Ujság, 1926. május (2. évfolyam, 98-120. szám)
1926-05-06 / 101. szám
4 WISAJ, CSÜTÖRTÖK, 1926 MÁJUS 6 Rassay Károly felszólította a kormányt: az összes egyesületek alapszabályait tegye a Ház asztalára nagy vita az Ébredő Magyarok Egyesületéről. — Lehet-e ébredő a magyar biró? — Pesthy miniszter segíteni akar az ügyvédeken. — „A fajvédők ne az alkotmányosság fehér plasztronját, hanem a diktatúra fekete ingét viseljék.61 Saly Endre felszólalásával kezdődött a parla-ment mai ülése, amelyen folytatólag tárgyalták az igazságügyi tárca költségvetését. A szónok a politikai elítéltek ügyeinek felülvizsgálását sürgette. Wolff Károly beszélt azután és azt hangoztatta a többi között, hogy a sajtót is minősítéshez kellene kötni, mint bármely ipart. Védelmébe vette a bíróságot és új kereskedelmi törvényt sürgetett. Fábián Béla azt fejtegette beszédében, hogy csökkent a köztisztviselői kar morálja, majd úgy folytatta, hogy jaj az országnak, amelyben a bírák, politizálnak. Kifogásolta, hogy Wolff Károly, a közismert politikai irány egyik főreprezentánsa bent ül az Orszáos Bírói és Ügyészi Egyesület elnöki székében. — Magának Wolff Károlynak — mondotta — kellene megkímélni a bírákat attól a megítéléstől, hogy a bírák előtt Wolff Károly éppen szélsőséges politikai irányzata miatt kedves. A bírák nem lehetnek tagjai politikai egyesületeknek, mint például az EME-nek. Wolff Károly: Az EME nem politikai egyesületi Balsay Károly: Hogyan lehet komolyan mondani azt, hogy ez az egyesület nem politizálhat? Fábián Béla (Wolff Károly felé): A képviselő úr nem mondhatja komolyan az EME-ről, hogy társadalmi egyesület. Kérdezem, lehet-e a bíró tagja olyan egyesületnek, mint az EME? Rassay Károly: Volt olyan ügyész is, aki ébredő jelvénnyel tárgyalt! Fábián Béla: Az IME-nek számtalan bíró a tagja. Ila az igazságügyminiszter úr kijelenti, hogy bíró tagja lehet az ÉME-nek, tegyék ezt közzé a hivatalos lapban és tegyék közzé azoknak a bíráknak a névsorát, akik tagjai az ébredők egyesületének. Sokan élünk abban a meggyőződésben, hogy nem ítélkezhetnek elfogulatlanul azok a bírák, kik más fogadalmat is tesznek. A Kovács-testvérek ügyében ítélkező bíró például csa az EME-ben találkozott a vádlottal. Wolff Károly: Ezt nem hiszem! Fábián Béla: Tessék megkérdezni az igazságminiszter úrtól, ő tud róla. Adja ki az igazságügyminiszter az utasítást a bíráknak, válasszanak: ébredők akarnak-e lenni vagy bírák. A nemzetgyűlés tekintélyes része elítéli azt, hogy bíró titkos társaságoknak vagy politikai szinezetű társaságoknak a tagja legyen. Bűn csak egyféle van, de közönséges, becstelen bűnösök elkövetik azt az aljasságot, hogy a hazára hivatkoznak. Ez a hivatkozás ne lehessen enyhítő körülmény az ilyen becstelen bűnösöknél. Sajnos, ahány nagyobb bűncselekmény történt az utóbbi években, tetteseik mind hazafiakként akartak szerepelni. Wolff Károly: Ez a csirkefogók védekezése! Magyar bíró ezt úgy sem veszi figyelembe. Erődi-Harrach Tihamér volt a következő felszólaló, aki az ügyvédség súlyos anyagi helyzetére hívta fel a kormány figyelmét Eckhardt Tibor is beszélt és azt az