Ujság, 1927. szeptember (3. évfolyam, 197-221. szám)
1927-09-01 / 197. szám
udapest, 1927 csütörtök, szeptember 1 óra 16 fillér ELŐFIZETÉSI ÁRAK lyedívre 16.80 pengő ■ hóra ...................... ... „ „ 40 pengő ttrlában egy hóra .. .. .. .. 5 Schilling yes szám ára Budapesten, vidéken pályaudvarokon hétköznap .... 16 fillér árnap .......................................... 32 fillér ztrában hétköznap .. ... .. 30 Groschen írnap ........... 40 Groschen gielenik ünnep utáni napok kivételével minden nap. ÚJSÁG 1mn. infolyam, 197. szám Szerkesztőség és KIADÓHIVATAL: V., Vilmos császár út 34. szám TELEFONSZÁMOK: Teréz 207-54, 207-55, 207-56, 207-57 A nyomda telefonja (csak este 6 órától kezdve) 207—55 FIÓKKIADÓHIVATAL ÉS KÖLCSÖNKÖNYVTÁR Budapest, Erzsébet körút 43 (Royal-épület) Telefonszám: József 316—281— M agyar győzelmek Vichyben, Bolognában és Rómában KOVA 5. Apák fiai Még nincs ítélet s még nincs tényállás, írt az Erdélyi Béla és társai esete nem fáj ez elgondolásnak, csak megindítói elgondolásnak. Nem ők az egyetlenek, aze tipikus jelenség már a jó családból imázó kalandor és bűnöző fiatalember, jó ruhában, elegáns helyeken tobzódik élet silányabb fajtájú örömeiben, hogy ül a jó család örök gyászára, magaságának pedig dicstelen befejezéseingyházba kerüljön. Az ifjúság legdélieb korában, amikor az idealizmus és hasratérés a legtelítettebb munkaerőjelentkezik, harapódzik el a büntevő és és kriminális romantika. Abban a bűn, amelyben az apák mind lenézték hdli gondokat és rajongtak hazáért, észtért és dolgoztak dicsőségért, halhatatságért, vagy legalább szerelmükért és leik javára való anyagi boldogulásért. Sem matematika, sem szociológia nem hozzá: ez az ifjúsági típus — háború volt gyerek. Az akkori neveléshiány, új önállóság és nélkülözés adta át őket istam életnek úgy, ahogy vannak: élethajhászással, immoralitással, munkánnyal, urhatnámsággal. Befejezte nejüket talán az infláció általános tkanélküli látszólagos boldogulás lehege és a csakugyan munka után élők kilátástalan küzdelme és örökösvesztése. Nincs bennük tűrés, szeji- s képesség — ugyanaz a rejtelmes mit, melyből a táncszenvedély és a széni fékevesztett bolsevizmusa fakad, myesül a kalandor vállalkozások, csali és úri betörések eléggé számos esten. Sivár lelki kilugozottság jellemzi ezt a igóniát s az apák egészen más morált az alapját alámosta életünk egész kulása. Légy becsületes és dolgozz , erkölcs kell nekünk, de mivel lehet rasztani. Ott van az ifjaknak túltó számú nagy serege, mely ragaszi ehhez a morálhoz. Becsületesea- és dolgozni akarok. Hol a munka, et ajánlanak s melyre kész vagyok? lelni sem lehet rá, hogy állást kapjon rá, aki elvégezte iskoláit. A konszolii politikájának igen józan, fegyelmemódjai vannak. Ezek közül való a k nözhető munkaerők elbocsátása, elő állásainak be nem töltése, szükségi előnyben részesül a már volt alkalott. Mikor érkezik meg az az időpont, hz ezek a megokolt elsőbbségek már állják útját az új generációnak? S mi várja meg ez a generáció ezt az időt? S mivé válik a lelkülete, a morax, a munkabírása és kvalifikáltsága a hozásnak e beláthatatlan tartama ? leváltjuk, mi elszédülünk, ha a jelentük és a jövőre gondolunk. Minden ■ndőben sokkal több ifjú lép intelleks pályára, mint ahányan az öregek , elhalnak. Mi lesz ezekből? Numerus iusok nem apasztják számukat, csak stenciahiányukat tolja más térre. Finesebben nézve a gazdasági életet, sen megszurosítja az elhelyezetlenek erkélt elhelyezkedése. Kisütik, hogy a közbenső kéz, ami a drágaságot fon. Igaz, de ezeknek is élniük kell s akszer, a más hiján avatja őket köző kézzé. Oly kereskedelmi ágazatok, reknek természetével is ellenkezik, el iük árasztva ügynökökkel. Az ügynök nem az illető ágazatnak a szüksége ellepik az elhelyezetlenek és teljemagyarán szólva: át- Mi ugyan nem látjuk, hogy a Rothermere-t hagyták, valóban várhatott is. A rájuk váró albumnak Párisban átadása kényes vagymunkával arányos a közönség várakozása is, kellemetlenséget jelenthet Franciaországnak, mit nyújtanak majd könnyebbségül. S kívánatos volna elsőbbséget adni azoknak az ügyeknek, ami számos másokkal szemben, miknek elintézésétől a közönség