizottságtól. Elemzők rá­mutatnak: Mississippiben és Mis­souriban az afroamerikai lakosság erőteljes támogatása vitte győzelem­re Bident. A szövetségi államok kö­zül Mississippiben a legnagyobb, hozzávetőleg egyharmad a fekete közösség aránya, és a 6 millió lelket számláló Missouriban is afroameri­­kai származású a lakosság egyötöde. Az előzetes felmérések azt mutatták, hogy Mississippiben a megkérdezet­tek 86 százaléka Bident támogatta. A The New York Times lap szerint a mérsékelt és liberális választók, va­lamint a nők, elsősorban is a felsőfo­kú végzettségűek alkotják Joe Biden szavazótáborát, és az időskorúak el­söprő többsége is őt támogatja. Ha a következő napokban nem követke­zik be drámai fordulat a versenyben, egy hét múlva, amikor Florida, Illi­nois, Ohio és Arizona választ, akár el is dőlhet a demokrata jelöltségért fo­lyó verseny. Floridában, ahol a leg­több küldöttet lehet elnyerni, egyértelműen Biden az esélyes. Illinois-ban, Barack Obama államá­ban is egykori alelnöke az esélye­sebb, Sandersnek igazán csak Arizo­nában van jobb esélye a győzelemre. Donald Trump amerikai elnök kam­pánycsapata közleményben reagált a demokraták keddi első előválasztási eredményeire. Joe Biden és Bernie Sanders „ugyanannak az éremnek a két oldala”-írták. (MTI.tasz) Biden lehet Trump kihívója Biden demokrata exalelnök nyert Michiganben, jócskán nőtt előnye Sandersszel szemben Joe Biden célra tart. Egy hét múlva végleg eldőlhet a versenyfutás. (tasr/ap) Erdogan a nácikhoz hasonlította a görög határőröket Recep Tayyip Erdogan török elnök tegnap Ankarában a nácikhoz hasonlította a görög határrendészeket, akik fel­lépnek a Törökországból az Európai Unióba igyekvő ille­gális menekültekkel szemben. Ankara­ Erdogan államfő a török kormánypárt parlamenti frakcióülé­sén videófelvételeket és fényképeket mutatott be a török-görög határon zajló eseményekből, majd úgy fogal­mazott: „semmi különbség aközött, amit a nácik csináltak, és ezen, a gö­rög határon készült képsorok között”. Hozzátette: „amit a nácik csináltak a táborokban, látjátok, azt tették a gö­rögök is a Nyugat nevében, a Nyugat fizetett légiósaiként” - hangoztatta a török államfő. Erdogan azt is leszö­gezte, mindaddig nyitva marad Tö­rökország nyugati szárazföldi határa, ameddig az Európai Unió nem telje­síti összes korábbi vállalását, beleért­ve a török állampolgárok schengeni vízummentességét, az uniós csatla­kozási folyamat további fejezeteinek megnyitását, a vámunió frissítését és a pénzügyi támogatást. A török elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európába tartó migránshullám az időjárás javulásával már nemcsak Görögországra fog korlátozódni, ha­nem kiterjed a Földközi-tenger tér­ségének egészére is. A török vezetés február végén je­lentette be, hogy már nem tartja vissza az Európába vágyó migránsokat, ho­lott a Brüsszel és Ankara közötti 2016-os megállapodás ezt rögzítette. A döntés nyomán tízezrek keltek útra Kis-Ázsia belsejéből Európa irányá­ba és torlódtak fel a török-görög szá­razföldi határon, mivel Athén elren­delte a határ szigorú védelmét. Az unió tagállamai teljes szolidaritásuk­ról biztosították a görög hatóságokat. Erdogan szerint az elmúlt közel két hétben körülbelül 150 ezer migráns érkezett a török-görög szárazföldi határhoz. A török elnök azt is mond­ta, hogy eddig négy menekült vesz­tette életét az atrocitásokban, a török hatóságok pedig közel 1000 sebesült migránsnak nyújtottak elsősegélyt. Süleyman Soylu török belügymi­niszter az Ankara közelében talál­ható Kizilcahamam városban arról beszélt, hogy Európát elnézve szá­nalmat érez. Kiemelte: utálja azokat a törököket, akik bizalmat táplálnak Európa iránt. „Európa megbukott emberiességből” - húzta alá Soylu. A török belügyminiszter úgy vélte, hogy Európa gazdasága is egyre csak hanyatlik, és nincs esélye arra, hogy összeszedje magát. (MTI) Akár élete végéig orosz elnök maradhat Putyin Az orosz alsóház harmadik, utolsó olvasatban is elfogadta tegnap a Vlagyimir Putyin el­nök által januárban beterjesz­tett alkotmánymódosítási csomagot, amelyet kedden vá­ratlanul kiegészítettek azzal, hogy eltörlik az egy személy által betölthető elnöki ciklu­sok számának korlátozását. Moszkva: A tegnapi szavazáson a 450 fős alsóházban 383 képviselő szavazott igennel a módosítási cso­magra, 43 tartózkodott, és senki nem voksolt nemmel - közölte újság­írókkal Vjacseszlav Vologyin, a ház elnöke. Az érvényes alkotmány sze­rint Putyinnak 2024-ben, negyedik elnöki ciklusának végén távoznia kellene a hatalomból. A hozzá leg­közelebb álló párt, a kormányzó Egységes Oroszország azonban az­zal a javaslattal állt elő kedden, hogy elnökségeinek számát alkotmány­módosítással ismét nulláról lehetne indítani. Putyin úgy reagált: lehet­ségesnek tartja ezt, ha nincs ellene kifogása az alkotmánybíróságnak. Az alkotmánymódosításokról április 22-én tartanak országos szavazást. A 67 éves Putyin a leghosszabb ideje hatalmon lévő orosz vezető: két év­tizede irányítja az országot hol mi­niszterelnökként, hol államfőként. Ha a kormánypárt javaslata meg­valósul, akkor Putyin élete végéig Oroszország vezetője lehet. A Re­uters brit hírügynökség jelentésében ugyanakkor azt írja, hogy „csak” 2036-ig, azaz 2024 után két hatéves ciklusig lehetne elnök, azaz 83 éves koráig. A felsőház szintén jóvá­hagyta szerdán az alkotmánymódo­sítást. A szövetségi tanács tagjai kö­zül 160 támogatta, egy ellenezte a javaslatot, hárman pedig tartózkod­tak. Putyin állam- vagy kormányfő­ként már 20 éve áll az ország élén, a 20. században csak Sztálin „uralko­dása” volt hosszabb. Az államfő el­mondta, nem támogatja azt a szovjet gyakorlatot, mely szerint egy veze­tőt egy életre választanak meg - en­nek ellenére, amennyiben az Alkot­mánybíróság is elfogadja az alaptör­vény módosítását, elnöki hivatali ideje nulla évre módosul. (MTI, 24 hu) Valentyina Tyereskova (balra), a világ első űrhajósnője rukkolt elő azzal az orosz Dumában, hogy meg lehetne hosszabbítani Putyin elnöki ciklusát (tasz/ap)

Next