állítást is megkockáztatta, hogy Jugoszlávia, Csehország, Olaszország mind a titkos társaságoknak köszönhetik megalakulásukat. Rassay Károly: Azért védi őket, mert meggyilkolták Ferenc Ferdinándot. (Zaj.) Eckhardt Tibor: Azoknak a társaságoknak, amelyek az állam érdekeit védik, szervezkedniük kell. Rassay Károly: A föld alatt? Malasits Géza: Hét éve nyögjük ennek a teóriának áldásait. Berki Gyula: Csak egyféle esküt lehet tenni: a hivatalos esküd RASSAY KÁROLY BESZÉDE. Rassay Károly következett a soron, aki egyórás beszédében izzó-porrá zúzta az ébredők elnökének érveit. — Furcsa az a megállapítás — mondotta a többi között — egy magyar képviselő részéről, hogy a mostani Jugoszlávia egy titkos társaságnak, a Narodna Obranának köszöni létét. Egy olyan titkos társaságnak, amely tudvalévően gyilkosságokra szövetkezett és az osztrákmagyar monarchia trónörökösének meggyilkolásával lángba borította a világot. Jugoszlávia nem a Narodna Obranának köszönheti nagyságát, hanem annak a heroizmusnak, amellyel nehéz napokban megtalálta az összekötő nagy ideált és nem engedett elválasztóvonalat életre keltetni a társadalom rétegei között. A szónok részletesen foglalkozott a titkos társaságok ügyével és megállapította, hogy alig volt bűncselekmény az utóbbi évek során, amelyeknek szálai ne a titkos társaságokhoz vezettek volna. Hogy Nádosy Imre a titkos társaságok feje és vezetője volt, az mindenki előtt köztudomású. Eckhardt Tibor: Ön nem volt tagja titkos társaságnak? Rassay Károly: Nem voltam? Eckhardt Tibor: És ha bebizonyítom? Rassay Károly (emelt hangon): Nem tudom, mire céloz a képviselő úr, de megnyugtatom, hogy ezt nem tudja bizonyítani. 1918 decemberében elhívtak a sastéri polgári iskolába, ahol egypárszor összejöttem barátaimmal, ismerőseimmel. A továbbiakban várom az ön leleplezéseit. A titkos társaságok nem a forradalmakban alakultak, hanem a kommün bukása után bizonyos emberek előretöréséért és az ön politikai ideálja, Nádosy Imre engem is hívott ilyenekbe. Keresse meg a képviselő úr nevemet asaságok tagjai között, de arra kérem, hogyha a nevemet nem találja meg, hozza ide azoknak a neveit, akikre rátalál. Konszolidált államnak nincs szüksége titkos társaságokra. Most is hirdetem, hogy a frankügyben megnyugtató eredményt addig elérni nem lehet, amíg a titkos társaságokat fel nem oszlatják. A kérdés lényege nem az, hogy alapszabállyal működik-e az egyesület, vagy sem. A lényeg szerintem az, valamelyik társaság a működését nyilvánosan, vagy titkosan fejti-e ki. Urbanics Kálmán: Ilyenek voltak, vannak és lesznek. Rassay Károly: Nem voltak, vannak és lesznek, képviselő úr, hanem ilyenek nem lehetnek. Én azt kívánom, hogy a kormány határozza el magát a végső lépésre, tegye le ide a Ház asztalára az 1919 óta alapított összes egyesületek alapszabályait. Meskó Zoltán: Nem férne az asztalra! * Rassay Károly: Ez tévedés képviselő úr, mert politikai egyesületek, gazdasági szervezetek alapszabályait nem hagyták jóvá. Az EME plakátokon támadta a kormányt, tehát politikai kritikát gyakorolt, 1922-ben ez az egyesület irányította az országos választásokat. A