retteg. Vajjon melyik kategóriához fognak elsőnek nyúlni? Nem látjuk, mert tudjuk, hogy ami bennünket az akcióhoz fűz, semmi kihatása nincs arra, ami megbecsülést és rokonszenvet Franciaország iránt érzünk. De hallván, hogy ott kényesnek érzik az ügyet, semmi értelme sem volna vitatni, hogy nem kényes. Ezért csak helyeselhetjük követünk eljárását s az átadásnak elhalasztását. Elvégre is Páris Franciaország háza s mi ebben vendégek vagyunk. Illemtudó ember pedig nem okoskodik, hanem tartózkodik mindentől, ami a háziúrnak kellemetlen. * Isten hozta minisztereinket megérdemelt pihenőjük után ismét munkájuk asztalához. Az ország soká várt reájuk s nem mondható, hogy amit szabadságuk alatt elintézettenül A bölényvédő kongresszust boldog örömmel üdvözöljük Magyarország fővárosában. Magyarország gazdag volt bölényekben s most már csak karámban őriz néhány példányt. Magyarország sem tudta, a többi ország sem, mit tesz, mikor veszni engedte bölényeit. A bölény — egész különös állat, a mai Európában egészen különös szimbólum. A bölénykongresszusra figyeljen minden államférfi és minden politikus. Könnyebb megtartani a bölényeket, mint azután az életnek megmenteni a bölényt. * Berzeviczy Mertét puccsszerű taktikával akadályozták mai szálasjogában a párisi konferencián Florescu román képviselő csak így menekülhetett meg a méltó megleckéztetéstől . Megismétlődött Apponyi Albert gróf kopenhágai esete Nyílt titok, hogy Berzeviczy Albert, az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának elnöke méltó választ akart adni Florescu román képviselő magyarellenes beszédére. Nagy érdeklődés előzte meg Berzeviczy Albert beszédét, amely azonban még sem hangzott el, mert az interparlamentáris konferenciát váratlanul berekesztették. A kis-entente barátai rendezték el így a dolgokat, amivel nyíltan elismerték Florescu érveinek gyengeségét. Taktikázáshoz folyamodtak, mert nem mertek szembenézni az igazsággal. Ez mindent megmagyaráz. Megismétlődött Apponyi esete Páris, augusztus 31. Az Interparlamentáris Unió magyar csoportja szerdán este búcsúösszejövetelt tartott a Lutetia-szállóban. Berzeviczy Albert a legmelegebb köszönetét fejezte ki azért az összetartó támogatásért, amely lehetővé tette, hogy a magyar csoport az unió ülésén megnyilvánult nehéz helyzetben helyét megáldatta. Megemlítette, hogy a plenáris ülésen, megtévesztés jellegével bíró puccsszerű taktikával megakadályozták őt abban, hogy válaszolhasson a román képviselőnek legutolsó támadó beszédére. Ezen az eljáráson nem csodálkozik, mert hasonló eset történt Apponyi Albert gróffal is a kopenhágai konferencián, amikor lehetetlenné tették neki, hogy a cseh és román támadásra válaszolhasson. Utána Kállay Tibor szólalt fel, aki kijelentette, hogy a magyar csoport addig nem oszolhat szét, amíg köszönetet nem mond Berzeviczy Albert elnök bölcs irányításáért. A magyar csoportra nézve különös megtiszteltetés volt, hogy Berzeviczy vezetésével mehetett Párisba, oly kiváló szónokkal, akinek férfias, önérzetes, de mégis bölcsen tartózkodó beszéde tetszést aratott még azok körében is, akik nem osztják egyébként véleményünket s amely beszéd a legbiztosabb záloga annak, hogy a jövőben nemcsak figyelemre méltatnak bennünket, hanem megértésre is számíthatunk. Az ülés résztvevői meleg ovációban részesítették Berzeviczy Albert elnököt. Beteg a trianoni szerződés — mondja egy francia író Paris, augusztus 31. A Paris Midi Maurice de Waleffe tollából « Az interparlamentáris kongresszus kulisszái mögött» címen egyebek között azt írja, hogy a trianoni szerződés e konferenciából betegebben került ki, mint ahogy bejött és törékenysége most már kristályhoz vagy porcellánhoz hasonlítható. Pedig ez a szerződés a franciák legjobb barátait, vagyis a románokat érdekli, akik őket önzetlenül, tartózkodás nélkül szeretik. — Amikor utoljára Erdélyben jártam — írja de Waleffe —, úgy tűnt nekem, mintha bizonyos germanofil irányt vettem volna észre az ottani románok között. Nagy örömömre azonban az erdélyi pártok élénken tiltakoztak az ellen s bebizonyították, hogy tévedek. — A cikk további során azt mondja de Waleffe, hogy a románoknak Van egy ellensége s ez a