Keresztény Nemzeti Ligába annak idején, mint az igazságügyminisztérium tisztviselője, többi tisztviselőtársaimmal együtt, korporative én is beléptem. Később, mikor képviselő lettem, bizonyos vonatkozásokban a ligával szemben foglaltam állást. Erre levelet kaptam, amellyel kizártak és én erre büszke voltam. Hogy a Keresztény Nemzeti Ligában benne van az egész bírói kar, azt Wolff Károly képviselő úr, aki szintén tagja, tudhatja. Wolff Károly: Ott is leszek! Rassay Károly felszólította a kormányt, adja meg a lehetőséget az emigránsok hazatérésére és soron kívül intézze el ezeknek az ügyeknek a tárgyalását. Végül intelmet intézett a fajvédőkhöz, mondván, legyenek legalább önmagukhoz következetesek, ne hordják az alkotmányosság fehér plasztronját, hanem a diktatúra fekete ingét viseljék. (Helyeslés a baloldalon.) Malasits Géza, majd Propper Sándor beszélt azután. Az utóbbi atöbbi között ezt mondotta: Itt volna már az ideje, hogy adjuk át a bíróságot saját rendeltetésének. Utóvégre mégsem lehet a politikai bosszúra alapuló rendszert tovább fentartani. A lelkiválságot, amely kétségtelenül fennáll, nem szuronyokkal, hanem a kiengesztelődés politikájával lehet csak megszüntetni. Végül határozati javaslatot nyújtott be, amely szerint utasítja a nemzetgyűlés a kormányt, hogy a kormányzósértési és nemzetgyalázási perek ítéleteit amnesztia útján semmisítse meg, illetve az elítélteket bocsássa szabadon. Pesthy miniszter az ügyvédi kar szomorú helyzetéről. Pesthy Pál igazságügyminiszter válaszolt az elhangzott beszédekre. — A gyorsított ítéletek revízióját — mondotta — magam is szükségesnek látom és ezt a Meggyőződésemet már két évvel ezelőtt is kifejeztem a büntetőnovellában. Nem engem terhel a felelősség, hogy ez a novella és vele együtt ez a revíziós paragrafus két esztendő óta nem tudott tető alá jutni. A kormány ahhoz hozzájárult, hogy az emigránsok hazatérve, szabadlábon védekezhessenek. A polgári törvénykönyv tervezete elkészült és kinyomatás előtt áll. Rövidesen előterjesztem a kereskedelmi törvény revízióját. A bírák politikai szereplését mindig elleneztem és kijelentem, hogy mihelyt tudomást szerzek, hogy valamely bíró olyan esküre van kötelezve, amely bírói esküjével ellenkezik, megindítom az eljárást. Fábián Béla: Hát lehet-e biró ébredő vagy nem lehet? Pesthy Pál igazságügyminiszter: Én nem tudom, mi az, hogy ébredő! Éin nem tudom, hogy politikai, vagy társadalmi, egyesület-e? (Zaj.) Fábián Béla: Nem olvas újságot? Pesthy Pál igazságügyminiszter: Én csak azt tudom, hogy bíró politikai egyesületnek nem lehet tagja. Fábián Béla: Hát csak nem akarják azt mondani, hogy az ébredők egyesülete nettt politikai egyesület?! A csongrádi ügyek! Peyer Károly: A Klebelsberg-plakát. Pesthy Pál igazságügyminiszter: Beszélnem kell az ügyvédek szomorú sorsáról. A vidéki ügyvédi kar valahogyan biztosítani fogja életét, különösen a telekkönyvi forgalom fellendülése folytán, de végtelen aggodalommal és szomorúsággal látom a budapesti ügyvédi kart. Minden módot és alkalmat meg fogok ragadni, hogy az ügyvédek helyzetén segítsek. Végül kijelentette a miniszter, hogy az esküdtszékek visszaállítására még nem látja elérkezettnek az időt. A nemzetgyűlés azután az igazságügyi tárca költségvetését általánosságban elfogadta és a benyújtott határozati javaslatokat elvetette. Az elnök jelentette, hogy tegnap több képviselő önmaga ellen összeférhetetlenségi bejelentést tett. Ezek között tévedésből szerepelt Dréhr Imre neve. Dréhr Imre személyes kérdésben szólalt fel és kijelentette, hogy a szeszkartel igazgatóságának sohasem volt tagja, egyébként összes igazgatósági tagságairól régen lemondott. Aztán elfogadták a mentelmi bizottság javaslatát és Szeder Ferencet jegyzőkönyvi megrovásra ítélték. Következtek az interpellációk. Peyer Károly a salgótarjáni legutóbbi bányaszerencsétlenség kapcsán a pénzügyminisztert interpellálta. Beck Lajos interpellációjáról külön cikkben számolunk be. ANKÉT A VILLAMOSON VALÓ DOHÁNYZÁSRÓL. Az Újság megírta, hogy több városatya indítványt tett a villamosokon való dohányzási tilalom megszüntetésére. A főváros és a rendőrség ezt a tervet ellenzi és továbbra is a tilalom fentartása mellett foglal állást. Ez a kérdés a közönség széles rétegeit igen élénken foglalkoztatja, amit bizonyítanak a szerkesztőséghez intézett alábbi levelek is. Vannak, akik minden lelkesedésükkel síkraszállanak a villamoson való füstölés érdekében, mert azt a félórácskát, amit a villamoson töltenek, sem bírják ki szivar, vagy cigaretta nélkül. Mások viszont hadat üzennek a villamosbeli dohányzásnak. Vélemények és ellenvélemények. Az illetékesek okoskodjék ki ezekből, mit is kell tenni, hogy mindkét tábor egyformán megelégedett legyen. INKÁBB GYALOG MEGY, CSAKHOGY CIGARETTÁZHASSON. Tisztelt Szerkesztő Úr! Engedje meg, hogy nagyon sok barátom és társam nevében én is hozzászóljak az Újságban felvetett kérdéshez, tudniillik megengedje-e a főváros a villamoskocsikban való dohányzást? Előre bocsátom, hogy jómagam — sajnos — erős dohányos vagyok, naponta 60—80 cigarettát szívok el, még ebéd és vacsora közben sem tudom letenni a cigarettát. Azt hiszem, nem egyedül vagyok így s azért nem érdektelen, ha nyilvánosságra kerül a véleményem. Bevallom. Szerkesztő Úr, én főleg azért nem ülök villamosra, mert a kocsikban nem szabad dohányozni. A múlt napokban vidékről jöttem haza Budapestre. A vasúti kupék zsúfolásig megteltek, csupán a „Nemdohányzók" részére fentartott szakaszban voltak kényelmes ülőhelyek. Én inkább álldogáltam négy órán keresztül a zsúfolt kocsik folyosóján, semhogy beültem volna a tilalmas területre. Inkább szenvedtem, tűrtem és a két lábam majd leroskadt egész utazás alatt — minthogy lemondjak a cigarettáról, így vagyok a pesti a villamossal is. Inkább gyalog járok, vagy hosszabb út esetén fizetem a drága kocsit és az autótaxit, csakhogy cigarettázhassam! Tudom jól, ez átkos és káros szenvedély. De nem tudok segíteni rajta. Szóval vegyük azt, hogy sokan vagyunk ilyenek. (Pedig vagyunk elegen!) Most mi mindannyian leszorulunk a villamosról, ha csak nem akarunk titokban cigarettázni, ami egyrészt költséges (a büntetés miatt), másrészt a kellemetlenségek miatt sem kockáztatható! Azért