büszke, fényes, szenvedélyes magyar nép. — Trianon — írja — elszakította tőlük azokat a rabszolgákat, akiket ezer éve kizsákmányoltak és ezt sohasem felejtik el. Az interparlamentáris konferencián Lukács és Florescu falták egymást, holott a magyarok erősítik, hogy szimpátiával vannak irántuk. Vájjon nem felejthetnék-e el nekünk, hogy a románok vér- és fegyverrokonaink? korrumpálják eredeti természetét. A középosztály tízezrei rá vannak utalva, hogy kapjanak s a kereset is csak formája a terméketlen kapásnak, ingyenélésnek. Már nem szégyen kapni, nem szégyen kérni. Nem becsület már adósságot nem csinálni, adósságot megfizetni. Akinek keresete nincs, adott szavának a szentségét is elvesztette. Az első fázis a lejtőn — rohamosan lefelé. Politikusaink nagyon sokat nézik a háboru utáni viszonyokat. Az elharapódzó kriminalitás hovatovább kényszeríteni fogja őket, hogy nézzék a háboru utáni embereket is. Valahogyan mégis fontosnak kell találniok, hogy ne csak a közállapotok konszolidálódjanak, hanem hogy a fiuk ismét hasonlíthassanak az apákhoz. Apponyit és Berzeviczyt az Interparlamentáris Unió tanácstagjaivá választották Paks, augusztus 31. (Az Újság tudósítójától. Az Interparlamentáris Unió Adelswaerd bárót választotta meg ma ismét elnökévé. Új tanácstagokká megválasztották Apponyi Albert grófot, Berzeviczy Albertet, Waiss tanári esőst (Ausztria) és Odenhal elnököt (Ausztria). Bouisson azt javasolta üdvözlőbeszédében, hogy a különböző nemzetek csoportjai között létesítsenek olyan intézményt, mely az egyes szervezetek együttműködését teszi lehetővé a béke érdekében. Külügyminiszteri eszmecsere Génfben a magyar kérdésekről London, augusztus 31. A Daily Mail külön tudósítója jelenti: A népszövetség ülése alkalmat ad a külügyminisztereknek arra, hogy a különböző békeszerződésekkel összefüggésben álló kérdéseket megvitassák. A magyar-román birtokperek ügyének tárgyalása alkalmat szolgáltathat arra, hogy alaposan megvizsgálják a romániai magyar kisebbség helyzetét, amely a kisebbség budapesti jelentések szerint súlyos üldözésben részesül. Minchin ezredes Kanadába repült Írországból London, augusztus 31. (Az Újság tudósítójának távirata.) Minchin ezredes, Hamilton kapitányés Löwenstein-Weilheim hercegné ma reggel 7 óra 30 perckor startoltak a Tim Raphael repülőgéppel Írország nyugati partjai felé. A repülőgép Upavonból indult el és Kanadába tart. Az Írországi Tipperary grófságban lévő Thurles felett látták a repülőgépet. Igen alacsonyan szállt és csak lassan jutott előre. Az idő igen ködös. A repülőgép egyik utasa, Löwenstein-Wertheim hercegné Mexbourgh bárónőtestvére és 1897-ben ment nőül a herceghez, aki két évvel később, mint spanyol tiszt elesett a Fülöp-szigetek ellen vezetett hadjáratban. A hercegnő egyike az első nőknek, aki repülőgépre ült. Levine kijelentette, hogy Minchin útjának sikerén megváltoztatja tervét és nem repül át az óceánon, hanem keleti irányba fog startolni és a tartóssági és távolsági rekordot igyekszik megdönteni. (United Press.) lordnak a magyar társadalom aláírásait Eredetileg az volt a terv, hogy nagyobb magyar küldöttség Párisban adja át Rothermere lordnak a magyar társadalom üdvözlő aláírásait tartalmazó köteteket. Korányi Frigyes báró párisi magyar követ most arra kérte a küldöttséget, hogy lehetőleg minden feltűnés nélkül adják át Rothermere lordnak a hálaaláírásokat, mert a francia kormány tüntetésnek vehetné, ha ünnepélyes aktuson történnék az aláírások átadása. A bizottság úgy határozott, hogy nem Párisban adja át az aláírásokat a magyarok nagy barátjának. CSAK OKTÓBER VÉGÉRE VÁRJÁK VISSZA HIVATALÁBA BETHLEN ISTVÁN GRÓFOT Szerdán az a hír terjedt el hivatalos körökben, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök szeptember elején néhány napra megszakítja vikci pihenését és Budapestre jön. Illetékes helyen, ahol ez ügyben érdeklődtünk, semmit sem tudnak erről a tervről. Hivatalába csak október végére várják vissza a miniszterelnököt. C (1 r ff Ff •• Segélyikérő gőzos Viktória, augusztus 31. (Reuters) Egy szikratávirat szerint a Princesse Charlotte nevű kanadai gőzös a Wrangelutról segélykérő jeleket ad és kéri 150 utasának átvételét