szeretném, ha "elesen találvánalferő" arra vonatkozó megoldást, hogy dohányos emberit utazhasson villamoson. Akár pótkocsin, akár első, vagy hátsó perronon, akár külön dohányzó szakaszban, de valamilyen úton-módon mégis szabadjon dohányozni a pesti villamoson!... A megoldás módját én nem tudom megmondani. Nem hivatásom és nem kötelességem. Csak egyike vagyok azoknak, akiknek az újítás nagyon jól jönne. Kérem az Újság fővárosi rovatának igen tisztelt szerkesztőjét, ne dobja papírkosárba soraimat, hanem foglalkozzék vele érdeme és értelme szerint. Tisztelettel: E. Z. dr. BÉCSBEN a pótkocsikon SZABAD A DOHÁNYZÁS. Igen tisztelt Szerkesztő Úr! Nagy csodálkozással olvasom a sok vitát, amely az ilyen egyszeri kérdés körül folyik: Megengedhető-e a dohányzás a villamosokon, vagy sem. Nevetséges ez a vitatkozás, a hatóságoknak állásfoglalása, városatyáknak szóharca. A villamosvasút-vállalat szerény nézetem szerint egy kereskedelmi vállalkozás, amelynek mindent el kell követnie, hogy járműveit minél keresettebbé, az utazást a közönségnek kényelmessé és elviselhetővé tegye. A dohányzási tilalom olyan megszorítás, amely helytelen. Csak a bécsi példára hivatkozom. Ott a villamosok első kocsiján tilos a dohányzás, ellenben megengedett a pótkocsikon, még a kocsik belsejében is, ahol az ülések mellett még hamutartók is vannak, akár a vasúti kocsikban. Miért ne lehetne ezt nálunk is ilyen formában megengedni? Senkinek nem volna kellemetlen és nem eshet meg, hogy kiégessék a más ruháját, ami előfordulhat a túlzsúfolt perronokon. S nem volna baj az sem, ha a messzi útra menő utas, az Újpestre, vagy Erzsébetfalvára, Zugligetbe, vagy Hűvösvölgybe utazó rágyújthatna egy cigarettára, vagy szivarra Nagyon egyszerű és érthető a dolog, nyilván azért is vitatkoznak olyan tengersokat rajta. Tisztelettel Egy szenvedélyes dohányos. EGY ANTINIKOTINISTA — FÉL A FÜSTTŐL. Mélyen tisztelt Szerkesztő Úr! Dohányozni a villamos perronján sehol a világon nem lehet Vannak pótkocsik, amelyeknek belsejében is szabad a dohányzás. Ez világos, ez okos, érthető. De megengedni azt, hogy a perronon nőknek a nehezen megkeresett szoknyáját, gyerekek szemét kiégessék, ez teli Balkán. Mert hányan szorulnak a perronra a zsúfolt villamoson, akik irtóznak a füsttől, vagy ha szeretik is, mégsem pakikt rá, hogy a szemükbe, szájukba, orrukba, fülükbe pipázhassanak, akik ezt a jogot egy szakaszjeggyel együtt megváltották. A pesti utca örök rendetlenségére a dohányzás a villamosok perronján a koronát tenné fel. Reméljük, nem engedik meg. Tisztelettel: Egy antinikotinista. INKÁBB NYÍLTAN FÜSTÖLNI A PÓTKOCOTBAN, MINT DUGVA A SAROKBAN! Igen tisztelt Szerkesztő Úr! Jobb szeretem a cigarettámat végigszívni, mint felében eldobni és jobb szeretném, ha becsületes nyíltsággal, polgári önérzetem teljességében füstölhetnék a pótkocsiban, mintha ezt a saraglyában, dugva, orvul, a rajtaérés gyalázatától rettegve kell megcselekednem. Tehát — legalább a pótkocsiban — a szabadságot pártolom. Viszont az a tapasztalatom, hogy például a budai dunaparti kocsi nem jön addig, amíg a várakozásban elgyötört pasas, minden egyéb szórakozásból kifogyva, rá nem gyújt. Abban a pillanatban aztán megjelenik. De várjon jön-e akkor is, ha nem ütheti ki a szájakból a cigarettát? Amíg ezt nem tudom, nem merek határozottan nyilatkozni. Hírük: Sz. Zs Budapest idegenforgalma. A mai napon a következő idegenek érkeztek a fővárosba: Astoria-szálló: Idlinger Oscar igazgató, Bécs. Weil Fridericka mag., Bécs. Marchal Jenő hiv., Bécs. Edward Hermann kereskedő, Bécs. Britannia-szálló: Bermann Wilhelm igazgató, Bécs. Blumenthal Bernátné mag., Sofia, Reinisch Wilhelm cégv., N. Schönberg. Popovics Nikó mechanikus, Wiborg. Wekstein Emil mechanikus, Helsingfors, Nyoka Inyoka artista, Paris. Mayer Samu igazgató, Hamburg. Schorf Siegmund gyáros, Bécs. Wascha József gyáros, Bécs. Silberger Mihály dr. igazgató, Bécs. Stapff Paul igazgató, Berlin. Thaissen Fritz igazgató, Berlin. Park-szálló: Klein Arnold kereskedő, Nagybecskerek. Mermelstein Samu kereskedő, Szolyva. Szintay Ferdinand kereskedő, Nyitra. Royal-szálló: Sandoric Feri igazgató, Belgrád. Mertens József kereskedő, Bécs. Sponer Kari gyáros, Komitz. Henduska Benő kereskedő, Subotica. Klein Béla kereskedő, Bécs. Goldarbeiter Hans mérnök, Bécs. Pomberger Jákob igazgató, Grác. Kritzler Július kereskedő, Bécs. Friedmann József kereskedő, Hamburg. Hungária-szálló. Delpeux Georg mag., Páris. Collongs Georg igazgató, Páris. Hann Albert igazgató, Newyork. Neumann Henrik kereskedő, Grác. Heinrich Wilhelm kereskedő, Leipzig. Miller Róbert tiszt, Pittsburg. Hertz Arnold orvos, Hamburg. Hall Philipp kereskedő, Mail Manila. Fritz Gesler mag., Mail Manila, Mooney Ernst igazgató, Newyork. Dunapalota-szálló: Scott Elisabeth mag., London. Zeiner Athur gyáros, Newyork. Teyler Kari hív., Newyork. Games Margaret mag., Newyork. Hillescher Ludvig kereskedő, Drezda. Thomson Doroty mag., London. Horovetz Mór bankár, Newyork. Strass Walter mérnök, Brünn. Gregor John igazgató, Newyork. Keep Sidney kereskedő, London. Müller Willy igazgató, Berlin. Bigler Viktor diplomata, Kopenhága. Gellért szálló. Snitzler Artúr korm. tan., Jáva. Wagenburg Ludwig titkár, Jáva. Elisabeth Élt bért mag., Berlin. Frenkel Georg dr. orvos, Hant nover. Bemutatkozott az Uzunovics-kormány Belgrád, május 5. A szkupstina ma dél,előtt tartotta meg szünet után első ülését, amelyen az Uzunovics-kormány mutatkozott be. Néhány nappal ezelőtt még azt hitték polit etikai körökben, hogy a kormány bemutatkozása nem fog simán menni. Minthogy azonban a radikális párton belül a békülékeny, irány került előtérbe, bizalmi kérdés felvetésére nem került sor. Az ülést a kérvényi bizottság jelentésének tárgyalása töltötte be. Az ülésen a radikális pártból kizárt Jovanovics Lyuba is megjelent és a szélsőbaloldali első padsorban foglalt helyet. Belgrád, május 5. A radikális klub mai ülésén Zsivkovics Ljuba, a klub elnöke bejelentette lemondását és utódjául Pasicsot ajánlotta, akit a klub meg is választott. A klub pénteken az alelnököket választja meg. Pasics 80. születésnapjának megünneplését június közepére halasztották, hogy azon a parasztság is részt vehessen. Pasics Nikola.